A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Phoenix | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Tudományos vezető | Bill Boynton |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | Leszállás |
Összköltség | 460 millió USD |
NSSDC ID | 2007-034A |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2007. augusztus 4. 9:26:34 UTC |
Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 17A |
Hordozórakéta | Delta II 7925 |
Leszállás a Marsra | 2008. május 25. 23:54 UTC |
Küldetés vége | 2008. november 10. |
Az űrszonda | |
Leszállóegység | |
Tömege | 410 kg |
Leszállás helye | Zöld völgy Vastitas Borealis 68,218830° É 234,250778° K |
Fékezés módja | Ejtőernyő Fékezőrakéta |
Hivatalos weboldal | |
RSS hírek: | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Phoenix témájú médiaállományokat. |
A Phoenix űrszonda a Mars Scout bolygókutató űrszondaprogram első küldetése, melyet a Mars Surveyor 2001 törölt Mars-szonda félkész leszállóegységéből alakítottak ki. Alapvető feladata az esetleges marsi élet feltételei, jelei után való kutatás volt – utaljanak ezek akár jelenlegi, akár régmúltbeli életre.[1][2] A Spirit és az Opportunity marsjárókkal szemben a Phoenix nem tudott közlekedni a Mars felszínén, viszont lényegesen kifinomultabb (és nagyobb tömegű) műszerekkel rendelkezett.
A leszállóegység 2008. május 25-én sikeresen leszállt a Mars felszínére.[3][4] Július 31-én megerősítették, hogy a szonda elérte fő célját, vízjeget talált közvetlenül a Mars felszíne alatt.[5] A küldetésnek a beköszöntő marsi ősz vetett véget 2008 novemberében, de a szonda így is túlteljesítette az eredetileg tervezett küldetést mind időtartam, mind eredmények tekintetében, így a küldetés sikeresnek mondható.[6]
Tudományos eredmények
Az űrszonda a felszínen a jégréteg ciklikus megfagyásából és kiolvadásából eredő, poligonális alakzatokat talált (ilyeneket később máshol is találtak). A talajban sikerült vízjeget találnia, valamint a nem túl távoli múltban melegebb és nedvesebb időszakokra utaló bizonyítékokat, melynek során a talajszemcsékre folyékony vízréteg is kivált.
Egyik műszere később a földi élet szempontjából legalábbis szokatlan, csak nagyon száraz helyeken kimutatható, oxidatív perklorát-ionokat[7] fedezett fel, néhány tizedszázalékos koncentrációban. A fényképek utólagos elemzésével a szonda lábain vízcseppekhez hasonló, idővel elmozduló alakzatokat találtak. A víz olvadáspontját a szonda által talált perklorátsók lecsökkenthették annyira, hogy az folyékony maradjon.[8]
Egy műszer kalcium-karbonátot és agyagszemcséket is talált, melyek keletkezéséhez vizes környezetre van szükség, erre leginkább a hóréteg időszakos megolvadása ad lehetőséget.[9][10]
Meteorológiai műszereivel a légköri folyamatokat követte, a szél sebességét és irányát mérte, havazást és porördögöket figyelt meg. A jégkristályokból álló felhők a nyár folyamán mintegy 10 kilométer magasan voltak, később leereszkedtek 4 kilométerre. A belőlük hulló hószerű (szilárd halmazállapotú) csapadékot először sikerült a Marson megfigyelni, amely először hullás közben még szublimált, később már elérte a felszínt. Ez magyarázatot ad a sarki jégtakaró évszakos növekedésére. A talaj közelében, maximum 700 méter magasságig érő ködöt is sikerült megfigyelni, ebből szintén vált ki vízjég a felszínre.[11]
Az űrszonda
A Phoenix űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették ki. A Phoenix űrszonda két fő része a csak a Mars felé repülés közben használt műszaki egység, melyben a manőverezéshez használt kormányrakéták, az elektromos energia ellátásához használt napelemek, valamint a kommunikációhoz szükséges antennák voltak. A műszaki egység a légkörbe lépés előtt levált a szondáról, és elégett a Mars légkörében.
Az űrszonda méretei a Mars felé vezető úton:
- Átmérő: 2,64 m
- Magasság: 1,74 m
- A napcellák kiterjedése: 3,6 m
- Tömeg: 664 kg (indításkor), ebből:
- 82 kg a műszaki egység
- 110 kg a leszállóegység felső burkolata
- 62 kg a hővédő pajzs
- 410 kg a leszállóegység, ebből
- 59 kg tudományos műszer
- 67 kg üzemanyag.
A leszállóegység 2001-es Mars Surveyor program keretében készült el, de a programot törölték, a leszállóegységet raktárba helyezték, majd később a Phoenix fő egységévé alakították.
A leszállóegység méretei:
- Magasság az árbóccal együtt: 2,2 m
- A napelemek kiterjedése: 5,52 m
- Az alap átmérője: 1,5 m
A leszállóegységben lévő tudományos műszerek
Robotkar (Robotic Arm, RA)
- 2,35 m hosszú. Akár fél méteres mélységbe is le tud ásni, ez a helyszíni üledék keletkezési sebességétől függően maximum 50 ezer-2 millió év korú üledék kiásását teszi lehetővé. Azonban a leszállási zónában nincs ilyen mélyen a jég, már a felszín közelében számítanak rá. Mihelyt a kar eléri a jeget tartalmazó réteget, mintát vesz belőle.
