A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1956 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1956 |
Ab urbe condita | 2709 |
Bahái naptár | 112 – 113 |
Berber naptár | 2906 |
Bizánci naptár | 7464 – 7465 |
Buddhista naptár | 2500 |
Burmai naptár | 1318 |
Dzsucse-naptár | 45 |
Etióp naptár | 1948 – 1949 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2011 – 2012 |
Shaka Samvat | 1878 – 1879 |
Holocén naptár | 11956 |
Iráni naptár | 1334 – 1335 |
Japán naptár | 2616 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4652–4653 |
Kopt naptár | 1672 – 1673 |
Koreai naptár | 4289 |
Muszlim naptár | 1375 – 1376 |
Örmény naptár | 1405 ԹՎ ՌՆԵ |
Thai szoláris naptár | 2499 |
Zsidó naptár | 5716 – 5717 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961
Események
Határozott dátumú események
Világszerte
- február 14–25. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusa. (A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezeti.)[1]
- február 15. – Urho Kekkonent választják Finnország elnökének.
- február 23. – Nyikita Hruscsov Sztálin tiszteletét „személyi kultusznak” bélyegzi.
- március 2. – Marokkó kikiáltja Franciaországgal szembeni függetlenségét.
- március 20.
- Tunézia elnyeri függetlenségét Franciaországtól.
- Edward Ochabot választják a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) élére, a március 12-én elhunyt Bolesław Bierut helyére. (A párt vezetésében pozitív változások történnek, amnesztiát adnak a politikai foglyoknak.)[2]
- március 23. – Pakisztán az első iszlám köztársaság.
- március 26. – 10 szocialista ország, közöttük Magyarország megalapítja a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetet.
- március 29–30. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB tanácskozása reagál az SZKP XX. kongresszusának eredményeire. A Novotný-féle pártvezetés szembefordul a desztalinizációt követelő erőkkel és a hruscsovi irányvonal ellenzékeként lép fel.[3]
- április 18. – Feloszlik a Kominform.
- április 19. – Grace Kelly színésznő feleségül megy III. Rainier monacói herceghez.
- április 19–20. – A CSKP KB ismét az SZKP XX. kongresszusának határozatairól tanácskozik. A párt vezetői kitartanak sztálinista irányvonaluk mellett, és megtorló intézkedéseket foganatosítanak a megújulást követők ellen, illetve szabotálják a perek felülvizsgálatát.[3]
- április 22–29. – A csehszlovák Írók Szövetsége II. kongresszusán számos résztvevő bírálja a CSKP politikai gyakorlatát és az ideológia uralmát.[3]
- május 9. – A Manaszlu (tszf. 8163 m) hegycsúcs első megmászása.
- május 16. – Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök államosítja a főleg angolok és franciák által használt Szuezi-csatornát.
- május 18. – A Lhoce (tszf. 8516 m) hegycsúcs első megmászása.
- május 24. – Hét ország részvételével megrendezik az első Eurovíziós Dalfesztivált a svájci Luganóban.
- június 1–23. – Josip Broz Tito szovjetunióbeli látogatásán rendezik a pártközi kapcsolatokat is.[4]
- június 18. – Horthy Miklós utolsó, 88. születésnapját ünnepli a magyar kolónia tagjaival Estorilban.[5]
- június 22–23. – A KGST moszkvai csúcsértekezlete, melyen a magyar delegációt Rákosi Mátyás vezeti.[1]
- június 28. – A lengyelországi Poznańban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve. (A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.)[2]
- június 29. – Marilyn Monroe feleségül megy Arthur Miller drámaíróhoz.
- július 8. – A Gasherbrum II (tszf. 8035 m) hegycsúcs első megmászása
- július 10. – A brit Lordok Háza meghiúsítja a halálbüntetés eltörlését.
- július 18–19. – Tito, Nehru és Nasszer brioni találkozója a tömbön kívüliségről.[4]
- július 25. – Nantucket szigete mellett összeütközik az olasz Andrea Doria és a kelet-német Stockholm utasszállító hajó. (Az Andrea Doria elsüllyed, 51 utas életét veszti.)
