A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kabul (کابل) | |||
Kabul látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Afganisztán | ||
Tartomány | Kabul | ||
Kerületei | 18 | ||
Alapítás éve | 1200 | ||
Polgármester | Rohullah Aman | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 273 156 fő (2020)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1791 m | ||
Terület | 275 km² | ||
– elővárosokkal | 425 km² | ||
Időzóna | AST (UTC+4:30) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 34° 31′, k. h. 69° 11′Koordináták: é. sz. 34° 31′, k. h. 69° 11′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.
Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.[2]
Földrajz
Éghajlat
Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,8 | 18,4 | 26,7 | 28,7 | 33,5 | 36,8 | 37,7 | 37,3 | 35,1 | 31,6 | 24,4 | 20,4 | 37,7 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 5,5 | 12,5 | 19,2 | 24,4 | 30,2 | 32,1 | 32,0 | 28,5 | 22,4 | 15,0 | 8,3 | 19,6 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −2,3 | −0,7 | 6,3 | 12,8 | 17,3 | 22,8 | 25,0 | 24,1 | 19,7 | 13,1 | 5,9 | 0,6 | 12,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,1 | −5,7 | 0,7 | 6,0 | 8,8 | 12,4 | 15,3 | 14,3 | 9,4 | 3,9 | −1,2 | −4,7 | 4,4 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −25,5 | −24,8 | −12,6 | −2,1 | 0,4 | 3,1 | 7,5 | 6,0 | 1,0 | −0,3 | −9,4 | −18,4 | −25,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 60 | 68 | 72 | 23 | 1 | 6 | 2 | 2 | 3 | 18 | 21 | 310 |
Havi napsütéses órák száma | 177 | 178 | 204 | 232 | 310 | 353 | 356 | 339 | 303 | 282 | 253 | 282 | 3269 |
Forrás: Hong Kong Observatory |
Történelem
Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.
1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.
A 19. század elején a britek foglalták el a várost.
1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.
A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.
Demográfia
Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,[3] de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.
A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,[4][5] de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.
A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.
Gazdaság
Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.
A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.[6]
Kultúra, oktatás
Média
Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek:
- Aina TV
- Ariana TV
- Lamar TV
- Shamshad TV
- Tolo TV
- Afghanistan National TV
Kulturális élet
Oktatás, oktatási intézmények
Közlekedés
Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.
Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.
Testvértelepülések
Galéria
A kabuli bazárban
Jegyzetek
- ↑ https://nsia.gov.af:8080/wp-content/uploads/2019/06/%D8%A8%D8%B1-%D8%A2%D9%88%D8%B1%D8%AF-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%86%D9%87%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-98.pdf
- ↑ Gopalakrishnan, Raju. „Once called paradise, now Kabul struggles to cope”, Reuters, 2007. április 16. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 20.) (angol nyelvű)
- ↑ National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021.
- ↑ https://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf
- ↑ Kabul. Online Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
- ↑ COMMUNITY SCORECARD OF KABUL MUNICIPALITY 2016. iwaweb.org
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.