- A robotkarra van szerelve a TCP (Thermal and electrical Condutivity Probe, azaz Hő- és elektromos vezetőképesség-szonda), mely tűit a marsi talajba (a mintavételek helyére) beszúrva méri az elektromos vezetőképességet és még pár fizikai tulajdonságot, ezt a MECA-ban feldolgozott minták hasonló értékeivel összehasonlítva megbecsülhető, hogy a mintavétel alatt például mennyi víz szublimált el a mintából.[12]
A robotkar kamerája (Robotic Arm Camera, RAC)
- Közvetlenül a lapát fölött található, a kar végén. Színes közelképet tud adni a talajról. segítségével közelről szemügyre vehető a robotkar által kiásott árok. Kifejlesztői a Max Planck Intézet Naprendszer-kutatási osztálya („Solar System Research”, Németország) és az Arizonai Egyetem (Tucson, USA).[13]
Termikus és fejlődőgáz-analizátor (Thermal and Evolved Gas Analyzer, TEGA)
- Kifejlesztője az Arizonai Egyetem. A mintát három lépésben, maximum 1000 °C-ig hevíti. Hevítés közben folyamatosan figyelik az elhasznált energiát, mert ebből következtetnek az anyag összetevőinek halmazállapot-változásaira (ha egy komponens például megolvad vagy elforr, akkor a hőmérséklet növekedése megáll egy időre). A műszer az elpárolgó anyagok mennyiségét tömegspektrométerrel méri. Nem csak az egyes kémiai elemek és molekulák, hanem az egyes elemek izotópjainak arányát is meg tudja határozni atomtömegük alapján. Összesen nyolc (0-tól 7-ig számozott) kemencéje van, ezek nem újratölthetőek, azaz összesen nyolc kísérletet lehet vele végezni. A Mars Polar Lander által használt műszeren alapul.[14]
- A berendezéssel kapcsolatban számos probléma merült fel. Az egyes kemencék ajtajai egyszerű mechanikai hibák miatt nem mindig nyíltak ki. Bár a hibát az indítás előtt már felismerték, és megtervezték javítás módját, a terveket összecserélve a gyártó végül az eredeti, hibás elemeket építette be.[15] A hibás kábelezés miatt pedig a működtetés közben végig fennállt a rövidzárlat veszélye. A korábban felfedezett problémák miatt először majdnem egy hónapon keresztül a kemény jégből akartak (sikertelenül) mintát venni, emiatt a marsi ősz beálltával nem maradt lehetőség az összes kemence tartalmának elemzésére. A küldetés vége felé meghibásodott egy szelep, amely a mintából távozó gázok tömegspektrométerbe juttatásához kellett. A marsi talaj konzisztenciája teljesen más volt, mint amilyennek a Földön elképzelték, ez megakadályozta, hogy a nedvesnek gondolt marstalajt bejuttassák a műszerbe, mindig meg kellett várni a száradást, így viszont nem lehetett a minta eredeti nedvességtartalmát megmérni, ami az egyik legfontosabb feladat lett volna. A víz atomjainak izotóparánya megmérése is fontos feladat lett volna, ebből ugyanis következtetni lehetne a bolygó kiszáradásának sebességére.
Mikroszkóp, elektrokémiai és elektromos vezetést analizáló műszer (Microscopy, Electrochemistry, and Conductivity Analyzer, MECA)
- Két fő összetevőből áll.
- Az optikai mikroszkóp ásványokat vizsgál, legnagyobb felbontása 4 mikron/pixel, LED-ek vörös, kék, zöld és ultraibolya fénnyel tudják a mintát megvilágítani. A nagyobb felbontású Atomic Force Microscope (AFM, Atomerő-mikroszkóp) nyolc, egyszer használatos érzékelőt használ, ezzel a minták felszínének formáját tudja meghatározni, 2 nanométeres felbontással.
- A „Wetlab” vagy WCL (Wet Chemistry Laboratory, azaznedves kémiai laboratórium) négy, egyszer használatos elektrokémiai cellában, a földről hozott, vizes oldat hozzáadása után vizsgálja a mintában lévő kémiai elemek tulajdonságait. Ilyen bizonyos feloldott sók (például nitrátok) jelenléte, és a kémhatás vagy az alkalinitás szintje. A műszert a JPL fejlesztette ki a Mars Surveyor 2001 hasonló műszere alapján.[16]
Felszíni sztereokép-készítő (Surface Stereoscopic Imager, SSI)
- Az árbóchoz van rögzítve. A felszínről nagy felbontású, színes sztereoképeket készít a környezetéből. Ezeket részben a robotkar pozicionálásához használják fel. Kifejlesztője az Arizonai Egyetem. A Mars Pathfinder és a Mars Polar Lander hasonló műszerének továbbfejlesztése.[17]
Meteorológiai állomás (Meteorological Station, MET)
- A marsi légkörben méri a víz, a por, a hőmérséklet és a légnyomás rövid- és hosszútávú változásait. A por- és jégszemcsék mennyiségét és magassági eloszlását egy 30 W teljesítményű LIDAR (lézerradar) méri. A Kanadai Űrügynökség (Canadian Space Agency) fejlesztette ki.[18]
Marsra ereszkedést fényképező műszer (Mars Descent Imager, MARDI)
- A leszállóegység aljára szerelt, az ereszkedéskor lefelé nézve képeket készítő egység, melyhez hasonló az 1999-ben elvesztett Mars Polar Landeren is volt. A műszer bekapcsolt állapotában blokkolhatta volna a szonda giroszkópjainak adatait, ezért, mivel a hibát túl későn fedezték fel, sem a kamerát, sem a beépített mikrofont nem használták.[19] A mikrofont a Mars felszínén később megpróbálták bekapcsolni, többek között egy vak ember Twitteren küldött kérésére, aki a képeket nem láthatja, a hangokkal viszont első kézből szerezhet impressziót egy idegen bolygó felszínéről.[20][21][22]
Küldetés
A Phoenix űrszonda 2007. augusztus 4-én indult Delta II 7925 rakétával. Az indítást korábban egy nappal el kellett halasztani; az időjárási körülmények nem tették lehetővé ugyanis a hordozórakéta üzemanyaggal való feltöltését. Az indítási ablak augusztus 3–25. között állt nyitva.[23]
A leszállás
A Marshoz 2008 május 25-én érkezett meg, elég pontosan ahhoz, hogy az utolsó tervezett pályakorrekciót elhagyhassák.[24] A leszállási manőver előtt leválasztották a szondáról a műszaki egységet, mely a manőverezést, az energiaellátást és a Földdel való kapcsolattartást végezte, ez utóbbit a Mars felszínéről a Mars Odyssey és az európai Mars Express[25] szondák segítségével biztosítják.
A légkörbe való belépés nagyjából 21 000 km/h sebességgel történt meg, majd hővédő pajzzsal fékezve zuhant 12 kilométer magasságig. Az ejtőernyő a tervezettnél 6,5 másodperccel később nyílt ki, emiatt a szonda (a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter segítségével kiválasztott) leszállásra tervezett terület legszélén ért földet.[26] Az ejtőernyő használata mintegy 7 percig tartott, közben 10 km magasságban a hővédő pajzs leoldódott, a három láb kinyílt. 1 km magasságban a fékezőernyő levált, a fékezőrakéták rövid idejű bekapcsolásával a leszállóegység eltávolodott a fékezőernyőtől, és stabilizálták a zuhanását. A 12 fékezőrakétával való lassítás után a felszínt érés körülbelül 8 km/h függőleges sebességgel történt meg. Körülbelül 20 perces várakozás (a felkavart por leülepedésére) után került sor a napelemek (hogy az akkumulátorokat minél hamarabb fel lehessen tölteni), majd a forgatható kamera kinyitására (melynek első dolga a szonda állapotának fényképezése).
