Ez a szócikk a 2009. évről szól. A 2009-es számról szóló cikket lásd itt: 2009 (szám).

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013 – 2014

Események

Január

• január 1.
  • Szlovákia saját valutaként bevezeti az eurót.^[1]
  • A Gazprom teljesen elzárja az Ukrajnának szállított gázvezetékeket, mivel nem született megállapodás a gáz, illetve a tranzit áráról a 2009-es évre.^[2]
  • Csehország átveszi az EU soros elnöki tisztét.
• január 2.
  • A Srí Lanka-i kormányhadsereg tíz év után újra elfoglalja a tamil lázadók fővárosát, Kilinochchit; elkezdődik a mullaitivui csata.
  • A „harag napjává” nyilvánítja a Hamász, a Gázai övezetet uraló radikális szervezet január 2-át.^[3]
• január 3. – Helyi idő szerint hajnalban a Richter-skála szerint 7,2-es erejű földrengés rázza meg Kelet-Indonéziát.
• január 5.
  • Pranab Mukhárdzsi indiai külügyminiszter bejelenti, miszerint India hivatalosan átadja Pakisztánnak azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint „pakisztáni elemek” álltak az előző évi novemberi mumbai merényletek mögött.
  • Kivonják az utolsó orosz katonát is Bajkonurból, így az űrkikötő civil létesítményként működik tovább.^[4]
• január 6.
  • Molnár Csaba energiaügyekért felelős miniszter bejelenti, hogy 15.30 órakor leállt a gázszállítás Ukrajnából. Új fejezetéhez érkezik az orosz-ukrán gázvita: szükségállapotot hirdetnek Szlovákiában, korlátozások bevezetését tervezik Lengyelországban, kritikus helyzet alakul ki a Balkánon.^[5] A gázszállítás csak január 19. után áll teljes körűen helyre.
  • Lezárja kongói határát Angola, hogy így akadályozza meg a szomszédos államban néhány hete ismét felbukkanó Ebola-járvány átterjedését.^[6]
• január 8.
  • A Richter-skála szerinti 6,2 erősségű földrengés rázza meg Costa Rica fővárosát, San Josét, melynek epicentruma a fővárostól mintegy 35 kilométerre északnyugatra volt.
  • Kim Dzsongil észak-koreai vezető harmadik fiát, Kim Dzsongunt jelöli ki utódjának.^[7]
  • A Visegrádi négyek pozsonyi tanácskozása.^[8]
• január 9. – A szomáliai kalózok elengedik a novemberben elrabolt szaúdi szupertankert, a Sirius Start, majd ezt követően az Ádeni-öbölben elengednek egy hongkongi zászló alatt hajózó iráni teherhajót is.^[9]
• január 13. – A lett kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők próbálnak behatolni a rigai parlamentbe, akik ellen a rohamrendőrök könnygázt vetnek be.^[10]
• január 14.
  • Az olasz rendőrség Nápoly közelében elfogja az egyik legkeresettebb maffiafőnököt, Giuseppe Setolát.^[11]
  • Előbb Bolívia, majd^[12] Venezuela is megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel, a zsidó állam gázai offenzívájára hivatkozva.^[13]
  • Lemond Gabriel Opra, a Boc-kormány belügyminisztere.^[14]
• január 16. – Tömböl László altábornagy váltja Havril András vezérezredest a Magyar Honvédség vezérkari főnöki tisztségben.^[15]

• január 20.
  • Barack Obama amerikai elnök beiktatása (magyar idő szerint január 21.)
  • Távozik posztjáról Zbigniew Ćwiąkalski lengyel igazságügy-miniszter, miután egy bűnbanda tagjai közül hárman ölik meg magukat a börtönben.^[16] (Andrzej Czuma veszi át a tárcát január 23-án.)
• január 21. – Megkezdi működését a Koszovói Biztonsági Erő.^[17]
• január 21–22. – Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Magyarország és a Perzsa-öböl menti országok gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeiről tárgyal Fahd Bin Mahmúd asz-Szaid ománi ügyvezető miniszterelnökkel,^[18] Hamad Ibn Jaber Al-Thani katari kormányfővel,^[19] továbbá Abdullah Bin Hamad Al-Attija ipari és energiaügyi miniszterrel.^[20]
• január 22. – Kínában halálra ítélik a melaminnal szennyezett adalék gyártóját és az adalékkal hamisított fehérjepor eladóját.^[21]
• január 23.
  • Spanyolországban előzetes letartóztatásba helyezik az ETA fegyveres szakadár szervezet politikai szárnya, a betiltott Batasuna párt új vezetőit.^[22]
  • Brüsszelben megkezdődik a Nabucco–konferencia.
  • Mirek Topolánek kormányának négy miniszterét váltja le.^[23]
• január 26.
  • Geir Haarde izlandi kormányfő benyújtja lemondását.^[24]
  • Feloszlatja magát a montenegrói parlament.^[25]
  • Szükségállapotot hirdetnek Libériában, miután több millió hernyó árasztja el az ország középső részét.^[26]
  • Ismeretlen támadó agyonlövi Zakan Dzsugelia abház belügyminiszter-helyettest Szuhumi központjában.^[27]
  • Miroslav Lajčák váltja Ján Kubišt a szlovák külügyminiszteri poszton.^[28]
• január 26–27. – Nabucco-konferencia Budapesten.^[29]

• január 27.
  • Az orosz egyházi és világi küldöttekből összeállított zsinat Kirill szmolenszki és kalinyingrádi metropolitát választja meg Moszkva és egész Oroszország 16. pátriárkájává.^[30]
  • A brazíliai Belémben megnyílik a IX. Szociális Világfórum.^[31]
  • Kormányellenes zavargások miatt kijárási tilalmat rendelnek el Madagaszkáron.^[32]
• január 28. – Vlagyimir Putyin orosz kormányfő nyitja meg a svájci Davosban hagyományosan megrendezett, 39. Világgazdasági Fórumot.^[33]
• január 29.
  • Vizsgálatot indít Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, miután bizalmas dokumentumok szivárogtak ki a szövetségből.^[34]
  • Hatalommal való visszaélés miatt leváltják tisztségéből Rod Blagojevichet, Illinois állam kormányzóját.^[35]
  • A Somorja melletti Csölösztőn megalakul a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.^[36]
• január 30.
  • Egészségügyi okokra hivatkozva lemond tisztségéről Grigol Mgaloblisvili grúz miniszterelnök.^[37]
  • A Make Wealth History bejelentése szerint az éhező emberek száma hamarosan átlépi az egymilliárdot: az emberiség kb. 1/6-a éhezik.^[38]
• január 31. – XVI. Benedek pápa Vatikánvárosban, a hagyományos úrangyala imádság előtti prédikációjában elítéli az eutanáziát.^[39]

