A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
2008
2008 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 2008 |
Ab urbe condita | 2761 |
Bahái naptár | 164 – 165 |
Berber naptár | 2958 |
Bizánci naptár | 7516 – 7517 |
Buddhista naptár | 2552 |
Burmai naptár | 1370 |
Dzsucse-naptár | 97 |
Etióp naptár | 2000 – 2001 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2063 – 2064 |
Shaka Samvat | 1930 – 1931 |
Holocén naptár | 12008 |
Iráni naptár | 1386 – 1387 |
Japán naptár | 2668 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4704–4705 |
Kopt naptár | 1724 – 1725 |
Koreai naptár | 4341 |
Muszlim naptár | 1428 – 1430 |
Örmény naptár |
1457 ԹՎ ՌՆԾԷ |
Thai szoláris naptár | 2551 |
Zsidó naptár | 5768 – 5769 |
Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század
Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek
Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013
Események
Január
- január 1.
- Az Európai Unióval összefüggő események:
- Ciprus és Málta saját valutaként bevezeti az eurót, amit így már a közösség 15 tagállamában használnak.
- Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
- Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódik a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe.
- Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
- Az ENSZ átveszi az Afrikai Unió – AMIS keretei között – szolgálatot teljesítő egységeitől az irányítást, és létrejön az ENSZ–AU „Hybrid Force”.
- Az Európai Unióval összefüggő események:
- január 2. – a rendőrséget és a katonaságot is be kellett vetni Nápolyban a felhalmozódott 200 ezer tonnánál is több hulladék eltakarítására, a szeméttárolókat elbarikádozó tüntetők szétzavarására.
- január 3.
- Előválasztások az Amerikai Egyesült Államokban: Iowa államban a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál Mike Huckabee győz.
- A Srí Lanka-i kormány felmondja a tamil tigrisekkel 2002-ben kötött tűzszünetet.
- január 4.
- A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
- Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
- január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
- január 6.
- Nagy erejű földrengés rázza meg Görögországot. A rengés epicentruma Athéntól 150 kilométerre délnyugatra, a Peloponnészosz-félszigeten fekvő Leonídi városánál volt.
- január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
- január 8.
- Pokolgépes merényletet követnek el D. M. Dasszanajake Srí Lanka-i nemzetépítési miniszter ellen, aki a kórházba szállítás után nem sokkal életét veszti.
- Késsel támadt a Maldív-szigetek államfőjére egy fiatalember, de Maumun Abdul Gajum köztársasági elnök sértetlenül élte túl az esetet.
- Előválasztások Amerikában: New Hampshire államban a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain győz.
- Bilával Bhutto Zardári az ENSZ által felügyelt vizsgálatot kér anyja, Benazír Bhutto halála ügyében.
- A Gyurcsány-kormány gazdasági okokra hivatkozva leállítja a 2007 tavaszán elhatározott kormányzati negyed-beruházást.
- január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simón Peresz államfővel és Ehúd Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Rámalláhba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
- január 10.
- Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
- Megváltoztatja a Postabank-perben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
- január 12.
- Parlamenti választások Tajvanon.
- A horvát parlament beiktatja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
- január 13.
- Több mint 50 ezer ellenzéki tüntet a grúziai Tbiliszi központjában az elnökválasztás végeredménye miatt.
- Nalcsikban – a Kabard- és Balkárföld fővárosában – ismeretlenek az utcán lelövik a szervezett bűnözés elleni csoport és a különleges kommandós alakulat főnökeit.
- január 14.
- január 15.
- Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
- január 16.
- Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
- A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
- A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
- Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Islom Karimov.
- Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
- január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
- január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
- január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren először száll le az AN-225-ös, a világ legnagyobb repülőgépe.
- január 20.
- Nemzetgyűlési választások Kubában.
- Tbilisziben, a parlament előtti téren – amerikai mintára megrendezett szabad ég alatti ceremónián, a meghívott külföldi és hazai vendégek előtt – beiktatják hivatalába Miheil Szaakasvili elnököt.
- Nabih Berri libanoni házelnök bejelenti, hogy a január 21-ére tervezett elnökválasztást február 11-én tartják.
- Elnökválasztás Szerbiában.
- január 21.
- Clemente Mastella igazságügy-miniszter távozásával felbomlik az olasz kormánykoalíció.
- A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, Vital Kalmer sajtóértekezleten bejelenti, hogy egyezség jött létre a kormány és a lázadó szervezetek képviselői között az ország keleti felében dúló harcok befejezéséről.
- január 22.
- Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat.
- Maszkos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a – két részre szakadt Rafah határvárost átszelő – mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin hatol be egyiptomi területre.
- január 23.
- Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba.
- január 24.
- A bizalmi szavazás elvesztése után benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök, Romano Prodi.
- New York közelében három hajó – köztük egy olajszállító – ütközött össze.
- Lemond Peter Hain, brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, miután rendőrségi vizsgálat indult kampánypénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
- Miheil Szaakasvili grúz elnök üdvözölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása orosz részről nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elismerését.
- Vallomást tett Jérome Kerviel bróker, akinek ügyletein majdnem 5 milliárd eurót bukott a francia Société Générale bank.
- január 25.
- Benyújtja lemondását František Kašický szlovák védelmi miniszter.
- Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
- Az olasz államfő, Giorgio Napolitano tárgyalásokat kezd Franco Marini szenátusi és Fausto Bertinotti képviselőházi elnökkel a Romano Prodi miniszterelnök lemondása nyomán kialakult belpolitikai válság rendezéséről.
- január 27.
- Tartományi parlamenti választások Hessenben és Alsó-Szászországban. Mindkét parlamentbe bekerül a Die Linke, ahogy egy hónappal később a hamburgiba is.
- január 30. – cunamiriadót rendelnek el Indonéziában, miután a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengést észlelnek a Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) térségében.
- január 31.
- Szabadlábra helyezik Franciaországban a 9. óta fogva tartott volt grúz védelmi minisztert, Irakli Okruasvilit, akinek letartóztatását a grúz kormány kérte.
Február
- február 2. – Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
- február 2–3. – Több erős földrengés rázza meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
- február 3.
- Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke – addigi szerb államfő – a szavazatok 50,6%-ával megnyeri a szerbiai elnökválasztás második fordulóját.
- Hervé Morin francia védelmi miniszter az Europe 1 rádióban bejelenti, hogy a lázadókkal vívott harcokban életét vesztette Daoud Soumain csádi vezérkari főnök 1-jén.
- február 5.
- Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
- Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat.
- február 6.
- Az Adriai-tengeren, Isztambulból Triesztbe tartó török teherhajó 200 tehergépkocsival, olajszármazékokkal és kilenctonnányi veszélyes anyaggal a fedélzetén kigyullad és elsüllyed Rovinj horvát kikötővárostól 13 tengeri mérföldre.
- Alessandro Bianchi szállítási miniszter bejelenti, hogy az előrehozott olaszországi parlamenti választások dátuma: április 13–14.
- Ecuadorban kitör a Tungurahua tűzhányó.
- február 7. – Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
- február 9.
- A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
- Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
- A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
- A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó északnyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
- Az ankarai parlament, az alkotmányt is módosítva kimondta, hogy szabad a muszlim fejkendő viselete a törökországi egyetemeken.
- február 10.
- A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
- Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
- február 11.
- Sikertelen katonai hatalomátvétel Kelet-Timorban; a zendülők megtámadják Xanana Gusmão miniszterelnököt, José Ramos-Horta államfőt pedig otthona előtt hasba lövik. A Nobel-békedíjas elnököt egy ausztráliai kórházba szállítják.[1]
- Porig ég a dél-koreai főváros, Szöul egyik fő nevezetessége, a 14. századi városfalból fennmaradt déli kapu kétszintes, pagodatetős építménye.[2]
- Több ezer diák tüntet Belgrádban, követelve Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének folytatását, amely körül egyelőre bizonytalan kimenetelű politikai válság alakult ki.
- február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
- február 13.
- Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
- A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
- Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak; Mizan Zainal Abidin király jóváhagyja a tervet.
- Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert, ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
- február 14.
- Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután 12-én robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
- A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
- 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
- Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
- február 15. – Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
- február 17.
- A pristinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánítja Koszovó függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaçi miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírja a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
- Zavargások kezdődnek Szerbiában a koszovói függetlenség ellen, kövekkel és fáklyákkal dobálják meg az Egyesült Államok nagykövetségét és az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia diplomáciai képviseletét.
- február 18.
- Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Albánia, Costa Rica és Afganisztán elismeri Koszovó függetlenségét.
- Szigorú biztonsági intézkedések mellett parlamenti választásokat tartanak Pakisztánban.
- Gyurcsány Ferenc bejelenti az Új Tulajdonosi Program megkezdését
- február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
- február 20. – A Richter-skála szerint 6,6-os erősségű földrengés rázza meg az indonéziai Szumátra szigetét.
- február 21.
- Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
- Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
- február 22. – Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
- február 24.
- A kubai nemzetgyűlés elnöke bejelenti, hogy öt évre Raúl Castro Ruzt választották meg az államtanács elnökévé.
- A hamburgi tartományi parlamenti választáson a kereszténydemokraták győznek, azonban 43%-os eredményük nem elegendő az abszolút többséghez.
- Belgium elismeri Koszovó önállóságát.
- február 25. – A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
- február 26.
- Lengyelország elismeri a független Koszovót.
- A Magyar Nemzeti Bank eltörli a forint 30%-os árfolyamsávját
- február 27. – Svájc elismeri Koszovót.
- február 28.
- február 29.
- Milo Djukanovics Montenegró új miniszterelnöke.
- Irakban fegyveresek elhurcolják Paulos Faraj Rahhót, a káld katolikus egyház moszuli érsekét.
- Dermot Ahern ír külügyminiszter közzéteszi, hogy a dublini kormány elismeri Koszovót.
- Az iraki elnöki tanács jóváhagyja a volt belügyminiszter, Ali Haszán Madzsid – közismert nevén „Vegyi Ali” – kivégzését az iraki kurdok ellen végrehajtott 1980-as népirtás kitervelése miatt.
Március
- március 1.
- Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X.1.) MNB rendelete értelmében kivonják a forgalomból az 1 és 2 forintos címletű érméket, mivel azok már kevésbé voltak használatosak.
- Robert Kocsarján államfő szükségállapotot hirdet ki Örményországban.
