Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek

Évek: 2014 – 2015 – 2016 – 2017 – 2018 – 2019 – 2020 – 2021 – 2022 – 2023 – 2024

Ez a szócikk a 2019. évről szól. A 2019-es számról szóló cikket lásd itt: 2019 (szám).

Események

Január

• január 1.
  • Románia átveszi Ausztriától az Európai Unió soros elnökségét, mely tisztséget a rotációban hat hónapig tölti be,^[1] és júliustól az év második felére Finnországnak ad tovább.
  • Hatályba lép a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, mely értelmében a Magyar Honvédség közalkalmazotti állománya új jogviszonyba kerül át.^[2]
• január 5. – I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka aláírja a december 15-én létrejött ukrán ortodox egyház autokefáliáját elismerő tomoszt.^[3]
• január 6. – Lemond trónjáról Malajzia királya, V. Muhammad. (2016 decemberében koronázták meg, és két éven át volt az ország protokolláris tisztségeket betöltő államfője.)^[4]
• január 7. – Sikertelen katonai puccs a közép-afrikai Gabonban.^[5]
• január 9. – A Kongói Demokratikus Köztársaság központi választási bizottsága (Céni) az – előző év decemberében megtartott – elnökválasztás győztesének Felix Tshisekedi ellenzéki vezetőt hozza ki, mely ellen a másik ellenzéki kihívó, Martin Fayulu panasszal élt. (Panaszát az alkotmánybíróság elutasította.)^[6]
• január 10. – Venezuelában beiktatják második elnöki terminusára Nicolás Madurót, aki az előző évi választást úgy nyerte meg, hogy a versengésből kizárták az ellenzéki jelölteket.^[7]
• január 11. – A macedón parlament kétharmados többséggel jóváhagyja az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezésével véget ér a szomszédos Görögországgal 27 évig tartó névvita.)^[8]
• január 13. – Egy 27 éves férfi megkéseli Paweł Adamowiczot, Gdańsk polgármesterét, aki másnap belehal sérüléseibe.^[9]
• január 15.
  • Áder János államfő 2023. május 15. napjáig terjedő, határozott időtartamra Korom Ferenc altábornagyot nevezi ki a Magyar Honvédség parancsnoka beosztásba.^[10]
  • A brit parlament alsóháza kétharmados többséggel elutasítja a Theresa May kormányfő által kidolgozott Brexit-megállapodást.
• január 19. – Több mint kilencven helyszínen tüntetéseket és útlezárásokat tartanak országszerte a túlóratörvény (2018. évi CXVI. tv.) elleni tiltakozásul. (A megmozdulások egészen a hónap végéig tartottak.)^[11]
• január 21. – A 2018. szeptemberi választások óta húzódó politikai patthelyzetet feloldó koalíciós megállapodás eredményeként megalakul a Stefan Löfven vezette új svéd kormány. (Löfven 21 tagú kormányából 17-en szociáldemokraták, négyen a svéd zöldek politikusai.)^[12]
• január 25. – A görög parlament jóváhagyja a Macedóniával kötött névmegállapodást. (A volt jugoszláv tagköztársaság Észak-Macedóniára való átnevezését.)^[13]
• január 25. – A brazíliai Minas Gerais állambeli Brumadinho közelében a Vale SA vállalat vasércbányájánál átszakad egy zagytározó gát. A katasztrófának több halálos áldozata is volt.^[14]
• január 27. – Bákón, a Szent Miklós-plébániatemplomban először tartanak magyar nyelven misét.^[15] (A jászvásári római katolikus püspökség történetében először fordul elő, hogy – az egyházmegye vezetése által elrendelt – rendszeres magyar nyelvű misékre kerüljön sor.)^[16]

Február

• február 1. – A Magyar Nemzeti Bank megújított 500 forintos címletű bankjegye megjelenik a készpénzforgalomban. (A 2018 előtt kibocsátott, régi 500 forintos bankjegyekkel október végéig lehet fizetni.)^[17]
• február 3–5. – Ferenc pápa az Egyesült Arab Emírségek egyik monarchiájába, Abu-Dzabiba látogat,^[18] ahol részt vesz egy vallásközi konferencián, amelynek célja a vallási fanatizmus visszaszorítása az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítésével. (Ferenc pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő az Arab-félszigetre.)^[19]
• február 14. – A spanyol parlament leszavazza a kisebbségben kormányzó Sánchez-kormány 2019-es költségvetési javaslatát, így Pedro Sánchez kormányfő kénytelen előrehozott választásokat kiírni.^[20] (A választások dátumát április 28-ára teszik.)^[21]
• február 20. – Együttműködési megállapodást köt egymással a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).^[22] (Február 25-én a Független Kisgazdapárttal is megkötik az együttműködési megállapodást.)^[23]
• február 23. – Egyhetes halasztás követően megtartják az elnök- és parlamenti választások első fordulóját Nigériában. (A voksolást eredetileg február 16-ra tűzték ki, de logisztikai és biztonsági aggodalmak miatt néhány órával a szavazóhelyiségek kinyitása előtt elhalasztották.)^[24]
• február 24. – Parlamenti választás Moldovában,^[25] melyet az ellenzéki, oroszbarát szocialisták nyertek a szavazatok 31%-ával. (Második lett a korrupció elleni küzdelemmel kampányoló ellenzéki blokk 26%-kal, míg a kormányzó, Nyugat-barát Demokrata Párt a voksok 24%-át szerezte meg.)^[26]

