A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Szárazföldön keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton pedig Panama határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Bogotá.
A Föld második legnagyobb biodiverzitásával rendelkezik.[4] Területe magában foglalja Amazónia esőerdőit, magas hegyvidékeket és sivatagokat is. Ez az egyetlen ország Dél-Amerikában, amely az Atlanti- és a Csendes-óceán mentén is jelentős partvonallal és szigetekkel rendelkezik.
Olyan globális és regionális szervezetek tagja, mint az ENSZ, a WTO, az OECD, az OAS, a Csendes-óceáni Szövetség és az Andok Közösség. Emellett a NATO globális partnere is. Diverzifikált gazdasága Dél-Amerikában a harmadik legnagyobb; makrogazdasági stabilitással és kedvező hosszú távú növekedési kilátásokkal rendelkezik.[5]
A valamikori Eldorádó földje, majd a 20. század végén a világ kábítószer-központjaként megismert ország a nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta; bár ő soha nem járt e vidéken.
Földrajz
-
Kolumbia domborzati térképe
-
A Nevado del Ruiz vulkán. 1985-ben kitört, és több környező települést elpusztított
-
A Chicamocha folyó kanyonja
Domborzata
A pacifikus-hegységrendszer részeként a régióban gyakori a földrengés és a vulkáni kitörés. Kolumbiában az Andok hegyei uralkodnak. Az Andok délnyugaton három láncra oszlik:
- Cordillera Occidental (Nyugati-Kordillera) a csendes-óceáni partvidéken. Itt fekszik Cali város.
- Cordillera Central (Középső-Kordillera) a Cauca (nyugaton) és a Magdalena (keleten) folyók között. Itt fekszik Medellín, Manizales és Pereira város.
- Cordillera Oriental (Keleti-Kordillera) északkeleten a Guajira-félszigetben végződik és itt fekszik Bogotá, Bucaramanga és Cúcuta város. A csúcsok magassága itt meghaladja 4000 métert, míg a másik két hegylánc csúcsainak magassága eléri az 5500 métert. A 2600 méter magasságban fekvő Bogotá a maga méretében az egyik legmagasabban fekvő város a világon.
Az Andoktól keletre a szavannával fedett Llanos fekszik. Ez a táj az Orinoco-medence része és messze délkeleten már az Amazonas vidékének esőerdei fedik. Ez az alacsonyan fekvő vidék nagyjából Kolumbia területének felét teszi ki, de a lakosság 3%-a sem él itt.
Északon a karibi partvidéken lakik a lakosság 20%-a. Itt a fő kikötők Barranquilla és Cartagena. A vidék nagyrészt alacsonyan fekvő síkság, de itt található a Sierra Nevada de Santa Marta hegylánc is, az ország legmagasabb hegyeivel (Pico Cristóbal Colón, Pico Simón Bolívar), valamint a La Guajira-sivatag.
A Csendes-óceán partján fekvő síkság keskeny és nem is folyamatos. Mögötte a Serranía de Baudó hegyvidékét sűrű növényzet fedi, lakossága ritka. A fő kikötő a Csendes-óceánon Buenaventura.
Kolumbiához tartozik több sziget is a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.
Vízrajza
Partjait Nyugaton a Csendes-óceán, északon a Karib-tenger mossa.
A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán vízválasztója a Nyugati-Kordillerák gerincén húzódik. A keleti síkság az ország területének majdnem felével az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A déli esőerdők már az Amazonas vízgyűjtőjén nőnek. A hegyvidékek vizeit is jelentős folyók vezetik le; ezek vízhozama erősen függ az esős és száraz évszakok váltakozásától. A hegyekben és az alacsonyan fekvő vidékeken is rendszeresek a pusztító áradások. A nehezen előrejelezhető El Niño jelenség heves esőzései szokatlan időben és ezért különösen pusztító árvizeket váltanak ki.
Fő folyók: Amazonas, Apaporis, Arauca, Caquetá, Cauca, Guainía-Negro, Guainía, Guaviare, Inirida, Magdalena, Meta, Río Negro, Orinoco, Putumayo, Vaupés.
Legnagyobb tava a Tota-tó.
