A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Koordináták: é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 02′ 25″
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
A buzogánytorony a mai budai vár déli végének egyik jellegzetes építménye. A vár déli zárófala sarkán, a Tabánból a palota felé vezető Ferdinánd-kapu mellett áll. Henger alakú vékony, teljesen függőleges falát kváderkövekből építették, a „buzogány” fejrészében lőrésekkel ellátott és fazsindely tetővel fedett kis teraszt képeztek ki. A torony teste középkori eredetű, a felső rész azonban teljes egészében a 20. század közepén készült. A torony a szomszédos nagy rondellával együtt a budai városkép messziről látszó, meghatározó része.
Történeti áttekintés
A második világháborúig a torony alacsonyabb és szélesebb volt, alján a talprész kiszélesedett, tetejét a várfal magasságában szecessziós stílusú mellvéd díszítette. Budapest ostroma idején a Várnegyednek ez a része is súlyos károkat szenvedett. A régészeti feltárás és a helyreállítás során a várfalról lefejtették a későbbi, amúgy is sérült ráépítéseket, mert a középkori részek kiszabadítását és restaurálását részesítették előnyben. Bontáskor a torony belsejében fedezték fel a vékonyabb középkori, viszonylag jó állapotban fennmaradt toronymagot, melynek teteje azonban hiányzott.
Az eredeti torony feltehetően Zsigmond (1387–1437) magyar király, később német-római császár uralkodásakor keletkezhetett.[1] Valószínű, hogy az ágyúk széles körű elterjedése idején vastag kőburkolattal látták el, hogy megerősítsék. Barokk kori metszeteken a torony igen széles talpú, kúp formájú építményként látható. A 19-20. század fordulóján, a palota teljes átépítésekor a torony régi burkolatát elbonthatták, helyette új, klinkertégla borítású köpennyel építették körül.
Az 1944–45-ös ostrom a toronytestet – a fényképek tanúsága szerint[2] – viszonylag megkímélte, külső köpenyét azonban 1951-ben a középkori mag kiszabadítása érdekében eltávolították. A helyreállításkor ezt az eredeti, középkori toronyrészt kijavították, falát konzerválták, tetejét pedig csonkán akarták meghagyni. A szomszédos rondellát és a várfalat középkori formájában állították helyre, így végül a toronytetőt is a régi középkori várakat idéző „buzogány” fejjel egészítették ki.
A Ferdinánd-kapu
A torony melletti klasszicista stílusú kapu jóval később, 1838-ban keletkezett,[3] ezt a kapu fölé vésett felirat évszáma is megerősíti: FERD. I. AUST. IMP. HUNG. BOH. REX H. N. V. MDCCCXXXVIII. A kapun át a 19. században kocsifeljáró vezetett a várpalota udvarába, a század végén azonban ezt megszüntették, a kaput pedig befalazták. Az 1950–60-as években a kaput újra megnyitották, a tabáni Szarvas térről ezen át lehet felsétálni a budai várba.
Jegyzetek
- ↑ Gerő László A helyreállított budai vár, 19. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1
- ↑ Gerő László i.m., 210. oldal
- ↑ Gerő László i.m., 15. oldal, képaláírás
Források
Irodalom
- Gerő László A helyreállított budai vár Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.