Március

• március 3. – A Kaja Kallas vezette ellenzéki jobbközép Reform Párt nyeri az észtországi parlamenti választásokat, és a 28,8%-os szavazataránnyal 34 mandátumhoz jut a 101 fős parlamentben. (A második helyen a kormányzó koalíció vezetője, a főleg az orosz kisebbség által támogatott Centrum Párt végzett. A bevándorlásellenes és euroszkeptikus Észt Konzervatív Néppárt 17,8%-ot szerzett. A parlamentbe a Centrum Párt két koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt és a Haza nevű konzervatív párt jutott be.)^[27]
• március 4. – Kövér László, az Országgyűlés elnöke felavatja Sass Flóra felfedező emléktábláját a Nílus partján, a Murchison Nemzeti Parkban.^[28]
• március 8. – Egy hónappal a parlamenti választás előtt benyújtja lemondását Juha Sipilä finn kormányfő, mert nem sikerült áterőltetnie a parlamenten a társadalombiztosítási reformot.^[29]
• március 12. – A brit törvényhozás alsóháza újból – és nagy arányban – elutasítja az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnéséről szóló megállapodást. (Majdnem százötven vokssal szavazták le a miniszterelnök, Theresa May javaslatát.)^[30]
• március 15. – Fegyveresek tüzet nyitnak az új-zélandi Christchurch két mecsetében az imára összegyűlt hívekre.^[31] (A fegyveres merényletben összesen 50 ember vesztette életét,^[32] 48 másik pedig megsérült. A rendőrök – a terrortámadássá minősített – üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe, akik közül később három főt szabadon engedtek, míg a 28 éves ausztráliai Brenton Tarrant ellen vádat emeltek.)^[33][34]
• március 16. – Az ötödik közvetlen szlovákiai elnökválasztás első fordulóját Zuzana Čaputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyeri, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb szavazatot szerzett Maroš Šefčovič-csal együtt mérettetheti meg magát az elnökválasztás második fordulójában.^[35]
• március 19. – Váratlanul bejelenti lemondását Kazahsztán elnöke, Nurszultan Abisuli Nazarbajev, aki csaknem harminc éven át töltötte be ezt a tisztséget.^[36]
• március 20. – Theresa May brit kormányfő három hónapos halasztást kér az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnésére, amely az alapszerződés 50. cikke alapján március 29-én következett volna be.^[37]
• március 21. – Az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon megegyeznek, hogy haladékot adnak a briteknek és május 22-éig hosszabbítják meg az Egyesült Királyság kilépésének határidejét, de csak akkor, ha a londoni parlament alsóháza elfogadja az erről szóló megállapodást. (Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig az időpontig értesítenie kellene az EU-t, hogy részt fog-e venni a május végi európai parlamenti választáson.)^[38]
• március 24. – Parlamenti választások Thaiföldön.^[39] (A Választási Bizottság elismerte, hogy „emberi hibákat” vétett, ezért a hivatalos eredmény közlését májusra halasztja.)^[40]
• március 25. – Donald Trump amerikai elnök aláírja azt a nyilatkozatot, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. (Az ENSZ közleménye szerint nem változott a terület jogállása, mivel a Biztonsági Tanács által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi, hogy Izrael által „a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen”.)^[41]
• március 27–28. – Orbán Viktor miniszterelnök kétnapos hivatalos látogatásra Praiába, a Zöld-foki Köztársaság fővárosába látogat, ahol megbeszélést folytat Jorge Carlos Fonseca államfővel és Ulisses Correia e Silva kormányfővel.^[42] (A tárgyalásokat követően a két ország gazdasági és oktatási együttműködési megállapodást köt.)^[43]
• március 28. – A NATO tagországai 2022. szeptember 30-áig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár megbízatását.^[44]
• március 29.
  • A brit parlament harmadszor is leszavazza Theresa May kormányfő előterjesztését a kilépési megállapodásról. (Nagy-Britanniának ezen a napon kellett volna távoznia az EU-ból.)^[45]
  • A rendőrség könnygáz és vízágyú bevetésével oszlatja fel az utóbbi hetekben hatodszor összegyűlő, a 82 éves Abd el-Azíz Buteflíka elnök lemondását és rendszerváltást követelő tömeget Algírban. (A február 22-én kirobbant tiltakozó mozgalom a Franciaország ellen felszabadítási háború veteránjai helyett fiatal arcokat kívánnak látni a politikai vezetésben, míg Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök a 26-ai, televízióban közvetített beszédében az elnök alkotmányos úton való menesztését szorgalmazta.)^[46]
• március 30. – A szlovák elnökválasztás második fordulóját,^[35] jelentős előnnyel, a liberális pártok által támogatott Zuzana Čaputová nyeri.^[47]
• március 31. – Elnökválasztás Ukrajnában, melynek első fordulójában a politikán kívülről érkező humorista, Volodimir Zelenszkij és a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko szerzi meg a legtöbb szavazatot, s jutottak tovább a második körbe. (A választáson minden korábbinál több, 39 jelölt indult, köztük a volt miniszterelnök, Julija Timosenko harmadikként végzett, míg az Oroszország párti jelöltek közül Jurij Bojko végzett a legjobb eredménnyel.)^[48]

