A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Budavári labirintus | |
Hossz | 3 300 m |
Mélység | 15 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 15 m |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Földrajzi táj | Budai-hegység |
Típus | mésztufa |
Barlangkataszteri szám | 4762-1 |
Lelőhely-azonosító | 23886 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 02′ 03″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budavári labirintus témájú médiaállományokat. |
A budavári labirintus, budai Várbarlang, török pincék, várhegyi mésztufabarlang, várhegyi barlang, budavári pincebarlangok, budavári barlangpincék a budapesti Várhegyben található. Eredetileg természetes képződmény, a Várhegyet borító mészkő-mésztufa és az alatta lévő márga között a hőforrások mosták ki a természetes üregeket, amikhez később házak pincéit és kútjait is hozzácsatolták, majd egyéb kiterjedt bővítéseket is végeztek. A barlangrendszer és a pincerendszer nagyjából 12 méter mélyen helyezkedik el és a mesterséges részeivel együtt 3300 méter hosszú.
A barlangrendszerben jelenleg tematikus kiállítások tekinthetők meg.[1]
Leírás
Kiépített (nem feltétlenül üzemelő) bejáratai:
- Úri utca 9.
- Úri utca 51. kapubejárója
- Lovas út 4/A.
- Lovas út 4/B.
- Lovas út 4/C Sziklakórház Atombunker Múzeum
- Lovas úti felszíni parkolónál - I. ker. Önkormányzat alatti óvóhely vészkijárata
- Dísz tér 1-2.
- Mátyás-templom előtti üvegkalitka,
- Szentháromság utca 2. Régi városháza épületében.
- Szentháromság utca 13. alatt a trafik helyén, Sziklakórház hivatalos vészkijáratát ki-, és bejárat
- Dárda utca 2. pince, Országház utca 16. (sétálóutcáról) – a Budai Vár-barlang hivatalos, természetvédelmi bejárata
- Szentháromság tér (parkból, mellé üveglift építésével),
- Déli futárfolyosó a Hunyadi út alatti támfalban,
- Halászbástya északi futárfolyosó.
Történet
Őskor és középkor
A várhegyi mésztufabarlang a földtörténet hajnalán hévizes feltörések, kimosódások révén jött létre. A barlangfülkéket a tárgyi leletek alapján már az itt élő ősemberek is használták 350 000 évvel ezelőtt.
A 13. században víz tárolására és pincének használták az üregeket. Később hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással és a Vár házainak pincéivel, így a Várhegy gyomrában valóságos labirintus jött létre.
Barlangkutatás
A Budai Váralagút 1856-os munkálatai során már észleltek vízbetöréseket, ami arra késztette az építtetőket, hogy a Várhegy hidrológiai és morfológiai tulajdonságait vizsgáltassák. 1874–1896 között a Mátyás-templom nagyarányú újjáépítése kapcsán több beszakadás és berogyás keletkezett, melynek felderítése nem tűrt halasztást. Schubert Ignác budapesti mérnök e megbízás alapján az 1880-as években a várhegyi pince és üregrendszerét részletesen felmérte, több mint 10 kilométer hosszban az akkor még nem átjárható üregeket. 1897-ben és 1899-ben a Szentháromság téren útbeszakadás történt, melyekről pontos geodéziai felmérés is készült. Szontágh Tamás Schubert 1885-ben elkészült térképei felhasználásával készítette el 1908-ban az Váralagút víztelenítési munkáira vonatkozó tanulmányt.
A barlangrendszer módszeres feltárására 1930-as években került sor Kadić Ottokár barlangkutató irányítása alatt, miután felvetődött, hogy nem csupán mesterséges üregek, hanem természetes barlangrendszer van a hegyben.
A barlang- és pincerendszer modern kori hasznosítása
1935-ben látogathatóvá tették az üregek egy részét, és ezek az ezt követő években a bennük talált csontokat bemutató kiállításoknak adtak helyet.
1939-től megfeszített munkával építették, majd 1944 februárjában megnyílt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. A létesítményt 300 ember befogadására tervezték. Budapest ostroma alatt azonban teljesen megtelt sebesülttel, szemtanúk beszámolói szerint 650–700 embert is bezsúfoltak. Továbbá, aki nem fért be a kórházba, az 1942-ben óvóhelynek átépített rendszerbe nyíló több átjárón keresztül barlangtermekben, hordágyakra és szalmazsákokra fektetve helyezték el. Német katonákat is elláttak itt, de ők zömében a saját barlangrészükbe mentek.
1949-ig tífusz elleni védőoltást készítettek itt jugoszláv exportra. Az 50-es évek elején a létesítményt titkosították, a LOSK 0101/1-es rejtjelszámot kapta a szigorúan titkos minősítés mellé (a titkosítást csak 2002-ben oldották fel). A hidegháborús feszültség hatására döntöttek a bővítéséről, így 1952-ben új kórtermet alakítottak ki és megkezdték a létesítmény felszerelését, vasbeton szerkezetekkel való megerősítését.
