A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum.[1]
A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki. (Ha megnézzük a képet, nagyon jól kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.)
Ezeket a földrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) földrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak. Ezeket a földrengéseket, melyeket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (például vulkánkitörés hatására, amikor a földrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengéseket a föld alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használták fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják kísérni, de mivel ezek mesterségesen keltett földrengések, nem szokták a földrengések közé sorolni őket. Ezt a körülményt a földrengéseket vizsgáló tudományágak is figyelembe veszik, az általános földrengéstan (szeizmológia) csak a természetes, az alkalmazott földrengéstan (szeizmika) csak a mesterséges rengések tanulmányozásával foglalkozik.
Előrengés, utórengés
Egy földrengés utórengése olyan földrengés, amely a főrengés után következik be, ugyanabban a földrajzi régióban, és gyengébb a főrengésnél. Ha az utórengést erősebbnek mérik a főrengésnél, akkor attól kezdve az utórengést tekintik főrengésnek, és a korábbi rengést előrengésnek. Az utórengéseket az váltja ki, hogy a földkéreg az elmozdult törésvonal környékén a főrengés hatására átrendeződik.[2]
Tulajdonságai
Keletkezése
Nagyon nagy számú földrengés keletkezik a Földön nap mint nap, de ezeknek a rengéseknek a legnagyobb része az ember számára nem érzékelhető, úgynevezett mikroszeizmikus rengés. Az olyan rengéseket, amelyek az ember számára is érzékelhetőek, makroszeizmikus rengéseknek nevezzük. Ilyenből naponta csak egy-kettő keletkezik.
A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét. Egy földrengés kipattanása után mértek több tíz méteres szintbeli eltéréseket a rengés előtti állapothoz képest. Ezeket a rengéseket, amelyek 70 km-es mélységig keletkeznek, sekély mélységű rengéseknek hívjuk. A kőzetlemez folyamatosan halad lefelé, és kb. 600 km-es mélységben beleolvad az asztenoszférába. Ha a földrengés mélysége 70–300 km között van, közepes mélységű rengésekről beszélünk, a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük.
Hatásai
A földrengések nagyon sokféleképpen tudnak rombolni és az emberi életben kárt tenni. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, mint maga a földrengés. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak nem tudnak ellenállni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük a földrengés hatására keletkező egyéb természeti jelenségeket, ezek közül is a legpusztítóbb a cunami, ami a tengerfenéken kipattanó rengés következtében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelébe érve több tíz méter magasra is megnőhet (ilyen volt például a 2004-es indiai-óceáni cunami). Ezenkívül a földrengés kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelő természeti jelenségeket is, például földcsuszamlásokat és hegyomlásokat. A városokban a legpusztítóbb utóhatása a földrengéseknek a gázvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtípusok elveszthetik szilárdságukat, ez az ún. talajfolyósodás jelensége, amely szintén komoly károkat okozhat az épületekben.
Földrengéshullámok fajtái
A földrengés során több fajta hullám keletkezik. A hullámokat két fő csoportra oszthatjuk, az egyik csoportot az úgynevezett térhullámok alkotják, ezek a Föld belsejében is képesek terjedni, a másik csoportot a felületi hullámok alkotják, amelyek csak a Föld felszínén terjednek.
- A térhullámok
- Longitudinális hullám: a hullámot más néven p (primer) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramokon ez a hullám jelentkezik először. A hullámban a részecskék terjedési iránya megegyezik a hullám haladási irányával, összehúzódási és kitágulási szakaszok követik egymást.
- Transzverzális hullám: a hullámot más néven s (szekunder) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramon a p hullámok után jelentkezik. Ebben a hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. Az s hullámok jellemzője, hogy a folyadékokban nem terjednek. Mivel ezek a hullámok terjednek a Föld belsejében is, és a különböző sűrűségű anyagokban különböző sebességgel haladnak, felhasználhatóak arra, hogy segítségükkel meghatározzák a Föld belső szerkezetét.
- A felületi hullámok
- Rayleigh-típusú hullám: nevét a hullámot matematikailag először leíró Lord Rayleigh-ről kapta. A hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. A hullám a Föld felszínén halad, és akár szemmel is látható lehet, mert az autók le-fel mozognak a hatására.
- Love-típusú hullám: nevét a hullámot először 1911-ben leíró A. E. H. Love brit matematikusról kapta. Ebben a hullámban a részecskék a hullám síkjában mozognak. A sebessége általában nagyobb, mint a Rayleigh típusú hullámé.
Erőssége
A földrengések erőssége
A földrengések erősségének jellemzésére többféle skálát használnak:
- Európai makroszeizmikus skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata.