- július 26. – Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök nevezetes alexandriai beszéde, melyben bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását, azzal érvelve, hogy ebből finanszírozzák az Asszuánnál tervezett gát költségeit.[6]
- július 31. – A csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a legfőbb szlovákiai hatalmi szervekről (Szlovák Nemzeti Tanács, Megbízottak Testülete). (A törvény biztosítja a központi kormány fennhatóságát.)[3]
- augusztus 16. – Nagy-Britannia a szuezi válság megoldására nemzetközi értekezletet hív össze Londonba azon országok részvételével, amelyek a legtöbbet használták a csatornát.[6]
- augusztus 23. – A Londonba összehívott értekezlet résztvevői – elfogadott deklarációjukban – javasolják, hogy állítsanak fel nemzetközi hatóságot a csatorna igazgatására. (Az ausztrál miniszterelnököt, Robert Menziest bízták meg, hogy a tervezetet nyújtsa át az egyiptomi elnöknek, Nasszernek.)[6]
- szeptember 1. – Kassán – a hatóságokkal vívott többéves harc eredményeként – 11 osztályos magyar iskola nyílik.[3]
- szeptember 3. – Robert Menzies ausztrál kormányfő Kairóban átadja a londoni értekezlet tervezetét, azonban az egyiptomi elnök – az előzetes várakozásnak megfelelően –kategorikusan elutasította a javasolt nemzetközi hatóságot.[6]
- szeptember 4. – Az Egyesült Államok a londoni konferencián javasolt megoldás helyett a Csatornahasználók Klubjának megalakítását indítványozza. (Az amerikai külügyminiszter, John Foster Dulles korábban jelezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem fogja támogatni a briteket és a franciákat.)[6]
- szeptember 19–27. – Hruscsov Jugoszláviában tölti szabadságát, majd Tito utazik a Krímbe. (Tito látogatása Hruscsovnál szeptember 27. és október 5. között volt.)[4]
- szeptember 23. – A szuezi válsággal kapcsolatosan a britek és a franciák – amerikai támogatás hiányában is elérkezettnek látták az időt és – a Biztonsági Tanácshoz fordulnak, de a Szovjetunió képviselője azonnal megvétózza az Egyiptomot elmarasztaló javaslatukat. (Washington látványosan elhatárolta magát szövetségeseitől.)[6]
- október 1.
- Karl Dönitz-et, a német haditengerészet egykori főparancsnokát – 10 éves spandaui börtönbüntetését letöltve – szabadon bocsátják.[7]
- Csehszlovákiában bevezetik a 46 órás munkahetet.[3]
- október 6. – Rajk László és társai ünnepélyes temetése Budapesten.
- október 7. – Rómában boldoggá avatják XI. Incét. (Ince 1676 és 1689 között töltötte be az egyházfői tisztet.)[8]
- október 13. – A toryk szokásos évi konferenciáján Anthony Eden miniszterelnök már a nyilvánosság előtt is utal arra, hogy a szuezi válság megoldásában nem zárható ki a fegyveres beavatkozás lehetősége.[6]
- október 15–22. – Magyar pártdelegáció tárgyal Belgrádban Gerő Ernő vezetésével.[4]
- október 16. – Eden és külügyminisztere, Selwyn Lloyd Párizsba utazik, hogy összehangolják az Izrael szerepével kapcsolatos elképzeléseket.[6]
- október 19. – Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél (többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is).
- október 19–21. – Összeül a PZPR Központi Bizottságának (KB) VIII. plénuma, melyen kijelentik, hogy a párt továbbra is a marxizmus-leninizmus eszmei platformján áll, továbbá hogy fejleszteni kell a demokráciát, s emelni az életszínvonalat. (A plénum szakít a nacionalista elhajlás koncepciójával.)[2]
- október 20. – A Magyar Néphadseregben bevezetik a szigorított hadműveleti szolgálatot; azonban ezt másnap visszavonják.
- október 21. – Władysław Gomułkát választják a PZPR KB első titkárává.[9]
- október 23.–november 4. – Az 1956-os forradalom Magyarországon. (lásd alább!)
- október 24. – A magyar forradalom kitörése után Lengyelországban számos reformot hoznak („októberi tavasz”). (A legtöbb kolhozt megszüntetik, biztosítják a sajtószabadságot, feloszlatják az ifjúkommunista szervezeteket.)[2]
- október 27.
- Az Észak-atlanti Tanács zártkörű megbeszélést tart a magyarországi eseményekről, amelyről nem is készül hivatalos NATO-jegyzőkönyv.[10]
- Csehszlovákiában a Nemzeti Front elnöksége a magyarországi „ellenforradalomról” tárgyal.[3]
- október 28.
- XII. Piusz pápa kiadja a Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikáját a magyar nép békéjéért és szabadságáért folyó nyilvános imákról.