- március 2. – Oroszország új köztársasági elnököt választ. (Dmitrij Medvegyevet elnökké választották, aki kinevezi elődjét, Putyint kormányfővé.)[4]
- március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
- március 5.
- Elismeri Koszovó függetlenségét Szlovénia és Írország.
- Venezuela mozgósítja egész hadsereget a szomszédos Kolumbiával kirobbant vita miatt.
- Dél-Oszétia felkéri Oroszországot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a Független Államok Közösségének minden tagállamát, hogy ismerje el függetlenségét.
- március 6.
- Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elutasította Dél-Oszétia függetlenségét.
- A nicaraguai elnök, Daniel Ortega bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával, így a dél-amerikai konfliktusban Venezuela és Ecuador mellé áll.
- március 7.
- A Grúziából kiszakadt Abházia hivatalosan is az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez fordul és kéri függetlensége elismerését.
- Tarja Halonen finn köztársasági elnök bejelenti, hogy országa elismeri Koszovó függetlenségét.
- Csehországban leteszi hivatali esküjét Václav Klaus, akit február közepén választottak meg újra államfővé.
- március 8.
- Parlamenti választásokat tartanak Máltán és Malajziában.
- Lemond Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, kormányát pedig feloszlatja.
- március 9.
- Parlamentet választanak Spanyolországban.
- A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás Magyarországon („szociális népszavazás”).[5]
- március 11.
- Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
- Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy meneszti a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóját, a poszton Mártha Imre követi.
- március 12.
- A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen.
- Lemond Eliot Spitzer, New York állam demokrata párti kormányzója, miután a republikánus ellenzék alkotmányos vádeljárással fenyegeti meg.
- A Fővárosi Bíróságon dulakodás támad a Magyar Gárda több tagja az Országos Cigány Önkormányzat képviselői között, a Gárda feloszlatására kezdeményezett per első tárgyalása előtt.
- Minszk követelésére elhagyja Fehéroroszországot az Egyesült Államok nagykövete, miután Washington szankciókat vezetett be az ország olajvállalata ellen.
- Az ingusföldi elnök, Murat Zyazikov meneszti a kormányt, s azt ideiglenesen – az új kormány hivatalba lépéséig – Hova Jevlojeva első miniszterelnök-helyettes vezeti.
- március 13. – Az orosz alsóháznak, a volt Szovjetunió területén lévő, elszakadásra törekvő vidékek „helyzetének rendezéséről” szóló meghallgatásán Dél-Oszétia képviselői országuk függetlenségének mihamarabbi elismerésére szólítanak fel. A képviselőház illetékes bizottsága orosz képviseletek megnyitását javasolja a kormánynak a szakadár köztársaságokban.
- március 14.
- A 2008-as tibeti zavargásokkor a tibeti szeparatisták erőszakos cselekmények sorát indították el, melynek során megtámadták a kormány épületeit és a han kínaiak boltjait.
- II. Erzsébet brit királynő megnyitja a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját.
- A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
- Parlamenti választások Iránban.
- március 15.
- A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van a lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tízen haltak meg.
- A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Juntaót, kormányfőnek Wen Jiabaót.
- március 17.
- Washingtonban aláírják az amerikai–magyar vízummentességi szerződés alapját jelentő egyetértési nyilatkozatot. Hasonló dokumentumot ír alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter Szlovákia és Litvánia képviselőjével is.
- Koszovszka Mitrovicában az ENSZ–rendőrség – hajnalban – visszafoglalja a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vesz.
- Még a délelőtt folyamán – Kosovska Mitrovica északi részének feldühödött – szerb lakói kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják az ENSZ–közigazgatás rendfenntartóit (UNMIK). A tömegből automata fegyverekkel és kézigránátokkal is támadják az UNMIK egységeket. A zavargásokban 63 ENSZ–rendőr és közel 70 koszovói szerb sebesül meg, 32 embert vesznek őrizetbe.
- A kuvaiti kormány minden tagja benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Nászer asz-Szabáhnak.
- március 18.
- Yves Leterme, a flamand kereszténydemokrata vezető ötpárti szövetségi kormányt alakít Belgiumban, 280 napi alkudozás és két sikertelen nekifutás után.
- Japán és Kanada elismeri a független Koszovót.
- március 19.
- Magyarország, Horvátország és Monaco elismeri Koszovó önállóságát.
- Washingtonban tárgyal Miheil Szaakasvili grúz államfő, akit George W. Bush arról biztosít, hogy az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával.
- Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormány.
- március 20.
- Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
- Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
- Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
- A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
- Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
- március 21.
- Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.[6]
- március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
- március 23. – Húsvétvasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
- március 24. – Irakban 4000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.
- március 25.
- Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandr Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték.
- Leteszi a hivatali esküt Pakisztán új miniszterelnöke, Júszaf Raza Gíláni.
- március 27.
- Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
- Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
- Átadják Tiszalökön a ppp konstrukcióban készült, európai színvonalú börtönt.
- március 30.
- Az országgyűlés Majtényi Lászlót választotta az ORTT elnökévé
- március 31.
- Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-ától hívja vissza minisztereit és államtitkárait.
Április
- április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról.[7] Macedóniát viszont, Görögországgal való névvitája miatt nem vették fel a szövetségbe.
