A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1957
1957 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1957 |
Ab urbe condita | 2710 |
Bahái naptár | 113 – 114 |
Berber naptár | 2907 |
Bizánci naptár | 7465 – 7466 |
Buddhista naptár | 2501 |
Burmai naptár | 1319 |
Dzsucse-naptár | 46 |
Etióp naptár | 1949 – 1950 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2012 – 2013 |
Shaka Samvat | 1879 – 1880 |
Kali-juga | 5058 – 5059 |
Holocén naptár | 11957 |
Iráni naptár | 1335 – 1336 |
Japán naptár | 2617 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4653–4654 |
Kopt naptár | 1673 – 1674 |
Koreai naptár | 4290 |
Muszlim naptár | 1376 – 1377 |
Örmény naptár |
1406 ԹՎ ՌՆԶ |
Thai szoláris naptár | 2500 |
Zsidó naptár | 5717 – 5718 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962
Események
Január
- január 14. – Rákosi Mátyás levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában.[1]
- január 15. – A néphadsereget és a belügyi erőket is irányító fegyveres erők minisztere, Münnich Ferenc jóváhagyja a Magyar Néphadsereg újjászervezését, amely a miniszter alárendeltségébe tartozó – hadosztály-struktúrájú – 62 ezer fős haderő megtartását irányozza elő.[2]
- január 20. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon – a szavazásra jogosultak 94,19%-a vesz részt és – a szavazatok 94,4%-át a Nemzeti Egységfront jelöltjei kapják. (A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) a mandátumok 91%-át szerzi meg.)[3]
- január 29. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) ülésén párthatározat születik a Munkásőrség felállításáról.[4]
Február
- február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
- február 7. – A munkás-paraszt kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, és az ezt szabályozó kormányhatározatot.[4]
- február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.[5]
- február 19. – Halas Lajost nevezik ki a Munkásőrség Országos Parancsnokságának élére.[4]
- február 26. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra.[1]
Március
- március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként.
- március 15. – Megindul az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. Főszerkesztője Bölöni György.
- március 20–28. – A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár, Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióban tartásáról.[1]
- március 21. – Megalakul a KISZ. (1989. április 22-én oszlik fel.)
- március 25.
- Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
- Rákosi Mátyás Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli.[1]
- március 27. – Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Kínai Népköztársasággal.[6]
Április
- április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
- április 17. – A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Lengyelország kormánya egyezményt ír alá lengyel külszíni barnaszéntelepek feltárásában való együttműködésről.[3]
- április 18. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel valómegállapodást Rákosi Mátyás kinntartásáról.[1]
Május
- május 2–3. – Bonnban – miniszteri szinten – ülésezik az Észak-atlanti Tanács és döntést hoz azon törekvések fokozására, amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazzák.
- május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
- május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.
Június
- június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
- június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.[7]
Július
- július 29. – Berlinben nyilatkozatot ír alá a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítik, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai bizottság kérdésében.
Augusztus
- augusztus 9. – Molotovszk kikötőjében vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú atomhajtóműves tengeralattjáróját, a K–3-at.[8]
- augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
- augusztus 26. – A Szovjetunió képessé válik interkontinentális ballisztikus rakéta indítására.
Szeptember
- szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
- szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
- szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután 87%-os részvétel mellett az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
- szeptember 25. – Működésbe lép az első csehszlovák atomreaktor, melynek teljesítménye 2000 kW.[6]
- szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék kerül a környezetbe.
Október
- október 2. – A lengyel kormány javaslatot tesz egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. (Az indítványt Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter terjeszti be az ENSZ közgyűlésének 12. ülésszakán (Rapacki-terv). Az Egyesült Államok és az NSZK elutasítja, az NDK támogatja a tervet.)[3]
- október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.
November
- november 3. – A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
- november 7. – Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
- november 14–18. – 12 kommunista és munkáspárt konferenciája Moszkvában. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem írja alá a közös politikai nyilatkozatot, mert az nem szól arról, hogy a sztálinizmus ellen is harcolni kell. A 64 „testvérpárt” november 16–19. közötti találkozójának békenyilatkozatát aláírja.)[7]
- november 19. – Antonín Novotný-t választják a Csehszlovák Köztársaság elnökévé.[6]
- november 24. – Megnyílnak a T-Centralenben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.
