Hasonló cikkcímek és megnevezések: Montenegró (egyértelműsítő lap).

Montenegró
Crna Gora / Црна Гора
Montenegró zászlaja Montenegró címere
Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.) Nemzeti himnusz: Oj, svijetla majska zoro
Fővárosa	Podgorica
é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333333333, 19.46666666666742.783333°N 19.466667°EKoordináták: é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333333333, 19.46666666666742.783333°N 19.466667°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Jakov Milatović
Miniszterelnök	Milojko Spajić
Hivatalos nyelv	montenegrói
EU-csatlakozás	tárgyalások folyamatban
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Eurocontrol Észak-atlanti Szerződés Szervezete Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Montenegrói–Ukrán Szabadkereskedelmi Övezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	622 359 fő (2018)[1] 617 213 fő (2022)[2]
Rangsorban	168
Becsült	620 029[3] fő (2011. április)
Rangsorban	168
Népsűrűség	48 fő/km²
GDP	2005
Összes	1,91 milliárd  USD (167)
Egy főre jutó	3 100  USD (117)
Földrajzi adatok
Terület	13 812 km²
Rangsorban	156.
Víz	1,52%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	MNE
Hívószám	382
Segélyhívó telefonszám	112 122 123 124
Internet TLD	.me
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.
Egyoldalúan vezette be az eurót. Szerbia Koszovó Albánia Bosznia- Hercegovina Horvátország PODGORICA Pljevlja Bielo Polje Berane Nikšić Herceg Novi Tivat Cetinje Budva Bar Ulcinj A d r i a i - t e n g e r Shkodrai-tó Drina Piva Lim Tara Drin Bobotov Kuk Zla Kolata Durmitor D i n á r i - h e g y s é g S z a n d z s á k térkép szerkesztése

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.

Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.^[4]

2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,^[5] valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama.^[6][7]

Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.

Etimológia

A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.^[8]

A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.^[9]

Földrajz

Bővebben: Montenegró földrajza

Néhány általános földrajzi adat:

• A határok hossza: 625 km
  • Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
  • Albánia felé: 172 km,
  • Szerbia felé: 124 km,
  • Koszovó felé: 79 km,
  • Horvátország felé: 25 km.
• Tengerpart hossza: 293,5 km,
  • a strandok hossza: 73 km,
  • a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
  • a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
  • a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
  • a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
  • a legnagyobb öböl: Kotori-öböl

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Éghajlati zónák:

• Mediterrán éghajlat

Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.

• Kontinentális éghajlat

Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.

• Hegyvidéki éghajlat

A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.

Élővilág, természetvédelem

Lásd még: Kategória:Montenegró állatvilága

Az ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.^[10]

Nemzeti parkjai

Bővebben: Montenegró nemzeti parkjai

Öt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja^[11]: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

Természeti világörökségei

Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.

Történelem

Bővebben: Montenegró történelme

A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.

Politika és közigazgatás

Montenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát.^[12]

Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.

A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják.^[13] Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.

Jogállamiság

A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.^[13] 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának.^[13] A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett.^[13] A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.^[13]

Korrupció

A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen.^[14] Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.^[15][16]

2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen.^[17][18] 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.^[19]

Politikai pártok

A 2020-as választások után a legnagyobb pártok:

• Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
• Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore))

Egyéb pártok:

• A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok)
• Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo")
• Szociáldemokraták (SDCG)
• Bosnyák Párt (Бошњачка странка)

Közigazgatási beosztás

Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Külkapcsolatok

Lásd még: Montenegró külkapcsolatai

Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Védelmi rendszer

Bővebben: Montenegró hadereje

Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.^[20]

A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.^[21]

2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.^[22] 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.^[7]

Demográfia

Népességváltozás

Legnépesebb települések

Bővebben: Montenegró települései