A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitúdót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitúdó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.
Az eljárást a kidolgozó Charles Richter 1935-ben tette közzé.
A rengés erősségét megfelelő korrekciókkal a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből és az epicentrumtól való távolságából határozzák meg. (Maga az érték a földrengés helyétől 100 km távolságban lévő Wood-Anderson típusú szeizmográf által mikrométerben mért legnagyobb kitérés tízes alapú logaritmusa.)
Ebből értelemszerűen következik: a skála felfelé nyitott, vagyis nincs formális maximuma, bár a földrengések hatásmechanizmusa és a Föld szilárd kérgének mechanikai jellemzői alapján gyakorlatilag 10 feletti értékek nem fordulnak elő. Másik fontos jellemzője, hogy két látszólag „hasonló” magnitúdójú érték például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbséget takar. Gyakorlati szempontból nagyon fontos, hogy a földrengések magnitúdója és előfordulási gyakorisága között jól leírható kapcsolat van (Gutenberg–Richter-összefüggés).
A Richter-skála a longitudinális és transzverzális hullámok különbségeit nem veszi figyelembe, és sok egyszerűsítő feltevést tartalmaz (nem veszi figyelembe a közeg inhomogenitását, az obszervatóriumok altalajának eltéréseit és a mérőműszerek különbözőségét sem).
Bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 9,5-es volt: 1960. május 22-én Chilében pattant ki.[1] A közelmúlt legerősebb földrengése 2004. december 26-án, a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében pattant ki, és 9,3-as erősségű volt.[2]
A híradások gyakran, a Richter-skála szerint közlik a földrengések erősségét, de a gyakorlatban már több évtizede nem a Richter-skálát alkalmazzák a szeizmológusok, annak fentebb leírt pontatlanságai miatt.[3] Amerikában a Momentummagnitúdó-skálát(wd) (MMS), Európában pedig az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) alkalmazzák.
Fokozatai
Magnitúdó[4] | A rengés ereje | A pusztítás mértéke | Hasonló erejű rengések gyakorisága |
---|---|---|---|
<2,0 | mikrorengés | csak műszerekkel érzékelhető | naponta 8000 |
2,0–2,9 | rendkívül gyenge | a legtöbb ember még nem érzékeli | naponta 1000 |
3,0–3,9 | nagyon gyenge | általában érzékelhető, károkat még nem okoz | évente 49000 |
4,0–4,9 | gyenge | a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek | évente 6200 |
5,0–5,9 | közepes | a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek | évente 800 |
6,0–6,9 | erős | erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50–80 km távolságban is | évente 120 |
7,0–7,9 | igen erős | súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja | évente 18 |
8,0–8,9 | nagyon erős | súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások | évente 1 |
9,0–9,9 | rendkívüli erejű rengés | rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj | átlagosan 20 évente fordul elő |
≥10 | globális katasztrófa | a földkéreg kettéreped, a törésvonalak tovább húzódnak, hihetetlen pusztítás | az emberiség történetében még nem történt meg |
Jegyzetek
- ↑ A USGS adatlapja az 1960-as chilei földrengésről Archiválva 2009. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A National Geographic Magyarország cikke a 2004-es szumátrai földrengésről
- ↑ Scott Manley (2017. szeptember 9.). „Please Stop Saying 'Richter Scale' (unless you really mean it)”.
- ↑ USGS: FAQ - Measuring Earthquakes (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 20.)
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.