Április

• április 1. – Az Országgyűlés elfogadja a Családvédelmi Akciótervet.^[49]
• április 2. – Lemond Abd el-Azíz Buteflíka, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője,^[50] a törvényhozás egy héttel később (ápr. 9.) Abdelkader Benszalahot, a parlament felsőházának elnökét választja meg az ország ideiglenes államfőjévé.^[51]
• április 3. – A nemzetközi bírálatok ellenére Bruneiben életbe lép az új, iszlám jogon (saría) alapuló büntető törvénykönyv, amely halállal (halálra kövezéssel) bünteti a homoszexualitást és a házasságtörést, a tolvajlást pedig kéz- vagy láblevágással bünteti.^[52]
• április 9. – Parlamenti választások Izraelben.^[53] (A 120 fős parlamentben 35–35 helyet szerzett Benjámín Netanjáhú kormányfő jobboldali Likud tömörülése és legfőbb kihívója, a Beni Ganc – korábbi vezérkari főnök – vezette centralista Kék és Fehér Párt.^[54] Mivel a kormányalakításra felkért Netanjáhú a törvényben megszabott határidőere nem tudott koalíciót összehozni a megválasztott új parlament feloszlatta magát.)^[55]
• április 10.
  • Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére újra összeülnek az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák a Brexitet, miután a brit alsóház harmadszorra is elutasította Theresa May megállapodás-tervezetét.^[56]
  • Megkezdődik a rendszeres vasúti konténerfuvarozás a közép-kínai Hszian városa és Budapest között ^[57]
• április 11.
  • Letartóztatják Julian Assange-t, a WikiLeaks leleplező portál alapítóját, miután Ecuador visszavonta tőle a menedékjogot és londoni nagykövetsége beengedte a brit titkosrendőrséget, hogy az a 7 éve ott bujkáló férfit elfoghassa.^[58] (A Svédországban nemi erőszakkal megvádolt Assange ellen az Amerikai Egyesült Államokban a letartóztatás után azonnal vádat emeltek összeesküvés gyanújával és kérték a kiadatását.)^[59]
  • A hónapok óta tartó szudáni tüntetések hatására a hadsereg elmozdítja a hatalomból a 30 éve regnáló Omar el-Basír elnököt.^[60] (Az 1989 óta hatalomban lévő politikust a katonaság letartóztatta, és a hatalmat átvevő katonai tanács kétéves átmeneti időszakot hirdetett a polgári kormányzás bevezetéséig. A Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) vezette tüntetők ezt elutasították, és demonstrációik folytatását hirdették meg,^[61] majd távozásra bírták a puccs vezetőjét, Ávád Ibn Auf tábornokot, aki utódjául Fattah al-Burhan Abdelrahman altábornagyot nevezte ki.)^[62]
• április 14. – A voksok 17,7%-ával a Szociáldemokrata Párt (SPD) szerepel a legjobban a – néhány hónappal előrehozott – finnországi parlamenti választáson, és 1999 óta először sikerül az első helyen végeznie. (Az euroszkeptikus és nacionalista Finnek nevű párt 17,5%-ot kapott, míg a kormányzó Centrumpárt csak a negyedik helyre jött be.)^[63]

  

• április 15. – A késő délutáni órákban kigyullad Párizs egyik legjelentősebb épületének, a Notre-Dame-székesegyháznak a tetőszerkezete, az épületben óriási károk keletkeznek.^[64]
• április 21.
  • Az ukrán elnökválasztás második fordulója,^[48] melyet Volodimir Zelenszkij nagy fölénnyel – a voksok több mint 70%-ával – nyer meg. (Petro Porosenko államfő csak az ukrán nacionalizmus fellegvárának számító Lemberg megyében tudott győzni, mindenhol másutt veszített.)^[65]
  • Srí Lankán 321-en^[66] életüket veszítik és közel 500-an megsebesülnek, amikor összességében kilenc összehangolt robbantássorozat rázza meg az ázsiai szigetországot, melyet a Nemzeti Tovfik Dzsamaat iszlamista csoport hét öngyilkos merénylője követ el három templom és négy luxusszálló ellen egy időben.^[67]
  • Észak-Macedóniában az elnökválasztás első fordulóját követően a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje, Sztevo Pendarovszki, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova jut tovább a második fordulóba.^[68]

    

• április 25.
  • Tizenöt ország civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kezdeményezésére Budapesten létrehozzák az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácsot EuCET.^[69][70]
  • Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök formális csúcstalálkozója Vlagyivosztokban. (A két vezető – a közel két órás négyszemközti megbeszélés során – áttekintette a két ország közötti kapcsolatokat és azt, hogyan javíthatnának a félsziget helyzetén.)^[71]
  • Az ukrán parlament elfogadja a nyelvtörvényt. (A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.)^[72]
• április 28. – Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban.^[21] (A választást a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte, a Néppárt (PP) kapta a második legtöbb szavazatot, azonban egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget. Bejutott a törvényhozásba a radikálisan jobboldali VOX párt is, egyből 24 mandátumot szerezve)^[73]

