Ez a szócikk az 1934. évről szól. Az 1934-es számról szóló cikket lásd itt: 1934 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939

Események

Határozott dátumú események

A Nemzet Vértanúinak emlékműve

• január 1. – Életbe lép az „örökletes betegségekben szenvedők” kötelező sterilizálásáról szóló törvény Németországban.
• január 3. – Bányaszerencsétlenség az észak-csehországi Osek u Duchcova község Netson III. nevű bányájában. (A szerencsétlenség 142 ember életét követeli.)^[1]
• január 20. – A német parlament elfogadja a nemzeti munkáról szóló törvényt.^[2]
• január 26. – Aláírják a lengyel-német megnemtámadási szerződést, és az ezt kiegészítő gazdasági egyezményt.^[3]
• február 4. – Magyarország és Szovjetunió kimondják a diplomáciai kapcsolatok felvételét.
• február 8. – Magyarország és Szovjetunió megegyeznek a diplomáciai kapcsolataik modalitásairól és az 1924 évi jegyzékek alkalmazásáról.
• február 9. – Athénban Jugoszlávia, Görögország, Románia és Törökország részvételével létrejön az ún. Balkán-paktumot.^[4]
• február 17. – A csehszlovák koronát először devalválják, aranytartalmát 44,58 mg-ról 37,15 mg-ra csökkentik.^[1]
• március 18. – Budapesten, a Vértanúk terén felavatják a Nemzet Vértanúinak emlékművét.^[5]
• április 17. – Az ún. római megállapodás Jugoszláviának lehetőséget ad az Olaszországgal, Magyarországgal és Ausztriával való együttműködésre.^[6]
• április 20. – Heinrich Himmler kerül a Gestapo élére.^[2]
• április 26–28. – Prágában francia-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások a közép-európai helyzetről.^[1]
• május 1. – Jugoszláv-német gazdasági egyezményt írnak alá, megkezdődik a jugoszláv külkereskedelem átorientálódása.^[6]
• május 24. – Tomáš Masarykot negyedszer is csehszlovák államfővé választják. (A kommunista jelölt, Klement Gottwald 38 szavazatot kap, míg a német és magyar képviselők üres cédulával szavaznak.)^[1]
• június 9. – Csehszlovákia teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesít a Szovjetunióval, ami egyben a francia-szovjet keleti paktumterv támogatását is jelenti.^[1]
• június 29–30. – A „hosszú kések éjszakája”.^[7]
• július 25. – Sikertelen nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet Bécsben, osztrák náci puccsisták megölik Dollfuß osztrák kancellárt.
• július 20. – Németországban az SS önállósodik és Hitlernek rendelik alá.^[2]
• július 27. – Először rendezik meg a Kékszalag vitorlásversenyt, Európa leghosszabb távú és legrégebbi tókerülő versenyét.
• augusztus 2. – Paul von Hindenburg német birodalmi elnök elhunytával Hitler „vezér és birodalmi kancellár” címet vesz fel, a saját kezében egyesíti az államfő és a miniszterelnök hatáskörét, a pártvezérség megtartásával.^[2]
• szeptember 15. – A Szovjetunió belép a Népszövetségbe.
• október 6.
  • Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.^[8]
  • Katalónia kikiáltja részleges függetlenségét a Spanyol Szövetségi Köztársaságon belül. (Ez azonban mindössze tíz órán keresztül volt életképes. A katalán vezetőket letartóztatták és bebörtönözték, minden fontosabb tisztségviselői posztra a köztársasági kormány megbízható személyeket nevezett ki.)^[9]
• október 9. – Marseille-ben – a macedón ORIM (Organização Revolucionária Interna da Macedônia) és a horvát Usztasa mozgalom tagjai – meggyilkolják I. Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert.^[10][11] (A kiskorú II. Péter király mellett a régens Pál herceg.)^[6]
• október 21. – A szudétanémet front kongresszusa nagy visszhangra talált a német kisebbség körében.^[1]
• november 22. – Belgrád az I. Sándor ellen elkövetett királygyilkosságban való részvétellel vádolja Magyarországot a Népszövetségben.^[6]
• november 24. – Sipőcz Jenőt, Budapest polgármesterét főpolgármesterré nevezik ki. (Utóda december 14-étől Szendy Károly.)
• december 10. – Csehszlovákia csatlakozik ahhoz a francia-szovjet jegyzőkönyvhöz, amely tiltja a megállapodást a keleti paktumtervet ellenző államokkal.^[1]
• december 31. – A Szabadság téri bankrablás Budapesten.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – Percy Shaw angol gyáros, feltaláló. Leghíresebb és legfontosabb találmányát, a macskaszemet szabadalmaztatta.
• június – Létrehozzák az első koncentrációs tábort Bereza Kartuskában.^[3]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1934-ben