Éghajlata
Az ország déli részén húzódik az Egyenlítő. Az évi középhőmérséklet 24 °C. A hőmérséklet elsősorban a tengerszint feletti magasságtól függ. Általában 300 m szintkülönbség 2 °C-os különbséget okoz az évi középhőmérsékletben. Az ország hegyvidéki részein így a forró folyóvölgyek felett havas csúcsok emelkednek. Az évi csapadék mennyisége 2000 mm körül mozog. Az ország északi részén 400 mm alatt van a csapadék. Legcsapadékosabb a csendes-óceáni tengerpartra néző hegyoldalak vidéke, legszárazabb pedig a Guajira félsziget. Mivel a széljárás meglehetősen állandó, a hegyeknek van esőnek kitett és esőárnyékban lévő oldala, jelentősen eltérő növény- és állatvilággal.
Élővilág
Képek Kolumbia növényvilágáról
|
Képek Kolumbia állatvilágáról
|
A növény- és állatvilág a helyi éghajlat szerint alakul. A félszáraz északkeleti sztyeppék és trópusi sivatagok növényzete elszórt fákból és bozótokból áll. Ettől délre szavanna fedi a keleti síkságot, a Llanos kolumbiai részét. A délkeleti esős térségben trópusi esőerdő nő.
A hegyvidékeken a növényzet is a tengerszint feletti magasságtól függ. Az alábbiakban a növényzeti övekhez megadott tengerszint feletti magasság tájékoztató értékű. A tényleges helyzet függ az Egyenlítőtől való távolságtól, a csapadékmennyiségtől, a széliránytól, a lejtőszögtől, a talajtól, az emberi tevékenységtől.
- tierra caliente (forró föld) 1000 m alatt. Trópusi növényzet fedi.
- tierra templada (mérsékelt föld) 1000–2000 m között. A legtermékenyebb vidék, a lakosság zömének lakhelye. Itt terem a legjobban a kávé.
- tierra fria (hideg föld) 2000–3200 m között. Itt gabonát és burgonyát termesztenek.
- zona forestada (erdők öve) 3200–3900 m között.
- páramos (fátlan legelők öve) 3900–4600 m.
- tierra helada (fagyos föld) 4600 m fölött. Az állandó hó és jég földje.
Természetvédelem
A természetes és az épített környezetet fenyegetik természeti veszélyforrások és az emberi tevékenység is.
Veszélyt okoz, hogy Kolumbia a csendes-óceáni vulkanikus övben fekszik. 15 nagyobb vulkán van az országban, amelyek kitörései időnként emberéleteket követelnek. A tektonikus mozgások pusztító földrengéseket okoznak. A hegyvidékeken és a síkságokon egyaránt előfordulnak nagy árvizek, amelyek rendszeresen súlyos károkat okoznak az esős évszakban. Az El Niño jelenség okozta erős esőzések ciklusa nehezen előjelezhető, időnként nagyon súlyos árvizeket okoznak.
Az erdők kivágása jelentős változásokat okozott az Andok tájain, Amazónia esőerdeiben és a Csendes-óceán partvidékén. További durva pusztítással az alacsonyan fekvő vidékek trópusi erdeit olajpálma-ültetvényekké alakítják. Ezzel együtt az erdő Kolumbiában lassabban pusztul, mint a környező országokban. A városi térségek ipara fosszilis tüzelőanyagokat használ. A környezetet több emberi tevékenység szennyezi, a gyorsan növekvő nagyvárosok vízellátása csökkenti a rétegvíz szintjét. A környezet romlásához hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok is. Fegyveres csoportok nagy területeken irtják ki az erdőt, hogy kábítószert termeljenek. 2007-es becslés szerint 99 000 hektáron termesztettek kokacserjét. Válaszként a kormány ezeket a növényeket veszélyes vegyszerekkel permetezteti le. A felkelők a nagyobb csővezetékek tönkretételével is jelentős környezeti károkat okoznak.
Nemzeti parkjai
A nemzeti parkok rendszeréhez 49 természetvédelmi terület tartozik.[6] Az ország biztonsági helyzete miatt többségük nem látogatható.
Az ország első természetvédelmi területét, a Kristály-folyó (Caño Cristales) környékét 1948-ban jelölték ki. 1971-ben alakították át nemzeti parkká Sierra de la Macarena Nemzeti Park néven.[7][8]
Természeti világörökségei
- Los Katíos Nemzeti Park
- Malpelo Fauna- és Flórarezervátum: ez egy szikla a parttól 500 km-re a Csendes-óceánon, egy tenger alatti vulkán pereme. A környező vizekben sok halfaj él.
