A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Szent György tér
A Szent György tér légi felvételen
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, I. kerület
Városrész	Budai Várnegyed
Névadó	Szent György
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szent György tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 18″47.4975, 19.0383333347.497500°N 19.038333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 18″47.4975, 19.0383333347.497500°N 19.038333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György tér témájú médiaállományokat.

A budapesti Szent György tér a Budai Várnegyedben található. A középkorban is nevezetes hely volt Buda városában.

1457-ben V. László magyar király a téren fejeztette le Hunyadi Lászlót, Mátyás király bátyját.

A tér előtt volt Szent Zsigmond kápolnája, ahol Zsigmond magyar király vitette a burgundiai király ereklyéit. A kápolnában Mátyás király eltemettette az első feleségét, Podjebrád Katalint, és később II. Ulászló király a harmadik feleségét, Candale-i Annát is, akit viszont 1516-ban II. Ulászlóval temettek közös sírba Székesfehérváron.

1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek felolvasta a téren azt a pápai levelet, ami keresztes háborúra szólított fel; ez vált később a Dózsa György-féle parasztfelkeléssé.

A 2010-ben megalakult kormány hosszú távú terve szerint a Budavári Palotának a kulturális helyett – a Horthy-korszakhoz hasonlóan – ismét kormányzati funkciót szándékozik adni. A koncepció első lépéseként még 2003-ban költözött be a tér nyugati oldalán álló Sándor palotába a Köztársasági Elnöki Hivatal. A mellette álló Karmelita kolostorba pedig szintén egy nagyszabású felújítást követően, 2019-ben rendezkedett be a Miniszterelnökség (azelőtt itt a Várszínház működött).

A gazos, lezárt, kihasználatlan romkert 2016-ban kezdte az újjáéledés jeleit mutatni: az év májusában tették le a Nemzeti Hauszmann Program keretében, eredeti külsővel újjáépítendő lovarda alapkövét. A munkálatok igazán csak 2017-re indultak be. 2019-re elkészült a az 1950-ben lebontott Budavári lovarda, az 1971-ben lebontott Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső.^{[1] [2]} 2020-ban megkezdődött a Hunyadi udvart a Csikós udvarral összekötő akadálymentes rámpamű építése, mely a kortinafal tetején található felvonóig tart, áthaladván az Ybl ciszterna helye fölött. Lebontották az palota E és F szárnya közti nyaktagot, hogy az eredeti geometriájú szerkezettel ismét helyt kaphasson a Szent István és Cercle terem. Felújítják az Ybl támfalat.

2019-ben született tervek a Szent György tér körüli épületek műemléki rekonstrukciójára:^[3][4]

• Újraépül az 1968-ban felrobbantott József főhercegi palota, istállója és neoreneszánsz kertje.^[5]
• Az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete eredeti magasságban. Látogatóközpont és kiállítótér kap majd benne helyet.

Remek kilátás nyílik innen pesti oldal és a Tabán, valamint a budai hegyvidék irányába.

Épületek

• Budavári Palota
• Sándor-palota
• A volt Karmelita kolostor (épületében ma a Miniszterelnökség működik)
• A Budavári sikló felső állomása

Képek

• 
  A tér nyugati része
• 
  A Várszínház (volt karmelita kolostor) épülete
• 
  A Sándor-palota
• 
  A Sándor-palota és a Budavári Palota A épülete
• 
  A tér déli része és a Budavári Palota A épülete
• 
  Az egykori Teleki-bérpalota (1789–1902), a József főhercegi palota elődje
• 
  Az egykori József főhercegi palota (1902–1968) a tér nyugati oldalán
• 
  Nyilasok és német tank a Szent György téren, a József főhercegi palota előtt, 1944.
• 
  Heinrich Hentzi 22 méter magas, fémből készült emlékműve a 19. században a budavári Szent György téren^[6]

Kapcsolódó szócikkek

• Dísz tér

Jegyzetek

További információk

• Magyar Károly: Szent György tér a A budai vár című digitális adatbázisban
• Egy birodalom romjai: az elpusztított budapesti föld feletti és föld alatti katonai-diplomáciai negyed
• Budai Vár II. (a Szent György tér most és egykor)