A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Teherán (تهران) | |||
Teherán | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Irán | ||
Tartomány | Teherán | ||
Alapítás éve | 1794. március 20. | ||
Polgármester | Mohammad Bagher Ghalibaf | ||
Irányítószám | 13ххх-15ххх | ||
Körzethívószám | 021 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8 693 706 fő (2016)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1100–1700 m | ||
Terület | 658 km² | ||
Időzóna | IRST (UTC+3:30) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′Koordináták: é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′ | |||
Teherán térképe | |||
Teherán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teherán (perzsául: تهران , tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja. Lakóinak száma több mint 8 millió, az agglomerációval együtt a 14 milliót is meghaladja.
A szó eredete
A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran – azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka – szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.
Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).
Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).
Földrajz
A város az Elburz lábánál, 1100–1700 méteres tengerszint feletti magasságban, egy három oldalról hegyekkel körülvett völgyben, 658 km²-en terül el.
Éghajlat
Éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az időjárásban: az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.
A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,6 | 23,0 | 28,0 | 32,4 | 37,0 | 41,0 | 43,0 | 42,0 | 38,0 | 33,4 | 26,0 | 21,0 | 43,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,9 | 10,4 | 15,4 | 22,1 | 27,9 | 33,9 | 36,6 | 35,6 | 31,6 | 24,4 | 16,2 | 10,0 | 22,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | 1,0 | 5,0 | 12,0 | 16,0 | 22,0 | 26,0 | 24,0 | 21,0 | 14,0 | 7,0 | 2,0 | 12,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,0 | −13,0 | −8,0 | −4,0 | 2,4 | 5,0 | 14,0 | 13,0 | 9,0 | 2,8 | −7,0 | −13,0 | −17,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 40 | 30 | 15 | 3 | 2 | 1 | 1 | 10 | 26 | 34 | 228 |
Havi napsütéses órák száma | 166 | 172 | 210 | 267 | 287 | 348 | 366 | 351 | 327 | 278 | 147 | 141 | 3060 |
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO) |
Története
Kezdetek
A feltárások szerint Teherán helyén már i. e. 6000 körül is léteztek települések.
Középkor
A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.
Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.
Újkor
A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tahmászp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbász idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbász, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.
A 18. század elején Karím zand kán elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kádzsár-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.
20. század
A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.
A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golesztán-palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.
Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek. A város növekedése és a modernizáció az 1990-es években felgyorsult a háború végét követően.
Demográfia
Teherán Irán legnagyobb városa, elővárosokkal a 2010-es évek végén mintegy 14 millió fő lakosú,[2] és az egyik legnépesebb a világ nagyvárosai között. Magának a városnak a lakossága 2016-ban mintegy 8,7 – 8,8 millió fő.
Népességének változása
A város népességének változása:
Etnikumok
A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók.
Vallás
A síita iszlám az államvallás az országban és a lakosok zöme ennek követője. A városban élnek még szunniták, és kevés keresztény, zsidó, szikh és zoroasztriánus is.
A sok mecseten kívül ezért több keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban. A könyv népei megtűrt vallások.
Gazdaság
Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja.
A hatalmas városnak Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata is van.
Kultúra
Khomeini-mauzóleum.
Színház
- városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
- Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
- Nasr (régi színház)
Múzeumok
- Szőnyegmúzeum
- Archeológiai múzeum
- A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.
Egyéb
Híres emberek
- Itt hunyt el Alekszandr Szergejevics Gribojedov orosz drámaíró.
Közlekedés
Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.
Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.
Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.
A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.
Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.
Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.
Érdekesség: itt futott a leghosszabb magyar busz, a duplacsuklós Ikarus 293-as egyetlen példánya.
Galéria
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ https://citypopulation.de/en/iran/cities/
- ↑ Tehran | History, Population, & Tourism (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
További információkszerkesztés
- Képek a téli Teheránról Archiválva 2006. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Teherán térképe
- Teheráni metrótérkép
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.