Május

• május 1.
  • Megszűnik a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom (Moma).^[74]
  • Japánban Naruhito herceg foglalja el a trónt, azt követően, hogy apja, Akihito császár – két évszázada elsőként – lemond az uralkodói címről.^[75]
• május 4. – A bangkoki Nagy Palotában megkoronázzák a 2016-ban – apja, IX. Ráma thaiföldi király halála után – trónra lépő Vadzsiralongkornt, aki a X. Ráma nevet veszi fel. (Apja halála után két és félévvel X. Ráma maga helyezte fejére a 7,3 kg súlyú koronát.)^[76]
• május 5. – Az észak-macedón elnökválasztás második fordulója, melyet Sztevo Pendarovszki, a kormányzó balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje nyer meg.^[77]
• május 13. – Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt, akivel négyszemközti megbeszélésen NATO-ügyekről és kereskedelmi kérdésekről tárgyal.^[78]
• május 14. – Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) átadásán Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa leleplezi a magyar állam által, a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolt, Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt című festményét.^[79] (A művet a magyar állam 12,3 millió dollárért – vagyis 3,5 milliárd forintért – vásárolta meg a maastrichti művészeti vásáron.)^[80]
• május 18. – Ausztráliában a kormányzó liberális–nemzeti koalíció nyeri a parlamenti választást. (Scott Morrison miniszterelnök a külső támogatókra szoruló kisebbségi kormány után többségit alakíthat.)^[81]
• május 20. – A parlamentben leteszi hivatali esküjét Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök, aki a törvényhozás előtt mondott beiktatási beszédében bejelenti, hogy feloszlatja a parlamentet. (A ceremónián számos külföldi vendég volt jelen, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Zelenszkij beiktatása után azonnal lemondott Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő.)^[82][83]
• május 23–26. – A 2019-es európai parlamenti választás.
• május 24. – Egy nappal az Egyesült Királyságban tartott európai parlamenti választást követően Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.^[84]
• május 26.
  • Európai parlamenti választás Magyarországon. (A választást a Fidesz–KDNP szövetség nyerte – a leadott szavazatok 52,56%-ával – 13 mandátumot szerezve. A DK (16,05%) 4, a Momentum (9,93%) 2, míg az MSZP–Párbeszéd (6,61%) és a Jobbik (6,34%) 1-1 helyet szerzett. Az LMP-t a Mi Hazánk és a Kétfarkú is megelőzte. A zöldpárt mindössze 2,18%-ot kapott, ezzel nemcsak a Mi Hazánk előzte meg (3,29%), de még a Kétfarkú is (2,62%), ugyanakkor a Munkáspárt 14 452 szavazattal 0,42%-ot szerzett.)^[85]
  • A litván elnökválasztás második fordulója, mely az egykori bankár-közgazdász, Gitanas Nausėda győzelmével zárul.^[86]
  • Olaszországi önkormányzati választás
  • Madridi önkormányzati választás
• május 27.
  • A parlamentben tartott bizalmi szavazáson megbukik a Sebastian Kurz vezette osztrák kormány.^[87]
  • A román legfelsőbb bíróság – helyben hagyva a 2016-ban első fokon meghozott ítéletet – visszaélésre történő felbujtásért három és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítéli Liviu Dragneát, a képviselőház elnökét. (Az ítélet kihirdetését követően a bukaresti rendőrség őrizetbe vette és beszállította a rahovai börtönbe.)^[88]
• május 29. – Késő este legalább 27 ember életét követelő hajóütközés történik a Duna budapesti, belvárosi szakaszán, melyben a két érintett hajó egyike elsüllyedt.^[89]

Június

• június 1. – Erdélybe látogat és felkeresi Csíksomlyót Ferenc pápa.^[90] (A katolikus egyházfő május 31. és június 2. között, háromnapos pasztorális és ökumenikus jellegű apostoli látogatáson vesz részt Romániában,^[91] melynek keretében Balázsfalván boldoggá avat hét román görögkatolikus püspököt.)^[92]
• június 5. – A Szociáldemokrata Párt szerepel a legjobban a dániai parlamenti választáson, melyen a voksok 25,9%-át szerzi meg, s az ötpárti baloldali koalíció 91 helyhez jut a 179 fős törvényhozásban.^[93]
• június 9. – Az alapvető demokratikus jogok durva megsértése jellemzi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelő missziója szerint a kazahsztáni elnökválasztást, amelyet a márciusban váratlanul lemondott államfő, Nurszultan Nazarbajev által kijelölt politikus, Kaszim-Zsomart Tokajev ügyvezető elnök nyer meg (a voksok közel 71%-ával).^[94]
• június 16. – Szabadságkoncert a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésének 30. évfordulóján.^[95]

Július

• július 1. – December végéig Finnország veszi át Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.^[96]
• július 2. – Megalakul az új Európai Parlament.^[97]
• július 3. – Az Európai Parlament David Sassolit választja meg elnöknek.^[98]
• július 6. – Kendernay Jánost választja társelnökének az LMP rendkívüli tisztújító kongresszusa.^[99]
• július 7. – Távozik a hatalomból – az európai baloldal egyik ikonikus figurája – Aléxisz Cíprasz görög kormányfő, miután pártja, a SZIRIZA a voksok 31,5%-ával a második helyen végez a parlamenti választáson. (Kiriákosz Micotákisz Új Demokrácia nevű jobbközép pártja 39,8%-kal nyert, és a győztesnek járó plusz 50 mandátummal együtt abszolút többséget szerzett a parlamentben.)^[100]
• július 12. – Varga Judit váltja az Igazságügyi Minisztérium élén a kormány által uniós biztosnak jelölt Trócsányi Lászlót.^[101]
• július 16. – Az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választja Ursula von der Leyent.^[102]
• július 21. – Előrehozott parlamenti választás Ukrajnában,^[103] melyen magabiztos diadalt aratott a Volodimir Zelenszkij államfő által alapított A Nép szolgája nevű párt. (A magyar indulók közül senki sem került be a törvényhozásba. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke – aki a korábbi időszakban egyedüli magyarként ült a parlamentben – a második helyen végzett körzetében, 25%-os eredménnyel.)^[104]
• július 23. – A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választják a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.^[105][106]

