A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1909 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1909 |
Ab urbe condita | 2662 |
Bahái naptár | 65 – 66 |
Berber naptár | 2859 |
Bizánci naptár | 7417 – 7418 |
Buddhista naptár | 2453 |
Burmai naptár | 1271 |
Dzsucse-naptár | -2 |
Etióp naptár | 1901 – 1902 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1964 – 1965 |
Shaka Samvat | 1831 – 1832 |
Kali-juga | 5010 – 5011 |
Holocén naptár | 11909 |
Iráni naptár | 1287 – 1288 |
Japán naptár | 2569 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4605–4606 |
Kopt naptár | 1625 – 1626 |
Koreai naptár | 4242 |
Muszlim naptár | 1326 – 1327 |
Örmény naptár |
1358 ԹՎ ՌՅԾԸ |
Thai szoláris naptár | 2452 |
Zsidó naptár | 5669 – 5670 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek
Évek: 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914
Események
Határozott dátumú események
- február 6. – Osztrák-magyar–török szerződés, melyben a törökök elismerik Bosznia-Hercegovina annexióját.[1]
- február 14. – Gróf Károlyi Mihályt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökévé választják.[2]
- február 17. – Megalakul a bécsi parlament Szláv Egység nevű cseh-szlovén-horvát-ukrán parlamenti klubja, melyben a galíciai lengyelek nem vesznek részt. (A blokk 1910 nyarán szétesik.)[3]
- február 28. – Nemzeti nőnapot tartanak az Amerikai Egyesült Államokban.
- február 29. – Megegyezés a Monarchia és Törökország között, melynek értelmében felfüggesztik a berlini kongresszus határozatainak Montenegró szuverenitását sértő 29. pontját.[4]
- március 29. – A közös minisztertanács részleges mozgósítást határoz el Szerbia ellen.[5]
- március 31. – Szerbia – az orosz kormány javaslatára – elfogadja Bosznia-Hercegovina annexióját.[6]
- április 1. – A Monarchia az annexiós válságra hivatkozva ismét megtiltja a szerb áruk bevitelét.[7]
- április 27. – II. Abdul-Hamid szultánt letaszítják és helyébe V. Mehmedet nevezik ki.
- július 14. – Németországban Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár alakít kormányt.[8]
- július 27. – Orville Wright rekordot állított fel: közel egy és negyed órát tartózkodott a levegőben egyhuzamban repülő gépezetével.
- szeptember 30. – A tengereken érvényes nemzetközi hadijogban érvényesül a „zsákmányszerzési rend”.[9]
- december 30. – A Nyolcak első kiállításának megnyitója.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Louis Blériot francia mérnök elsőként repüli át repülőgépével a Csatornát (La Manche).
- Robert Peary amerikai sarkkutató eléri az Északi-sarkot. Állítását sokan kétkedve fogadják.
- Rákos-mezőn felszállt és repült az első magyar gyártmányú repülőgép, a Libella. Adorján János tervezte és vezette.
- Nők is beiratkozhatnak a német egyetemekre.
- Megjelenik az occidental nyelv első tervezete.
- A magyar képviselőház törvénnyel szabályozza a kivándorlást.
- A franciák lemondatják a Comore-szigeteki Szalima Masamba mohéli királynőt, és a Comore-szigetek francia gyarmati uralom alá kerül.
- Spanyolország háborúja Marokkó ellen.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1909-ben
1909 a légi közlekedésben
Az első motoros repülés Magyarországon a francia Louis Blériot nevéhez fűződik, aki, miután 1909. október 17-én emelkedett a levegőbe egy bemutató keretében, az akkori Kis-rákos gyakorlótéren.
1909 a vasúti közlekedésben
1909 a filmművészetben
- A londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet.
- december 11. – New Yorkban először mutatnak be színes filmet. Kinemacolorral készítették.