- április 2.
- A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.[8]
- Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
- április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
- április 4.
- április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
- április 7. – A BKV dolgozóinak mintegy 80%-a vesz részt a többlettámogatásért folytatott sztrájkban, ami számottevő fennakadásokat okoz. Elérték, hogy a férőhelykilométer-teljesítményt a tervezettnél kisebb, 10 helyett csak 2,7%-kal kellett csökkenteni.
- április 7–11. - A budapesti Hollán Ernő utcában egymást követő két tüntetéssorozat zajlik le a Broadway jegyiroda előtt. Az eseményen számos politikus, köztük Gerhard Schröder egykori német kancellár és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz.
- április 8. – A MÁV Általános Biztosítóegyesület (MÁV ÁBE) kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának terjesztését felfüggeszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egyesület elnökét letartoztatják. Az egyesület engedélyét augusztus 15-én vonja vissza a PSZÁF.
- április 10. – A Nepáli Kommunista Párt nyeri a nepáli parlamenti választást, az új alkotmányos nemzetgyűlés eltörli a hindu királyságot, kikiáltja a köztársaságot, Dnyánendra királyt trónfosztják.
- április 11.
- Az ENSZ főtitkár szóvivője sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Pan Gimun nem megy el Pekingbe, az olimpia megnyitó ünnepségére; hivatalos indoklás szerint programtorlódás miatt.
- Lemond Adrian Cioroianu román külügyminiszter, miután egy lengyelországi börtönben – éhségsztrájkját követően – meghal egy 33 éves román férfi (9-én).
- április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
- április 13.
- A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.[9]
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.[10]
- április 14.
- A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel a romániai Galaţi városában.
- Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
- április 15.
- Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.
- április 15–20. – Hatnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik XVI. Benedek pápa.
- április 17.
- Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány.
- Hazatér José Ramos-Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült, és egy ausztráliai kórházba ápolták.
- április 18.
- A NATO és az Európai Unió támogatásáról biztosíja Grúziát azzal kapcsolatban, hogy Oroszország szorosabbra akarja fonni kapcsolatait a szakadár grúziai köztársaságokkal.
- Az afganisztáni Uruzgán tartományban egy pokolgépes merényletben életét veszti a holland hadsereg parancsnoka, Peter van Uhm tábornok fia, Dennis van Uhm főhadnagy és társa, míg két másik katona megsebesül.[11]
- április 20.
- A nepáli hatóságok katonákat és rendőröket vezényelnek a Mount Everestre, hogy megakadályozzák az esetleges Tibet melletti tüntetéseket, miközben Kína a világ legmagasabb csúcsára viszi fel az Olimpiai Lángot.
- A „szegények püspöke”, Fernando Lugo nyeri a elnökválasztásokat Paraguayban.
- április 21.
- Díszpolgári címet adományoz Párizs a dalai lámának és Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzékinek.
- Dnyánendra nepáli király bejelenti, hogy – annak ellenére, hogy a Nepáli Kommunista Párt győzött a választásokon – nem vonul külföldi száműzetésbe.
- április 23. – A portugál parlament megerősíti a lisszaboni szerződést.
- április 25. – Kína bejelenti, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a dalai láma megbízottjával. A döntést az Európai Unió és Washington is üdvözölte.[12]
- április 27.
- Letartóztatják Josef Fritzlt, az amstetteni vérfertőzőt.
- április 28. – Gyurcsány Ferenc kormányfő – a parlamentben – bemutatja új minisztereit.
- április 29. – Oroszország megnöveli békefenntartó kontingensének létszámát Dél-Oszétiában, mivel a régió konfliktuszónájában kiéleződött a helyzet.
- április 30.
- Az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai 47, Robert Mugabe jelenlegi elnök 43 százalékot szerzett a zimbabwei elnökválasztáson, ami következtében második fordulót kell tartani.
- Túlélte a bizalmi szavazást a Mirek Topolánek vezette cseh jobbközép koalíciós kormány.
- Távozik a Gyurcsány-kormány három minisztere, Horváth Ágnes egészségügyi, Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelenti, hogy Oroszország nem szándékozik háborúzni, de ha Grúzia erőszakos forgatókönyvet akar megvalósítani, Moszkva kénytelen lesz állampolgárai védelme érdekében válaszlépéseket tenni.
Május
- május 1.
- Korszakos vereséget szenved a brit munkáspárt a helyhatósági választáson.
- Bevezetik Magyarország közúti közlekedésében a zéró tolerancia (a gépkocsivezető alkoholfogyasztásával kapcsolatban) és az objektív felelősség (ha a vezető kiléte nem bizonyítható, bizonyos esetekben a gépjármű üzemben tartóját vonhatják felelősségre) elvét.
- május 4. – Távozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium éléről Lamperth Mónika.[13]
- május 5.
- Leteszik hivatali esküjüket a kisebbségi kormány tagjai, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, illetve Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.[14]
- XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyés püspöknek Német László verbita szerzetest nevezi ki.
- május 6.
- Pálinkás Józsefet választják meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének. Pálinkás azonnali hatállyal lemond fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
- Benyújtja lemondását az ír miniszterelnök, Bertie Ahern.