Augusztus

• augusztus 8. – Trágyaszag terjed el Budapesten, és környékén.^[107]
• augusztus 11. – Tűz üt ki népszerű üdülőhely, Gran Canaria hegyvidéki erdeiben, Las Palmastól 20 km-re. (Egy hét alatt 2 ezer hektárnyi terület égett le, és több mint 4 ezer ember kellett kitelepíteni otthonából.)^[108]
• augusztus 20. – Lemond Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, miután felbomlott az 5 Csillag Mozgalom és a Matteo Salvini belügyminiszter és kormányfő-helyettes vezette jobboldali Északi Liga koalíciója.^[109]
• augusztus 21. – Szudánban leteszi hivatali esküjét Abdalla Hamdok kormányfő.^[110] (Harminc év után először ülhet civil a szudáni kormányfői székbe.)^[111]
• augusztus 22. – A Tátrát egy zivatarrendszer éri el, és a Giewontnál több alkalommal villámok csapnak le. (A vihar ellenére hegyet mászó sokaságból öten életüket vesztették és több, mint százötvenen megsérültek.)^[112]
• augusztus 27.- A Tiszalúc melletti Bárányszegnél 15 rendészt gyakorlatról a Tiszaluci vasútállomásra szállító kisbusz hamarabb bekanyarodva kétszeres pirdzléssel beborul az árokba. 8 rendész és 2 rendőr meghal 7 rendész túléli.
• augusztus 29. – Megalakul az Egyesült Államok Űrparancsnoksága. (A parancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de ezt 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után átszervezték a Pentagont.)^[113]

Szeptember

• szeptember 5. – Olaszországban leteszi hivatali esküjét a második Conte-kormány.^[114] (Az olasz parlament alsóháza szeptember 7-én, másnap pedig a parlament felsőháza is bizalmat szavaz a párton kívüli Conte koalíciós kormányának, mely az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) szövetségéből alakult.)^[115]
• szeptember 8. – Megalakul az Abdalla Hamdok vezette szudáni kormány. (A 18 tagból álló új kormányban négy nő kapott tárcát.)^[116]
• szeptember 10. – Ursula von der Leyen sajtótájékoztató keretei között mutatja be javaslatát az új Európai Bizottság összetételére, melyben Trócsányi László – korábbi igazságügy-miniszter – a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerepelt.^[117] (A kihallgatások után Trócsányit nem fogadták el. Az új jelölt Várhelyi Olivér lett.)
• szeptember 13. – A budapesti Szent István-bazilika előtt elindul egy visszaszámláló óra, mely az egy év múlva kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitásáig hátralevő időt mutatja.^[118]
• szeptember 15. – A tunéziai elnökválasztás első fordulója. (Az észak-afrikai ország több mint hétmillió szavazópolgára huszonnégy jelölt közül választhatott, azonban a novemberi második fordulóba már csak Kaisz Szaíd jogászprofesszor és a korrupciós vádakkal bebörtönzött Nabíl Karui médiamágnás mérettethette meg magát.)^[119]
• szeptember 17. – A repo (visszavásárlási szerződés) kamat az Amerikai Egyesült Államokban váratlanul megemelkednek.^[120]
  • Másodjára tartanak parlamenti választást Izraelben, melyen a centrista ellenzék pártja, a Kék-fehér kapta a legtöbb szavazatot.^[121]
• szeptember 19. – Budapesten megnyílik a Türk Államok Szervezete Tanácsának európai képviseleti irodája.^[122]
• szeptember 24. – Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Bizottság alkothat olyan jogszabályt, amely kitér az alapvető uniós értékek, így a kisebbségi jogok védelmére.^[123]
  • VI. Fülöp spanyol király aláírta a parlament feloszlatásáról, valamint a november 10-i ismételt parlamenti választások megrendezéséről szóló rendeletet. (Ezzel véget ért a spanyol demokrácia XIII. parlamenti ciklusa, amely a második legrövidebb volt az ország történetében, összesen 126 napig tartott.)^[124]
• szeptember 29. – A szavazatok 37,2%-át szerezi meg a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt az ausztriai előrehozott parlamenti választáson. (Második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,8%-kal. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 16, a Zöldek 14, a liberális NEOS pedig 7,8%-ot szerzett.)^[125]
• szeptember 30. – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke új biztosjelöltet kér Magyarországtól Trócsányi László helyett, miután azt az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) másodszor is leszavazta.^[126] (Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó magyar képviselet vezetőjét javasolja új magyar biztosjelöltnek Orbán Viktor kormányfő.)^[127]

Október

• október 6. – Választások Portugáliában, Tunéziában és Koszovóban. (Koszovóban az Albin Kurti vezette baloldali Vetëvendosje nevű párt a voksok 26%-ával végzett az első helyen.,^[128] ugyanakkor Tunéziában az előrehozott parlamenti választást a mérsékelt iszlamista párt, az Ennahada nyeri,^[129] míg Portugáliában a kormányzó szocialisták a szavazatok 35,88%-át szerezték meg.)^[130]
• október 9. – Törökország támadást indít Szíria iszlamisták által megszállt északi részét felszabadító kurd hadsereg ellen. (Recep Tayyip Erdoğan török elnök állítása szerint egyúttal az iszlám állam ellen is.)^[131]
• október 10. – A román parlament megvonja a bizalmat a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata kormánytól.^[132] (Klaus Johannis államfő október 15-én Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét kérte fel kormányalakításra.)^[133]
• október 13.
  • Önkormányzati választás Magyarországon.^[134]
  • Parlamenti választás Lengyelországban. (A választást a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 49,3%-kal nyeri meg. A jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) 22,3%-os, a baloldali szövetség 10,9%-os, a Lengyel Néppárt (PSL) pedig 9,8 %-os eredményt ér el.)^[135]
• október 14. – A spanyol legfelső bíróság ítéletet hirdet a függetlenségpárti katalán vezetők ügyében, mely szerint a tizenkét vádlott közül kilenc súlyos börtönbüntetést kap. (Az ítélet ellen tiltakozásul Barcelonában zavargásba forduló több napon át tartó tüntetés tör ki.)^[136]

  Bővebben: A Katalán Köztársaság kikiáltása 2017-ben

• október 19. – Bayer Zsolt publicista kezdeményezésére többezres szimpátiatüntetést tartanak a budapesti az Olasz Nagykövetség előtt a bevándorlásellenes, Liga-párti volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini mellett.^[137]

  

• október 22. – Bejelenti trónra lépését Naruhito, az új japán császár. (Uralkodásával kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka.)^[138]
• október 21. – Justin Trudeau miniszterelnök liberális pártja nyeri a kanadai parlamenti választást. (A győzelem ellenére a párt elvesztette korábbi többségét, és csak 157 mandátumot szerzett a 338 fős parlamentben, míg a második helyen végzett konzervatívok képviselőik számát 99-ről 121-re növelték.)^[139]
• október 26. – Végleg lezárják a turisták előtt Ausztrália egyik leglátványosabb természeti képződményét, az Ayers Rockot (Uluru).^[140]
• október 31. – Budapesten újraavatják a Nemzeti Vértanúk emlékművét a Vértanúk terén. (Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását 1945-ben döntötték le.)^[141]

November

• november 1. – Hivatalba lép Christine Lagarde, az Európai Központi Bank új elnöke.^[142]
• november 10.
  • Ismételt parlamenti választás Spanyolországban,^[143] melyen másodszor is a Spanyol Szocialista Munkáspárt kapta a legtöbb szavazatot, de önállóan nem tud kormányt alakítani. (A szocialisták 120 helyet szereztek a 350 fős parlamentben, néhány képviselői hellyel kevesebbet, mint a legutóbbi választáson, míg a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből 92 mandátumot nyertek el.)^[144]
  • A romániai elnökválasztás első fordulója.^[145] (A választást Klaus Johannis államfő nyerte, mellette pedig Viorica Dăncilă – megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök – jutott tovább a második fordulóba.)^[146]
  • Lemond Evo Morales bolíviai elnök. (Előtte hetekig tüntetések voltak az országban, mert a gyanú szerint Morales elcsalta az október 20-iki elnökválasztást.)^[147]
• november 24. – A romániai elnökválasztás második fordulója.^[145](A választást Klaus Johannis államfő nyerte.)
• november 26. – Albánia északnyugati partvidéki részét 6,4-es magnitúdójú földrengés rázza meg.

December

• december 1.
  • Hivatalba lép Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke.^[148]
  • Hivatalba lép az új Európai Bizottság, elnöke Ursula von der Leyen. (Várhelyi Olivér a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos.)^[149]
• december 2. – A Szibéria Ereje névre keresztelt vezetéken megindul az orosz gázszállítás Kínába.^[150]
• december 3. – A magyar parlament elfogadja a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi képviseleti irodájának budapesti képviseletéről szóló törvényt.^[151] (A törvény többek között tartalmazza az irodák és személyzetének jogállását, kiváltságait és mentességeit.)^[152]
• december 12. – Parlamenti választás az Egyesült Királyságban, mely a konzervatívok abszolút győzelmével zárult. (A Boris Johnson miniszterelnök vezette toryk 365, a Munkáspárt 203, míg a Skót Nemzeti Párt (SNP) 48 képviselői helyet szerzett.)^[153]
• december 16. – Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterei létrehozzák az európai szabad városok szövetségét.^[154]