- A Corner in Wheat – rendezte: D. W. Griffith
- A Drunkard's Reformation – rendezte: D. W. Griffith
- Princess Nicotine – rendezte: J. Stuart Blackton
- Le Locataire diabolique – rendezte: Georges Méliès
- Les Joyeux microbes – rendezte: Émile Cohl
- A pest riporter – rendezte Fodor Aladár
- A sakkjáték őrültje – rendezte: Nagy Endre
- A szabadkai dráma – rendezte: Bárdi Ödön és Zsitkovszky Béla
1909 az irodalomban
- Babits Mihály az 1902 és 1908 között írt verseit a Levelek Iris koszorújából című gyűjteményes kötetében adja újra közre.
- Megjelenik Móricz Zsigmond Hét krajcár című novelláskötete.
- Budapesten bemutatják Molnár Ferenc Liliom című színművét.
- Ady Endre megírja „A föl-földobott kő” c. versét.
- Megjelenik Ivan Krasko szlovák költő Nox et solitudo című verseskötete, a modern szlovák irodalom jelentős alkotása.[10]
1909 a zenében
- január 27. – Bartók Béla befejezi I. vonósnégyesét
- Bartók:Rapszódia zongorára és zenekarra és 2. szvit (Bartók) bemutatója Budapesten, előbbi Hubay Jenő vezényletével
- Bécsben bemutatják Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét.
1909 a sportban
- A FTC nyeri az NB 1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.
- augusztus 2. – megalakul a Kispesti AC sportegyesület.
- Lásd még: 1909-ben alapított labdarúgóklubok listája
1909 a tudományban
- Hans Geiger német fizikus feltalálja a róla elnevezett radioaktivitás-mérőt.
- Paul Ehrlich és Szahacsiro Hata felfedezi a vérbaj gyógyszerét, a Salvarsant.
- Az első műanyag, bakelit üzemszerű előállítása.
1909 a festészetben
- Megalakul a Nyolcak nevű művészcsoport.
1909 a jogalkotásban
Születések
- január 2. – Tömpe István magyar politikus, televízió-elnök († 1988)
- január 9. – Anthony Mamo máltai politikus, főkormányzó, majd az első köztársasági elnök († 2008)
- január 25. – Ignácz Rózsa magyar író, műfordító († 1979)
- január 27. – Vera Georgijevna Dulova orosz hárfaművész († 2000)
- február 1. – Képes Géza magyar költő, műfordító († 1989)
- február 8. – Lomb Kató tolmács, fordító, nyelvzseni († 2003)
- február 11. – Joseph L. Mankiewicz amerikai író, Oscar-díjas filmrendező († 1993)
- február 11. – Báti László irodalomtörténész, egyetemi tanár († 1978)
- február 26. – Berzsenyi Ralph olimpiai ezüstérmes sportlövő († 1978)
- március 5. – Székely András magyar úszó († 1943)
- március 8. – Rajk László politikus, belügyminiszter († 1949)
- március 14. – Bársony Rózsi színésznő († 1977)
- március 22. – James M. Gavin Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán († 1990)
- április 3. – Badiny Jós Ferenc, történész († 2007)
- április 6. – Povl Bang-Jensen, dán diplomata († 1959)
- április 14. – Komoróczy György történész, polonista, főlevéltáros († 1981)
- április 22. – Rita Levi-Montalcini olasz neurológus, aki Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta az 1986-os fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a növekedési faktorok felfedezéséért († 2012)
- április 24. – Bernhard Grzimek német zoológus, filmrendező († 1987)
- április 28. – Vilko Novak magyarországi születésű szlovén etnológus, nyelvész, történész († 2003)
- május 5. – Radnóti Miklós, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője († 1944)
- május 9. – Hámory Imre operaénekes († 1967)
- június 12. – Dunay Pál, Európa-bajnok vívó († 1993)
- július 9. – David Frankfurter zsidó orvostanhallgató, Wilhelm Gustloff gyilkosa († 1982)
- július 23. – Szüdi György magyar költő († 1964)
- július 24. – Károlyi Amy magyar költő († 2003)
- július 28. – Malcolm Lowry angol író († 1957)
- július 29. – Herbert Schultze német tengeralattjáró-parancsnok a II. világháborúban († 1987)
- július 31. – Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó († 1946)
- augusztus 10. – Leo Fender rádiómérnök, hangszertervező († 1991)
- augusztus 28. – Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő († 1969)
- augusztus 30. – Tadeusz Sołtyk lengyel mérnök, repülőgép-tervező († 2004)
- augusztus 31. – Fejtő Ferenc történész, Széchenyi-díjas író († 2008)
- szeptember 7. – Elia Kazan amerikai filmrendező († 2003)