- Stefan Wyszyński bíboros visszatér Varsóba száműzetési helyéről, és újra elfoglalja érseki székét.[2]
- október 29.
- Konsztantyin Rokosszovszkij szovjet marsall lemond a lengyel honvédelmi miniszterségről. (Utóda a lengyel kormányban Marian Śpychałski.)[2]
- Izrael megtámadja Egyiptomot. (Az izraeli csapatok gyors előrenyomulást eredményező támadásba kezdenek.)[6]
- Az izraeli támadás hírére az Egyesült Államok – a hidegháború globális nézőpontjából szemlélve – a Biztonsági Tanács összehívását sürgeti.[6]
- október 30. – Az izraeli támadásra válaszul megérkezik a brit–francia ultimátum, amely mind az izraeli, mind pedig az egyiptomi felet felszólítja, hogy a Szuezi-csatornától számított 10 mérföldre vonja vissza egységeit.[6]
- október 31. – Mivel az egyiptomi vezetés nem fogadta el a csapatok visszavonására felszólító jegyzéket, a britek megkezdik az egyiptomi repülőterek bombázását, közben Máltáról elindul az inváziós flotta.[6]
- november 2.
- Tito és Hruscsov tárgyalásai az isztriai partoknál lévő Brioni-szigeten a magyar helyzetről.
- New Yorkban összeül az ENSZ Közgyűlése, melyen Dulles amerikai külügyminiszter azonnali tűzszünetet és a hadműveletek leállítását sürgető indítványát 64 ország megszavazza, s csak Ausztrália, Új-Zéland, valamint Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szavaz ellene.[6]
- november 3. – Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök rádióbeszédben figyelmeztet a magyar „ellenforradalom” és az Egyiptom elleni izraeli agresszió veszélyeire.[3]
- november 4. – Az ENSZ Közgyűlése ismét tűzszünetet követel, a brit vezetés mégis zöld utat ad a tervezett partraszállási hadműveletnek, amelyre összesen 22 ezer katona, köztük 13 ezer brit részvételével került sor.[6]
- november 5.
- A francia kezdeményezésre Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadja Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítása nyomán kialakult válság miatt. (Kezdetét veszi a brit ejtőernyősök hadművelete Port Szaídtól délre, másnap pedig a brit és a francia flottára támaszkodó partraszállás.)[6]
- A Szovjetunió atomtámadással fenyegeti meg Nagy-Britanniát, ha nem állítja le haladéktalanul a Szuezi-csatorna visszaszerzésére indított egyiptomi intervencióját.[6]
- november 6. – Délután 5 órakor az Egyiptomban állomásozó intervenciós csapatok főparancsnoka, Sir Charles Keightley tábornok utasítást kap Londonból, hogy éjféltől szüntessen be minden harci tevékenységet.[6]
- november 11. – Tito pulai beszédében kritizálja a szovjetek magyarországi beavatkozását. (Elítéli Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szerepét a közel-keleti válságban.)[4]
- november 18. – A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormánya együttműködési nyilatkozatot ír alá Moszkvában.[2]
- november 19. – Milovan Đilas írót rendszerellenes cselekedet vádjával a jugoszláv hatóságok ismét letartóztatják, majd 3 évi börtönre ítélik.[4]
- november 22–25. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára és Chivu Stoica kormányfő Budapesten tárgyal, ahol egy 60 millió rubel értékű áruhitelt ajánl fel a magyar kormánynak.
- november 24. – Jugoszlávia tiltakozik a szovjet és a magyar kormánynál amiatt, hogy Nagy Imrét elcsalták Jugoszlávia budapesti nagykövetségétől.[4]
- december 2. – Fidel Castro és követői partra szállnak Kubában.
- december 6. – A „melbourne-i vérfürdő”.
- december 13. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a Hármas Bizottság javaslatát a NATO-n belüli nem-katonai együttműködésről.
- december 17. – A Szovjetunió és Lengyelország megköti az ideiglenesen Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló egyezményt, melynek értelmében a szovjet csapatokat a lengyel törvényeknek vetik alá.[2]
Magyarországon
- január 12. – Földrengés Dunaharasztin.[11]
- március 12–13. – A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének ülésén, bár sokan bírálják Rákosi Mátyás beszámolóját a XX. kongresszusról, a határozat mégis az első titkár nézeteit tükrözi.[1]
- március 27. – Rákosi Egerben, a megyei pártaktíván bejelenti, hogy Rajk László és társai koncepciós per áldozatai lettek.[1]
- május 18. – Rákosi utolsó nyilvános fellépése a budapesti pártaktívaülésen, ahol önkritikát gyakorol. (Nyilatkozatában hangsúlyozza, miszerint a hiba az volt, hogy az ÁVH feletti ellenőrzési rendszert nem dolgozták ki.)[1]
- június 27. – A Petőfi kör sajtóvitája a Tiszti Házban.