Február

• február 2. – Moammer Kadhafit választják meg az Afrikai Unió soros elnökének.^[40]
• február 4. – A guantánamói foglyok befogadására kéri az Európai Unió tagállamait a Európai Parlament.^[41]
• február 6–8. – Nemzetközi biztonságpolitikai konferencia Münchenben,^[42] ahol Magyarországot Szekeres Imre honvédelmi miniszter képviseli.^[43]
• február 7–8. – A madagaszkári elnöki gárda vérbe fojtja a kormányellenes tüntetést.^[44] (Ennek hatására 9-én lemond hivataláról Cécile Manorohanta védelmi miniszter.)^[45]
• február 8. – Egy veszprémi bárban megkéselik a veszprémi férfi kézilabdacsapat román játékosát, Marian Cozmát.^[46] Az osztrák rendőrség 24 órán belül elfogja a feltételezett gyilkosokat.^[47]
• február 10.
  • A rendőrség – bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűncselekmények gyanújával – őrizetbe veszi Hunvald Györgyöt, a VII. kerület polgármesterét.^[48]
  • Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Izraelben.^[49]
  • Az első, két sértetlen, a Föld körüli pályán keringő, mesterséges égitest közötti összeütközés
• február 11.
  • Leteszi hivatali esküjét az új zimbabwei miniszterelnök, Morgan Tsvangirai. Beiktatására azután került sor, hogy az egyedüli kormányzópárt, a ZANU és a legnagyobb ellenzéki párt, az MDC megegyezett a hatalom megosztásában. A miniszterelnöki posztot 22 év után töltik be újra.
  • Meggyilkolják az azerbajdzsáni légierő parancsnokát, Rail Rzajev altábornagyot.^[50]
• február 11–12. – A magyarországi és a szlovákiai evangélikus egyház püspökeinek találkozója Budapesten. (Ez volt nyolcvan éve az első hasonló találkozó.)^[51]
• február 12. – Benyújtja lemondását az ukrán pénzügyminiszter, Viktor Pinzenik.^[52]
• február 14.
  • Kolumbiában kitör a Galeras nevű vulkán.^[53]
  • Boris Tadić szerb államfő határozottan kiáll a Vajdaság új, Szerbiában komoly belpolitikai vihart kavaró alaptörvénye mellett.^[54]
  • Az oktatási miniszterhelyettes, Nura al-Fajez személyében először kerül a szaúdi kormányba nő.^[55]
  • Párttá alakul az LMP.
• február 15. – Sikerrel átmegy a venezuelai népszavazáson az az alkotmánymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy végtelenszer újraválasszák az ország jelenlegi elnökét, Hugo Chávezt.^[56]
• február 17.

  

  • A Richter-skála szerint ötös erősségű földrengés rázza meg törökországi Kütahya tartomány Simav nevű városát és környékét.^[57]
  • Bejelenti lemondását Nakagava Soicsi japán pénzügyminiszter.^[58]
• február 18. – A cseh képviselőház megszavazza a lisszaboni szerződést.^[59]
• február 19–20. – A NATO védelmi minisztereinek krakkói tanácskozása.^[60]
• február 20.
  • Kurmanbek Bakijev kirgiz államfő aláírja az Egyesült Államok által használt légi támaszpont bérleti szerződésének felbontását. Az amerikai katonáknak fél éven belül el kell hagyniuk a bázist.^[61]
  • Lemondott a jobbközép, Ivars Godmanis vezette lett kormány.^[62]
• február 22. – Ismeretlenek pokolgépet robbantanak a híres kairói Huszein-mecset előtt, a turisták által is kedvelt Hán el-Halíli bazár közelében, a robbantásban egy francia turista veszíti életét, 25-en pedig megsebesülnek.^[63]
• február 23. – Ismét látogatható az iraki nemzeti múzeum.^[64]

• február 24. – Izraelben beiktatják az előre hozott választások nyomán létrejött új parlament képviselőit.^[65]
• február 25–26. – Bangladesi zendülés, melynek végén kétszáz fellázadt határőrt vesznek őrizetbe Dakkában.^[66] (A határőrök magasabb béreket és jobb szolgálati feltételeket követeltek.)^[67]
• február 26. – Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszéke felmenti Milan Milutinović egykori szerb elnököt a Koszovóban az 1999-ben elkövetett háborús bűnök vádja alól,^[68] öt magas rangú volt vezetőt – Nikola Šainović szerb miniszterelnököt, Dragoljub Ojdanić vezérkari főnököt, Sreten Lukić rendőrfőnököt, valamint Nebojša Pavković és Vladimir Lazarević tábornokokat – viszont 15-22 évre ítéli.^[69]

Március

• március 1. – Abszolút többséget szerez Karintiában a helyhatósági választáson a jobboldali Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ); Salzburg tartományban a szociáldemokrata párt (SPÖ) megtartja első helyét.^[70]
• március 2.
  • Meggyilkolják Bissau-Guinea elnökét, Joao Bernado Vieirát nem sokkal az után, hogy a nyugat-afrikai ország hadseregének vezérkari főnöke is életét veszíti egy merényletben.^[71]
  • Az Európai Tanács és több kelet-európai ország is visszautasítja Gyurcsány Ferenc azon javaslatát, miszerint az Európai Uniónak általános segélycsomagot kell nyújtania Kelet-Európának és fel kell gyorsítani a térség államainak az eurózónába való csatlakozását.^[72]
  • XVI. Benedek pápa felmenti az általa alig egy hónapja kinevezett linzi segédpüspököt, Gerhard Maria Wagnert.^[73]
  • Raúl Castro kubai elnök átalakítja kormányzatát; Felipe Pérez Roque külügyminisztert Bruno Rodríguez Parrilla váltja fel.^[74]

• március 3.
  • Köln belvárosában összeomlik a Városi Történeti Levéltár épülete.^[75]
  • a Srí Lanka-i krikettválogatottat szállító buszt támadás éri a pakisztáni Lahor városában.
• március 4.
  • A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiség elleni bűntettek és népirtás vádjával elrendelte a szudáni elnök, Omar Besir letartóztatását a Dárfúr tartományban elkövetett tömeggyilkosságok miatt.^[76]
  • Együttes ülést tart Pozsonyban a szlovák és a magyar parlament emberi jogi bizottsága.^[77]
• március 6.
  • Morgan Tsvangirai zimbabwei miniszterelnök autóbalesetet szenved, melyben megsérül, felesége, Susan Tsvangirai életét veszíti.^[78]
  • Amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó Genfben.^[79]
  • Franco Frattini olasz külügyminiszter kijelenti, hogy országa nem vesz részt a Genfben, áprilisban sorra kerülő – az ENSZ által szervezett, rasszizmusellenességről szóló – Durban II. konferencián.^[80]
  • A délkelet-európai védelmi miniszterek informális találkozója Zágrábban.^[81]
• március 7.
  • Lemond posztjáról Szalám Fajjád palesztin kormányfő.^[82]
  • A PRT–7 megkezdi feladatát az afganisztáni Puli-Humriban.^[83]
• március 8. – Katonai lázadás Madagaszkáron a kormány ellen.^[84]
• március 9. – A nemzetközi sarki év (IPY – International Polar Year) hivatalosan befejeződik.
• március 10–13. – Az Európai Bizalom- és Biztonságerősítő Intézkedések 1999. évi Bécsi Dokumentuma előírásai szerint horvát ellenőrcsoport „kijelölt terület-ellenőrzést” hajt végre Magyarországon.^[85]
• március 12.
  • Ünnepélyes átadás-átvétellel végrehajtják a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) kötelékében szolgáló Magyar Kontingens állományváltását.^[86]
  • Sólyom László köztársasági elnök Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozza Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárnak.^[87]
• március 12–13. – Prágában tanácskoznak az uniós védelmi miniszterek.^[88]
• március 13. – A halálbüntetés eltörlése mellett dönt az amerikai Új-Mexikó állam demokrata többségű felsőháza.^[89]
• március 15.
  • Uganda megkezdi katonái kivonását a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságból.^[90]
  • Pakisztánban házi őrizetbe helyezik az ellenzék vezetőjét, Navaz Sarifot.^[91]
• március 16. – Madagaszkáron a hadsereg elfoglalja az elnöki palotát.^[92]
• március 17.
  • Lemond tisztségéről Marc Ravalomanana madagaszkári elnök és átadja a hatalmat a fegyveres erők rangidős főtisztjének, Hyppolite Ramaroson tengernagynak.^[93]
  • A hágai Nemzetközi Törvényszék fellebbviteli tanácsa Momčilo Krajišnik volt boszniai szerb parlamenti elnökre az emberiség elleni bűnök miatt eredetileg kiszabott 27 éves szabadságvesztést hét évvel csökkenti.^[94]
• március 19.
  • Nicolas Sarkozy francia elnök hivatalosan közli Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral, hogy Franciaország ismét a szervezet tagja kíván lenni.^[95]
  • Felfüggeszti a parlament működését Andry Rajoelina madagaszkári államfő.^[96]
  • Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli a St. Pölten-i tartományi bíróság Josef Fritzlt. A 73 éves férfi csaknem 24 éven át bezárva tartotta és vérfertőző viszonyra kényszerítette a lányát.^[97]
  • Csáky András kilépése után hivatalosan is megszűnik az MDF 10 fő alá csökkent parlamenti frakciója.^[98]
• március 19–20. – Az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezlete.^[99]
• március 21.
  • Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP elnökségének ülésén bejelenti, miszerint kész lemondani a miniszterelnökségről, ha a parlament két hét alatt képes lesz új jelöltet találni.^[100]
  • A szlovák elnökválasztás első fordulója.^[101]
• március 22. – Elnök- és helyhatósági választás Macedóniában.^[102]
• március 23.
  • Grúziában letartóztatják az egységes Grúzia nevű ellenzéki párt 12 aktivistáját.^[103]
  • Abdullah Gül személyében 33 év óta először látogat török elnök Bagdadba.^[104]
• március 23–24. – Sólyom László magyar államfő kétnapos hivatalos látogatást tesz Lengyelországban, ennek folyamán Varsóban tárgyalásokat folytat Lech Kaczynskivel, illetve részt vesz a dél-lengyelországi Krosnóban a lengyel–magyar barátság napja alkalmából rendezendő ünnepségeken.^[105]
• március 24.
  • Csehországban megbukik a Mirek Topolánek vezette kormány.^[106]
  • Ukrajnában a kormány távozását követeli az ellenzék vezető pártja az ország több városában, ezrek részvételével tartott tüntetéseken, amelyeken a kormány válságkezelő erőfeszítései ellen tiltakoztak.^[107]
  • Izraelben létrejön a nagykoalíció, miután a Munkapárt rendkívüli kongresszusa jóváhagyta a jobboldali Likud párttal kötött megállapodást.^[108]
• március 26.
  • Bosznia-Hercegovinában hivatalba lép a nemzetközi közösség új főképviselője, az osztrák Valentin Inzko. (A szlovák Miroslav Lajčákot váltja fel! )^[109]
  • Nyugdíjasok és vasúti alkalmazottak tüntetnek Bukarestben, előbbiek a járulékuk növelése érdekében, utóbbiak a román állami vasútnál tervezett leépítések ellen.^[110]
  • Benyújtja lemondását Mirek Topolánek cseh kormányfő, aki az új kabinet megalakításáig ügyvivőként vezeti kormányát.^[111]
  • Thaiföldön, a miniszterelnök hivatala előtt harmincezer tüntető követeli a kormány távozását.^[112]
  • Az addigi legnagyobb, 489 millió forintos bírságot rója ki a PSZÁF Soros György alapkezelőjére, a Soros Fund Management LLC-re.^[113]
• március 27. – Öngyilkos merénylő robbantja fel magát egy pakisztáni Dzsamrud város mecsetben a nagy ima idején; a kétszintes mecset összeomlik, melynek következtében 48-an meghalnak.^[114]
• március 28. – Benyújtja lemondását Gyurcsány Ferenc az MSZP pártelnöki posztjáról.^[115]
• március 29. – Előrehozott parlamenti választások Montenegróban.
• március 31.
  • Izraelben beiktatják a 30 miniszterből álló, Benjámin Netanjahu vezette kabinetet.^[116]
  • XVI. Benedek pápa vizsgálatot rendel el a Krisztus Légiója (Legio Christi) konzervatív felfogású római katolikus papi kongregáció ellen. A vizsgálatot az váltotta ki, hogy a rend alapítójáról kiderült, hogy felesége volt és gyereke is született.^[117]

