A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Gázai övezet | |||
| |||
| Egyéb nevei |
قطاع غزة Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza רצועת עזה Retzu'at 'Azza | ||
| Ország | Palesztina | ||
| Központ | Gáza | ||
| Pénznem |
izraeli új sékel (NIS) = 100 Agorot | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3 000 000 fő (2021) +/- | ||
| Népsűrűség | 3 823/km² | ||
| Nyelv |
Elsősorban arab (ezenfelül héber, angol) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 360 km² | ||
| Időzóna | UTC +2 (NYISZ: UTC +3) | ||
| Térkép | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat. | |||
A Gázai övezet Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.[1][2] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Hatóságot kiszorította a hatalomból és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll.
Története
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.
Ókor
A terület már ősidők óta lakott,[3] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.
Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok (héberül: פְּלִשְׁתִּים, plištim, pelistim; görögösen philiszteosz, arabul "falasztin") telepedtek le itt.
Közelmúlt
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget „vetnek Gáza szenvedésének”.[4]
A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben[5] és 2014-ben[6] is katonai akciót indított
Demográfia
A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.
Képek
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Oslói megállapodások. Elvi nyilatkozat 1993.09.13.. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Filfil, Rania; Louton, Barbara (September 2008) "The Other Face of Gaza: The Gaza Continuum", This Week in Palestine (This Week in Palestine)
- ↑ ma.hu: Egyiptom teljesen megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét (MTI nyomán), 2011. április 29. . (Hozzáférés: 2011. április 29.)
- ↑ Tankok sorakoznak Gáza határában – Index, 2012. november 16.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)
Források
- Harmat Árpád Péter: A Gázai övezet története – Történelem Klub, 2012. november 17.
- A kudarc ára halál – Index, 2012. november 18.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.