1934 a tudományban

1934 a légi közlekedésben

1934 a vasúti közlekedésben

1934 a filmművészetben

• június 9. – Első alkalommal jelenik meg Donald kacsa portréja.

1934 az irodalomban

• József Attila: Medvetánc.
• Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia II. kötete.
• Weöres Sándor: Hideg van (első kötete).
• Szerb Antal: A Pendragon legenda.
• November folyamán jelenik meg a Híd című jugoszláviai magyar folyóirat első száma.^[12]

1934 a zenében

• Bartók Béla megírja V. vonósnégyesét.

1934 a sportban

• május 27.–június 10. 1934-es labdarúgó-világbajnokság, Olaszország, Világbajnok: Olaszország
• A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub tizenharmadik bajnoki címe.

1934 a jogalkotásban

Születések

• január 5. – Láng József Jászai Mari-díjas magyar színművész
• január 7. – Dr. Kollányi László, Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő († 2006)
• január 7. – Kovács Ferenc, Kovács III, olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző († 2018)
• január 8. – Szabó Iván, mérnök-közgazdász, politikus († 2005)
• január 16. – Gyuricza József, magyar tőrvívó világbajnok († 2020)
• január 17. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök († 1986)
• január 20. – S. Nagy István, eMeRTon-díjas magyar szövegíró († 2015)
• január 23. – Madarász Katalin, magyar nótaénekesnő
• január 24. – Földi Teri, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2020)
• február 6. – Ivánkay Mária nyolcszoros siketlimpiai bajnok magyar asztaliteniszező, sportvezető, a nemzet sportolója
• február 7. – Edward Fenech Adami máltai politikus, volt miniszterelnök és köztársasági elnök
• február 11. – John Surtees, brit gyorsaságimotor- és autóversenyző († 2017)
• február 12. – Ladányi Mihály, költő († 1986)
• február 24. – Frank Braña, spanyol színész († 2012)
• március 9. – Jurij Gagarin, szovjet űrhajós († 1968)
• március 10. – Kulcsár Gergely, magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző († 2020)
• március 12. – Moldova György, Kossuth-díjas magyar író († 2022)
• március 26. – Harkányi Endre, Kossuth-díjas magyar színművész
• március 26. – Alan Arkin, Oscar-díjas amerikai színész
• március 27. – Csurka István, kétszeres József Attila-díjas magyar író, politikus († 2012)
• március 30. – Nujany Vigyaz, erza író, újságíró
• március 31. – Carlo Rubbia, Nobel-díjas olasz fizikus
• április 3. – Jane Goodall, angol etológus, antropológus, primatológus
• április 5. – Roman Herzog, német politikus, államfő († 2017)
• április 10. – Durkó Zsolt, magyar zeneszerző († 1997)
• április 15. – Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze
• április 24. – Shirley MacLaine, Oscar-díjas amerikai színésznő
• április 30. – Jerry Lordan, angol énekes, zeneszerző († 1995)
• május 8. – Glits Márton magyar agrármérnök, növényvédelmi szakember, egyetemi tanár († 2022)
• május 11. – Fonyó József, Jászai Mari-díjas magyar színész († 2004)
• május 17. – Kárpáti György kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja († 2009)
• május 23. – Dr. Robert Moog, a róla elnevezett szintetizátor feltalálója († 2005)
• június 1. – Pat Boone, amerikai énekes, dalszerző, színész
• június 6. – II. Albert belga király, III. Lipót belga király és Asztrid svéd hercegnő második fia
• június 7. – Zádor Ervin, magyar olimpiai bajnok vízilabdázó († 2012)
• június 9. – Károlyi Pál, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző († 2015)
• június 13. – Lőte Attila, Jászai Mari-díjas magyar színművész
• június 20. – Lubik Hédy, magyar hárfás, hárfa- és kamarazene-tanár († 2022)
• július 22. – Louise Fletcher, Oscar-díjas amerikai színésznő († 2022)
• július 25. – Claude Zidi, francia filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró
• augusztus 2. – Jákó Vera, előadóművész, nótaénekesnő († 1987)
• augusztus 2. – Maár Gyula, Kossuth-díjas magyar filmrendező († 2013)
• augusztus 4. – Bodó Andrea, olimpiai bajnok magyar tornász († 2022)
• augusztus 7. – Simó Sándor, magyar filmrendező († 2001)
• szeptember 4. – Urbán Lajos magyar vasúti vezető, szakpolitikus, közlekedési miniszter
• szeptember 7. – Bitó László, magyar orvoskutató, író († 2021)
• szeptember 8. – Kalász Márton Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, a nemzet művésze († 2021)
• szeptember 20. – Sophia Loren, Oscar-díjas olasz színésznő, énekesnő
• szeptember 21. – Leonard Cohen, kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró († 2016)
• szeptember 28. – Brigitte Bardot, francia színésznő, énekesnő, állatvédő
• szeptember 29. – Ilia Mihály, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész
• szeptember 29. – Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas amerikai-magyar pszichológus († 2021)
• szeptember 30. – Földy László, Európa-bajnok asztaliteniszező († 2015)
• október 10. – Hervay Gizella, költő, író, műfordító († 1982)
• október 13. – Nana Mouskouri görög énekesnő, az UNICEF jószolgálati nagykövete
• október 16. – Marosi József, olimpiai ezüstérmes vívó
• október 31. – Harasztÿ István Kossuth-díjas magyar szobrászművész († 2022)
• november 9. – Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus († 1996)
• november 12. – Charles Manson amerikai bűnöző, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el († 2017)
• november 15. – Pavlics Irén, magyarországi szlovén írónő, újságírónő († 2022)
• november 15. – Kóti Árpád Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2015)
• november 23. – Sárközy Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész († 2019)
• november 27. – Lukács Lóránt, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező
• december 8. – Almási István magyar népzenekutató († 2021)
• december 9. – Garas Dezső, Kossuth-díjas magyar színész, rendező, a nemzet színésze († 2011)
• december 9. – Judi Dench, Oscar-díjas angol színésznő
• december 15. – Sztanyiszlav Sztanyiszlavavics Suskevics, belarusz tudós és politikus, Fehéroroszország ideiglenes államfője († 2022)
• december 21. – Weninger Richárd, hárfás, karmester és zenepedagógus († 2011)
• december 28. – Maggie Smith, kétszeres Oscar-díjas angol színésznő

Halálozások

• január 6. – Nyilasy Sándor, festőművész (* 1873)
• január 20. – Deák-Ébner Lajos, festőművész (* 1850)
• február 8. – Móra Ferenc, író (* 1879)
• február 13. – Pusztai József író, költő, újságíró (* 1864)
• február 17. – I. Albert belga király (* 1875)
• február 23. – Edward Elgar, brit zeneszerző (* 1857)
• április 21. – Carsten Egeberg Borchgrevink norvég-angol származású felfedező, sarkkutató (* 1864)
• június 18. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus (* 1894)
• június 26. – Széchenyi Dénes diplomata (* 1866)
• július 1. – Ernst Röhm német katona, politikus, a Sturmabteilung alapítója (* 1887)
• július 4. – Marie Curie, lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (* 1867)
• július 25. – Engelbert Dollfuß, osztrák kancellár (* 1892)
• augusztus 2. – Paul von Hindenburg, német elnök (* 1847)
• október 11. – Kövesligethy Radó, magyar csillagász, geofizikus, akadémikus (* 1862)
• december 1. – Szergej Mironovics Kirov vezető szovjet kommunista politikus (* 1886)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 
• Kerekes Lajos. Anschluss 1938. Akadémiai Kiadó (1963)