Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Grúzia
 
Grúzia[megj. 1]
საქართველო (Szakartvelo)
Grúzia zászlaja
Grúzia zászlaja
Grúzia címere
Grúzia címere
Nemzeti mottó: ძალა ერთობაშია
Egységben az erő
Nemzeti himnusz: Tavisupleba (Szabadság)

FővárosaTbiliszi
é. sz. 41° 43′, k. h. 44° 48′Koordináták: é. sz. 41° 43′, k. h. 44° 48′
Legnagyobb városTbiliszi
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökSzalome Zurabisvili
A Parlament elnökeSalva Papuasvili
MiniszterelnökIrakli Kobahidze
Hivatalos nyelvgrúz
Beszélt nyelvekorosz, oszét, örmény, azeri
függetlenségSzovjetuniótól
kikiáltása1991. április 9.

EU-csatlakozástagjelölt
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint3 717 100 fő (2017)[1]
Rangsorban125
Becsült3,7–3,8 M [2][3] fő (2019. okt.[4])
Rangsorban125
Népsűrűség54 fő/km²
GDP2005
Összes15 522 millió  USD (124)
Egy főre jutó3 038 USD (127)
HDI (2012)0,745 (72) – magas
Földrajzi adatok
Terület69 700 km²
Rangsorban118
IdőzónaGET (UTC+4)
Egyéb adatok
PénznemGrúz lari (GEL)
Nemzetközi gépkocsijelGE
Hívószám995
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 111
  • 113
  • 122
Internet TLD.ge
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúzia[megj. 1] témájú médiaállományokat.

Grúzia[5] vagy Georgia[6] (grúz nyelven: საქართველო /kiejtése Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,[7][8] a Fekete-tenger keleti partján. A mintegy 3,7 milliós népességű ország demokratikus, félelnöki köztársaság. 1922-től 1991-ig a Szovjetunió egyik tagállama volt, ma az Európa Tanács, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a WTO tagja és integrációra törekszik az Európai Unióval (melynek 2023-tól tagjelöltje[9]), valamint a NATO-val.

A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.

Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Területe földrajzi-éghajlati szempontból igen változatos, egyaránt vannak hegyvidéki és szubtrópusi éghajlatú részei.

Neve

A nép- és országnév minden változata ugyanabból az alapalakból lett, az ókori Ibéria királyság helyi nevéből: Kartli. Jelenleg is így nevezik az ország egyik történelmi régióját. A grúzok önmagukat kartvelinek, országukat Szakartvelónak nevezik. A középperzsa nyelvben Varkana néven ismerték, ebből lett az újperzsa Gurgán. Az utóbbi a görögben lett Georgia, a szír nyelvben pedig Gurzán, majd Gurziya. A grúz népnév tehát a közhiedelemmel ellentétben nem orosz szó.[10] A magyar nyelvű forrásokban mindig is megvolt a kettősség az elnevezésre, de a Grúzia alak mindig gyakoribb volt.[11]

Európa nem szláv nyelveinek többsége (így a régi szövegekben a magyar nyelv is) a Georgia nevet használja. A 19. század legvégén megjelent Pallas nagy lexikonában és a 20. század elején megjelent Révai nagy lexikonában még a Georgia név alatt található csak szócikk, a Grúzia bejegyzésnél annyi áll: „Georgia orosz neve”.[12]

A Grúzia elnevezés helyett az állam hivatalos képviselői arra törekednek a 2000-es évek közepétől, hogy a hivatalos kapcsolatok során a Georgia elnevezés váljék újra használatossá.[13] Egyes magyar sajtóorgánumok ennek megfelelően a Georgia elnevezést használják, a köztudatban viszont az ország neve Grúziaként ismert, Georgia (IPA: ) pedig az USA egyik államának a neve, amellyel írásban összetéveszthető. A grúz diplomáciának a Georgia magyar nyelvi használatára vonatkozó kérését az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Földrajzinév-bizottság 2009. őszi határozata sem támogatta (ezt a 2009. december 14-i 69/644. (2009.XII.14.) FNB. Áf.-ban,[14] majd a 2010. június 21-i 71/655. (2010.VI.21.) FNB. Áf.-ban[15] ismét megerősítette).[11] Schmitt Pál Szaakasvili 2011. májusi látogatása alkalmából az országot Georgiának nevezte. 2011-ben a georgiai fél ismételt kérései után a Külügyminisztérium arról tájékoztatta a Földrajzinév-bizottságot, hogy a tárca szempontjából nincs akadálya a Georgia/georgiai elnevezések használatának. A Földrajzinév-bizottság tudomásul vette a minisztérium gyakorlatát, de a saját korábbi döntéseit tekinti érvényesnek.[16]