- szeptember 10. – Halmos László zeneszerző, karnagy († 1997)
- szeptember 21. – Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke († 1972)
- szeptember 23. – Móricz Virág magyar író († 1995)
- szeptember 27. – Tóth Imre, azaz Amerigo Tot, magyar származású szobrászművész († 1984)
- szeptember 29. – Kertész Erzsébet magyar író († 2005)
- október 4. – Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987)
- október 4. – Jankó József magyar agrárközgazdász, egyetemi tanár († 1992)
- október 7. – Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó († 1972)
- október 9. – Jacques Tati filmrendező, színész († 1982)
- október 16. – Mezey Mária színésznő († 1983)
- október 21. – Heinrich Bleichrodt német tengeralattjáró-parancsnok, aki a tizennegyedik legeredményesebb tengeralattjáró-ász volt a második világháborúban († 1977)
- november 3. – Hepp Ferenc sportvezető, pszichológus, testnevelőtanár († 1980)
- november 7. – Szobonya Zoltán, az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja († 1958)
- november 21. – Bordy Bella magyar balettművész, érdemes művész († 1978)
- november 22. – Mihail Leontyjevics Mil szovjet helikoptertervező († 1970)
- november 24. – Gerhard Gentzen német matematikus († 1945)
- november 24. – Mérei Ferenc magyar pszichológus, pedagógus († 1986)
- november 26. – Eugène Ionesco román származású francia író, az abszurd dráma és az abszurd színház egyik megteremtője. A ’Patafizikai Társaság egyik tagja († 1994)
- november 27. – Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító († 1999)
- november 30. – Darvas Szilárd magyar költő, író, humorista († 1961)
- december 3. – Bognár Géza villamosmérnök, az MTA tagja († 1987)
- december 18. – Bényi László festőművész, művészeti szakíró († 2004)
- december 25. – Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij orosz nemzetiségű szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 2001)
- december 31. – Kozma Endre magyar motor- és autóversenyző († 1942)
Halálozások
- január 2. – Szamossy László magyar festőművész (* 1866)
- január 8. – Harry Seeley angol paleontológus (* 1839)
- január 10. – Joannovics György politikus, nyelvész, újságíró, az MTA tagja (* 1821)
- február 27. – Albert Midlane angol keresztény énekszerző (* 1825)
- március 22. – Erkel Gyula magyar zeneszerző, Erkel Ferenc fia (* 1842)
- április 13. – Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár, szakíró (* 1852)
- május 14. – Klug Nándor orvos, fiziológus, az MTA tagja (* 1845)
- június 19. – Abafi Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész (* 1840)
- augusztus 8. – Joseph Frederick Whiteaves, angol paleontológus (* 1835)
- szeptember 6. – Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1829)
- szeptember 27. – Donáth Gyula magyar szobrászművész (* 1850)
- november 9. – Gyulai Pál magyar költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1826)
- November 27. – Joó Béla, szentesi festőművész
- november 30. – Károly Tivadar bajor herceg a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, korának elismert szemszakorvosa, Erzsébet királyné öccse (* 1839)
- december 12. – Karl Krumbacher német filológus, a korszerű bizantinológia megalapítója, az MTA tagja (* 1856)
- december 15. – Francisco Tárrega spanyol zeneszerző és gitárművész (* 1852)
- december 17. – II. Lipót belga király (* 1865)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Karl Ferdinand Braun német és Guglielmo Marconi, olasz fizikusok |
Kémiai | Wilhelm Ostwald német kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Theodor Kocher svájci orvos |
Irodalmi | Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf svéd írónő |
Béke | Auguste Beernaert belga és Paul Henri d'Estournelles de Constan francia politikusok |
Jegyzetek
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 126-127. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Matz 297. o.
- ↑ Tóth Péter András: A Lusitania megtorpedózása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 28. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 127. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.