A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Zádor István | |
Született | 1882. január 15.[1][2][3][4][5] Nagykikinda |
Elhunyt | 1963. május 24. (81 évesen)[1][2][4][5] Budapest[6] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Sonnenberg Berta (h. 1910–1963) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1910–1912) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1951) |
Sírhelye | Farkasréti temető (608-93. templomi fülke)[7][8] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádor István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zádor István, született Weisz István (Nagykikinda, 1882. január 15. – Budapest, 1963. május 24.[9]) magyar grafikus, festő, portréfestő.
Életútja
Weisz Gyula és Jokly Sarolta (1863–1903)[10] fiaként született. A középiskola elvégzése után 1906-ig, mint banktisztviselő dolgozott. Munka mellett 1901-től a budapesti Mintarajztanoda tanfolyamain képezte magát. 1906-1909 közt Párizsban élt, ahol az École des Beaux-Arts-ban folytatott tanulmányokat. T. A. Steinlen grafikus volt a mestere. 1909-1910-ben a firenzei akadémia növendéke. 1910. december 27-én Budapesten házasságot kötött Sonnenberg Dávid és Fischl Janka lányával, Bertával.[11]
Az első világháború idején hadirajzoló volt Vadász Miklóssal és Vaszary Jánossal, 1918-1919-ben forradalmi riportrajzokat készített. A kommün bukása után Weimarban, majd Münchenben élt.
Magyarországra visszatérve egyik alapító tagja lett a Szinyei Merse Pál Társaságnak. Többször járt a Szolnoki Művésztelepen az 1930-as években. 1938-tól Hollandiában élt és alkotott, a második világháború után tért haza. Egész pályája során, de kivált az 1950-es években sokat foglalkozott könyvek illusztrálásával. Például: Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák c. művét,[12] s számos orosz klasszikus író, köztük Puskin, Lev Nyikolajevics Tolsztoj magyar fordításait illusztrálta.[13]
Művészetére hatással volt a nagybányai művésztelep plein air stílusa, a szecesszió és Fényes Adolf sötét tónusú szimbolikus világa. Főleg portréfestőként ismert, de grafikusként is jelentős, rajzolt krokikat is. Egyik legismertebb portréja Bajor Giziről készült. Portréfestészetére a realizmus jellemző.
Kiállítások (válogatás)[14]14">szerkesztés
- 1916, 1918, Nemzeti Szalon, Budapest, Ernst Múzeum, Budapest
- 1921, Ernst Múzeum, Budapest
- 1934, Egy hadifestő emlékei 1914 – 1918. Budapest
- 1958, Ernst Múzeum, Budapest Gartner Jenő szobrászművésszel közös (gyűjteményes) kiállítás
Műveiből[15]szerkesztés
- Feleségem (1910, olaj, vászon, 134 x 140 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- Önarckép (1910, olaj, vászon, 70 x 60 cm; Damjanich János Múzeum, Szolnok)
- Ebédlő (1918)
- Fekvő akt (1922, olaj, vászon, 80,5 x 101 cm; magántulajdonban)
- Nő art deco fülbevalóval (1928, olaj, vászon 50 X 40 cm)[16]
- Női portré (1935 körül, olaj, vászon, 80x60 cm, magántulajdonban)
Díjakszerkesztés
- 1918: kis aranyérem (Ebédlő című festményéért)
- 1951: Kossuth-díj
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b István Zádor (holland nyelven)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 862/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Weisz Gyuláné Jokly Sarolta halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1142/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 525/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Buenos Aires : Kárpát, 1952. – 132 p.
- ↑ Színművek / Lev Tolsztoj ; ford. Németh László ; a "Tolsztoj drámái" c. fejezetet Heller Ágnes írta ; ill. Végh Gusztáv, Zádor István. – Budapest : Új Magyar K., 1956. – 392 p. 1 t. (Orosz remekírók)
- ↑ Lista www.artportal.hu nyomán.
- ↑ Lista www.hung-art.hu nyomán
- ↑ Kieselbach Galéria honlapján
Forrásokszerkesztés
- Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999. Zádor István festő, grafikus lásd 940. p. ISBN 963-8477-46-6
- Dénes Tibor: Zádor István, (Képzőművészet, 1938)
- Zádor István és Grantner Jenő kiállítási katalógusa (Ernst Múzeum 1958)
- Egy félévszázad rajzokban : riportrajzok, rajzok, rézkarcok, kőrajzok / Zádor István. – Budapest : Gondolat, 1959. – 17 p., 125 tábla
- Szolnok Zádor István művészetében : kiállítási katalógus. Szolnok : Damjanich Múzeum, Szolnoki Galéria, 1973.
További információkszerkesztés
- Zádor István műterme
- Zádor István, artportal.hu
- Zádor István a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.