Április

• április 1.
  • Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis parancsnoki posztján Pető István dandártábornokot Kilián Nándor dandártábornok váltja.^[118]
  • Albánia és Horvátország belép a NATO-ba.^[119]
  • A G20-as csúcstalálkozó helyszínére, Londonba érkezik Barack Obama amerikai elnök, aki Gordon Brown brit kormányfővel tárgyal, illetve ismerkedő magánkihallgatáson II. Erzsébet királynőnél jár.^[120]
• április 2.
  • Lemond a maláj kormányfő, Abdullah Ahmad Badawi. Tuanku Mizan Zainal Abidin maláj király másnap a korábbi védelmi minisztert, Najib Razakot esketi fel.^[121]
• április 2–3. – A G20-as országok londoni csúcsértekezlete.^[122]
• április 3. – Iowa engedélyezi az azonos nemű párok házasságát.^[123]
• április 3–4. – Ünnepi NATO-csúcstalálkozó, a szövetség megalapításának 60. évfordulóján. A tagországok úgy döntenek, hogy nyártól Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök lesz a szövetség főtitkára; továbbá Németország, Spanyolország és Portugália – Barack Obama amerikai elnök felhívása – ígéretet tesz, miszerint erősítést küld Afganisztánba.^[124]
• április 4.
  • Szlovákiában Ivan Gašparovič jelenlegi államfő nyeri meg az elnökválasztás második, döntő fordulóját.^[125]
  • Súlyos összecsapások törnek ki a rendfenntartók és a NATO-ellenes tüntetők között Strasbourgban. (A rohamrendőrök könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tiltakozók ellen, többen megsebesültek.)^[126]
• április 5.

• • A Hősök terén tartott nagygyűlésen megalakul a Civil Összefogás Fórum
  • Észak-Korea felbocsátja a nagy hatótávolságú, Taepodong-2 elnevezésű ballisztikus rakétáját, mely nem állt röppályára.^[127]
  • Elnökválasztás második fordulója Macedóniában, melyet Gjorge Ivanov – a jobboldali VMRO-DPMNE nevű kormánypárt jelöltje – nagy fölénnyel nyer meg.^[128]

• április 6.
  • A Richter-skála szerint 6,3-es erősségű földrengés az olasz L’Aquila város közelében.
  • A brit Robert Wainwrightot választják főigazgatónak az Európai Unió rendőrségi együttműködését irányító szervezet, az Europol élére.^[129]
• április 7. – Feldúlják a moldovai parlament és az elnöki hivatal épületét a moldovai ellenzék felhívására rendezett chişinăui tüntetés részvevői,^[130] akik az 5-i parlamenti választásokat megnyerő Kommunista Párt ellen tüntetnek.^[131]
• április 8. – Vladimir Voronin moldovai államfő bejelenti, hogy vízumkényszert vezetnek be a román állampolgárokkal szemben, a román nagykövetnek 24 órán belül el kell hagynia az országot, továbbá megszigorítják a határőrizetet a román–moldáv határon.^[132]
• április 9.
  • Benyújtja lemondását a Fidzsi-szigetek kormányfője, Frank Bainimarama^[133]
  • Jan Fischer közgazdászt nevezi ki cseh kormányfővé Václav Klaus köztársasági elnök.^[134]
• április 10. – A Fidzsi-szigetek elnöke, Ratu Josefa Iloilo hatályon kívül helyezi az alkotmányt, visszavonja az összes bírói kinevezést és saját magát teszi meg a végrehajtó hatalom vezetőjének.^[135]
• április 11.
  • A Fidzsi-szigetek elnöke, Ratu Josefa Iloilo az ország korábbi miniszterelnökét, Frank Bainimaramát bízta meg az átmeneti kormány vezetésével.^[135]
  • Rendkívüli állapotot hirdetnek Pattajában, miután a kormányellenes tüntetők megakadályozták a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének csúcstalálkozóját. (Helikopterekkel menekítették ki az összes külföldi vezetőt, akik a gazdasági válság miatt kezdeményezett Ázsia-csúcsra érkeztek.)^[136]
• április 12.
• április 14.
  • Az országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással megszavazza a Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt és Bajnai Gordont miniszterelnökké választja.^[137] A korábban Gyurcsány Ferenc vezette kabinet tagjai ügyvezetőként az új kormány megalakulásáig hivatalban maradnak.
  • Lemond tisztségéről a szlovák építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Marian Janušek. (Utódja a tárca élén Igor Štefanov.)^[138]
• április 15.