Határozatlan dátumú események

• január – Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament épületéből átteszi hivatalát az egykori budai karmelita kolostorba.^[155]
• február – A magyar kormány újabb fél évvel meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását, melyet 2016 márciusában hirdettek ki először.^[156] (Szeptemberben ezt ismét meghosszabbítja fél évvel.)^[157]
• április közepe–május közepe – Parlamenti választások Indiában, mely a Narendra Modi hivatalban lévő miniszterelnök pártja, a hindu nacionalista Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) vezette jobbközép-jobboldali, Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) koalíciójának nagyarányú győzelmével zárul.^[158] (A potenciálisan 900 millió embert megmozgató parlamenti választás április közepétől kezdődően egy hónapig tartott az ország 29 államában és hét szövetségi területén.)^[159]
• május – Ferenc pápa apostoli levélben teszi kötelezővé a katolikus egyház papjai számára a szexuális visszaéléseknek és azok eltussolásának a bejelentését. (Az apostoli levél azt is kifejti, hogy a papoknak a világi törvényeket is be kell tartaniuk, és a hatóságoknak is jelenteniük kell a szexuális visszaéléseket.)^[160]
• szeptember – Előbb a Salamon-szigetek, majd Kiribati is megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és felveszi azt Kínával. (Ezzel a Tajvant elismerő országok száma 17-ről 15-re apad.)^[161]
• október – A NATO Parlamenti Közgyűlése – egyhangú szavazással – alelnökévé választja Mesterházy Attilát, az MSZP korábbi elnökét. (Személyében az első magyar tölti be ezt a vezető pozíciót.)^[162] Decemberben elnöknek választják, mely tisztséget egy évig töltheti be.^[163]

Az év témái

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2019-ben

Kiemelt témák

• február 4. – Alapításának 30. évfordulóját ünnepli a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.^[164]

Kiemelt emlékévek

• II. Rákóczi Ferenc emlékév fejedelemmé választásának 315. évfordulójára^[165][166]

Évszázados évfordulók

• A liechtensteini államalapítás 300. évfordulója.^[167]
• január 27. – Ady Endre halálának 100. évfordulója.^[168]
• január 29. – Balassagyarmati felkelés 100. évfordulója.
• február 24. – Bogsch Árpád születésének 100. évfordulója.
• április 8. – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója.
• május 2. – Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója.
• december 12. – Fritz Muliar osztrák színész születésének 100. évfordulója.

Államok vezetőinek listája 2019-ben

2019 a tudományban

• október 23. – A Google kutatói a Nature brit folyóiratban publikálják, hogy kvantumszámítógépük elérte a kvantumfölényt.^[169]

2019 a csillagászatban

• január 1. – A New Horizons űrszonda elhalad a Kuiper-övben található 486958 Arrokoth kisbolygó mellett. (A kisbolygó az Ultima Thule becenevet kapta, amit később átneveztek Arrokoth-ra, mivel jelenleg ez a legtávolabbi objektum, amely mellett ember készítette űreszköz elhaladt.)^[170][171]
• január 3. – A Hold Földről nem látható oldalán először landol űrszonda.^[172]
• január 6. – Részleges napfogyatkozás Északnyugat-Ázsia és a Csendes-óceán északi része felett.
• július 2. – Teljes napfogyatkozás a Csendes-óceán déli része és Dél-Amerika felett.
• december 26. – Gyűrűs napfogyatkozás Ázsia és Ausztrália felett.

2019 a légi közlekedésben

2019 a vasúti közlekedésben

• október 21. – Budapestről elindul a METRANS Csoport első konténervonata a kínai Hsziamenbe.^[173]

2019 a vízi közlekedésbenszerkesztés

2019 a sportbanszerkesztés

• november 15. – Megnyitják a Puskás Arénát. (Az uruguayi labdarúgó-válogatott 2–1-re legyőzte a magyar csapatot.).^[174]

2019 a jogalkotásbanszerkesztés

2019 az irodalombanszerkesztés

• február 14. – Nagy Gábor költő, irodalomtörténész és Paszkál Gilevszki macedón költő, műfordító nyeri el a Balassi-emlékkardot, melyet 23. alkalommal adnak át a Gellért-szállóban.^[175]
• szeptember – A Helikon Kiadó gondozásában megjelenik Kőhalmi Zoltán első krimije „A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban” címmel.^[176]
• november 2. – Juhász Anna bejelenti a Hadik kávéházban működő Hadik Irodalmi Szalon megszűnését.^[177]
• november 20. – Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye nyeri el a 2019-es amerikai Nemzeti Könyvdíjat a legjobb külföldi fordítás kategóriában.^[178]
• november 30. – Erős Kingát választják a Magyar Írószövetség elnökévé.^[179]

2019 a filmművészetbenszerkesztés

2019 a zenébenszerkesztés

• február 24. – Pápai Joci és Az én apám című dal nyeri az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatóját, A Dalt.^[180]
• május 18. – Duncan Laurence holland énekes nyeri a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivált az Arcade című dalával.^[181]
• Pink: Hurts 2B Human

2019 a médiábanszerkesztés

• január 8. – Elindult az ATV második csatornája, ATV Spirit néven.
• február 2. – A Sláger FM átköltözött a megszűnő Rock FM helyére, a 95,8-as frekvenciára.
• február 3. – A Nat Geo Wild nevet hosszabbított, és National Geographic Wild néven folytatja tovább a sugárzást.
• február 7. – Megszűnt a Music FM.
• február 17. – Elindult a Jocky TV és a Moziverzum.
• március 31. – Megszűnt az Echo TV és a DoQ, előbbi beleolvadt a Hír TV-be.
• április 1. – Elindult a Nicktoons Magyarországon és Romániában.
• április 30. – Az M3 megszűnt, mint lineáris tévécsatorna, és internetes videótárrá alakult.^[182]
• június 4. – Arculatot váltott a Comedy Central és a Comedy Central Family.
• szeptember 1. – Elindult Magyarország első roma TV csatornája, Dikh TV néven.
• szeptember 2. – Elindult az ATV rádiója, Spirit FM néven.
• szeptember 16. – Megújult a Discovery Channel, és ugyancsak a 99,5-ös frekvencián elindult a Best FM budapesti adása.
• szeptember 30. – Echo Hungária TV Zrt., mint vállalat beleolvadt a Hír TV Zrt.-be.
• október 14. – Arculatot váltott a Life TV.
• december 22. – Elindult Szlovákiában a Trojka, az RTVS harmadik csatornája, amelynek a tematikája megegyezik az egykori M3-éval.