- Tíz év után – Hu Csin-tao személyében – először tárgyal kínai államfő Japánban.
- május 7.
- A moszkvai Kreml Nagy Palotájának András-termében a Putyin által támogatott Dmitrij Medvegyev új orosz elnök leteszi hivatali esküjét.
- Írországban Brian Cowen – eddigi pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes – alakít kormányt.
- Az orosz Állami Duma rendkívüli ülésén – nyílt szavazással –, 392 szavazattal 56 ellenében jóváhagyja Vlagyimir Putyin kinevezését kormányfővé.
- Leteszi hivatali esküjét az új, Silvio Berlusconi vezette olasz kormány.
- Izrael a zsidó állam kikiáltásának 60. évfordulóját ünnepli.
- május 11.
- Pünkösdvasárnap.
- Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
- Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait Csáddal, mivel egy darfuri lázadó csoport – a szomszédos ország támogatásával, előzőleg – megpróbálta elfoglalni a szudáni főváros, Kartúm egyik elővárosát.
- május 12. – Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát.
- május 13. – Az Országgyűlés 200 igen és 143 nem szavazattal elfogadja a kormány szerkezetének átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre, úgy mint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium; a törvény emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban két államtitkár működhessen.[15]
- május 15. – Az amerikai képviselőház elutasítja az iraki és afganisztáni háború finanszírozását szolgáló újabb javaslatot, és 2009 végét szabja meg az iraki kivonulás lezárására.
- május 17.
- Kiszabadul Pakisztán kabuli nagykövete, akit még februárban ejtettek túszul tálib emberrablók testőrével és sofőrjével együtt a két ország határvidékén.
- Parlamenti választások Kuvaitban.
- Szélütés tünetével kórházba szállítják Edward Kennedy massachusettsi szenátort.
- május 19.
- A Parlamentben leteszi miniszteri esküjét Gyenesei István új önkormányzati miniszter.
- május 20. – Baden-Badenben fölényes győzelmet arat Overdose, a „magyar csodamén”.
- május 21.
- Libanonban a bejrúti kormány és a Hezbollah vezette ellenzék a dohai tárgyaláson nemzeti egységkormány létrehozásáról állapodik meg.
- Előrehozott parlamenti választások Grúziában.
- május 22.
- Dél-Afrikában a hadsereget is bevetik a – 11 nappal ezelőtt kezdődött – bevándorlók elleni támadások megfékezésére, miután már közel negyven embert öltek meg az országban.
- Párizsban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök aláírja a két ország kapcsolatát évekre meghatározó stratégiai partnerségi egyezményt.
- május 22–23. – Pan Gimun ENSZ-főtitkár tárgyal a mianmari katonai vezetőkkel. Tárgyalásainak végén bejelenti, hogy a katonai junta ígéretet tett rá, hogy beengedi az országba a külföldi segélyeket és segélymunkásokat.
- május 23.
- Ahmed Tidiane Souaré váltja Lansana Kouyaté guineai kormányfőt.
- Pekingben tárgyal az új orosz államfő, Dmitrij Medvegyev.
- Korrupció gyanújával hallgatja ki a Fejér Megyei Főügyészség Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkárt.[16]
- május 25.
- Tartományi választások második fordulója a Vajdaságban, amelyen a magyar kisebbség 9 képviselői helyet mondhat magáénak.[17]
- A bejrúti parlament Michel Szulejmánt választja meg Libanon új államfőjének, aki hivatali esküjét a szavazás után le is teszi.
- Az Albán Fegyveres Erők vezérkari főnöke, Luan Hoxha altábornagy meghívására hivatalos látogatásra Tiranába utazik Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke.[18]
- Cannes-ból FIPRESCI-díjjal távozik Mundruczó Kornél Delta című nagyjátékfilmje.
- május 26.
- A Phoenix űrszonda landol a Marson, magyar idő szerint hajnali 1 óra 54-kor.[19]
- Az Országgyűlés elfogadja – a köztársasági elnök jelöltjeként – Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának, ugyanakkor nem választják újra Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost és Baka András sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára.[20]
- Távollétében halálra ítélik Mengisztu Hailé Mariam ezredest, Etiópia volt diktátorát.[21]
- május 28.
- Kína és Tajvan 1949-es különválása óta első alkalommal találkozik egymással a két ország vezető pártjának feje, Hu Csin-tao pártfőtitkár és Vu Po-hsziung, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) elnöke.
- A 601 fős nepáli nemzetgyűlés megszavazza a 240 éves monarchia eltörlését,[22] és kikiáltják a köztársaságot.[23]
- A libanoni parlament Fuad Siniora kormányfőt javasolja az új nemzeti egységkormány élére.
- május 29.
- A nepáli kormány közleményben felszólítja Dnyánendrát – az ország volt uralkodóját –, hogy két hét leforgása alatt hagyja el fővárosi palotáját.
- A hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia fővárosában – a senki által el nem ismert függetlenség kikiáltásának 16. évfordulóján – ismeretlenek felrobbantják a rendőrség egyik kocsiját.
- május 30.
- Háborús bűnökért 7 év börtönre ítéli a zágrábi bíróság Mirko Norac volt horvát tábornokot.
- május 31.