  

  • Moldovában megkezdik az 5-i parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámlálását.^[139]
  • A Magyar Nemzeti Bank új biztonsági elemekkel ellátott bankjegyeket bocsát ki.^[140]
• április 16.
  • Tizenkét miniszterrel és két tárca nélküli miniszterrel megalakul a Bajnai Gordon vezette válságkezelő kormány.^[141]
  • Oroszország befejezettnek tekinti a csecsenföldi háborút.^[142]
  • Bolíviai rendőrök szállodai szobájukban agyonlövik Rózsa-Flores Eduardót és két társát, Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Tóásó Előd életben marad.

• április 17–19. – Az amerikai földrész országainak vezetői Port of Spainben tartják csúcsértekezletüket.^[143]
• április 18–20. – Az olaszországi Treviso közelében kerül megrendezésre – a világ hét legfejlettebb ipari államát és Oroszországot tömörítő – G8 csoport agrárminisztereinek tanácskozása.^[144]
• április 19.
  • Parlamenti választások Észak-Cipruson, ahol a kormányzó balközép Török Köztársasági Pártnak (CTP) a voksok 29 százalékát sikerül megszereznie.^[145]
  • Az amerikai államok Port of Spain-i csúcsértekezletén részt vevő Barack Obama amerikai elnök elismeri USA Kuba–politikájának kudarcát.^[146]
• április 20.
  • Elfogadja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt az Országgyűlés. A törvény szerint bejegyezett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt.^[147]
  • Genfben kezdetét veszi – az ENSZ által szervezett, rasszizmus-ellenességről szóló – Durban II. konferencia, ahol Magyarország nagyköveti szinten képviselteti magát.^[148]
• április 20. – A The New York Times című napilap öt kategóriában nyeri el a Pulitzer-díjat.^[149]
• április 21. – Egész családjával együtt Peruba menekül és ott menedékjogot kér a venezuelai ellenzék vezetője, Manuel Rosales. (Rosales 2006-ban Hugo Chávez államfő ellenjelöltje volt az elnökválasztáson, korábban pedig az olajban gazdag Zulia tartomány kormányzója és Maracaibo város polgármestere.)^[150]
• április 22.
  • Kilép a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti frakciójából Bugár Béla – az MKP volt elnöke –, továbbá a párt két másik képviselője, Gál Gábor és A. Nagy László.^[151]
  • Parlamenti választások a Dél-afrikai Köztársaságban.^[152]
• április 23. – Bagdadban az iraki hadsereg őrizetbe veszi Abu Omár al-Bagdadit, az Al-Káida iraki szervezetének vezetőjét.^[153]
• április 24.
  • Bagdadba érkezik az Egyesült Államok újonnan kinevezett nagykövete, Christopher R. Hill, aki már a repülőtéren átnyújtja megbízólevelét az őt fogadó Hosjar Zebari iraki külügyminiszternek.^[154]
  • Megjelenik a H1N1 influenza vírus Mexikóban. (Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint 60 ember halt meg sertésinfluenzától az országban. A kórokozó átterjedt az Egyesült Államokra, amelynek déli részein riadót rendeltek el az egészségügyi hatóságok.)^[155]
  • Lávát és hamut lövellve kitör a Jáva középső részén található 2430 méteres Slamet vulkán.^[156]

• • Bajnai Gordon a Budapest Airport eddigi szóvivőjét, Szollár Domokost nevezi ki a válságkezelő kormány új szóvivőjének.^[157]
• április 25.
  • Kiutasítják Csehországból a Ku Klux Klan volt vezetőjét, David Duke-ot.^[158]
  • Időközi önkormányzati választás Szlovákiában. (Önkormányzati képviselőket nyolc településen, míg polgármestereket 17 településen választanak.)^[159]
• április 26.
  • Egyoldalú tűzszünetet hirdetnek a tamil tigrisek Srí Lankán. (Tették mindezt azért, hogy a segélyszervezetek eljuthassanak a polgárháborús övezetében rekedt polgári lakossághoz.)^[160]
  • Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülésszakán Magyarországot Oszkó Péter pénzügyminiszter képviseli.^[161]

    

  • A vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren pontifikált mise alkalmával öt új szentet avat XVI. Benedek pápa. (Caterina Volpicellit, a Szent Szív Szolgálólányai rend alapítóját; Arcangelo Tadinit, a Názáreti Szent Ház Munkásnővérei rend alapítóját; Geltrude Comensolit, az Olivetói Kongregáció létrehozóját és Bernardo Tolomeit, sienai apátot; valamint Nuno Álvares Pereirát, portugál aszkétát.)^[162]
• április 27. – Európában is megjelenik a sertésinfluenza vírus.^[163] Az első megerősített influenzás egy 23 éves spanyol férfi, aki mexikói utazásból tért haza.^[164]
• április 28. – Sali Berisha albán kormányfő Prágában hivatalosan kéri Albánia felvételét az Európai Unióba.^[165]

Május

• május 1.
  • Több százan csapnak össze a rendőrökkel Isztambul központjában, amikor a szakszervezetek tagjai május 1-je megünneplésére gyülekeztek.^[166]
  • Közel 50 tüntetőt vesznek őrizetbe a német hatóságok Berlinben, ahol összecsapások törtek ki demonstrálók és rendőrök között.^[167]
• május 2.
  • Tüzérségi lövedékek találnak el egy alkalmi kórházat – a szeparatista tamilok által ellenőrzött területen – Srí Lanka északi, harcoktól sújtott övezetében; a támadás következtében 64 civil életét veszíti.^[168]
  • Szomáliai kalózokat vesz őrizetbe egy portugál hadihajó az Ádeni-öbölben, akik egy norvég olajszállító tankert akartak elfoglalni.^[169]
• május 3.
  • A Richter-skála szerinti 6,1-es fokozatú földrengés rázta meg Guatemala Sololá megyéjét.^[170]
  • A francia haditengerészet elfog 11 szomáliai kalózt, akik feltehetően zsákmánynak hittek a francia flotta Nivose nevű hadihajóját és rátámadtak.^[171]
  • Heves összecsapások törnek ki Kairóban sertéstenyésztők és az állataikat levágásra elszállítani próbáló állami alkalmazottak rendőrkísérete között.^[172]
  • A konzervatív jobboldali milliomos, Ricardo Martinelli nyeri a panamai elnökválasztást.^[173]
• május 4. – Lemond Nepálban a volt maoista lázadók vezéréből lett kormányfő, mert válságot idézett elő azzal, hogy előző nap leváltotta a hadsereg főparancsnokát.^[174]
• május 6.
  • Több tucat ellenzéki tüntető rendőrökkel verekszik össze Tbilisziben azután, hogy a tüntetők megpróbáltak behatolni a grúz főváros legfontosabb rendőrőrének területére.^[175]
  • Oroszország kiutasítja a moszkvai NATO-képviselet vezetőjét és annak helyettesét.^[176]
  • Távozik a szlovák kormányból Ján Chrbet környezetvédelmi miniszter, botrányos üzleti ügye miatt.^[177]
• május 8–15. – XVI. Benedek pápa nyolcnapos szentföldi zarándoklata, amely során a vallások közötti megbékélés fontosságát hangsúlyozta, kifejezte tiszteletét az iszlám iránt, valamint támogatta az önálló palesztin állam létrehozását.^[178]

• május 9. – Rendkívüli állapotot hirdet ki a perui kormány a latin-amerikai ország több északkeleti régiójában, miután az őslakosok hetek óta tüntetésekkel és blokádokkal veszélyeztetik a helyi gáz- és olajkitermelés zavartalanságát.^[179]
• május 10. – Páva Zsolt, a Fidesz jelöltje nyeri a pécsi időközi polgármester-választást az MSZP-s Szili Katalin házelnökkel szemben.^[180]
• május 11.
  • Az amerikai védelmi minisztérium leváltja David McKiernan tábornokot, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-csapatok főparancsnokát.^[181]
  • Kínában is megjelenik az új típusú influenza.^[182]
• május 12.
  • A világszervezet közgyűlése beválasztja Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.^[183]
  • Benyújtja lemondását az ukrán belügyminiszter, Jurij Lucenko. (A politikus felmentését az ellenzék azóta követelte, hogy állítólag ittasan botrányt okozott a frankfurti repülőtéren.)^[184]