December
- december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz- és hadiipar-centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
- december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
- december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.
Határozatlan dátumú események
- január – Feloszlatják a Lengyel Ifjúsági Szövetséget, melynek helyébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség lép.[3]
- augusztus vége – Moszkvából – feleségével együtt – a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik Rákosi Mátyást.[1]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1957-ben
1957 a tudományban
- Nemzetközi geofizikai év
- október 4. - az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése
- december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját, a Lenin atomjégtörőt
1957 a légi közlekedésben
1957 a vasúti közlekedésben
1957 a filmművészetben
1957 az irodalomban
- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, versek
- Jack Kerouac regénye: Úton
- Borisz Paszternak regénye:Zsivago doktor
1957 a zenében
- Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
- szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. A szerző ezen a napon hunyt el.
- szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story című musical bemutatója.
1957 a sportban
- Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
1957 a televízióban
- május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
- július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.
1957 a jogalkotásbanszerkesztés
Születésekszerkesztés
- január 1.
- Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró
- Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012)
- január 7. – Julian Solis, ökölvívó-világbajnok
- január 17. – Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger
- január 21. – Csongrádi Pál Sándor, tű. alezredes
- február 3. – Békés Csaba, magyar történész
- február 5. – Veres János, közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter
- február 19. – Falco (szül. Johann Hölzel), osztrák popzenész († 1998)
- február 20. – Mario Grech, máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke
- február 22. – Rohonczi István, festőművész
- március 9. – Bajor Imre, színész († 2014)
- március 10. – Oszáma bin Láden, militáns iszlamista, terrorista († 2011)
- március 11. – Kászem Szolejmáni iráni tábornok († 2020)
- március 13. – Artus de Penguern, francia színész, rendező († 2013)
- március 25. – Bächer Iván, író, újságíró, publicista († 2013)
- március 31. – Janisch Attila, magyar filmrendező, forgatókönyvíró
- április 17. – Nick Hornby, angol író, publicista
- április 22. – Donald Tusk, lengyel kormányfő
- április 28. – Christopher Young, amerikai filmrendező
- május 5. – Małgorzata Kidawa-Błońska lengyel politikus, filmproducer, a Szejm elnöke (2015)
- május 10. – Lang Györgyi, magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja
- május 20. – Lucélia Santos brazil színésznő, rendező, producer
- május 23. – Jimmy McShane, északír énekes, a Baltimora együttes tagja († 1995)
- június 2. – Dióssy László, politikus, környezetvédő, üzletember
- június 13. – Rinat Daszajev, korábbi szovjet labdarúgó
- június 19. – Anna Lindh, svéd politikus († 2003)
- június 20. – Takáts Tamás Máté Péter-díjas magyar rock- és bluesénekes, Karthago együttes tagja
- június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006)
- július 5. – Egyed Emese, erdélyi költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Egyed Ákos akadémikus, történész lánya, Egyed Péter költő testvére.
- július 19. – Patkó Béla Kiki Máté Péter-díjas magyar énekes, az Első Emelet frontembere
- augusztus 9. – Melanie Griffith, amerikai színésznő
- augusztus 10. – Básti Juli, Kossuth-díjas magyar színésznő
- augusztus 17. – Sas Tamás, magyar filmrendező, operatőr
- augusztus 19. – Sebestyén Márta, Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész
- augusztus 26. – Szentandrássy István, Kossuth-díjas magyar-roma festőművész († 2020)
- szeptember 1. – Gloria Estefan, kubai származású amerikai énekesnő
- szeptember 3. – Steve Schirripa, amerikai színész
- szeptember 4. – Farkas Flórián, roma politikus
- szeptember 9. – Mucsi Zoltán, Jászai Mari-díjas magyar színész
- szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló
- szeptember 15. – Paweł Pawlikowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró
- szeptember 15. – Tölgyessy Péter, politikus, az SZDSZ egykori elnöke
- szeptember 16. – Tari János, dokumentumfilm-rendező
- szeptember 18. – Tasnádi Márton, magyar színházi és filmrendező, műsorvezető († 2017)
- október 12.