- Momentum magnitúdó skála: a Richter-skála továbbfejlesztett és az Egyesült Államokban használt változata.
- Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg.
- Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le.
- Medvegyev–Sponheuer–Kárník-skála a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét a földrengés által végzett pusztításból vezeti le.
- a legnagyobb talajgyorsulás a földrengés erősségét jellemzi egy adott területen.
A földrengések mérése
A földrengések erősségének mérésére szeizmográfokat használnak. Ezek olyan elven működnek, hogy egy kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik. A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.
Előrejelzése
Az észak-amerikai University of Colorado Boulder geofizikus kutatója, Roger Bilham, és kolléganője, Rebecca Bendick geofizikus (University of Montana) 2017-es tanulmánya szerint[3] a földrengések gyakorisága megjósolható. Megállapítása szerint az utolsó 100 év 7-es erősségű (vagy erősebb) földrengései és a Föld keringésének lassulása jól illeszkednek egymáshoz. A magyarázat az lehet, hogy amikor a Föld forgása lassul, az egyenlítő kissé „összemegy”, azonban a tektonikus lemezek mérete nem változik ilyen könnyen, a lemezek érintkezési vonalán az összenyomódás hatására mechanikus feszültség keletkezik, ami egy idő után földrengésben egyenlítődik ki.
1900 óta minden évben átlagosan 15 nagy földrengés történik. Azonban bizonyos időszakokban a földrengések száma 25, vagy akár 35 is lehet egy évben. Ezekben az időszakokban a Föld forgása kis mértékben, de hirtelen lelassult. A Föld forgásának lassulását okozhatják olyan időjárási jelenségek, mint az El Niño, az óceáni áramlatok, vagy a Föld szilárd kérge alatti olvadt magma áramlásának megváltozása. „Amikor a folyadékok áramlása felgyorsul, a szilárd földfelszínnek lassulnia kell” – teszi hozzá Bilham.
Mivel a Föld forgási sebességének, vagy másképp fogalmazva: a nap hosszának apró változását milliomod másodpercet kitevő változását atomórákkal mérni tudjuk, a földrengések éves száma akár öt évre előre jelezhető – állítja Roger Bilham.
Érdekesség
- Főleg a nagyobb rengések előtt és alatt létrejövő jelenség a földrengésfény, melynek keletkezési mechanizmusát még nem ismerjük. Valószínűleg dörzselektromos hatás (tribolumineszcencia) is szerepet játszik benne.[4]
- Spártát i.e. 464-ben pusztította el földrengés, a halottak száma elérte a 30 000-et.
- A legtöbb lakos a kínai földrengéseknél vesztette életét, az 1556-os saanhszi földrengés során több mint 830 000 ember halt meg.
- Európában a 16. századtól Olaszország területe szenvedte el a legtöbb földrengést, az 1908-as messinai földrengéskor 83 000 lakos vesztette életét.
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ Jakucs L.
- ↑ What are Aftershocks, Foreshocks, and Earthquake Clusters?
- ↑ Roger Bilham a kutatások eredményét a Geological Society of America 2017-es éves közgyűlésén ismertette.
- ↑ origo.hu: Még nem értjük a titokzatos földrengésfényeket (2011-04-02)
Források
- ↑ Jakucs L.: Jakucs László: Általános természeti földrajz I. JATE Kiadó, Szeged, 1990. 352-354
- Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 115. o. (2007). ISBN 9789634633198
- livescience.com: Tiny Slowdown in Earth's Rotation Could Unleash Major Earthquakes – 2017-11-20
További információk
Magyar nyelvű hivatkozások
- Magyarországi mérőállomások szeizmogramjai és egyéb hasznos információk
- Hová ne menjen, aki fél a földrengéstől? (Index, 2010. március 4.)
- Az elmúlt 24 órában bekövetkezett földrengések térképe Archiválva 2007. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dr. Hédervári Péter: A Föld különös jelenségei, 1977
- A Kárpát-medence és térsége földrengései (456–2006) – Térkép
Angol nyelvű hivatkozások
- Német oldal leírásokkal (angol nyelvű)
- A listában megtalálhatóak a legfrissebb földrengések
- Angol nyelvű oldal nagyon sok információval
- Világtérképre vetítve megtalálhatjuk az utóbbi egy hét jelentősebb földrengéseit
- RSOE EDIS – Globális Katasztrófafigyelő Szolgálat oldala. Földrengések, vulkáni aktivitások, szökőárak, stb. monitorozása és megjelenítése. Archiválva 2009. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.