    

• május 16. – A Moszkvában rendezett 54. Eurovíziós Dalfesztivál nyertese a norvég színekben induló fehérorosz születésű Alexander Rybak lett, a Fairytale (Tündérmese) című saját szerzeményével, így a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivál rendezésének minden feladata Norvégiára hárul.
• május 17. – Srí Lanka-i kommandósok megölik a tamil lázadószervezet politikai szárnyának vezetőjét, Balaszingham Nadeszant és két másik lázadóvezért.^[185]
• május 19.
  • Leteszi a hivatali esküt a Szalám Fajjád vezette új palesztin kormány. (A 23 miniszteri tárcából négyet nő tölt be, s a kabinetben most sem kapott helyet a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális iszlám mozgalom.)^[186]
  • A képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt távozik posztjáró Michael Martin, a brit parlament alsóházának elnöke. (Több mint háromszáz éve most fordul elő első ízben, hogy a londoni alsóház elnöke idő előtt távozni kényszerül, ilyesmi legutóbb 1695-ben történt.)^[187]
  • Srí Lanka elnöke, Mahinda Rajapakse bejelenti, miszerint a hadsereg „megsemmisítő győzelmet” aratott a lázadó tamil tigrisek felett, s ezzel vége az országban dúló polgárháborúnak.^[188]

    

• május 20. – Viliam Turský személyében új környezetvédelmi minisztere van Robert Fico vezette szlovák kabinetjének.^[189]
• május 21. – Ugyan Anita az első magyar nő, aki egy nemzetközi expedíció tagjaként feljut a Mount Everestre.^[190]
• május 22. – Orosz–EU csúcs Habarovszkban.^[191]
• május 23.
  • Az elnököt közvetve választó – 1224 tagú –, úgynevezett szövetségi közgyűlésben ismét Horst Köhlert választják Németország államfőjévé.
  • Nepálban a parlament Madhav Kumar Nepalt, az Egyesült Marxista-Leninista Kommunista Párt (UML) főtitkárát választja az ország új kormányfőjének.^[192]
• május 24.
  • Tizenhatan megsebesülnek Bécsben egy indiai vallási közösség templomában lezajlott lövöldözésben, illetve az azt követő dulakodásban.^[193] (A támadás célpontja a Bécs nyugati részében álló szikh imahely két guruja, akik közül az egyik másnap belehalt sérüléseibe.^[194])
  • Iráni–afgán–pakisztáni minicsúcs Teheránban. (A találkozó fő témái a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem)^[195]
• május 25.
  • Két halálos áldozattal végződnek azoknak a zavargásoknak, amelyek az indiai Pandzsáb államban törtek ki a 24-i bécsi szikh templom elleni támadás után.^[196]
  • Az izlandi kormány benyújtja a törvényhozásban azt az indítványt, amelyben parlamenti felhatalmazást kér a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval.^[197]
  • Közös nyilatkozatban szólítja fel az Európai Unió és az Egyesült Államok a georgiai kormányoldalt és az ellenzéket, hogy feltételek szabása nélkül kezdjenek tárgyalásokat egymással, továbbá hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot, a békés demonstrálás jogát, és kerüljék el az erőszakot.^[198]
  • Észak-Korea sikeres nukleáris kísérletet hajt végre, és kipróbál egy rövid hatótávolságú rakétát.^[199] (Másnap újabb rakétakísérletet hajtott végre,^[200] s ezt 26-ig összesen hat alkalommal ismétli meg.^[201])
  • Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), hogy megbeszéljék az észak-koreai kísérleti atomrobbantást.^[202]
  • Magyarország elítéli az észak-koreai nukleáris kísérletet.^[203]
• május 26. – Megszületik a Sajtószabadság Európai Chartája, amelyet 19 ország 46 főszerkesztője és vezető újságírója fogad el egy hamburgi újságíró-konferencián.^[204]
  • Kenedi János történész pert nyer a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a magyar állammal szemben, mert a kutatóként megismerni kívánt iratokat annak ellenére sem adták ki neki, hogy jogerős bírói ítéletben kötelezték erre a hivatalos szerveket.^[205]
• május 27.
  • Választási csalásban való bűnrészesség miatt tíz hónap felfüggesztett börtönre és 10 ezer euró pénzbüntetésre ítéli a bíróság Jean Tiberi nemzetgyűlési képviselőt, Párizs volt főpolgármesterét.^[206]
  • Öngyilkos merénylő egy robbanóanyaggal megrakott kisteherautót vezet neki a pakisztáni Lahor város helyi rendőrségének, és a mellette működő hírszerzés épületeit védő barikádnak. (A terrorakcióban összeomlott a rendőrségi épület, 23 ember – jelentős része rendőr – életét veszítette, 250-en pedig megsebesültek.)^[207]
  • Észak-Korea bejelenti, miszerint a továbbiakban nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban megkötött fegyverszüneti megállapodást, mivel hadüzenetnek tekinti Dél-Korea csatlakozását a tömegpusztító fegyverek elterjedését meggátló kezdeményezéshez (PSI).^[208]
  • Jogerősen 14 év fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetést kapnak a kaposvári diákgyilkosság elkövetői, miután a Pécsi Ítélőtábla helybenhagyja a Somogy Megyei Bíróság 2008. december 11-én hozott elsőfokú ítéletét. (A két kaposvári fiú 2008. május 21-én áldozatukat egy a Kaposvár melletti erdőbe csalták, ahol bottal, vésővel, betondarabokkal eszméletlenségig verték és egy tóba dobták, melybe belefulladt.)^[209]
• május 28.
  • Dél-Koreában magasabb készültségbe helyezik a helyi és az ott állomásozó amerikai katonákat, miután Észak-Korea bejelentette a – több mint ötvenéves – fegyverszünet végét.^[210]
  • A lengyel főváros önkormányzata Varsó díszpolgárává avatja a dalai lámát.^[211] (A díszpolgári címet július 29-én adták át a varsói királyi várban tartott ünnepségen.^[212])
  • A Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázza meg Hondurast. (A földrengés epicentruma La Ceiba várostól 130 km-re volt északkeletre a nyílt tengeren, a hipocentruma 10 km-es mélységben.)^[213]
• május 29.
  • Magyarországon is megjelenik az új influenza, s egy New Yorkban élő brazil állampolgárságú férfi az első H1N1–fertőzött.^[214] (Az egri kórházban kezelt turista május 31-én elutazott Magyarországról.^[215])
  • Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében az olaszországi Visintiniben – a Doberdo-fennsíkon – felavatják azt a kápolnát, amelyet civil szervezetek állítottak helyre a térségben elesett magyar katonák emlékére.^[216]
  • A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az olaszliszkai emberölés büntetőperében első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli a másodrendű vádlottat, öten 15 év fegyházbüntetést kapnak, a két fiatalkorúra vádlottra pedig 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szab ki.^[217]
• május 30.
  • Összedől a tatarozás alatt álló, felbecsülhetetlen értékű Danok pagoda a mianmari Dalla városkában.^[218]
• május 31.
  • Parlamenti választások Dél-Oszétiában. (Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem volt hajlandó megfigyelőket küldeni, mivel csak Oroszország és Nicaragua ismerte el független államnak a Grúziától elszakadt területet.)^[219]
  • Kilencvenhét éves korában, egy dél-angliai idősek otthonában elhunyt Millvina Dean, a Titanic utolsó túlélője. (Az idős asszony két hónapos volt, amikor az elsüllyeszthetetlennek hitt luxusgőzös 1912 áprilisában első útján jéghegynek ütközött, és elsüllyedt.)^[220]