Történelme
-
A Kolombusz előtti kultúrák kőszobrai, San Agustin
-
Aranytutaj, Csibcsák-kultúra
-
A csibcsák egy templomának romjai, Villa de Leyva
-
A Kimbaja-civilizáció (i. e. 1. század - i. sz. 10. század) egy aranyból készült szobra
-
Aranymedálok a Tairona-kultúrából
A mai Bogotá közelében i. e. 10 000 körül vadászó-gyűjtögető csoportok éltek, amelyek kereskedtek egymással és a Magdalena folyó völgyében élőkkel. I. e. 1000 körül az indiánok körében tagolt társadalmi szervezet épült ki, csúcsán a főnökökkel. A mai Kolumbiában két kultúra épített ki jól rétegzett társadalmi rendszert: a tayronák a karibi partvidéken és a muiszkák a Bogotá körüli felföldön. Mindkét csoport a csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélt. Az inkák előtt a muiszkák építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában.
Az első európai, aki lábát e földre tette 1499-ben, Alonso de Ojeda volt, akinek vezetésével a spanyol hódítók rövid idő alatt bejárták a tengerpartot, majd - kutatva a mesés El Dorado után - a közeli hegyvidéket. 1508-ban kezdődött a terület meghódítása Urabá vidékén, Vasco Núñez de Balboa vezetésével. 1513-ban ő volt az első európai, aki felfedezte a Csendes-óceánt, és híreket hozott a spanyolok számára a mai Peruról és Chiléről. A terület lakossága csibcsa és karib törzsek százaiból állt. Amikor a spanyolok meghódították őket, a harcok és a betegségek a bennszülöttek létszámának jelentős csökkenését okozták. A 16. században az európaiak megkezdték az afrikai rabszolgák importját.
A hódítás és gyarmatosítás kezdetétől számos lázadás volt a spanyol uralom ellen, de mindegyiket leverték, vagy olyan gyenge maradt, hogy nem tudott változtatni az általános állapoton. Az utolsó, ami végül a Spanyolországtól való függetlenségre vezetett, 1810 körül zajlott. Előzménye St. Dominque (a mai Haiti) 1804-es függetlenné válása volt. Innen kapott jelentős támogatást a kolumbiai függetlenségi harc két vezetője: Simón Bolívar és Francisco de Paula Santander. A függetlenségi harc 1819-ben ért véget, amikor Új-Granada Alkirályságból Nagy-Kolumbia szövetségi állam lett. Ennek része volt a mai Ecuador, Venezuela és Panama.
Belső politikai és területi viták után 1830-ban kivált Venezuela és Quito (a mai Ecuador). A föderáció és a központosított állam hívei közötti, gyakran fegyveres harcok az állam nevének gyakori változásában tükröződtek.
A 19. század második felétől mély szakadék volt a liberálisok és a konzervatívok között, amely többször vezetett igen véres polgárháborúhoz. A legnevezetesebb az ezernapos háború (1899–1902), amelynek során az Amerikai Egyesült Államok befolyására elszakadt Panama megye (ahol a Panama-csatorna épült) és 1903-ban önálló országgá alakult. Ezután Kolumbia egyéves háborúba sodródott Peruval, mert vitatták Amazonas megye és székhelye, Leticia hovatartozását. Majd a viszonylagos politikai stabilitás kora jött, de az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az erőszak újabb hulláma tetőzött. Ezt a két vezető politikai párt közötti feszültség okozta és Jorge Eliécer Gaitán liberális párti elnökjelölt 1948. április 8-án történt meggyilkolása robbantotta ki. A gyilkosság után Bogotában zavargások törtek ki, amelyek átterjedtek az ország más vidékeire is. 180 000 ember halt meg.
1953 és 1957 között katonai diktatúra volt. Ezután a két fő párt, a Kolumbiai Konzervatív Párt és a Kolumbiai Liberális Párt létrehozta a Nemzeti Frontot, abból a célból, hogy a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányozzanak. A megállapodás szerint az elnöki tisztséget konzervatív és a liberális politikus négyévenként váltakozva tölti be, 16 évig fenntartva e rendszert, a 16 év letelte után meghosszabbították a rendszert 4 évvel és 1982 óta szabad választások vannak. Minden más választott hivatalt paritásos alapon töltenek be. Ez a megállapodás vetett véget az erőszak korszakának, a Nemzeti Front kormányai fontos gazdasági és szociális reformokat hajtottak végre. Végeredményben az egymást követő liberális és konzervatív kormányok politikája közötti ellentét ellentmondásos eredményre vezetett. Bár sok területen haladás volt, számos szociális és politikai jogtalanság folytatódott és a hidegháború légkörében gerillaszervezetek alakultak a kormány és a politikai apparátus elleni harcra. Ilyen volt a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC), az ELN és az M-19.