- június 30. – Az MDP Központi Vezetősége (KV) – Rákosi beszámolója alapján – elítéli a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait.[1]
- július 14. – Megnyitják a Keleti-főcsatornát.
- július 18. – Az MDP KV – a Budapestre érkezett Anasztasz Mikoján „iránymutatása” alapján – Rákosi Mátyást felmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól.[1]
- július 26. – Rákosi Mátyás elhagyja Magyarországot. (Feleségével és orvosával – kormánygépen – Moszkvába repül.)[1]
- október 12. – A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihály, volt honvédelmi minisztert.
- október 19. – Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága döntést hoz a katonai műszaki kisegítő szolgálat megszüntetéséről.
- október 23. – Tüntetés, a forradalom kezdete.
- október 24.
- Megjelennek az első szovjet harckocsik Budapesten.
- Megalakul a Nagy Imre vezette koalíciós kormány.[12]
- október 25. – A forradalmi események hatására Gerő Ernő helyett Kádár Jánost választják az MDP első titkárává.[13]
- október 26 – A Mosonmagyaróvári sortűz
- október 27.
- A Nagy Imre vezette kormány átalakul. (A minisztertanács elnöke megnevezés miniszterelnökre változik.)[14]
- A kiskunmajsai lincselés.
- A kalocsai sortűz.
- október 29.
- A legkompromittálódottabb kommunista vezetők Moszkvába menekülnek.
- A szabadszállási sortűz.
- október 30. – Mindszenty József hercegprímás kiszabadul a börtönből.
- október 31.
- Kádár János bejelenti az MDP megszüntetését és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását.[13]
- Éjszaka újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt.
- november 1. – Kádár megszakítja az együttműködést Nagy Imre miniszterelnökkel, és a szovjet nagykövetségre megy. (Innen szovjet közreműködéssel Moszkvába távozott.)[13]
- november 2. – A „Szabad Nép” utódaként először jelenik meg a „Népszabadság”, mint az MSZMP politikai napilapja. (Utolsó száma 2016 októberében jelent meg.)[15]
- november 3. – A szovjet KGB főnöke, Ivan Szerov letartóztatja Tökölön Maléter Pált és a tárgyalni érkezett magyar küldöttséget.
- november 4.
- Megindul a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyvárosa ellen.
- Megalakul a Kádár-kormány.[16]
- november 7. – A Kádár János vezette forradalmi munkás-paraszt kormány leteszi az esküt az országházban.[17]
- november 11.
- Kádár János bejelenti, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.
- Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tesz közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.
- november 15. – Csehszlovák kormányküldöttség utazik Magyarországra. (A Kádár-kormánnyal folytatott tárgyalásokon segítséget ígérnek az MSZMP hatalmának megszilárdításában.)[3]
- november 18. – Fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron.
- november 21.
- A romániai Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.
- A magyar kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.
- november 23. – A magyar kormány közleményben tudatja, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak.
- december 5. – Kiadott hadsereg-parancsnoki parancs Budapestet három karhatalmi körzetre osztja, melyek bázisán egy-egy karhatalmi ezredet szerveznek.[13]
- december 16. – Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába.
Határozatlan dátumú események
- július – Parlamenti választások Ghánában, ahol a Kwame Nkrumah vezette Népi Konvenció Párt (CCP) megerősíti pozícióját. (A 104 mandátumból 72-t nyertek el.)[18]
- október – Izrael Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt lerohanja a Sínai-félszigetet, miután Egyiptom lezárja a Tiráni-szorost az izraeli hajók elől, és államosítja a Szuezi-csatornát. (Izrael – az USA és az ENSZ nyomására – visszavonul. Lásd: Szuezi válság.)[19]
- az év folyamán –
- Felix Wankel feltalálja a rotációs motort (Németország).