- Ian Paisley átadja a Demokratikus Unionista Párt (DUP) elnöki tisztét Peter Robinsonnak.
- Fellövik a STS–124 jelű Discovery űrrepülőgépet.
Június
- június 1. – Macedóniában erőszakba fulladnak az országgyűlési választások.[24]
- június 2.
- Dánia iszlámábádi nagykövetsége előtt autóba rejtett pokolgépet hoz működésbe az al-Káida, ami teljesen letépi a külképviselet épületének elülső homlokzatát. A merényletben 8-an meghalnak, 25-en megsérülnek.
- Dmitrij Medvegyev orosz államfő meneszti vezérkari főnökét, Jurij Balujevszkij tábornokot; utódja Nyikolaj Makarov vezérezredes.[25]
- június 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy külföldi hadihajók behatolhatnak Szomália felségvizeire, ahol kalózhajók garázdálkodnak.
- június 3–5. – Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) római élelmiszer-csúcstalálkozója, melyet Ban Ki Mun ENSZ–főtitkár vezet.
- június 4. – Bródi Gábort, a Magyar Köztársaság állandó ENSZ–nagykövetét választják a világszervezet V. bizottságának (költségvetési bizottság) elnökévé, mely tisztséget szeptembertől fog betölteni egy éven át.[26]
- június 5.
- Guantánamón megkezdődik a 2001. szeptemberi 11-i merénylet vádlottjainak a pere.[27]
- Törökország és Irán összehangolt támadást indít kurd lázadók ellen Észak–Irakban.
- Peter Robinson veszi át az északír kormány vezetését.
- június 6. – A Richter-skálán mért 5,5-ös erősségű földrengés rázza meg a nyugat-algériai Orán környékét.[28]
- június 7.
- Egy rádióinterjúban Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter kijelenti, hogy Lengyelország október közepéig kivonja Irakban állomásozó csapatait.
- Fodor Gábort választják a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé Budaörsön a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén.
- június 7–29.: 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság zajlik Ausztria és Svájc rendezésében. A tornát Spanyolország nyeri.
- június 8. – A Richter-skála szerint 6,5-es fokozatú földrengés rázza meg a dél-görögországi Peloponnészoszi-félszigetet.
- június 9.
- EU–USA csúcstalálkozó a szlovén fővárosban, Ljubljanában.[29]
- Székesfehérvárott, a Fejér Megyei Bíróságon kezdetét veszi a móri bankrablás bírósági tárgyalása.
- jnúius 10.
- június 11.
- Belgrád közelében szerb rendőrök elfogják a hágai Nemzetközi Bíróság által körözött volt boszniai szerb rendőri vezetőt, Stojan Župljanint.
- A finn és az észt parlament ratifikálja a lisszaboni szerződést.
- Elindul a GLAST űrteleszkóp.[30]
- június 12.
- Peking és Tajpej képviselői megállapodást írnak alá, miszerint júliustól rendszeres és közvetlen repülőjárat indul Kína és Tajvan között.
- Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő hivatalos szarajevói látogatása során kijelenti, hogy Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina NATO- és európai uniós csatlakozását.[31]
- Az írek leszavazzák a lisszaboni szerződést.[32]
- A NATO–országok védelmi miniszterei Brüsszelben megállapodnak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében.[33]
- június 14. – A Richter-skálán 7,2 erősségű földmozgás rázza meg Japán északi részét, melynek során kilencen meghalnak és 231-en megsebesülnek.
- június 15.
- Romániában megtartják a helyhatósági választások második fordulóját, amin a magyar pártok (RMDSZ, MPP) 190 polgármesteri tisztséget szereznek.
- Életbe lép Koszovóban az ország alkotmánya, s Pristina átveszi az ENSZ–missziótól az állam működtetéséhez szükséges vezetést.
- június 15–16. – George W. Bush amerikai elnököt Windsorban fogadja II. Erzsébet brit királynő, majd Londonban Gordon Brown kormányfővel tárgyal a közel-keleti, iraki és iráni problémával, valamint a globális üzemanyag- és élelmiszerválsággal kapcsolatosan.
- június 16.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeli a kartúmi kormánytól, hogy Szudán adja ki a darfúri vérengzést elkövető bűnösöket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
- Az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban aláírják a társulási megállapodást Bosznia-Hercegovinával.
- Bamir Topi albán államfő leváltja tisztségéből Luan Hoxha vezérkari főnököt a márciusi, 26 halálos áldozatot követelő lőszerrobbanás miatt.[34]
- június 16–26. – Az MH EUFOR Kontingens harmadik váltásának három csoportban történő váltása a szarajevói Butmir táborban.[35]
- június 17. – A litván nemzeti védelmi tanács döntése értelmében 2014-ig – a balti állam hadseregében – eltörlik a sorkatonai szolgálatot. (2015-ben – a megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre hivatkozva – ideiglenes jelleggel visszaállították a sorkötelezettséget. A megállapított ötéves időintervallumot 2016-ban a parlament 2022-ig tolta ki.)[36]
- június 18.
- Az EU versenyképességi tanácsa dönt a Európai Unió kutatás-fejlesztési központjának helyéről, a május 29-ei halasztás után a választott helyszín Budapest.[37]
- Antonio Tajani tölti be az Európai Bizottság közlekedési biztosi posztját.