A Phoenix leszállása után a kapcsolatot a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter szondákon keresztül tartják a leszállóegység és a Föld között. A leszállás alatt az adatok továbbítását a Mars Odyssey végezte, de ez a leszállás után mindössze 1 perccel a lebukott a marsi horizont alá, és csak 1 óra 50 perc múlva bukkant fel újra. Ekkor lehetett alaposabban ellenőrizni a leszállóegység normális működését. Az MRO HiRISE kamerája emellett, először az űrkutatás történetében, megörökítette a Phoenixet leszállás közben, az ejtőernyős fékezés ideje alatt,[27][28] majd a bolygó felszínén is.[29]
Sikeres fékezőrakétás leszállás 1976 óta nem történt a Marson. A tervezők azonban azért döntöttek a fékezőrakéták mellett a Mars Pathfinder és a Mars Exploration Rover esetén alkalmazott légzsákok helyett, mert fékezőrakétákkal nagyobb lehet a hasznos teher. A felszíni műveletekhez az energiát napelemekkel biztosítják, a működési időszakot 3 hónapra tervezik.
Tevékenység a Mars felszínén
A felszínen töltött időt marsi napokban (sol) mérik, ez mintegy 40 perccel hosszabb a földinél. A küldetés első két hónapjában az űrszondával dolgozó kutatók is a marsi időszámítás szerint (pontosabban, azzal ellentétesen) élnek, a marsi éjszakákon adatokat elemeznek, utasításokat küldenek a Mars felé, amit a következő nappal a szonda végrehajt. 2008 augusztusának elejétől visszaszoknak a földi időszámításra, ugyanis a folyamatos időeltolódás nagyon fárasztónak bizonyult.[30]
A Phoenixnél érdekes módon a napok számolását a 0. naptól kezdték. Az elsődleges küldetést 90 marsi napra tervezik, ebből a 2-9. napok között elsősorban a szonda műszereinek kalibrációjával foglalkoztak, a tudományos misszió java ez után kezdődött. A tevékenységet előre tervezik, készítenek egy, körülbelül két hétre előre elkészített stratégiai, és egy két napra elkészített taktikai tervet.[31]
Az első napok (Sol 0 – Sol 9)
- Sol 0 (május 26.)
- Az alapvetően sikeres érkezés után a szonda a környező terepet fényképezte. Kisebb problémaként jelentkezett, hogy a mintavételre szolgáló robotkar borítása, és így maga a robotkar sem tudott kinyílni közvetlenül a leszállás után, majd amikor az MRO-n keresztül erre ismételt parancsot küldtek, kommunikációs probléma hiúsította meg a kar kinyitását. Az MRO újabb képein a Marsra leszállt szonda környezetében (néhány száz méterre) látható a leszállás előtt levált hővédő pajzs és az ejtőernyő is.[33]
- Sol 3 (május 29.)
- A robotkar borítása végül magától kinyílt, a kommunikációba az MRO mellett bekapcsolódott a Mars Odyssey is, miközben a mérnökök igyekeztek a rakoncátlankodó MRO-n a hibát megtalálni.[34]
- A Phoenixszel kapcsolatos érdekesség, hogy a Mars Express segítségével meghallgatható a leszállás zaja is, igaz, ez nem a Mars légköréből felvett hang, csak a leszállóegységgel a kapcsolat rádióhullámainak Doppler-eltolódása, hanghullámokká átalakítva. A leszállóegység egyébként rendelkezik igazi mikrofonnal is, a MARDI részeként, de ezt a leszállás közben a MARDI-val kapcsolatos inkompatibilitási problémák miatt nem kapcsolhatták be, később azonban ez elképzelhető.[35]
- A Marsa érkezés számítógépes animációja és a közben az irányítóközpontból felvett jelenetek feltűntek egy holland biztosító reklámfilmjében is.[36]
- Sol 4 (május 30.)
- A robotkarra szerelt kamera be tudott nézni a leszállóegység alá, és ott olyan tárgyat talált, ami akár a felszín alatti jégdarab is lehet, amit a leszállás okozta légáramlat söpört tisztára.[37][38] A kő végül jégdarabnak bizonyult, és a „Hókirálynő” nevet kapta.[39]
- Sol 7 (Június 2.)
- Az első talajmintát a robotkar a hetedik napon, közvetlenül a felszínről vette.[40][41]
- Sol 9 (Június 4.)
- A szonda befejezte az akklimatizációt és a környezet előzetes felmérését, de a Mars Odyssey váratlanul biztonsági üzemmódba kapcsolt (miközben az MRO rádiójával továbbra is gondok vannak), ez egy nappal késleltette az első, tudományos értékű (azaz az analizátorokba jutó) ásásra vonatkozó parancs továbbítását. A MET meteorológiai műszer szélmérője alapján a szél napi ciklikussággal; reggel rendszerint déli, nap közben északi, majd délután ismét déli irányból fúj.[42]
Az első mintavételek (Sol 10–41)
- Sol 10 (Június 5.)
- A szonda panorámafénykép készítésével volt elfoglalva, mert az első mintavételre vonatkozó utasítást nem kapta meg.[43]
- Sol 12 (Június 7.)
- Problémák léptek föl a mintavétellel, ugyanis a kimarkolt anyag konzisztenciája nem volt megfelelő, túl nagy volt a szemcsék mérete, vagy össze voltak tapadva, ezért, mikor beöntötték a TEGA berendezés első ablakán, az ott elhelyezett, nagyjából milliméteres nyílású rácson semmi sem ment át, legalábbis a mögötte lévő infravörös műszer nem észlelt semmit. Egyelőre megpróbálják a mintát a beépített berendezéssel berázni a műszerbe.[45][46][47][48]
- Sol 16 (Június 11.)
- Sikerült a TEGA megfelelő nyílásába bejuttatni megfelelő mennyiségű mintát (nem tudni, hogy jutott be a napok óta ott lévő anyag), ezzel elkezdődhet az első talajminta-elemzés a lehetséges nyolcból. Az analízis várhatóan négy napig fog tartani.[49]
- Emellett, hogy a későbbi problémákat kikerüljék, megváltoztatták a talajminta kiöntését a robotkar markolókanalából, amit a későbbiekben nagyon lassan, magasról szórnak a rácsra, úgy, hogy közben a kanálon lévő reszelőberendezést működtetik, így szórva ugyanis a kisebb szemcsék előbb leesnek. Közben fölkészültek az MECA számára az első mintavételre, ezt a napokban végrehajtják. Folytatódtak a meteorológiai megfigyelések is, amelyet a Mars Reconnaissance Orbiterrel együtt végeznek, a légkört így egyszerre alulról és felülről vizsgálva.[50][51]
- Sol 21 (Június 16.)
- Az első talajminta részleges elemzése nem mutatott ki értékelhető mennyiségű vizet, bár ezen senki nem lepődött meg, mert a leszállóhelyen most nyár van, és a mintavétel a talaj legfelső hat centiméteréből történt, az előzetes becslések szerint a nagy tömegű vízjég pedig 20 centiméteres mélység alatt várható. A mintát a TEGA kemencéjében először 35, majd 170 °C-ra melegítették, eközben elemezték a felszabaduló gázokat a tömegspektrométerrel. A melegítést tovább folytatják, mintegy 1000 °C-ig, így az ásványokban kötött kristályvíz is felszabadulhat, amennyiben az anyag valamikor korábban kapcsolatba került vízzel. Nem kizárt, hogy a minta víztartalma a kemence nyílásának szűrőrostáján eltöltött több nap alatt egyszerűen elpárolgott, és ettől vált annyira porhanyóssá, hogy a szárazabb darabkák szétporladva bejutottak.
- A szonda folytatta az ásást, a korábbi „Dodo” és „Goldilocks” árkok közé mélyített egy újabbat, mely a kettőt összekötötte. A nyom alján feltűnt fehéres anyag talán vízjég, vagy valamilyen só, és úgy tűnik, hogy egy nagyobb, folyamatos darab széle.[52][53][54]
- Sol 22 (Június 17.)
- A robotkar az elérhető terület jobb oldalán („Wonderland”, azaz „Csodaország”) mélyített egy újabb árkot, ezt „Snow White” („Hófehérke”) névre keresztelték.[55]
- Sol 23 (Június 18.)
- Szoftverproblémák miatt egy napot a szonda karbantartására szántak, egy, a szonda belső állapotát jelző adatot a szonda a szokásos két-három helyett 45 000 alkalommal írt a flash memóriájába, mely többek között tudományos adatokat is felülírt. A két szoftverhibát, mely végtelen ciklust okozott, viszonylag gyorsan kijavították.[56]
- Sol 24. (Június 19.)
- A „Dodo-Goldilocks” ásásnyomról készült képen látható, hogy az árok alján lévő fehéres anyag egy része eltűnt, a nagyobb foltok kiterjedése is csökkent, így nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a szonda a felszínhez közel jelentős mennyiségű vízjeget talált, ami a napfényre kerülés után elkezdett szublimálni. (Korábban alternatívaként felmerült, hogy a fehéres anyag valamilyen szulfát lehet, de az nem tűnt volna el). A TEGA berendezés ezt korábban valószínűleg azért nem tudta kimutatni, mert a jég összecementálta a talajszemcséket, és amikor szublimált, akkor a csak „száraz” szemcsék tudtak a kemencébe bejutni.[57][58][59]
- Sol 25. (Június 20.)
- Megpróbálták a TEGA 5-ös kemencéjének ajtaját kinyitni (a következő mintavételre készülve), de ez a négyesnél is rosszabbra sikerült, de remélhetőleg a második mintavételt nem akadályozza.
- Sol 26. (Június 21.)
- A második mintavétel az Optikai Mikroszkóp számára.
- Sol 27. (Június 22.)
- A szonda biztonsági üzemmódba kapcsolt egy újabb szoftverhiba miatt.
- Sol 28. (Június 23.)
- A TEGA 5-ös ajtaját figyelték, eközben a „Rosy Red” („Csipkerózsika”) árokból vette az első mintát (a mindössze négy közül) a MECA nedves laboratóriuma (Wetlab) számára, de nem sikerült jól pozicionálni a kart, így egyelőre nem töltötték be.[60]
- Sol 30. (Június 25.)
- A MECA első analízise alapján a marstalaj kissé lúgos (a pH 8-9 között adódott), és kissé sós, hasonló a Föld extrém élőhelyeinek némelyikéről (például McMurdo szárazvölgyekből) ismerthez, a földi növények számára éppen elviselhető lenne. A talajban magnéziumot, nátriumot, káliumot, valamint klórt mutattak ki.[61][62][63]
További munka a Mars felszínén (Sol 41–90)
- Sol 41. (Július 7.)
- Megtörtént a MECA számára a második mintavétel (összesen négy lehetőség van). A TEGA folyamatosan problémákkal küszködik, a mechanikai meghibásodásai mellett felmerült rövidzárlat lehetősége is, ezért igyekeznek olyan mintát venni, hogy ha a műszer a második mintavételnél tönkremegy, akkor is használható eredményeket produkálhasson. Emiatt gyakorolják, hogyan lehet a jéggel telített talajt olyan apró darabokra összetörni, hogy azonnal a kemencébe kerülhessen, még mielőtt a jég elpárolog.[64]
- Sol 50. (Július 16.)
- Sikeres volt a robotkarra szerelt, direkt erre a célra kifejlesztett reszelő próbája:[65] a korábban megnövelt méretű[66] Snow White árok egybe fagyott jeges talajából vettek talajt, majd ezt a robotkar kanalában, a RAC kamerával figyelték, a sorozatfelvételen figyelve a jég szublimációját.[67] A következő héten tervezik a több műszaki problémával küszködő, de a legfontosabb műszernek számító TEGA következő kemencéjének betöltését.
- Sol 53. (Július 19.)
- A leszállóegységet először nem kapcsolták ki éjszakára, ami rendben zajlott, így lehetőség nyílik majd a kora reggeli mintavételre, így kevesebb víz fog elszublimálni a következő mintavételnél. Rendben kinyílt a TEGA 0. kemencéjének ajtaja, a robotkar által tovább bővített „Snow White” árokból újabb jégmintát vett a reszelő.[68]
- Sol 64. (Július 31.)
- Megerősítették a vízjég jelenlétét a Mars felszíne alatt. A robotkar egy nappal korábban vette a mintát a talajból, majd sikerült a TEGA 0. kemencéjének betöltése. A „Wicked Witch” (of West) (Gonosz Nyugati Boszorkány, az Óz, a csodák csodája szereplője, végzete hasonlóan a megolvadás volt, mint a TEGA-ba került marsi jégé, Bill Boynton ennek megfelelően az eredményt boszorkánykalapban jelentette be) névre keresztelt mintavétel nem a feltételezett jégből lereszelt anyagból történt, hanem a felszínt fedő törmelékből, ebben sikerült meglehetősen kevés, 1-2%-nyi vizet kimutatni. (Ez kevés ahhoz, hogy kimutassák benne hidrogén-deutérium arányt, amiből arra lehet következtetni, hogy a marsi víz mekkora része távozott el a bolygóról a világűrbe, ugyanis a nehézvíz ezt lassabban teszi, azaz feldúsul a Marson). A robotkar két újabb ásást kezd meg, a „Cupboard” és a „Neverland” nevűeket, mindkettő a munkaterület közepe felé helyezkedik el.
- A NASA eközben 34 nappal, szeptember 30-áig meghosszabbította a küldetést. Eredetileg augusztus végéig tervezték, ezt kitolták szeptember 30-ra, de reményeik szerint november végéig megkapják a támogatást.
