A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Sándor-palota | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest I. kerülete |
Épült | 1803 – 1805 |
Építész |
|
Stílus | klasszicista |
Család | Sándor család |
Jelenlegi funkció | A mindenkori magyar köztársasági elnök hivatala |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 18″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor-palota témájú médiaállományokat. |
A Sándor-palota Budapesten, a Budai Várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 1803–1806 között épült klasszicista stílusban.
Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.[1]
Története
A telek, melyre épült, 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Bár a feljegyzések hiányossága miatt az építkezés kezdete ismeretlen, az bizonyos, hogy 1805-ben már itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” az 1820-as, 30-as évek Pestjének egyik „nevezetessége”, egyben a Sándor család utolsó férfi tagja, a homlokzaton is olvasható 1806-os év (MDCCCVI) pedig az átadás éve.
Az épület Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján klasszicista stílusban készült, valamikor 1803-1806 között. Az eredeti tervek ugyan megsemmisültek, de egy 1822-es részletes leírás fennmaradt, mely később alapul szolgált a 2000–2002 közötti teljes helyreállításhoz. A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket szintén felhasználták a helyreállításhoz.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt 1851-1856 között. Ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korban roppant reprezentatívnak számító épületet a magyar állam előbb kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Miniszterelnökként első lakója maga Andrássy volt, őt (kisebb megszakításokkal) egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an, habár több, rövid ideig regnáló későbbi miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941. április 2-áról 3-ra virradó éjjel.
Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült, déli része teljesen beomlott, számos pótolhatatlan műkincset temetve maga alá. Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt. Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként funkcionált. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került sor.
1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a Budavári siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből.
Felújításáról az első Orbán-kormány hozott határozatot, az 1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok alapján. Az épület felújítása – akkori árakon számolva – 2,2 milliárd forintba került. Az első Orbán-kormány tervei szerint újra a miniszterelnök székhelye lett volna a Sándor-palota, azonban Medgyessy Péter, az új kormányfő 2002-ben úgy foglalt állást, hogy nem akarja a világörökség részének nyilvántartott Sándor-palotába helyezni hivatalát, majd rövid időre megnyitották a palotát a nyilvánosság előtt. Az Országgyűlés által 2002. november 5-én elfogadott törvény alapján a Sándor-palota a magyar köztársasági elnök lakóhelyéül és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésére szolgál. A köztársasági elnöki hivatal első lakója Mádl Ferenc köztársasági elnök lett, aki 2003. január 22-én költözött az épületbe.[1]
Képgaléria
-
A palota déli homlokzata
-
A palota nyugati homlokzata
-
A Palota déli kapuja
-
Díszőrség
-
Történelmi címer a főbejárat felett[2]
-
Tisza István és felesége a palota teraszán[3]
-
Kánya Kálmán és Imrédy Béla a palota teraszán 1938-ban
-
Őrségváltás
-
George W. Bush amerikai elnök és Sólyom László magyar államfő találkozója 2006-ban
-
Őrségváltás a Királyi Palota előtt 1938-ban
Jegyzetek
- ↑ a b A magyar államfő rezidenciája: a Sándor-palota. Múlt-Kor, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
- ↑ Zsuffa Péter és Rácz Gábor tűzzománcművészek alkotása.
- ↑ A terasz az 1945-ös ostrom során megsérült, majd elbontották.
Források
- Az épület története – Keh.hu
További információk
- Virtuális túra a Sándor-palotában
- Sándor-palota. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.