A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vérmező | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest I. kerülete |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 38″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vérmező témájú médiaállományokat. |
A Vérmező egy közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban. Itt történt Martinovics Ignác és társai lefejezése 1795. május 20-án.
Fekvése
A park a Várhegy nyugati lábánál nyúlik el;[1] az Attila út, a Krisztina körút és a Mikó utca határolja. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.[2]
Története
A 14. században Logod falu feküdt ezen a helyen, amely a török időkben elpusztult. Miután a törököket kiűzték, a terület úgynevezett glacis, vagyis a védelem részére kilövést biztosító sík terület lett. 1752-ben a várfalaktól egy puskalövésnyire kijelölt katonai védőövezet lett, ezért egészen a 18. század végéig nem engedték beépíteni. 1769-ben a Haditanács engedélye alapján a glacison területeket kaptak azok, akik vállalták rajtuk az építkezést, az épületeket azonban a tulajdonosok felszólításra kötelesek voltak lebontani. Ilyen körülmények között azonban senki sem akart építkezni, így a terület beépítetlen maradt. 1784-ben a Helytartótanács a glacist megszüntette és ingyen telket adott azoknak, akik építkezni akartak. Ezekre a házakra a katonai igazgatás már nem vonatkozott.[3] Később a Vérmezőt a várnagy kaszálónak használta, emiatt akkoriban a területet Generális rétnek (General-Wiese) hívták.[1]
Nevét Martinovics Ignác és társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta; a park Széll Kálmán tér felőli végén állítottak nekik emlékművet.[1]
A területet először 1820 körül parkosították. Később katonai gyakorlótérnek használták. 1896-ban a millennium alkalmából, majd 1934-ben Horthy Miklós 15 éves bevonulása alkalmából nagyszabású katonai díszszemlét és népünnepélyt tartottak a mezőn.[4] A két világháború között egyébként lovaspálya működött itt.[5] Érdekesség, hogy 1931. szeptember 17-én itt tartották a biatorbágyi merénylet áldozatainak gyászszertartását.[6]
„ | A Vérmezőn díszruhás rendőrök sorfala fogadta a temetés résztvevőit, akik több mint harmincezren szorongtak a Vérmezőn és a Vérmező körül lévő utakon, sokszor még a rendőrök kordonát is átszakitva. Még három óra előtt újabb rendörcsapatok érkeztek a főkapitányság riadóautóján és kart-karba fűzve, hatalmas láncot alkottak a Vérmező körül, hogy a temetés rendjét fenn tudják tartani, hogy a kegyeletes ünnepséget semmi zavaró körülmény ne háboritsa. | ” |
– Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember 17.[7] |
Az a tény sem közismert, hogy 1930-as évek végén protestáns helyőrségi templomot, pár évvel később pedig egy Gömbös Gyula szobrot terveztek az északi részre. A háború miatt aztán egyik sem valósult meg.[8] Budapest második világháborús ostroma idején ez volt az utolsó terület, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni. Továbbá utánpótlást szállító vitorlázó szállító gépek is itt szálltak le az ostrom utolsó hónapjaiban.[9] Ebből kifolyólag a háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert szanaszét a területen.
Jelenlegi formáját a második világháború után nyerte el: nyugati feléből a Déli pályaudvar építése miatt lecsippentettek egy apró darabkát. A korábbi füves teknőt pedig - ahol akkor még csak néhány fa állt itt-ott a mező szélén -, a romba dőlt Várból lehordott törmelékkel feltöltötték, majd 1948-ban hozzáfogtak az újraparkosításához.[10] Faállománya ezért aránylag fiatal, de változatos.[1] Faültetések mostanában is zajlanak a parkban. Az eredeti elképzelések szerint egy aprócska tavat is kialakítottak volna a park közepén, de ez végül nem valósult meg.
1986-ban a Vérmező északi végén állították fel Varga Imre szobrászművész Kun Béla sokalakos emlékművét. A szoborcsoportot 1991-ben elbontották és a nagytétényi szoborparkba szállították.[11]
A park érdekessége a Déli pályaudvarral szemközt felállított régi zöld vasúti kocsiból kialakított Vagon étterem.
2006-2007 között az Budapesti Elektromos Művek 120/10 kV-os alállomást épített a Vérmezőn, amely a Bugát lépcső alállomást váltotta ki.[12] 2008-ban ide állították fel a költő születésének 125. évfordulójára Budapest első köztéri Babits Mihály szobrát (Marton László alkotása). A költő egyébként élete utolsó 10 évét itt a Vérmező melletti házakban élte le családjával.
Látnivalók
A Mikó utcai játszótérnél található Kiss István 1979-ben készül Szitakötők című kompozíciója.[13] Szabó István 1967-ben készítette el a Budai Önkéntes Ezred emlékművét.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Vérmező. KORLÁT - Hogyan juthatunk zöldközelbe Budapesten és környékén?. Budapesti Művelődési Központ, 2004. március. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 624–625. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑ Események a Vérmezőn. Budapesti Negyed, 1996. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Görgey Gábor: Az új Déryné. Figyelő, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ A biatorbágyi merénylet
- ↑ Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember 17., library.hungaricana.hu
- ↑ Vérmező. budapestcity.org. . (Hozzáférés: 2016. november 28.)
- ↑ 1945. január 24. eseményei. budapest-ostroma.hu. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)
- ↑ Géher István: A Vérmező: történelem és lélektörténet. HOLMI, 2005. szeptember. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Boros Géza: A Kun Béla-emlékmű "kálváriája" (1981-1997). Köztéri művészt Magyarországon I - II.. Artpool. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Majoross László: Projekt „Vérmező 120/10 kV-os alállomás létesítése”. Magyar Elektrotechnikai Egyesület. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Szitakötők szobor. SzoborLap, 2007. április 2. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
Források
- Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934), library.hungaricana.hu
További információk
- Petőfi Sándor: Vérmező
- Fényképek a Vérmezőről[halott link]
- Vérmezei szobrok és emlékművek fotói[halott link]
- Budapest ostroma 1944-45 (Vérmező) Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.