Az 1970-es évek végétől hatalmas és erőszakos kábítószer-kereskedő kartellek alakultak, az 1980-as és 1990-es években tevékenykedtek. Főleg a Pablo Escobar vezette medellíni kartell és a cali kartell tett szert kiterjedt politikai, gazdasági és társadalmi befolyásra Kolumbiában ebben az időszakban. Ezek a kartellek a politikai paletta minden részéből származó illegális fegyveres csoportokat pénzeltek és befolyásoltak. Ezeknek a gerilláknak szélsőséges ellenségei maguk is paramilitáris csoportokat alakítottak és vontak befolyásuk alá.
1991-ben a kolumbiai alkotmányozó gyűlés új alkotmányt fogadott el. Az alkotmány mindenkinek biztosítja a politikai, nemzetiségi, emberi és nemi jogokat. Megtiltja a kolumbiai állampolgárok kiadását külső hatalmaknak. Ez a tilalom a kábítószer kartellek lobbizására került bele az alkotmányba. A kartellek előtte véres hadjáratot folytattak a kiadatások ellen, terrorista támadásokkal és maffiaszerű kivégzésekkel. Ma is képesek a kormány és a politikai rendszer befolyásolására korrupció útján.
Manapság is pusztítja az országot a kábítószer-kereskedelem hatása, a FARC-hoz hasonló gerillaszervezetek harca, az AUC-hoz (amely ugyan leszerelt, de mégis tevékeny paramilitáris erő) hasonló szervezetek elleni harc. A paramilitarista csoportok, hogy finanszírozhassák magukat, szintén kábítószerelőállítással és annak kereskedelmével foglalkoznak. Rajtuk kívül is van számos kisebb frakció, amelyek együtt véres fegyveres konfliktusban tartják az országot. Andrés Pastrana elnök és a FARC 1998 és 2002 között tárgyalásokat folytatott a konfliktus megoldásáról, de ezek végül zsákutcába jutottak. Andrés Pastrana elnök megkezdte a Kolumbia Terv végrehajtását, amelynek egyidejűleg célja a fegyveres konfliktus befejezése és egy szigorú kábítószer-ellenes stratégia végrehajtása.
Álvaro Uribe elnöksége alatt, aki megválasztásakor a FARC és a hozzá hasonló bűnöző csoportok elnyomását ígérte, a biztonsági helyzet javult. Az emberrablások száma csökkent (a 2000-es 3700-ról 2005-ben 800-ra), a gyilkosságok száma több mint 48%-kal csökkent 2002 júliusa és 2005 májusa között, a terrorista gerillák száma pedig 16 900-ról 8900-ra csökkent. Ez együtt járt a gazdaság és az idegenforgalom szerencsés növekedésével. De a 2006–2007-ben lezajlott botrányok megmutatták, hogy a múltban is, ma is kapcsolatban állnak kormánytisztviselők és politikusok - főleg a kormánypártból - az AUC-cal és más paramilitáris csoportokkal.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Kolumbia egy elnöki rendszerű köztársaság.[9]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A polgári jogrendszert a spanyol és a francia polgári törvénykönyv befolyásolta.[10]
Politikai pártok
- Partido Liberal (liberális)
- Partido Conservador Colombiano (konzervatív)
- La U (uribista)
- Cambio Radical (uribista)
- Polo Democrático Alternativo (balra)
- Oxígeno verde (zöld)
- Partido Comunista de Colombia (kommunista)
- Movimiento Obrero Independiente y Revolucionario
Elnökök
Közigazgatási beosztás
- Amazonas megye
- Antioquia megye
- Arauca megye
- Atlántico megye
- Bolívar megye
- Boyacá megye
- Caldas megye
- Caquetá megye
- Casanare megye
- Cauca megye
- Cesar megye
- Chocó megye
- Córdoba megye
- Cundinamarca megye
- Észak-Santander megye
- Guainía megye
- Guaviare megye
- Huila megye
- La Guajira megye
- Magdalena megye
- Meta megye
- Nariño megye
- Putumayo megye
- Quindío megye
- Risaralda megye
- San Andrés y Providencia megye
- Santander megye
- Sucre megye
- Tolima megye
- Valle del Cauca megye
- Vaupés megye
- Vichada megye
- Bogotá város
Védelmi rendszer
Népesség
Képek Kolumbiáról
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/KolumbiaA lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Kolumbia
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |