A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szumátra (Sumatra) | |
Közigazgatás | |
Ország | Indonézia |
Legnagyobb település | Medan |
Népesség | |
Teljes népesség | 50 365 538 fő +/- |
Népsűrűség | 96 fő/km² |
Medan népessége | 2 097 610 fő (2010) +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Délkelet-Ázsia |
Szigetcsoport | Nagy-Szunda-szigetek |
Terület | 473 481 km² |
Rang | 6. |
Hosszúság | 1700 km |
Szélesség | 370 km |
Tengerszint feletti magasság | 12 m |
Legmagasabb pont | Kerinci, 3805 m |
Időzóna | Indonesia Western Standard Time |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 0°, k. h. 102°Koordináták: é. sz. 0°, k. h. 102° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat. |
Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).
Története
Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 7–9. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.
Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.
A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).
Az Aceh körüli kérdés a mai napig súlyos konfliktusok okozója. 1976-ban robbant ki és majdnem harminc évig tartott egy fegyveres felkelés a tartományban az indonéz kormány ellen. A lázadók Aceh függetlenségéért harcoltak. Bár a felkelés 2005-ben véget ért, de az ellentétek a mai napig nem csitultak el. 1999-ben világszinten is egyedinek mondható tömegdemonstrációt tettek az acehiek fővárosukban: 600 ezer ember tüntetett a terület függetlenségéért, ezalatt az indonéz rendfenntartó erők és a hadsereg pedig nem lépett közbe, még csak a helyszínen sem volt. A megmozdulás mérete (a teljes lakosság 15%-a!) jelzi az egyöntetű függetlenedési óhaját Aceh lakosságának.[1]
A másik, elszakadásra törekvő régió Szumátrán Riau.
Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.
Földrajza
A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.
A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.
A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.
A keleti oldal hatalmas folyói (Rokan, Siak, Indragiri, Kampar, Batang Hari és Musi) hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.
Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az erőteljes fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.
A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.
Legnagyobb városok
Szumátra legnagyobb városai 2010-ben:
No. | Város | Tartomány | Népesség (2010)[2] |
---|---|---|---|
1 | Medan | Észak-Szumátra | 2 109 339 |
2 | Palembang | Dél-Szumátra | 1 452 840 |
3 | Batam | Riau-szigetek | 1 153 860 |
4 | Pekanbaru | Riau | 903 902 |
5 | Bandar Lampung | Lampung | 879 851 |
6 | Padang | Nyugat-Szumátra | 833 584 |
7 | Jambi | Jambi | 529 118 |
8 | Bengkulu | Bengkulu | 300 359 |
9 | Dumai | Riau | 254 332 |
10 | Binjai | Észak-Szumátra | 246 010 |
Növény- és állatvilág
A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.
A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik a legnagyobb veszélyt.
A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.
Demográfia
Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.
Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokkal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.
Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.
Közigazgatás
Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:
- Aceh – székhelye: Banda Aceh
- Bangka-Belitung – székhelye: Pangkalpinang
- Bengkulu – székhelye: Bengkulu
- Jambi – székhelye: Jambi
- Lampung – székhelye: Bandar Lampung
- Riau – székhelye: Pekanbaru
- Riau szigetek – székhelye: Tanjung Pinang
- Nyugat-Szumátra (Sumatera Barat) – székhelye: Padang
- Dél-Szumátra (Sumatera Selatan) – székhelye: Palembang
- Észak-Szumátra (Sumatera Utara) – székhelye: Medan
Jegyzetek
- ↑ Több mint félmillióan követelték Aceh tartomány függetlenségét Indonéziában (origo.hu)
- ↑ Biro Pusat Statistik, Jakarta.
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.