1956. október 25-én megnyílt a még nem teljesen kész kórház és ellátta a sebesült civileket, katonákat. A forradalom leverése után rövid ideig börtönkórházként működött.
1958-tól 1962-ig átépítették és kibővítették, hogy vegyi vagy atomtámadás esetén is használható legyen. Ekkor épült az egészségügyi áteresztő, lég- és vízkezelő rendszer. Kiépült a Dunához egy közvetlen vízvezeték és szivattyúrendszer, harcigáz-szűrő rendszer és energiaellátó rendszer. A kórház színvonalára jellemző, hogy légkondicionáló berendezéssel is ellátták. A haditechnikai fejlődés miatt azonban már az 1960-as évek végére elavult lett a létesítmény.
1961-ben ismét látogathatóvá lett barlangmúzeumként, majd 1965-ben megnyitották az Úri utcai bejáratot is. A múzeum ebben az időszakban a középkori királyok várromjainál talált tárgyakat mutatta be.
Az 1980-as évektől napjainkig
1984-ben panoptikum nyílt[2], 1997-től pedig a várbarlang négyezer négyzetméteren kiállításoknak és szellemi műhelyeknek is otthont adott. Az irodalmi, bölcseleti, képzőművészeti, filmes és zenei programokban meghatározó szerepet kapott a labirintustematika. A nyolcvanas évek elején itt forgatták a Linda televíziós sorozat Panoptikum című epizódját.
1989. március 1-jén több helyen is megsüllyedtek és beomlottak a járatok. Emiatt a barlang feletti utcákban addig közlekedő 16-os és a 116-os buszok útvonalát lerövidítették, továbbá az Ikarus 260-asok helyett 1994-ig a Ikarus 521-es típus kisebb tengelyterhelésű kocsijait osztották be a Moszkva tér és a Budavári sikló között megindult Várbusz vonalára.[3]
A kiállítást 1984 óta engedély nélkül működtető vállalkozás tevékenységének folytatását 2011 júliusában megszüntette a hatóság, és a barlangrendszert lezárta a nagyközönség elől.[4] Négy hónappal később, 2011. november 21-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság üzemeltetésében újra megnyitott a barlangrendszer a látogatók számára.[5] Az eset jelentős médiavisszhangot kapott, és a korábbi üzemeltető által a hatóság ellen indított, több évre elhúzódó bírósági eljárást csak a Kúria 2013. júniusi ítélete zárta le. A bírósági ítélet értelmében a barlangnál mint fokozottan védett természeti értéknél az engedély nélküli használat önmagában veszélyeztető állapotot, magatartást jelent, a Budavári Labirintus Kft. a barlang területét mindvégig úgy tartotta birtokában, hogy ehhez semmilyen jogcíme nem volt, és megfelelő engedélyekkel sem rendelkezett.[6][7][8]
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Budai-hegységben található Budai Vár-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Budai Vár-barlang fokozottan védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Budai Vár-barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Budapest I. kerületében lévő, 4762-1 barlangkataszteri számú és 23886 lelőhely-azonosítójú Budai Vár-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A barlangrendszer jelenleg részben újra panoptikumként funkcionál, részben pedig kőtárból származó tárgyakat mutatnak be. A nagyközönség számára megnyitott járatok előzetes jegyvásárlást követően, csoportosan járhatóak be túravezető segítségével.
Jegyzetek
- ↑ Budavári Labirintus – kiállítások (magyar nyelven). © labirintus.eu. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
- ↑ Barlang. labirintus.eu (Hozzáférés: 2021. február 21.)
- ↑ Olvasnivaló: Autóbusz közlekedés a Várban - egyker.blog.hu, 2015.05.31.
- ↑ Visszavette az állam a Budavári Labirintust. . (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Újra megnyitott a Budavári Labirintus. . (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Törvénytelen volt a vári labirintusfoglalás. . (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Budavári Labirintus: védett barlang. . (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Vége a labirintus-pernek. . (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
Források
- Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
- Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 14. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 203–207., 277., 291. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
- A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
- Szabó Balázs: A Várbarlang fejlesztési koncepciója (2011)
- Szabó Balázs: A Budai Vár rejtelmei cikksorozat (2014–2015)
- Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
- labirintus.eu Archiválva 2017. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- A Budavári Labirintus hivatalos honlapja
- Részletgazdag információs oldal
- Korábbi honlap
- Budai Vár-barlang (A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja)
- Kadić Ottokár: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a barlangtani gyűjtemény ismertetése. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füzet. 49–75. old. (13 képpel)
- Kadić Ottokár: Budavári pincék jegyzetfüzet
- Győrffy Sándorné Mottl Mária: A várhegyi barlangpincék ópleisztocén emlősfaunája. Barlangkutatás, 1943. (16. köt.) 3. füzet. 276–284. old.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.