Ez a szócikk az országról szól. Hasonló címmel lásd még: Szudán (régió).

Szudáni Köztársaság
جمهورية السودان Jumhuriyat as-Sudan Republic of the Sudan
Szudán zászlaja Szudán címere
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem) Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan
Fővárosa	Kartúm
é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′15.633333333333, 32.53333333333315.633333°N 32.533333°EKoordináták: é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′15.633333333333, 32.53333333333315.633333°N 32.533333°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
a Szuverén Tanács elnöke[1]	Abdel Fattah al-Burhan
kormányfő	Oszman Huszein
Hivatalos nyelv	arab, angol
függetlenség	Egyiptomtól és az Brit Birodalomtól
kikiáltása	1956. január 1.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Afrikai Unió Arab Liga Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank ACP-országok Afrikai Gazdaságfejlesztési Arab Bank Gazdasági–Társadalmi Fejlesztési Arab Alap Arab Valutaalap Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet African Groundnut Council World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	40 533 330 fő (2017)[2]
Rangsorban	34
Becsült	46 900 000[3] fő (2022)
Rangsorban	34
Népsűrűség	25 [4] fő/km²
GDP	2005
Összes	85 461 millió  USD (60)
Egy főre jutó	2 242 USD (126)
Földrajzi adatok
Terület	1 886 068 km²
Rangsorban	16
Víz	5%
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Szudáni font (SDD)
Nemzetközi gépkocsijel	SUD
Hívószám	249
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.sd
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug AC power plugs and sockets: British and related types
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat.
Líbia Egyiptom Eritrea Etiópia Dél-Szudán Csád KARTÚM Kassala Vádi-Halfa Port Szudán Omdurmán Nyala Al Fashir El-Obeid Kusti Nílus Fehér-Nílus Kék-Nílus Vörös- tenger Dárfúr Abyei térkép szerkesztése

Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: جمهورية السودان) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig,^[5] azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.

Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.^[6][7]

Szudán fejlődő ország és 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.

A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként.

Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. nyarán bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.^[8] 2023-ban harcok törtek ki egy lázadó csoport (RSF) és a kormány hadserege között.

Etimológia

Neve az arab bilād asz-szūdān (بلاد السودان) kifejezésből származik, ami szó szerint azt jelenti, hogy "a feketék földje".^[9] Ez a kifejezés utal a lakosok többé-kevésbé sötét bőrére és főleg a szudáni régióra vonatkozik.

Korábban az ókori egyiptomiak Szudán területét Núbia és Ta Neheszi vagy Ta Szeti néven ismerték.^[10]

Földrajz

Domborzat

Az ország nyugati részét hatalmas homokkőtáblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).

• 
  Domborzati térkép
• 
  Szudán műholdas képe
• 
  Éghajlati térkép (angol) piros: trópusi sivatagi

Vízrajz

Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.

Éghajlat

Szudán jelentős része a Szaharához tartozik. A csapadék mennyiségében észak és dél között nagy eltérések tapasztalhatók. Az északi régiókban jellemzően alig esik csapadék (kevesebb mint 50 mm évente), a középső régiókban 200 mm és 700 mm közötti csapadék esik évente, néhány déli régióban pedig évi több mint 1500 mm. A legtöbb csapadék a márciustól októberig tartó időszakban hull le, a legnagyobb koncentrációban június és szeptember között.^[11]

A száraz területeket homokviharok sújtják, ilyen az úgynevezett habúb (هَبوب), amely teljesen eltakarhatja a napot.

Az éves átlaghőmérséklet 26 °C és 32 °C között van, de a nyári max. hőmérséklet északon gyakran meghaladja a 43 °C-ot.^[11]

Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.

Élővilág, természetvédelem

Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.^[12]

A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.^[13]

Nemzeti parkjai

Szudánban a 2010-es években tizenkét nemzeti park található:^[14]

• Badinglo
• Boma
• Déli
• Dinder
• Dzsebel-Hasszania
• Lantoto
• Nimule
• Radom
• Shambe
• Szuakin-szigetvilág

Természeti világörökségei

• Szanganeb Tengeri Nemzeti Park és Dungonab-öböl – Mukkawar-sziget Tengeri Nemzeti Park. Egy elszigetelt, korallzátonyos terület a Vörös-tenger középső részén, és egy atoll, 25 km-re Szudán partvonalától.^[15]

Környezeti problémák

Az ország súlyos környezeti problémákkal néz szembe, amelyek gyakran a víz elérhetőségével vagy annak ártalmatlanításával kapcsolatosak.^[16] Az elsivatagosodás komoly probléma,^[17] de aggodalomra ad okot a talajerózió is.

A mezőgazdasági terjeszkedés, mind az állami, mind a magánszférában, védelmi intézkedések nélkül ment végbe. A következmények többek közt az erdőirtás, a talaj kiszáradása, a talaj termékenységének és a talajvízszintnek a csökkenése.^[18]

Az élővilágot az orvvadászat fenyegeti. A kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik a tarvarjú, az északi fehér orrszarvú, a tora antilop (Alcelaphus buselaphus tora), a homoki gazella és a közönséges cserepesteknős. A kardszarvú antilop kihaltnak tekinthető.^[19]

A szilárd hulladék és szennyvíz nem megfelelő kezelése, illetve a létesítmények általános hiánya a fő környezeti problémák közé tartozik.^[16]

Történelem

Bővebben: Szudán történelme

21. század

A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.^[20]

Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.

A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.^[21]

2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.^[22] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.^[23] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.

A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.

2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.^[24] Ezután véres tüntetések kezdődtek.^[25]

Szudáni polgárháború (2023– )

2023 áprilisában hatalmi harcok törtek ki és polgárháború alakult ki, miután egy félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők (wd) (RSF) kísérelt meg puccsot.^[26] A konfliktus Kartúm utcáin heves csatává fajult a hadsereg és az RSF között.

Nem sokkal később Szudán-szerte légicsapásokat és harcokat jelentettek. 2023 októbertől az RSF és más milíciák az ország déli részén sok helyen legyőzték a kormány hadseregének erőit és jelentős területeket szereztek.^[27][28]

A kormány és a Nyugat is azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik és a Wagner-csoporton keresztül az RSF lázadóit segíti.^[29] Ezután Ukrajna a kormányerők és el-Burhán oldalán avatkozott be a polgárháborúba; kommandósai a Wagner által támogatott szudáni lázadó erők ellen vették fel a harcot.^[30][31]

Politika és közigazgatás

Az ország egy képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet – a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamra) együtt. A 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányítja az országot.^[32]

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.

A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.^[33]

Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.

Elnökök