- Az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusának hatására rehabilitálnak számos, a sztálini tisztogatás áldozatául esett jugoszláv kommunistát.[4]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1956-ban
1956 a tudományban
1956 a légi közlekedésben
1956 a vasúti közlekedésben
1956 a filmművészetben
1956 az irodalomban
- Októberben Budapesten megjelenik a Nagyvilág című világirodalmi havi folyóirat
- Kodolányi János: Boldog békeidők (regény)
- Somlyó György – Talizmán (versek), Szépirodalmi
- Megjelenik Milan Rúfus szlovák költő Až dozrieme (Majd ha megérünk) című kötete.[20]
- Albert Camus regénye: A bukás
- január: Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, ősbemutató Zürichben
- május: John Osborne: Nézz vissza haraggal, (magyarul 'Dühöngő ifjúság' címmel jelent meg) ősbemutató Londonban.
1956 a zenében
Mivel a forradalomban megsérült a Magyar Rádió épülete, így sokáig a rádióadások az Országházból mentek. Szünetzenének Beethoven: Egmont-nyitányát választották. Ez a zene vált később a forradalom jelképévé.
- Ray Charles: Mary Ann
- Elvis Presley: Heartbreak Hotel,Hound Dog
1956 a sportban
- Juan Manuel Fangio Formula–1-es világbajnok a Ferrari volánja mögött
- november 22. – december 8. XVI. Nyári olimpiai játékok – Melbourne, Ausztrália 67 ország részvételével
- és június 10. – június 17. Stockholm, Svédországban 29 ország részvételével a lovasversenyeket tartották meg.
- január 26. – február 5. – VII. Téli olimpiai játékok – Cortina d’Ampezzóban, Olaszország. 32 ország részvételével.
- Az 1956-os forradalom miatt félbeszakad a labdarúgó-bajnokság, és az 1957-es tavaszi bajnoksággal indul újra.
1956 a jogalkotásban
1956 a televízióban
Művészet, kultúra és divat
- december 1. – A Nemzetőr c. emigráns lap megalakulása.
Születések
- január 3. – Mel Gibson, ausztrál színész, filmrendező
- január 10. – Keresztes Sándor magyar színművész
- január 12. – Nyikolaj Noszkov, orosz rockénekes
- január 27. – Pap Vera Kossuth-díjas magyar színművésznő († 2015)
- február 7. – Zinaida Greceanîi, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke 2008-tól
- február 29. – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos († 2002)
- március 9. – Nébald György, olimpiai bajnok kardvívó
- március 16. – Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis korábbi parancsnoka
- március 27. – Békés Pál magyar műfordító, drámaíró († 2010)
- március 20. – Vavyan Fable (Molnár Éva), író
- április 9. – Esterházy Márton magyar labdarúgó, Esterházy Mátyás fia
- április 11. – Hernádi Judit, színésznő
- április 18. – Radnainé Fogarasi Katalin jogász, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója
- április 24. – Ambrus Mariann, evezős († 2007)
- április 30. – Lars von Trier, dán filmrendező
- május 4. – Igó Éva, magyar színésznő
- május 10. – Francis Kish, születési neve Kiss Francisc, amerikai vizuális képzőművész, filmes, producer, 3D animátor, fotós, költő
- május 13. – Szili Katalin, jogász, politikus, az Országgyűlés elnöke
- június 11. – Joe Montana egykori amerikaifutball-játékos
- június 14. – Gianna Nannini, olasz énekesnő
- június 23. – Kenéz György, olimpiai bajnok vízilabdázó
- június 25. – Németh György Amadé, magyar történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora
- július 1. – Bence Lajos szlovéniai magyar költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő
- július 9. – Tom Hanks, amerikai színész
- július 10. – Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.