Június

• június 1.
  • A hadászati támadó fegyverek leszereléséről folytat megbeszéléseket az orosz és az amerikai küldöttség Genfben. (A megbeszélésekre azért kerül sor, mivel a fegyverkezést szabályozó START-1 szerződés 2009 decemberében jár le.)^[221]
  • Leteszi hivatali esküjét a közép-amerikai Salvador baloldali elnöke, Mauricio Funes.^[222]
• június 3. – Nem tud államfőt választani a második szavazási fordulóban sem a moldovai parlament, ezért feloszlatják a törvényhozást.^[223]
• június 4. – Lemond Joel Fitzgibbon ausztrál védelmi miniszter. A politikus azért volt kénytelen megválni tárcájától, mivel nyilvánosságra került, hogy találkozót szervezett az ausztrál hadsereg egészségügyi parancsnoki tisztségét betöltő tábornok és fivére között, aki egy biztosító társaság vezetője.^[224]
• június 5.
  • Orvlövész végez az Oroszországhoz tartozó Dagesztán belügyminiszterével, Adilgerei Magomedtagirovval egy lakodalmon.^[225]
  • Átalakítja kormányát Gordon Brown brit miniszterelnök, miután az elmúlt napokban a kabinet több tagja is lemondott.^[226]
  • A Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földmozgás rázza meg Japán legnagyobb szigetének, Hokkaidó partjainál.^[227]

• június 6. – Vezető nyugati politikusok emlékeznek meg a helyszínen a normandiai partraszállás 65. évfordulójáról. A megemlékezésen részt vesz Barack Obama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök, továbbá Gordon Brown brit és Stephen Harper kanadai miniszterelnök, illetve Károly walesi herceg.
• június 7. – Európai parlamenti választás Magyarországon (az Európai Unió más országaiban is egységesen június 4. és 7. között tartják).
• június 8. – Nyugatbarát kormány alakul Libanonban.^[228]
• június 10. – A moldovai parlament megválasztja a köztársaság új kormányát, új miniszterelnök Zinaida Greceanîi eddigi ügyvezető kormányfő lett.^[229]
• június 11–12. – A NATO-országok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása.^[230]
• június 12.
  • Elnökválasztás Iránban.^[231]
  • Benyújtja lemondását Hatojama Kunio japán belügyminiszter, aki ragaszkodott az állami postaszolgálat elnökének leváltásához, ám ezzel pártjának több tagja nem értett egyet.^[232]
• június 12–13. – Hét európai uniós tagállam államfőinek találkozója Nápolyban, melyen Sólyom László köztársasági elnök is részt vesz.^[233]
• június 13.
  • Irán hivatalosan bejelenti, hogy az előző napi elnökválasztást – a szavazatok 62,6%-ával – Mahmud Ahmadinezsád nyeri, azonban ezt kihívója – aki a szavazatok 33,75%-át szerzi meg –, Mir Hoszein Muszavi vitatja és hívei Teheránban összecsapnak a rendfenntartó erőkkel.^[234]
  • Nemzetközi Adalbert-díjjal tüntetik ki Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság volt elnökét. (A német Adalbert Alapítvány által adományozott elismerést az alapszabályzatnak megfelelően a Cseh Köztársaság elnöke, Václav Klaus adta át Prágában, a Hradzsinban.)^[235]
• június 15.
  • A Magyar Nemzeti Bank kibocsátja az új 200 forintos címletű érmét.^[236]
  • Rálőnek az Ahmadinezsád újraválasztott elnök ellen tüntetőkre Teherán Azadi téren.^[237]
  • Grúz rohamrendőrök erővel feloszlatnak egy kisebb ellenzéki tüntetést Tbiliszi egyik rendőrségi központja előtt.^[238]
  • Beiktatják hivatalába Pozsonyban a régi–új szlovák államfőt, Ivan Gašparovičot. (Szlovákia nem egészen húszéves történetében ő az első köztársasági elnök, akit másodszor is megválasztottak.)^[239]
• június 16. – Irán egyik legbefolyásosabb testülete, az Őrök Tanácsa bejelenti, hogy kész újraszámolni az elnökválasztáson leadott szavazatokat,^[240] közben az ország legfőbb vallási és politikai vezetője egységre szólítja fel a nemzetet a vitatott elnökválasztás négy jelöltjének képviselőivel tartott találkozón.^[241]
• június 17. – Az iráni elnökválasztáson vesztes reformpárti elnökjelölt, Mir Hoszein Muszavi több tízezer híve gyűl össze Teherán központjában, hogy tiltakozzon a voksolás – szerintük meghamisított – hivatalos eredménye ellen.^[242]
  • A rendőrség terrorakciók és emberölés előkészületének gyanújával őrizetbe veszi Budaházy Györgyöt.^[243]
• június 19. – Lemond püspöki tisztségéről Tőkés László – aki 1990 óta vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet –, mivel EP–képviselői mandátumot szerez.^[244]
• június 20. – Négyszázötvenhét embert vesznek őrizetbe Teherán központjában a rendőrök és a tüntetők összecsapását követően. (A tiltakozások során 40 rendőr megsebesült és több mint 30 kormányépület megrongálódott.)^[245]
• június 21. – A Richter-skála szerinti 4-5-ös erejű földrengés rázza meg Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát.^[246]
• június 22.
  • A Richter-skála szerinti 4,4-es földrengés rázza meg az olaszországi L’Aquila térségét.^[247]
  • Hozzávetőleg ezren tüntetnek Teherán központjában Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök vitatott újraválasztása ellen; a parlament volt elnöke a választás semmisnek nyilvánítását kéri.^[248]
  • Barack Obama amerikai elnök aláírja a dohányzásellenes törvényt, amely példátlan jogokkal hatalmazza fel a szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletet a dohánytermékek reklámozásának és előállításának szabályozására.^[249]
  • Robbantásos merényletben életveszélyesen megsebesül Junusz-Bek Jevkurov ingusföldi elnök.^[250]
  • Az Országgyűlés harmadik próbálkozásra megválasztja Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének.^[251]
• június 23.
  • Franciaországban átalakul a François Fillon vezette kabinet.^[252]
  • Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hámenei ajatollah öt nappal meghosszabbítja az elnökválasztás lebonyolítását érintő panaszok kivizsgálásának a határidejét.^[253]
  • Az iráni Őrök Tanácsa kizárja annak lehetőségét, hogy megsemmisítse a 12-i elnökválasztás eredményét.^[254]
  • Elhagyja börtönét Abdel-Azíz Dvejk, a Hamász többségű palesztin parlament elnöke, akit három éve ítéltek el Izraelben.^[255]
• június 24.
  • A pakisztáni hatóságok meghiúsítanak egy merényletsorozatot, amelynek öt európai állam – köztük Magyarország – iszlámábádi nagykövetsége, és a Dél-afrikai Köztársaság diplomáciai képviselete volt a célpontja.^[256]
• június 25.
  • Farrah Fawcett meghal rákban.
  • Michael Jackson meghalt. A halál oka különféle gyógyszerek kombinációja.
  • Az A(H1N1) vírus jelentette veszélyről, az AIDS megelőzéséről és egészségpolitikai kérdésekről tanácskozik a Visegrádi Négyek egészségügyi miniszterei Varsóban.^[257]
  • Hetven egyetemi tanárt vesznek őrizetbe Iránban a kormányellenes tüntetések során.^[258]
• június 26.
  • Az amerikai törvényhozás elfogadja a gázkibocsátást korlátozó törvényt. (A tervezet értelmében 2020-ig a globális felmelegedést generáló gázok kibocsátását 17 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest.)^[259]
  • Hágai börtönéből észtországi Tartuba szállítják Milan Martić-ot, a horvátországi szerbek egykori miniállamának – a Krajinai Szerb Köztársaságnak – az utolsó elnökét, hogy letöltse a Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnök miatt kiszabott börtönbüntetését.^[260]
  • Tüntetők megtámadják Irán svédországi nagykövetségét.^[261]
  • Írország elismeri a homoszexuálisok élettársi viszonyát. (A törvény olyan, korábban megtagadott jogokat biztosít a melegeknek, mint például az öröklés joga, a tartási kötelezettség vagy a közös otthon védelme, azonban házasságot továbbra sem köthetnek.)^[262]
• június 28.
  • Katonai puccs Hondurasban. (Manuel Zelaya baloldali elnököt letartóztatta a katonaság, és egy légitámaszpontra szállították.)^[263]
  • Nagy-Britannia teheráni nagykövetségének nyolc helyi alkalmazottját veszik őrizetbe az iráni hatóságok az elnökválasztások utáni zavargásokban való tevékeny részvétel vádjával.^[264]
  • Parlamenti választások Albániában.^[265]
• június 29.
  • A szavazatok részleges újraszámlálása után az Őrök Tanácsa megerősíti, hogy az elnökválasztás első fordulóját Mahmud Ahmadinezsád nyerte.^[266]
  • A parlament 195 igen, 165 nem és egy tartózkodás mellett megszavazza a vagyonadóról szóló törvényt,^[267] kis kiegészítéssel elfogadja a gyed szigorításáról és a családi pótlék befagyasztásáról szóló törvényt,^[268] továbbá nagy többséggel módosítja az alkotmányt, így a képviselők is az általános szabályok szerint adóznak majd 2010-től, minden jövedelmük után.^[269]
• június 30.
  • Az amerikai hadsereg átadja a városok és a falvak ellenőrzését az iraki biztonsági szolgálatoknak.^[270]
  • A Richter-skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát. (A rengés epicentruma Csengdutól 90 kilométerre, északra volt.)^[271]