- június 19.
- Hashim Thaçi tiranai látogatása során kijelenti, hogy kizárt Albánia és Koszovó egyesülése.
- Féléves tűzszünetet köt Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász.
- június 20. – A Fővárosi Bíróság első fokon adócsalásért egy év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítéli a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát, Kodela Lászlót.[38]
- június 21. – Magyarországon ötödik alkalommal kerül megrendezésre a nagy sikerű Múzeumok Éjszakája nevezetű rendezvény, több mint másfélszáz helyszínen, több mint 1300 programmal országszerte. A programok június 21-én 18.00-tól a következő nap hajnalig látogathatók.
- június 26.
- Átadják az M7 autópálya Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti szakaszát.
- Az MH EUFOR Kontingens parancsnoki feladatait Bakos Sándor alezredes átveszi Varga Sándor századostól, s ezzel megkezdi feladatát a harmadik magyar békefenntartói misszió.[35]
- június 27. – Maria Fekter váltja Günther Plattert az osztrák belügyminiszteri székben, mivel az Tirolban lesz tartományi elöljáró.
- június 28.
- Lánggyújtással nyitja meg a Szent Pál-évet XVI. Benedek pápa a római Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriára és Rowan Williams canterburyi érsek jelenlétében.
- Az afgán hatóságok megtalálják azt a két tömegsírt, amelybe Mohammed Daud egykori elnök, valamint családtagjai és munkatársai holttestét hantolták el, miután megölték őket a három évtizede szovjet támogatással végrehajtott katonai puccsban.[39]
- június 29. – A Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnok-helyettese, Sándor Tamás alezredes egy 12 tantermes általános iskolát ad át a Baghlani Jadid járásban lévő Kock Chinarban.[40]
- június 30.
- A Szocialista Internacionálé athéni kongresszusán alelnökké választják Gyurcsány Ferencet.
- A megkötik az ún. sukorói telekcseréről szóló szerződést.
Július
- július 1.
- Rendőrökkel csapnak össze a mongol parlamenti választások eredménye ellen tüntető ellenzékiek Ulánbátorban; a tüntetők megtámadják a választásokon győztes kormánypárt (Mongol Népi Forradalmi Párt) székházát és felgyújtják.
- Átadják a világ leghosszabb (32,5 km) kábelhídját, mely a Jangce fölött köti össze Sanghajt Nantong városával.
- Hollandiában tilos dohányozni az éttermekben és vendéglőkben.
- Franciaország veszi át fél évre az Európai Unió elnökségét.[41]
- Városi rangra emelkedik Hajós, Rudabánya, Bodajk, Pusztaszabolcs, Fertőszentmiklós, Halásztelek, Isaszeg és Zamárdi nagyközségek.[42]
- július 2.
- Nambarín Enhbajar mongol elnök kihirdeti a – négynapos – rendkívüli állapotot az ulánbátori zavargások miatt.[43]
- Kitör Chilében a Llaima vulkán.
- július 3.
- Az orosz elnök (Medvegyev) elfogadja Roman Abramovics, a Csukcs Autonóm Körzet kormányzójának lemondását.
- Mongóliában kihirdetik a parlamenti választások eredményét, mely szerint a Mongol Népi Forradalmi Párt a nyertes, és aki így 47 képviselőt küldhet a Nagy Hurálba.[44]
- Nagy erejű robbanások sorozata rázza meg Szófia egyik keleti kerületét, mikor – a megsemmisítésre váró lőszereket és trotilt tárolt – katonai raktárak felrobbannak.
- Jóváhagyja a lisszaboni szerződést a ciprusi parlament.
- Túszmentő akciójával kimentik a kolumbiai baloldali gerillák – a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) – fogságából Íngrid Betancourt, volt kolumbiai elnökjelöltet, továbbá 14 katonát akik közülük hárman amerikai állampolgár.[45]
- július 3–4. – A grúz tüzérség tűz alá veszi a dél-oszét fővárost, Chinvalit, a támadásnak három halottja és tizenegy sebesültje van.
- július 5.
- Kiss Péter „kancelláriaminiszter” a Pilisszántón megrendezett „Magyarországi Szlovákok Napja” elnevezésű rendezvényen Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel tárgyal.
- Felszentelik a délvidéki Nagybecskerek új magyar püspökét, Német Lászlót.
- A Melegbüszkeség napja alkalmából végigvonult a budapesti Andrássy úton a Meleg Méltóság Menete miközben radikális ellentüntetők támadtak a felvonulókra és a rendezvényt biztosító rendőrökre.[46][47] 57 előállított, 12 sebesült rendőr, 12 megtámadott rendőrségi jármű[48] és 7 kórházba szállított civil sérült.[49]
- július 6.
- XVI. Benedek pápa imádságában felszólítja a G8-as országok vezetőit, hogy hozzák meg azokat a döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot.[50]
- július 7.
- Szerbiában megalakul a Mirko Cvetković vezette új kormány.[51]
- július 7–9.
- A G8-ak, vagyis a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetői Tokióban megállapodnak abban, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.[52]
- Paczolay Péter elfoglalja helyét az Alkotmánybíróság elnöki posztján.