- július 13. – Günther Jauch, német újságíró, kvízmester. A Legyen Ön is milliomos! német változatának műsorvezetője
- augusztus 19. – Burány Sándor, politikus
- augusztus 22. – Orosz Zoltán vezérőrnagy, jelenleg a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke
- szeptember 3. – Görbe Nóra, filmszínésznő
- szeptember 9. – Szokolay Zoltán író, versmondó-, előadóművész († 2020)
- szeptember 14. – Tasnádi Péter politikus, Pécs polgármestere (2006–2009) († 2009)
- szeptember 17. – Almazbek Atambajev kirgiz államfő
- szeptember 23. – Paolo Rossi, olasz világbajnok labdarúgó († 2020)
- október 4. – Christoph Waltz kétszeres Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas osztrák színész
- október 21. – Carrie Fisher amerikai színésznő, forgatókönyvíró, író († 2016)
- október 27. – Szita Károly magyar politikus (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere (1994—)
- november 4. – Jonathan Palmer (Jonathan Charles Palmer) brit autóversenyző
- november 20. – Bo Derek amerikai színésznő
- november 27. – William Fichtner, amerikai színész
- december 4. – Varga Miklós, magyar énekes
- december 7. – Larry Bird, amerikai kosárlabdázó
- december 9. – Jean-Pierre Thiollet, francia újságíró, esszéista, szakíró
- december 19. – Jens Fink-Jensen, dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
- december 26. – Ábrahám Edit, magyar színésznő
- december 28. – Nigel Kennedy, angol hegedűművész
Halálozások
- február 3. – Émile Borel francia matematikus, politikus (* 1871)
- február 13. – Jan Łukasiewicz lengyel matematikus, logikus és filozófus (̈* 1878)
- február 24. – Gerrit Smith Miller amerikai zoológus (* 1869)
- március 12. – Bolesław Bierut lengyel államfő, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára (* 1892)
- április 25. – Czapik Gyula egri érsek (* 1887)
- június 21. – Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja, Magyarország talajismereti térképezésének és a biológiai talajerőpótlás alkalmazásának elindítója (* 1879)
- július 7. – Gottfried Benn író, költő (* 1886)
- július 9. – Erdős Renée író, költő (* 1879)
- július 24. – Zemplén Géza kémikus, az MTA tagja (* 1883)
- augusztus 11. – Jackson Pollock, amerikai festőművész (* 1912)
- augusztus 14. – Bertolt Brecht színdarabíró, költő (* 1898)
- augusztus 16. – Lugosi Béla színész (* 1882)
- augusztus 20. – Nagy Emil ügyvéd, igazságügy miniszter. (* 1871)
- augusztus 29. – Szentiványi Lajos magyar ügyvéd, politikus, főispán, országgyűlési képviselő (* 1883)
- szeptember 11. – Giller János ügyvéd, földbirtokos, felvidéki magyar politikus, kultúraszervező, szlovákiai tartománygyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő (* 1886)
- szeptember 22. – Frederick Soddy Nobel-díjas angol kémikus (* 1877)
- szeptember 29. – Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós , Kossuth-díjas, az MTA tagja (* 1885)
- október 6. – Barta Ernő, magyar festő és grafikus (* 1878)
- október 7. – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (* 1889)
- október 25. – Risto Ryti, finn politikus, köztársasági elnök (* 1889)
- október 26. – Kalamár József magyar munkásmozgalmi politikus, az 1956-os forradalom egyik áldozata a hatalmi oldalról (* 1895)
- október 26. – Kováts Ferenc gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja (* 1873)
- november 4. – Herhoff György géplakatos, az 1956-os forradalom békásmegyeri hősi halottja. (* 1931)
- november 6. – Gacs János magyar római katolikus pap, pápai kamarás, cserkész főtiszt, országgyűlési képviselő (* 1897)
- november 7. – Gérecz Attila, magyar költő, sportoló, forradalmár, 1956 (* 1929)
- november 7. – Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriporter (* 1927)
- november 19. – Falábú Jancsi a Corvin köz közelében zajlott harcok legendás tüzérparancsnoka és ágyúkezelője volt az 1956-os forradalom idején (* 1931)
- november 25. – Alekszandr Petrovics Dovzsenko szovjet (ukrán) filmrendező (* 1894)
- november 28. – Gundel Károly Gundel János fia, magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró (* 1883)
- december 12. – Geyer Stefi hegedűművésznő (* 1881)
- december 14. – Juho Kusti Paasikivi, finn politikus, köztársasági elnök (* 1870)
- december 22. – Nicolae Labiș román költő (* 1935)
- december 22. – Cs. Sebestyén Károly magyar etnográfus, a szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 1934–1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára (* 1876)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b c d e f g h i Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Egedy Gergely: A szuezi epizód. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 66-71. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Knopp, Guido: Hitler segédei. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001, ISBN 963 547 382 6, 357. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 11. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 160. oldal
- ↑ Kecskés Gusztáv: A NATO és az 1956-os magyar forradalom. In.: História. XXV. évf., 5-6. sz., 3. p.
- ↑ Földrengés Dunaharasztin. In.:fn.hu
- ↑ Bölöny–Hubai 180. o.
- ↑ a b c d Helgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). In.: Honvédségi Szemle. 141. évf., 2013/6. sz., 116-117. p.
- ↑ Bölöny–Hubai 180-181. o.
- ↑ Felfüggesztették a Népszabadság kiadását (magyar nyelven). index, 2016. október 8. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
- ↑ Bölöny–Hubai 112. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 113. o.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 230. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Izrael, az első hét évtized. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/20. (2027.) szám, 35. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.