- Csillag Endre, gitáros
- Rémi Laurent, francia színész († 1989)
- október 18.
- Precious Wilson, jamaicai énekesnő
- Tömböl László, vezérezredes vezérkari főnök
- október 23. – Charles Betty, az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgáltató elnök-vezérigazgatója volt († 2007)
- október 23. – Paul Kagame, Ruanda elnöke
- november 5. – Jon-Erik Hexum, amerikai színész, modell († 1984)
- november 12. – Zsiborás Gábor, magyar válogatott labdarúgó († 1993)
- november 15. – Kevin Eubanks, amerikai jazz gitáros
- november 17. – Ifj. Tóth László, magyar festő- és grafikusművész
- november 19. – Ofra Haza, izraeli popénekes († 2000)
- december 1.
- Geréby György, magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén
- Kovács Zoltán, FIDESZ-es politikus, Pápa polgármestere
- december 6. – Andrew Cuomo amerikai politikus, lakásügyi és városfejlesztési miniszter, New York állam kormányzója
- december 13. – Steve Buscemi, amerikai színész, rendező, producer, író
- december 19. – Cyril Collard, César-díjas francia zeneszerző, író, rendező és színész († 1993)
Halálozásokszerkesztés
- január 4. – Rudnay Gyula festőművész (* 1878)
- január 14. – Humphrey Bogart amerikai színész (* 1899)
- január 16. – Arturo Toscanini olasz karmester (* 1867)
- február 1. – Friedrich Paulus német tábornok, egyetemi oktató (* 1890)
- február 8. – Neumann János matematikus (* 1903)
- február 9. – Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (* 1868)
- február 13. – Jászi Oszkár társadalomtudós, szerkesztő, politikus (* 1875)
- február 18. – Henry Norris Russell amerikai csillagász (* 1877)
- március 8. – Esterházy János felvidéki magyar politikus (* 1901)
- április 15. – Alexandra Viktória schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi hercegnő (* 1887)
- május 16. – Eliot Ness amerikai szövetségi ügynök, az Al Capone elleni küzdelemről ismert (* 1903)
- június 20. – Soós Imre színész (* 1930)
- június 27. – Malcolm Lowry angol író (* 1909)
- június 27. – Sass Árpád festő (* 1896)
- június 28. – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész (* 1869)
- augusztus 4. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1896)
- augusztus 29. – Ágoston Ernő festő, grafikus (* 1889)
- szeptember 3. – Heltai Jenő költő, író (* 1871)
- szeptember 15. – Mosshammer Ottó osztrák-magyar hárfaművész és hárfatanár (* 1872)
- szeptember 20. – Jean Sibelius finn zeneszerző (* 1865)
- október 3. – Szabó Lőrinc költő, műfordító (* 1900)
- október 11. – Rády József olimpiai bajnok vívó (* 1884)
- november 16. – Palotás József olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
- november 24. – Diego Rivera mexikói festőművész (* 1886)
- november 29. – Erich Wolfgang Korngold osztrák zeneszerző (* 1897)
- november 29. – Bán Róbert 1956-os felkelő (* 1934)
- november 30. – Beniamino Gigli, olasz operaénekes (tenor) (* 1890)
- december 15. – Brenner János római katolikus pap, gyilkosság áldozata lett (* 1931)
- december 16. – Gellért Oszkár költő, újságíró (* 1882)
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Jang Csen-ning és Li Cseng-tao kínai fizikus |
Kémiai | Sir Alexander Robertus Todd skót kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Daniel Bovet olasz pedagógus, fiziológus |
Irodalmi | Albert Camus francia író |
Béke | Lester Bowles Pearson kanadai diplomata |
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e f Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 43-44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Helgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). In.: Honvédségi Szemle. 141. évf., 2013/6. sz., 116-117. p.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b c Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 942-959. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Litván Dániel: Naptárlapok. Atom a víz alatt. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 10. p. – 2017. augusztus
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1957 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1957
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.