Július

• július 1.
  • 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfa általános kulcsa, mely alól kivétel a tej és tejtermékek, a gabona és a távhő.^[272]
  • Svédország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét.^[273]
  • Ivo Sanader horvát miniszterelnök lemond a kormányfői és a pártelnöki posztjáról.^[274]
  • Lemond Budapest II. kerületében betöltött MDF-elnöki tisztségéről, és elhagyja a pártot Porkoláb Mátyás húsz párttársával együtt.^[275]
• július 2. – A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatja a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet.^[276]
• július 3.
  • Sarah Palin alaszkai kormányzó, volt alelnökjelölt bejelenti, hogy a hónap végén lemond kormányzói tisztségéről.^[277]
  • Horvátországban is megjelenik a H1N1. (Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 125 országban mutatták ki a H1N1 vírust, s csaknem 90 ezren betegedtek meg, 382-en pedig meghaltak.)^[278]
  • A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés rázza meg az olaszországi L’Aquilát.^[279]
• július 4. – Honduras kilép az Amerikai Államok Szervezetéből.^[280]
• július 5. – Etnikai zavargások törnek ki Kína Hszincsiang-Ujgur autonóm régiójában.^[281] (A hivatalos adatok szerint a zavargásokban több mint 150 ember vesztette életét.^[282])
• július 6. – A horvát parlament – 83 igen és 45 nem szavazattal – Jadranka Kosort választja meg miniszterelnöknek.^[283]

• július 8. – Jordánia – a negyedik arab államként – elismeri Koszovó függetlenségét.^[284]
• július 8–10 – Az áprilisban földrengéstől sújtott olasz városban, L’Aquilában rendezik a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország (G8) csúcstalálkozóját.^[285]
• július 9.
  • Közepes erejű földrengés rázza meg Kína délnyugati Jünnan tartományát.^[286]
  • Az Európai Unió vezetői hivatalosan is a portugál José Manuel Barrosót jelölik az Európai Bizottság élére a következő öt évre.^[287]
• július 10–22. – Az 50. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia megrendezése Brémában.
• július 12.
  • Az SZDSZ küldöttei nagy többséggel Retkes Attila zenetörténész-közgazdászt választja a párt elnökéül.^[288]
  • Beiktatják hivatalába Litvánia első női államfőjét, a korábban európai biztosként dolgozó Dalia Grybauskaitėt.^[289]
  • Elnökválasztás a Kongói Köztársaságban, melyet Denis Sassou-Nguesso elnök nyer meg a leadott szavazatok 78,6%-ával.^[290]

• július 13.
  • Ankarában aláírják a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről; a magyar delegációt Bajnai Gordon miniszterelnök vezeti.^[291]
  • Zavargások törnek ki Belfastban, ahol katolikus fiatalok Molotov-koktélokkal dobálták meg a hagyományos nyári protestáns felvonulások útvonalát biztosító rendfenntartó alakulatokat.^[292]
• július 14.
  • Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő, a szocialisták és a liberálisok támogatását is élvező konzervatív néppárti képviselő tölti be az Európai Parlament elnöki tisztét,^[293] míg Schmitt Pált az Európai Unió képviselő-testületének egyik alelnökének választják.^[294]
  • Oszkó Péter pénzügyminiszter azonnali hatállyal felmenti beosztásából a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst.^[295]
  • A Tanzániában működő törvényszék népirtásban való részvétel, valamint emberiesség ellen elkövetett bűntettek vádjában bűnösnek találja – a hutu törzsből származó Kigali kormányzóság vezetőjét – Tharcisse Renzahót és életfogytiglani börtönre ítéli.^[296]
  • Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá a társasházi törvény módosítását tartalmazó törvényt, és azt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.^[297]
  • Benyújtja lemondását Monica Iacob-Ridzi román ifjúsági és sportminiszter a körülötte kirobbant sikkasztási botrány miatt; helyét Sorina-Luminiţa Plăcintă szenátort veszi át.^[298]
• július 15.
  • A Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Új-Zélandot. (A földmozgás epicentruma Invrecargill várostól 161 kilométerre, a Déli-sziget nyugati részén volt, fészke pedig húsz és fél kilométeres mélységben.)^[299]
  • Meghal az első magyar új influenzás beteg. (Az ÁNTSZ dél-dunántúli regionális tiszti főorvosa az A(H1N1) vírussal fertőződött halálát csak július 22-én teszi közzé.)^[300]
• július 16.
  • Fegyveresek lelövik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik tisztviselőjét – az északnyugat-pakisztáni Pesavar melletti – Kacsa Gariban lévő menekülttábor közelében.^[301]
  • Németország és Oroszország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok erősítésében állapodik meg Angela Merkel német kancellár és Dmitrij Medvegyev orosz államfő a München melletti Schleissheimi kastélyban.^[302]
  • Hatvannapos tűzszünetet hirdet éjféltől az „olajháborút” folytató Mozgalom a Niger-delta Egyenjogúságáért (MEND) elnevezésű nigériai lázadószervezet, miután a hatóságok szabadon engedték vezetőjét.^[303]
• július 17.
  • Kilenc ember – között egy új-zélandi állampolgár – életét veszíti, ötvenen pedig megsebesülnek abban a két jakartai luxusszállodában ahol – nagyjából egy időben – ismeretlen tettesek pokolgépet robbantanak. (Az első robbanás a Marriott szállodában történt, majd öt perccel később a Ritz-Carlton hotelben is detonáció volt.)^[304]
  • Rogombé ideiglenes gaboni államfő Paul Biyongé Mba korábbi mezőgazdasági minisztert nevezi ki kormányfőnek, az augusztus 30-ai elnökválasztáson indulni kívánó Jean Eyeghe Ndong helyett.^[305]
  • Ismeretlen iszlamista lázadók tüzet nyitnak Ruszlan Balajev ingusföldi sportügyi és idegenforgalmi miniszter szolgálati autójára; a támadásban hárman sérülnek meg.^[306]
• július 18. – Háromoldalú román–szerb–magyar külügyminiszteri találkozó Temesváron.^[307]
• július 20.
  • Lemond a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor dandártábornok. (A lemondást szeptember 1-jei hatállyal elfogadta Bajnai Gordon miniszterelnök.)^[308]
  • Korrupció vádjával hét és fél évi börtönre ítéli egy perui bíróság Alberto Fujimori volt államfőt.^[309]
  • Beismeri bűnösségét az előző évi mumbai terrortámadásokat végrehajtó csoport egyetlen életben maradt tagja egy indiai bíróság tárgyalásán.^[310]
• július 21. – Aszó Taró japán kormányfő feloszlatja a parlamentet.^[311]

  