Grúzia elhelyezkedése
térkép szerkesztése

Földrajz

Grúzia (Grúzia)
Domborzati térkép

Domborzat

Északon a Kaukázus, délen a Kis-Kaukázus láncai húzódnak, közöttük fekszik a Rioni folyó völgye, az úgynevezett Kolkhisz, amely a Fekete-tengerhez fut ki.

Észak-Grúzia, Szvanéti régió
Nyugat-Grúzia, Batumi

Északon Grúziának 723 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, pontosabban az Észak-kaukázusi szövetségi körzettel. A következő oroszországi köztársaságoknak és területeknek van határa Grúziával (nyugatról kelet felé haladva): Krasznodari határterület, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard- és Balkárföld, Észak-Oszétia, Ingusföld, Csecsenföld, Dagesztán. A grúz–azeri határ 322 kilométer hosszú délkeleten, délen 164 kilométernyi a grúz-örmény, délnyugaton pedig 252 kilométer a grúz–török határ.

Grúziát az Észak-Kaukázus orosz területeitől a Nagy-Kaukázus hegyvonulatai választják el. Az ország déli területeit a Kis-Kaukázus szegélyezi. A Kaukázus fő vonulatai jóval magasabbak a Kis-Kaukázus hegyeinél, 5000 méternél is magasabbra nyúlnak a tengerszint fölé.

Grúzia legmagasabb hegye az 5201 méteres Skara, amelyet az 5051 méteres Dzsangi-Tau követ. Más kiemelkedő csúcsok: a Kazbek (5047 méter), a Tetnuldi (4974), a Sota Rusztaveli-hegy (4960), az Ushba (4710) és az Ailama (4525 méter). Ezek közül csak a Kazbek vulkanikus eredetű. A Kazbek és a Skara közti, csaknem 200 kilométer hosszan elnyúló régióra jellemző a nagyszámú gleccser.

A Kis-Kaukázus számos, többnyire vulkanikus eredetű hegyláncból áll, amelyek nem emelkednek 3400 méternél magasabbra. A térség jellemző helyei: a Dzsavakethi vulkanikus fennsíkja, ásványvíz- és hévízforrások és számtalan tó, köztük a Tabatskuri és a Paravani.

A Kaukázus és a Kis-Kaukázus hegyláncát Grúzián belül összeköti a Likhi-hegység. Ez két, eltérő jellegű tájra bontja az országot. Nyugat-Grúzia (az ókorban Kolkhisz) lényegesen csapadékosabb, mint Kelet-Grúzia (az ókori Ibéria).

Grúziában, azon belül Abháziában vannak a világ legmélyebb ismert barlangjai: a Gagrai-hegységben, az Arabika-masszívumban található a jelenlegi világranglista első három sorában szereplő aknabarlang, illetve rendszer. 2017-ben került az első helyre az Alekszandr Verjovkin-barlang, 2204 m-es mélységével.[17] 2001-től 2017-ig volt listavezető a Kruber-Voronyja-barlang*, pontosabban ma már öt külön-külön feltárt, majd egymással összekötött barlang rendszere, Kruber-Voronyja-Arabikszkaja néven. *Első nevét még 1960-ban, Alekszandr Kruber geográfus tiszteletére kapta. E rendszer függőleges kiterjedése ma 2199 m, amelyből búvárkészülék használata nélkül 2083 m járható be. A harmadik legmélyebb a Szarma-barlang, 1830 m-rel.

A negyedik pedig a Sznyezsnaja-barlang négytagú rendszere, 1760 m mélységgel, amely a szomszédos Bzibi-hegység méhében rejtőzik. Csak ezek után következnek a világ összes többi aknabarlangjai. Ugyanakkor természetesen e két említett hegységben még sok, 1000 m-t meghaladó vagy megközelítő mélységű barlang ismert. Így például a Vjacseszlav Pantyuhin-barlang mélysége 1485 m (egy másik adat szerint 1508 m), amivel a világranglista 12. (vagy 10.) helyén szerepelhet. A vele hidrológiai kapcsolatban lévő Boguminszkaja-barlanggal(wd) való járható összeköttetés megteremtése esetén a teljes mélység 1700 m-t jóval meghaladó lenne.

Abházia barlangjainak feltárását túlnyomó részben orosz és ukrán amatőr barlangkutatók végezték, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy az elnevezések is orosz nyelvűek.

E hegységek nemcsak a rekorder aknabarlangokról, hanem a nagy hozamú hegylábi, tengerparti és tenger alatti karsztforrásokról is nevezetesek. Ezek legnagyobbika a Mcsista-forrás, amely a Bzibi-hegységre hulló csapadékvíz jó részét juttatja ismét a felszínre. Óriási árvízi hozama (mintegy 200 m³/s) alapján ez szintén az egész világ legnagyobb karsztforrásai közé tartozik.

Vízrajz

Legnagyobb víztározója a Dzsvari mellett az Enguri vízerőmű víztározója. Grúzia fő folyói a Rioni és a Mtkvari.

Éghajlat

Az éghajlat a bortermeléshez kiváló, a grúz borok feltehetően a történelem legrégebbi borai
Tájkép Grúzia északkeleti hegységeinél, Kazbegi Nemzeti Park

Grúzia éghajlata területéhez mérten szinte szélsőségesen változatos. Két fő éghajlati zónája van, amelyek határa a Likhi-hegység. Ez osztja keleti és nyugati részre az országot. A Nagy-Kaukázus hegylánca fontos éghajlat-alakító tényező, mert elzárja az országot a hideg északi légáramlatok elöl. A déli Kis-Kaukázus ugyanakkor az Ázsia felől érkező forró és száraz légtömegek hatásaitól óvja Grúziát.

Nyugat-Grúzia jelentős része a nedves szubtrópusi zóna északi határterülete, az éves csapadék itt 1000 és 4000 milliméter között van. A csapadék nagyjából egyenletesen oszlik el az évben, bár az ősz gyakran különösen esős. Az egyes területek klímája jelentősen függ a magasságtól, az alacsonyabban fekvő vidékek egész évben viszonylag melegek, a Nagy- és a Kis-Kaukázus lejtőin viszont hűvös, csapadékos nyarak és havas telek váltják egymást (sok helyen a hótakaró vastagsága gyakran a 2 métert is eléri). A Kaukázus legnedvesebb része Adzsaria, ahol a Kobuletitől keletre elhelyezkedő Mtirala hegy évente 4500 milliméter csapadékot kap.

Kelet-Grúzia éghajlata átmenet a nedves szubtrópusi és a kontinentális klíma között. A Fekete-tenger felől érkező nedves légtömegek és Közép-Ázsia száraz légtömegei egyaránt befolyásolják. A nyugati hatásokat részben blokkolják a Likhi és a Mesketi hegyláncai. Az éves csapadék jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Grúziában, 400 és 1600 milliméter közt váltakozik, a régiótól függően. A legcsapadékosabb a tavasz és az ősz, a nyár és a tél száraz. Kelet-Grúzia jó részében a nyár forró (különösen az alacsonyan fekvő területeken), a tél pedig viszonylag hideg. A tengerszint feletti magasság itt is fontos szerepet játszik a hőmérsékleti viszonyok kialakításában. A 2000 méter feletti magasságokban még nyáron is gyakori a fagy.