- július 8. – Prágában Karel Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter aláírják az amerikai radarállomás csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést.[53]
- július 9.
- Légi incidens Grúzia légterében, mikor orosz harci gépek megsértik az ország légterét, emiatt Tbiliszi jegyzékben is tiltakozik.
- Albánia és Horvátország Brüsszelben aláírja a NATO–csatlakozási jegyzőkönyvet.
- Az ENSZ sajtótájékoztató keretében teszi közzé, miszerint Dárfúrban szudáni milicisták megölték az ENSZ és az afrikai országok közös békefenntartó erejének (UNAMID) hét tagját; az elesettek között öt ruandai katona, valamint egy ghánai és egy ugandai rendőr van.[54]
- július 10.
- A hágai Nemzetközi Bíróság felmenti Ljube Boskovszki volt macedón belügyminisztert, míg társát, Johan Tarculovszkit – aki a macedón rendőrség kommandósainak parancsnoka volt – 12 év börtönre ítéli. Mindkettőjüket egy albán többségű macedóniai falu ellen 2001-ben végrehajtott rajtaütésért, hét albán lakos megöléséért és házak lerombolásáért fogtak perbe.
- Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter – a „Vecernje Novosti” belgrádi lapnak adott interjúsában – kijelenti, az új kormány terve az, hogy 2010-re már csak hivatásosokból álljon az ország hadserege.
- július 11.
- Nemzeti egységkormány alakul Libanonban Fuad Siniora régi-új miniszterelnök vezetésével.[55]
- Grúzia az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az Abháziában és Dél-Oszétiában kialakult helyzet miatt.
- Az amerikai könnyűolaj hordónkéni ára 147,27 dollárral rekordot dönt, nem csak névértéken, hanem inflációval korrigálva is ez minden idők legmagasabb olajára.
- július 12.
- Megvétózza a Zimbabwe elleni szankciókról szóló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína.
- július 13.
- Párizsban 43 ország állam- és kormányfőinek részvételével megkezdődik az uniós és a Földközi-tenger menti országok csúcstalálkozója.[56]
- India a pakisztáni titkosszolgálatot teszi felelősség a július 7-ei kabuli nagykövetsége ellen elkövetett öngyilkos merényletért.[57]
- július 14.
- A hágai Nemzetközi Bíróság vádat emel a szudáni államfő, Omar al-Bashir ellen a dárfúri mészárlás miatt.[58]
- Francia vadászgépekkel közösen nyolc európai ország repülőgépe nyitja meg Párizsban a francia nemzeti ünnepen tartott díszszemlét, köztük a Magyar Légierő egyik Gripenje. Nicolas Sarkozy elnök meghívására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is jelen van a Concorde téren elhelyezett dísztribünön, a katonai parádé díszvendége Ban Ki-mun ENSZ–főtitkár és Bassár el-Aszad szíriai elnök.[59]
- A Fekete-tenger térségében amerikai–ukrán hadgyakorlat veszi kezdetét 15 másik állam, közöttük NATO–tagállamok katonái részvételével.
- A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) negyedik alkalommal hirdet vasutassztrájkot.[60]
- július 15.
- Székely Tamás egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy tervezik az elektronikus TAJ-kártya bevezetését Magyarországon.
- Yves Leterme belga kormányfő benyújtja lemondását II. Albert királynak.[61]
- július 16.
- A libanoni Hezbollah átadja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a 2006-ban elrabolt két izraeli tartalékos határőr földi maradványait az Izraellel kötött fogolycsere–megállapodás keretében.[62]
- A MH Őr- és Biztosító Zászlóalj utolsó (18.) váltása befejezi missziós szolgálatát Pristinában.[63]
- Az afganisztáni NATO–erők és az afgán hadsereg egységei feladják azt az ország keleti részén lévő előretolt bázist, amelyet július 13-án megrohantak a tálibok, és kilenc amerikai katonát megöltek.[64]
- Fernando Araújo Perdomo kolumbiai külügyminiszter benyújtja lemondását, helyét Jaime Bermúdez veszi át (július 17-ével).[65]
- Egeresi Sándort, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét választják meg a vajdasági parlament elnökének.[66]
- A koalíciós erők átadják a közép-iraki Diváníja tartomány ellenőrzését az iraki hadseregnek.[67]
- július 17–20. – XVI. Benedek pápa Ausztráliában részt vesz az Ifjúsági Világtalálkozón.[68]
- július 17.
- Szabó Pál közlekedési miniszter és az M6 Tolna Konzorcium képviselői aláírják Szekszárdon az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti 65,1 km.-es szakaszának projektindító memorandumát.[69]
- II. Albert belga király nem fogadja el Yves Leterme kormányfő lemondását.[70]
- július 18. – Raúl Castro kubai államfő aláírja azt a rendeletet, amely az állami mezőgazdasági területek egy részét parasztcsaládoknak és szövetkezeteknek adja át használatra.[71]
- július 21.
- A szerbiai nemzetbiztonsági tanács közleményt ad ki, melyben bejelenti, hogy a titkosszolgálat (BIA) elfogta Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt.[72]
- Benyújtja lemondását Gyenesei István önkormányzati miniszternek Elbert Gábor sportszakállamtitkár.[73]
- július 23.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/2008
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 2008
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.