• július 22. – Teljes napfogyatkozás Észak-Indiában, Kelet-Nepálban, Dél-Kínában és a Csendes-óceánon. (A 21. század leghosszabb napfogyatkozása – kb. 6 percig tart.)^[312]
• július 23.
  • Össur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter benyújtja országa csatlakozási kérelmét az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédország külügyminiszterének, Carl Bildtnek.^[313]
  • Elnökválasztást tartanak Kirgizisztánban.^[314]
  • A Magyar Honvédség kivonja a hadrendből a Mi–8-as utasszállító helikoptert.^[315]
• július 24.
  • Lemond az iráni első alelnök, Rahim Masaje.^[316]
  • A délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság 15 hónap börtönbüntetésre ítéli Vojislav Šešeljt, mert védett tanúkról írt egy 2007-ben megjelent könyvében.^[317]
  • Ellenzéki tüntetők közé lő a rendőrség egy dél-jemeni tartomány székhelyén, melynek során tizenketten meghalnak, több tucatnyian megsebesülnek. (A mintegy ötezer tüntető az ellen tiltakozott, hogy szerintük a kormány hátrányosan kezeli az amúgyis szegényebb déli régiót. Jemen északi és déli része két külön ország volt az 1990-es egyesülésig, amit polgárháború előzött meg.)^[318]
• július 25.
  • 111 éves korában, egy idősotthonban meghal Harry Patch, az I. világháború utolsó brit veteránja. (Az 1898-ban született Harry Patch részt vett a harmadik ypres-i csatában.)^[319]
  • Felipe Massa Forma 1-es súlyos sérülése a Magyar nagydíjon.
  • Parlamenti választásokat tartanak az iraki Kurdisztánban, melyen Maszúd Barzanit választják meg az észak-iraki kurd autonóm régió elnökének.^[320]
• július 26. – Leköszönt alaszkai kormányzói tisztéről Sarah Palin, akinek helyét Sean Parnell veszi át.^[321]
• július 27.
  • A Magyar Honvédség EUFOR Kontingens 5. váltása megkezdi működését szarajevóban.^[322]
  • Megkezdi működését az MH Pápa Bázisrepülőtéren a stratégiai légiszállítási kezdeményezést biztosító Nehéz Légiszállító Ezred.^[323]
  • A bolgár parlament beiktatja a Bojko Boriszov vezette kisebbségi kormányt. (A kabinet 162 szavazatot kapott a 240 fős törvényhozásban.)^[324]
• július 28.
  • Az iraki hadsereg elfoglalja az Iránból 22 éve elmenekült ellenzéki erő, a Népi Mudzsahedek Dijála tartományban lévő táborát.^[325]
  • Venezuela – a kolumbiai lázadóknak biztosított fegyverek miatt kirobban vita hatására – visszahívja nagykövetét a szomszédos Kolumbiából.^[326]
• július 29.
  • Parlamenti választás Moldovában, ahol a kommunista párt 48, míg a polgári ellenzék pártjai 53 helyet szereznek a 101 tagú törvényhozásban.^[327]
  • Gépkocsiba rejtett pokolgép robban az észak-spanyolországi Burgos városban, a helyi biztonsági erők egyik csendőrlaktanyájának közelében.^[328]
• június 30. – Két csendőr életét veszti a spanyolországi Mallorca szigetén fekvő Calvià településen, ahol a csendőrlaktanya előtt felrobbant egy pokolgép.^[329]
• július 31.
  • Lejár Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár mandátuma.^[330]
  • Életveszélyes állapotban a veszprémi kórházba szállítják Bujtor Istvánt, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.

Augusztus

• augusztus 1.
  • Átveszi hivatalát a NATO új főtitkára, a dán Anders Fogh Rasmussen.^[331]
  • XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfóban található nyári rezidenciáján fogadja a római vizes világbajnokságon részt vevő úszókból és kísérőikből álló küldöttséget.^[332]
  • A malajziai rendőrség könnyfakasztó gránátokat vet be egy hozzávetőleg 10 ezer ember részvételével kezdődött tüntetés feloszlatásár Kuala Lumpurban, akik azért vonultak az utcára, hogy az ellen a törvény ellen tiltakozzanak, amely lehetőséget nyújt bírósági végzés nélküli fogva tartásra.^[333]
  • Megkezdődik az iráni ellenzékiek pere Teheránban. (A vádlottak között van Mohamed Ali Abtahi volt alelnök és Mohszen Aminzade egykori külügyminiszter-helyettes.)^[334]
  • Előzetes megállapodás születik Csolpon-Atában kirgiz és orosz vezetők között arról, hogy Moszkva második katonai támaszpontot létesíthet a közép-ázsiai országban.^[335]
• augusztus 3.
  • Ali Hámenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője hivatalos szertartás keretében jóváhagyja Mahmud Ahmadinezsád elnökké választását.^[336]
  • A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán ismeretlenek, saját otthonukban fegyverrel támadnak egy roma nőre és kiskorú gyermekére. (A támadásban az anya élet vesztette, míg lányát súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba a mentők.)^[337]
  • Mozambikban átadják Afrika egyik leghosszabb hídját, a két és fél kilométeres építmény a Zambézi folyót íveli át Caia városnál.^[338]
• augusztus 4. – Eduard Kokojti dél-oszétiai államfő meneszti Aszlanbek Bulancev kormányfőt és kormányát.^[339]
• augusztus 5.
  • Vagyim Brovcevet, az uráli Cseljabinszk város egyik építőipari vállalkozásának vezetője alakít kormányt Dél-Oszétiában.^[339]
  • Leteszi a hivatali esküt a teheráni parlamentben Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök. (A törvényhozás épületénél több száz, a szerintük csalással hatalomra került elnök beiktatása ellen tiltakozó tüntetőt oszlat fel könnygázzal a rendőrség.)^[340]
  • Megkegyelmez és elrendeli szabadlábra helyezését a júniusban elítélt két amerikai újságírónőnek Kim Dzsong Il azután, hogy Bill Clinton volt amerikai elnökkel találkozott.^[341]
  • Stipe Mesić horvát elnök elítéli azokat a bűnöket, amelyeket szerbek ellen követtek el az 1995. augusztusi Vihar hadműveletben.^[342]
  • Malajziában őrizetbe veszik és átadják a Srí Lanka-i katonai hatóságoknak a tamil lázadók új vezetőjét, Selvarasa Pathmanathant.^[343]
• augusztus 8.
  • Leteszi a hivatali esküt Washingtonban Sonia Sotomayor, az amerikai legfelsőbb bíróság első spanyol ajkú bírája.^[344]
  • Mahmúd Abbászt újraválasztják a Fatah élére.^[345]
  • Az Európai integrációért elnevezéssel koalíciót hoz létre Moldovában a július 29-ei parlamenti választásokon győztes négy volt ellenzéki párt, a Moldovai Liberális Demokrata Párt, a Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Mi Moldovánk pártszövetség.^[346]
• augusztus 9. – A Richter-skála szerint 7,1-es erősségű földrengés rázza meg Japán keleti részét.^[347]
• augusztus 10.
  • A nyugat-szlovákiai Nyitrabányán húsz bányász életét veszíti egy bányarobbanásban.^[348]
  • Ban Ki Mun ENSZ–főtitkár levélben gratulál az újraválasztott iráni elnöknek, Mahmud Ahmadinezsádnak.^[349]
  • A Richter-skála szerinti 7,6-os erejű földrengés rázza a meg az Indiához tartozó Andaman-szigeteket.^[350]
• augusztus 12. – Saját irodájában lövik agyon Ruszlan Amirhanov ingusföldi építésügyi minisztert.^[351]
• augusztus 12–17. – Az Óbudai-szigeten megrendezik a Sziget Fesztivált. (Ebben az évben rekordszámú, 390 000 látogató érkezik az eseményre.)
• augusztus 13. – Manuel Zelaya megbuktatott hondurasi elnök több ezer híve összecsap Tegucigalpában a rendőrséggel, akik könnygázt vetnek be ellenük. Néhány tüntető megtámadja Ramón Velazquez kongresszusi alelnököt.^[352]
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/2009
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

---