- A „Snow Queen” jégtömb a róla készült felvételek összehasonlítása alapján szintén megváltozott, apró repedések jelentek meg rajta, valószínűleg a jég szublimációja miatt.[5][69][70]
- Feltehetően a MECA tevékenységével kapcsolatban furcsa információk szivárogtak ki, ezek szerint a második mintavétel során olyan tudományos eredmény születhetett, amely akkora horderejű, hogy emiatt a Fehér Házat is értesítették. Vélekedések szerint a marsi élettel, vagy a bolygó lakhatóságával kapcsolatos lehet a felfedezés.[71][72][73] A NASA az értesülést cáfolta.[74] A MECA második mintavételében viszont oxidatív perklorát (ClO4−) -sókat találtak, amely a földi szerves kémia szemszögéből szokatlan (de nem teljesen ismeretlen, bizonyos mikroorganizmusok anyagcseréjében játszik szerepet). A TEGA erre utaló nyomot nem talált, emellett nem kizárt a földi eredetű szennyeződés is (az ammónium-perklorát például rakéta-hajtóanyagok oxidálószere, bár a Phoenix fékezőrakétái hidrazint használtak).[7][75][76]
- Sol 67. (Augusztus 2.)
- A „Cupboard” árok mélyítése.[77]
- Sol 68. (Augusztus 3.)
- A „Neverland” árok mélyítése.[77]
- Sol 72. (Augusztus 7.)
- Megtörtént a TEGA harmadik mintavétele, a korábban meghibásodás miatt részlegesen kinyitott 5. kemencébe, a „Rosy Red” árokból. Legfontosabb annak kiderítése, hogy tartalmaz-e a talaj perklorát-sókat, a klór jelenlétét a tömegspektrométer szűkös kapacitása miatt korábban egyáltalán nem figyelték. (Melegítés közben egyszerre csak mintegy 15-20 anyag megjelenésére tudnak felkészülni.)[78][79] Előző éjszaka a karon lévő TCP műszerrel a talaj elektromos ellenállását, és annak változását mérték. A robotkar emellett a Neverland árkot szélesítette.[80]
- Sol 74. (Augusztus 9.)
- A „Stone Soup” („Kőleves”) árok mélyítése.[77]
- Sol 75. (Augusztus 10.)
- A „Burn Alive” („Élve Megégés”) árok mélyítése a TEGA negyedik mintavételéhez. A korábbi árok mélyről, a jég tetejéről, illetve közvetlenül a felszínről szedték fel az anyagot, ez a kettő közti mélységből fog történni.[77]
- Sol 79. (Augusztus 14.)
- A először sikerült reggel a felszínen megjelenő zúzmarát, a levegőből a talaj felszínére kifagyott vízjeget lefényképezni. A vékony fehér réteg később, az emelkedő Nap sugárzásának hatására szublimált. A Viking űrszondák már korábban is fényképeztek a Mars felszínére lerakódott vízjeget az ottani tél időtartama alatt, a zúzmara mostani megjelenése a Phoenix leszállóhelyén a kezdődő ősz első jele.[81]
- Sol 85. (Augusztus 20.)
- Mintavétel (neve „Burning Coals”, azaz „Égő Szenek”) a TEGA 7. kemencéje számára.
- Sol 90. (Augusztus 25.)
- A küldetés eredetileg utolsónak tervezett napján a két jeges, fagyott poligon határán lévő kutatóárokból vették a MECA harmadik mintáját az eddigi legnagyobb mélységből, 18 centiméterről.[82]
A küldetés meghosszabbítása (Sol 91–150)
Az eredetileg 90 naposra tervezett küldetést először 2008. szeptember végéig hosszabbították meg.[70] Később, az űrszonda jó állapota miatt további hosszabbításokat vettek tervbe, a kutatók reményei szerint képes a működésre a Marsi nap-éj egyenlőségig, ami 2008 novemberében van. Jellemző az általános optimizmusra, hogy elkezdték azoknak a programoknak az írását, amelyek lehetővé teszik, hogy a leszállóegység a marsi tél négy hónapos teljes sötétsége után tavasszal (2009 végén) feléledjen, és újra munkához lásson, bár ennek csekély az esélye, az űrszonda kilenc hónapot tölt el várhatóan mintegy 2 méter vastag szárazjégbe fagyva.[9]
- Sol 99. (Szeptember 4.)
- Az űrszonda lézerradarja a felhők vizsgálata során először észlelt havazást. A jégkristályok 4 kilométeres magasságban kezdtek el hullani, és 2,5 kilométeres magasságig voltak követhetőek, azután szublimáltak a száraz levegőben. Tervezik, hogy a későbbiekben a havazást a szonda által készített fényképeken is keressék.[9][83] A robotkar a „Golden Key” nevű területről vett mintát az Optikai Mikroszkóp számára.[84]
- Sol 101. (Szeptember 6.)
- Mintavétel az Oprikai Mikroszkóp számára a „Golden Goose” területről.[84]
- Sol 102. (Szeptember 7.)
- A MECA harmadik mintavétele, a „Golden Goose” területről.[84]
- Sol 104. (Szeptember 11.)
- Az első marsi porördögök megjelenése a fényképeken. A kis, 2-5 méter átmérőjű forgószelek a napi hőmérséklet-ingadozás hatására keletkeznek, ez a sarki nyár fehér éjszakái alatt minimális volt. A barométer már napokkal korábban érzékelt légörvényeket, ezek mostanra lettek elég erősek a porszemcsék fölkapásához. A nyár végeztével az időjárás egyre változatosabbá vált.[85][86]
- Sol 107. (Szeptember 14.)
- A MECA negyedik, utolsó mintavétele a Snow White árokból. Az alacsonyabbról, gyengébben sugárzó Nap miatt a rendelkezésre álló energia kevesebb, emiatt igyekeznek a robotkarral, amely néha (kemény talajban vagy jégben való ásáskor) sok áramot fogyaszt, minél gyorsabban megtömni a TEGA és a MECA összes nyílását, hogy később, a kevesebb rendelkezésre álló energia mellett ezeket feldolgozhassák.[87][88][89]
- Sol 110. (Szeptember 17.)
- Mintavétel az Oprikai Mikroszkóp számára a „Golden Goose” területről.[84]
- Sol 113. (Szeptember 20.)
- Mintavétel az TEGA számára.[84]
- Sol 117. (Szeptember 23.)
- A robotkar eltolt egy kisebb követ („Headless”, azaz „Fej nélküli”), hogy alóla tudjon mintát venni. Így ki lehet deríteni, hogy a felszíni kövek milyen hatással vannak a levegő és a talaj közti nedvességáramlásra: ha a kő alatt magasabban áll a jég, akkor a kő összegyűjti a nedvességet, ha alacsonyabban, akkor a kő hővezetése miatt felmelegíti az alatta lévő talajt. Korábban a talaj legfelső rétegét nagyon száraznak találták.[90] A kő környékén az eredetileg vízben oldódó sók is nagyobb mennyiségben lehetnek jelen, ezek észlelése könnyebb lehet.[91]
- Sol 122. (Szeptember 28.)
- A Földről hozott, szervesanyag-mentes mintát töltöttek a TEGA 2-es kemencéjébe, hogy kalibrálják azt. Egyelőre szerves anyagot nem találtak, de tervezik ennek keresését is.[9]
- Sol 123. (Szeptember 29.)
- Bejelentették, hogy a Phoenix kalcium-karbonátot (mészkövet) és agyagszemcséket talált, a mindkét ásvány keletkezéséhez víz szükséges. A kalcium-karbonátot a TEGA és a MECA is kimutatta, viszonylag nagy, néhány százalékos mennyiségben, az agyagot csak a TEGA, de erre a MECA nem is lenne alkalmas, mert az agyag nem oldódik vízben. Az atomerő-mikroszkóp viszont talált olyan, sima felületű szemcséket, amelyek lehetnek agyagdarabkák.[9][92]
- Sol 126. (Október 2.)
- Mintavétel a TEGA 1-es kemencéjébe („Wicked Witch 2”).[84]
- Sol 128. (Október 4.)
- Mintavétel a Headless kő alatti „Galloping Hessian” árokból a TEGA műszerbe és az Optikai Mikroszkópba.[91]
- Sol 131. (Október 7.)
- Mintavétel a TEGA műszer 6-os kemencéjébe („Rosy Red N”).[84]
- Sol 135. (Október 11.)
- A Phoenixen egy nagy méretű, mintegy 200 km átmérőjű porvihar söpört át, amely a Napot is elsötétítette, így a napelemek csökkent teljesítménye miatt több vizsgálatot el kellett halasztani.[93][94]
A végjáték (Sol 151–)
- Sol 151. (Október 27.)
- Az űrszonda leszállóhelyén újabb porvihar söpört át, ami lecsökkentette a napelemek hatásfokát.[21]
- Sol 152. (Október 28.)
- A Robotkart végleges helyére parkolták le és kikapcsolták. Az egyre kevesebb napfény miatt már nincsen elég energia a szonda belső fűtéséhez, ezért az ötből az első fűtőrendszert lekapcsolták, így működésképtelenné vált a robotkar, a robotkar kamerája és a TEGA. A robotkaron lévő MECP műszer érzéketlen a hidegre, ezért ezt bedugták a talajba, és folyamatosan méri a vezetőképességet.[95][96] A lekapcsolás nem várt eredménnyel járt, a szonda egy időre biztonsági módba kapcsolt, és leállt az egyik akkumulátor töltése is. Elhatározták a második fűtőegység lekapcsolását is, ez a leszállás óta nem használt pirotechnikai berendezéseket tartotta melegen.[97][98]
- Sol 153. (Október 29.)
- Bejelentették, hogy az űrszonda elhallgatott - nem válaszol a földi parancsokra. A Wired Magazine pályázatot hirdetett a szonda sírfeliratának megírására.[99]
- Sol 154. (Október 30.)
- Alig 10 perccel a szonda elvesztésének bejelentése után sikerült újra felvenni a kapcsolatot az űrszondával. Az előzetes eredmények alapján az akkumulátorok az előző napon valószínűleg teljesen lemerültek, de sikerült őket reggel annyira feltölteni, hogy a szonda az eredetileg a tél átvészelése utánra, a következő tavaszra megírt program utasításai szerint, amit ezek szerint már átküldtek a fedélzetére, újraindult.[100][101] A későbbi vizsgálatok szerint a három nappal korábbi porvihar, Nap csökkenő horizont feletti magassága, valamint az egyre hosszabb, már 7 órás éjszakák miatt az akkumulátorok rendszerint már délutánra lemerülnek, és a szonda leáll. Másnap reggel a töltés újraindul, és a szonda megpróbálja felvenni a kapcsolatot a keringő egységekkel (amelyek ekkor meglehetősen rossz helyzetben, távol vannak). Délutánra, amikor az orbiterek optimális helyzetben vannak a kommunikációhoz, már nem marad áram, így nem tudták az adott helyzetnek megfelelő parancsokat a fedélzetre juttatni. Így meglehetősen korlátozottak a további tudományos munka lehetőségei.[21][102][103]
- November 2.
- A szonda utoljára küldött jeleket a Földre.[104]
- November 10.
- Bejelentették, hogy már nem tudnak kommunikálni az űrszondával (előreláthatólag november 18-áig próbálkoznak a kapcsolat újrafelvételével), ezzel az űrszonda programja valószínűleg véget ért, a tudományos adatok elemzése viszont több évig is eltarthat.[104][105][106][107][108][109]
- Sol 182. (November 29.)
- Az utolsó kapcsolatfelvételi kísérlet ideje. A Mars együttállása a Nappal körülbelül egy hónapig akadályozta a kommunikációt a szondákkal,[110] december végén pedig már nincs remény a szonda működésére az egyre alacsonyabbra kerülő Nap csökkenő ereje miatt. A marsi tél végeztével, 2009 októberében fognak újra próbálkozni a kapcsolatfelvétellel, de kicsi annak esélye, hogy ezt a szonda megélje.[111][112]
Kapcsolatfelvételi kísérletek a marsi tél elmúltával
A marsi tél elmúltával először 2009 januárjában próbálják meg felvenni a kapcsolatot a leszállóegységgel, melynek szoftvereit úgy írták meg, hogy a teljesen kikapcsolt állapotból önállóan is be tudjanak töltődni, így a Phoenix kommunikálni képes a bolygó körül keringő szondákkal, föltéve, hogy a -55 Celsiusra méretezett szonda elektronikája kibírta az egy évig tartó, -126 fokos hideget. Ennek esélye kicsi, de a nagyon zord körülmények között végzett tevékenység lehetséges mérnöki tapasztalatai fontosak, sokat segíthetnek más szondák tervezésénél.[113]
Galéria
-
A küldetés logója
-
A leszállt Phoenix elképzelt rajza a nyitott napelemekkel
-
A Phoenix startja
-
A Phoenix tervezett leszállási helye (balra fent), és a korábban leszállt szondák
-
Az ejtőernyőn ereszkedő Phoenix a 10 km átmérőjű Heimdall-kráter előtt
-
A Phoenix a Mars felszínén, az MRO felvétele
-
A Marsi horizont
-
A leszállóegység kamerájával készített panorámakép (Sol 1-3)
-
A „Dodo-Goldilocks” árok, a távolabbi végében a vízjégnek bizonyult fehéres anyaggal (Sol 19)
-
A A „Dodo-Goldilocks” árok a 20. és a 24. napon
-
Munkában a Robotkar, balra lent az egyik napelemtábla (Sol 16)
-
A Phoenix űrszonda lábain lévő feltételezett vízcseppek alakjának változása a küldetés 8. a 31. és a 44. napján
Jegyzetek
- ↑ Hamarosan indulhat a Phoenix, Űrvilág, 2007. augusztus 1.
- ↑ A leszállóegység az északi pólushoz közel szállt le, ahol egy robotkar segítségével felszíni és felszín alatti vízjeget keres, és a feltehetően keményre fagyott talajból talajmintákat kapar ki. A Mars Odyssey kimutatta, hogy a talaj a felső fél méteres részben sok jeget tartalmaz, főleg az északi sarkhoz közeli területeken, a 65. foktól északra.
- ↑ A Marsra érkezett a Phoenix – Az Űrvilág.hu cikke
- ↑ Phoenix lander safely touches down on Mars, 2008. május 26. (Hozzáférés: 2008. május 27.)[halott link]
- ↑ a b NASA Spacecraft Confirms Martian Water, Mission Extended (angol nyelven), 2008. július 31. . (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Véget ért a Phoenix marsi missziója, Űrvilág, 2007. augusztus 1.
- ↑ a b Frey, Sándor: Mégis barátságtalan a Mars talaja az élet számára? (angol nyelven). Űrvilág.hu, 2008. augusztus 5. (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.)
- ↑ Perchlorate Points to Possible Puddle (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. május 24. (Hozzáférés: 2009. május 24.)[halott link]
- ↑ a b c d e Lakdawalla, Emily: Phoenix Update, Sol 123: Press briefing with carbonates, clays, and snow! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. szeptember 29. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
- ↑ NASA Phoenix Results Point to Martian Climate Cycles (angol nyelven). NASA Jet Propulsion Laboratory, 2009. július 2. 2009. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Eredmények a Phoenix-szondától 1. rész - a víz és a jég nyomában. [Origo] Világűr, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
- ↑ Robotic Arm (RA). 2017. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Robotic Arm Camera (RAC). 2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Thermal and Evolved Gas Analyzer (TEGA). 2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Some interesting information in a Nature story about Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. december 11. 2008. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
- ↑ Microscopy, Electrochemistry, and Conductivity Analyzer (MECA). 2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Surface Stereo Imager (SSI). 2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Meteorological Station (MET). 2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Mars Descent Imager (MARDI). 2016. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Frey, Sándor: Bekapcsolják a Phoenix „fülét”. Űrvilág.hu, 2008. szeptember 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ a b c Lakdawalla, Emily: Phoenix update: Not dead yet; still in "Lazarus mode;" one attempt at microphone use did not work (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. november 4. 2008. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Twitter-üzenet (angol nyelven), 2008. október 18. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Elindult a Phoenix, Űrvilág, 2007. augusztus 4.
- ↑ No Final Nudge Needed for Phoenix, 2008. május 25. 2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- ↑ Mars Express supports Phoenix Mars landing – ESA Portal, 2008. május 26.
- ↑ Egy nap a Marson – Az Űrvilág.hu cikke
- ↑ Mars Orbiter Catches Snapshot of Phoenix Probe's Landing – Space.com, 2006. május 28.
- ↑ Elkapták a Phoenix űrszondát landolás közben – fotó – HVG.hu
- ↑ Felülről is Phoenix – Az Űrvilág.hu cikke
- ↑ Thompson, Andrea: Living on Mars Time: Scientists Suffer Perpetual Jet Lag (angol nyelven). SPACE.com, 2008. július 29. (Hozzáférés: 2008. július 29.)
- ↑ Mission Phases: On Mars. 2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Lefotózhatták az első vízcseppet a Marson (angol nyelven). [Origo] Világűr, 2009. február 20. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől. Az [Origo] Világűr portálja, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: A Phoenix készül a nagy ásásra. Az [Origo] Világűr portálja, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Újdonságok a Phoenixszel. Űrvilág.hu, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
- ↑ New footage mars landing. YouTube-klip. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
- ↑ Máris jeget találhatott a Phoenix. Az [Origo] Világűr portálja, 2008. május 31. (Hozzáférés: 2008. május 31.)
- ↑ NASA'S Phoenix Lander Robotic Arm Camera Sees Possible Ice, 2008. május 30. 2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. május 31.)
- ↑ Phoenix sol 6: Holy cow, it's ice!, 2008. május 31. 2008. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix. Az [Origo] Világűr portálja, 2008. június 3. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ NASA'S Phoenix Scoops Up Martian Soil, 2008. június 3. 2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
- ↑ Emily, Lakdawalla The Planetary Society Weblog: Report on Phoenix Sol 9 activities: Ready to get samples; but Odyssey is in safe mode. The Planetary Society Weblog, 2008. június 4. 2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Report on Phoenix Sol 10: a "runout" day, leaving time to gawk at sol 9 microscopic images. The Planetary Society Weblog, 2008. június 5. 2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 11: A dig at Baby Bear; poised to dump first TEGA sample. The Planetary Society Weblog, 2008. június 6. 2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 12 summary: A tough time with TEGA. The Planetary Society Weblog, 2008. június 7. 2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Torkán akadt a Phoenixnek az első adag marsi talaj. Az [Origo] Világűr portálja, 2008. június 9. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Dancsó, Béla: Még várat magára a történelmi pillanat. Űrvilág.hu, 2008. június 9. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Derekas, Aliz: Marsi talajmintákat elemez a Phoenix. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 9. 2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ NASA's Phoenix Lander Has An Oven Full Of Martian Soil, 2008. június 11. 2008. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: Mikroszkópos vizsgálatra készülnek a Marson. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 11. 2008. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: A Phoenix szitálással próbálkozik. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 10. 2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
- ↑ Frey, Sándor: Egyelőre „száraz” a Mars. Űrvilág.hu, 2008. június 17. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
- ↑ Kereszturi, Ákos; Sik András: Phoenix: egyelőre nincs meg a vízjég a Marson. [Origo] Világűr, 2008. június 17. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: Jól befűtött a Phoenix kemencéje. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 17. 2008. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Getting back up to speed on Phoenix: up to sol 22, first dig at Wonderland (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. június 18. 2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 18.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: An anomaly on Phoenix Sol 22, but the spacecraft is in no danger (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. június 19. 2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
- ↑ Kiss, László: Jeget talált a Phoenix a Marson!. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 20. 2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 23.)
- ↑ Dancsó, Béla: Phoenix: megvan a jég!. Űrvilág.hu, 2008. június 20. (Hozzáférés: 2008. június 23.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: A Phoenix megtalálta a jeget a Marson. [Origo] Világűr, 2008. június 20. (Hozzáférés: 2008. június 23.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 29 update: Anomalies here and there, but minimum mission success is on the horizon (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. június 24. 2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 30 update: Alkaline soil, not very salty, "nothing extreme" about it! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. június 26. 2008. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: Életre alkalmas a Mars talaja. Hírek.csillagászat.hu, 2008. június 27. 2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása. [Origo] Világűr, 2008. június 27. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
- ↑ NASA's Phoenix Lander Delivers Soil-chemistry Sample (angol nyelven), 2008. július 7. 2008. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 8.)
- ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Rasps Frozen Layer, Collects Sample (angol nyelven), 2008. július 16. 2008. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
- ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Extending Trench (angol nyelven), 2005. július 14. 2008. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
- ↑ Emily, Lakdawalla: A quick update on Phoenix, sol 50: Got ice? Yes! (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. július 16. 2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: Éjszakai műszak a vörös bolygón. Hírek.csillagászat.hu, 2008. július 23. 2008. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
- ↑ Emily, Lakdawalla: Highlights of the Phoenix sol 64 press conference (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. július 31. 2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ a b Schmidt, Zoltán: Újabb öt hetet kapott a Phoenix a marsi víz kimutatása után. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 1. 2008. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Frey, Sándor: A Phoenix és a „marsi élet” lehetősége. Űrvilág.hu, 2008. augusztus 3. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)
- ↑ Covault, Craig: White House Briefed On Potential For Mars Life (angol nyelven). Aviation Week & Space Technology, 2008. augusztus 1. 2008. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Apparently there's something more exciting yet to be announced by Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. augusztus 3. 2008. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
- ↑ Thompson, Andrea: NASA Scientist: Reports of Mars Life Finding Are 'Bogus' (angol nyelven). Space.com, 2008. augusztus 4. (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.)
- ↑ Perchlorates, Perchance? (angol nyelven). Astrobio.net, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)
- ↑ Schmidt, Zoltán: Korai még temetni a marsi élet lehetőségét. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 7. 2008. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 7.)
- ↑ a b c d Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 76 update: Digging at Neverland, Cupboard, Stone Soup, Snow White, Burn Alive; samples for microscope and TEGA 5; and more (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. augusztus 13. 2008. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix perchlorate kerfuffle (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. augusztus 7. 2008. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix sol 72: Delivery to TEGA oven 5 (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. augusztus 7. 2008. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Soil Studies Continue At Site Of Phoenix Mars Lander (angol nyelven). 2008-08-10. 2008. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 11.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Az eddigi legkisebb idegen szemcsét vizsgálták - üzemben a Phoenix mikroszkópja. [Origo] Világűr, 2008. augusztus 21. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ NASA Mars Lander Digs Deeper As Third Month Nears End (angol nyelven). University of Arizona, 2008. augusztus 25. 2008. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)
- ↑ NASA Mars Lander Sees Falling Snow, Soil Data Suggest Liquid Past (angol nyelven). University of Arizona, 2008. szeptember 29. 2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
- ↑ a b c d e f g Lakdawalla, Emily: Catching up with Phoenix to sol 133: Digging at La Mancha, grabbing Galloping Hessians from Pet Donkey (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 9. 2008. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
- ↑ NASA's Phoenix Lander Sees, Feels Martian Whirlwinds In Action (angol nyelven). University of Arizona, 2008. szeptember 11. 2008. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Minitornádók táncát fotózta a Phoenix a Marson. Origo Világűr, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ NASA's Phoenix Mars Lander Has Successfully Delivered More Soil To Its Wet Chemistry Laboratory (angol nyelven). University of Arizona, 2008. szeptember 16. 2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix Sol 106 Update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. szeptember 12. 2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Frey, Sándor: Utolsó mintáiért kapar a Phoenix. Űrvilág.hu, 2008. szeptember 12. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Mars: elmozdított egy kődarabot a Phoenix, kétéves útra indult az Opportunity. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
- ↑ a b Phoenix Lander Digs And Analyzes Soil As Darkness Gathers (angol nyelven). University of Arizona, 2008. október 8. 2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
- ↑ NASA's Phoenix Lander Might Peek Under A Rock (angol nyelven). University of Arizona, 2008. szeptember 22. 2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
- ↑ Phoenix Weathers Dust Storm (angol nyelven). University of Arizona, 2008. október 14. 2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Frey, Sándor: A Phoenix túlélt egy porvihart. Űrvilág.hu, 2008. október 17. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ NASA's Phoenix Mission Faces Survival Challenges (angol nyelven). University of Arizona, 2008. október 28. 2008. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: The beginning of the end for Phoenix: No more robotic arm operations (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 28. 2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Phoenix update: Entry into and exit from safe mode, no science for a few days' recharging (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 29. 2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
- ↑ Weather Hampers Phoenix On Mars (angol nyelven). University of Arizona, 2008. október 29. 2008. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
- ↑ Madrigal, Alexis: R.I.P. @MarsPhoenix: The Twitter Epitaph Contest (angol nyelven). Wired Science, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: A brief Phoenix update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. október 31. 2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
- ↑ Frey, Sándor: Már nem húzza sokáig a Phoenix. Űrvilág.hu, 2008. november 1. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
- ↑ Recovery Efforts Continue With Nasa Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona, 2008. október 30. 2008. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
- ↑ NASA Hearing Daily From Weak Phoenix Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona, 2008. november 3. 2008. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
- ↑ a b Lakdawalla, Emily: Phoenix falls silent (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. november 11. 2010. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ This is My Farewell Transmission From Mars (angol nyelven). Gizmodo.com, 2008. november 10. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
- ↑ Frey, Sándor: Leállt a Phoenix. Űrvilág.hu, 2008. november 11. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ Mars Phoenix Lander Finishes Successful Work On Red Planet (angol nyelven). University of Arizona, 2008. november 11. 2019. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: A NASA szerint végleg elhallgatott a Phoenix. [Origo] Világűr, 2008. november 11. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: The end of Phoenix (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. november 12. 2012. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: Solar conjunction: Holidays for Mars missions, and an Opportunity update (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. november 21. 2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ NASA Finishes Listening For Phoenix Mars Lander (angol nyelven). University of Arizona, 2008. december 1. 2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ Lakdawalla, Emily: No one is listening for Phoenix anymore (angol nyelven). The Planetary Society Weblog, 2008. december 2. 2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ Frey, Sándor: Feltámadhat-e a Phoenix?. Űrvilág.hu, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
További információkszerkesztés
- Landing Press Kit 3 MB-os PDF fájl
- Stöckert, Gábor: Leszállt a Phoenix a Marson. Index, 2008. május 25. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
- Leszállt a Phoenix. Űrtudblog. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- A Phoenix honlapja a NASA oldalán Archiválva 2008. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Phoenix honlapja az Arizona Egyetem oldalán
- Leírás magyar nyelven
- Új jövevény közelít a Marshoz – Az Űrvilág.hu cikke
- Hogy landol majd a Phoenix a Marson? – Az Űrvilág.hu cikke
- Megjöttek az első képek a Marsról [Origo]
- Phoenix SSI raw images directory (angol nyelven). 2008. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 18.)
- Phoenix Sol-By-Sol Summary. The Planetary Society Weblog. 2008. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
- Kereszturi, Ákos: Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése. [Origo] Világűr, 2008. november 24. (Hozzáférés: 2008. november 26.)
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.