2019 új világörökségi helyszíneiszerkesztés

2019 baleseteiszerkesztés

2019 a kriminalisztikábanszerkesztés

2019 természeti katasztrófáiszerkesztés

• Barry hurrikán (2019)

2019 a televízióbanszerkesztés

• 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál
• A Dal 2019
• A Bank (televíziós műsor)
• Alvilág (televíziós sorozat)
• Cseppben az élet
• Drága örökösök
• Exatlon Hungary
• Fuss, család, fuss!
• Heti Dörgés Villám Gézával
• Honfoglaló Szövetség (kvízműsor)
• Ízig-vérig
• Jófiúk
• Love Island (Magyarország)
• Mintaapák
• Nofilter
• Nyomd a gombot, tesó!
• Sztárban sztár leszek!
• Toplista

Halálozások 2019-benszerkesztés

• január 8. – Bolvári Antal, kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző (* 1932)
• január 20. – Andy Vajna, magyar filmproducer, üzletember, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (* 1944)
• január 31. – Ihász Kálmán, olimpiai bajnok magyar labdarúgó (* 1941)
• február 7. – Albert Finney, angol színész (* 1936)
• február 13. – Tandori Dezső, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, a nemzet művésze (* 1938)
• február 16. – Bruno Ganz, svájci színész (* 1941)
• február 19. – Karl Lagerfeld, német divattervező (* 1933)
• február 20. – Kautzky József, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1927)
• március 2. – Koós János, magyar énekes, parodista, színész (* 1937)
• március 4.
  • Keith Flint, angol zenész a The Prodigy együttes énekese (* 1969)
  • Luke Perry, amerikai színész (* 1966)
• március 7. – Halász Béla, Bolyai Nagydíjas, Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, neuroendokrinológus, az MTA alelnöke, a Bolyai János Alapítvány elnöke (* 1927)
• március 14. – Novák Ilona, olimpiai bajnok magyar úszó (* 1925)
• március 18. – Baló György, magyar televíziós újságíró, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója (* 1947)
• március 26. – Martin Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó (* 1931)
• március 29. – Agnès Varda, francia filmrendező (* 1928)
• április 7. – Elekes Emma, magyar színésznő (* 1932)
• április 14. – Bibi Andersson, svéd színésznő (* 1935)
• április 16. – Bács Ferenc, Kossuth-díjas magyar színművész (* 1936)
• április 21. – Ken Kercheval, amerikai színész (Dallas) (* 1935)
• április 23. – János luxemburgi nagyherceg (* 1921)
• április 30. – Peter Mayhew, angol színész (Csillagok háborúja) (* 1944)
• május 6. – John Lukacs, Széchenyi-díjas magyar történész (* 1924)
• május 7. – Georg Katzer, német zeneszerző (* 1935)
• május 11. – Peggy Lipton, Golden Globe-díjas amerikai színésznő (* 1946)
• május 12. – Vass Éva, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1933)
• május 13. – Doris Day, Grammy-díjas amerikai színésznő, énekesnő (* 1922)
• május 20. – Niki Lauda, osztrák autóversenyző, a Formula–1 háromszoros világbajnoka (1975, 1977, 1984) (* 1949)
• május 24. – Murray Gell-Mann, Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója (* 1929)
• június 2. – Katona Ágnes (zongoraművész) Az Országos Filharmónia szólistája
• június 3. – Térey János, József Attila-díjas magyar író, költő, drámaíró, műfordítő (* 1970)
• június 4. – Lennart Johansson, svéd sporttisztviselő, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke (1990–2007) (* 1929)
• június 7. (k. n.) – Benke László, négyszeres szakácsolimpiai bajnok magyar mesterszakács és mestercukrász (* 1948)
• június 15. – Franco Zeffirelli, olasz filmrendező, forgatókönyvíró (* 1923)
• június 16. – Köteles Erzsébet, olimpiai bajnok magyar tornásznő (* 1924)
• június 17. – Muhammad Morszi, egyiptomi politikus, elnök (2012–2013) (* 1951)
• június 19. – Horváth Ádám, Kossuth-díjas magyar filmrendező (Szomszédok) (* 1930)
• június 23. – Inzelt Péter, Széchenyi-díjas mérnök, az MTA SZTAKI igazgatója (1993-2015) (* 1944)
• június 27. – Bart István, magyar író, műfordító (* 1944)
• június 29. – Ungvári Tamás, Széchenyi- és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész (* 1930)
• július 6. – Cameron Boyce amerikai színész (* 1999)
• július 7. – Ambrus Zoltán, zenész, gitáros, színész (Irigy Hónaljmirigy) (* 1966)
• július 9.
  • Fernando de la Rúa, argentín politikus, elnök (1999-2001) (* 1937)
  • Veress Miklós, József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő (* 1942)
• július 14. – Fazekas Árpád gyermekorvos, helytörténeti kutató, újságíró (* 1924)
• július 19.
  • Heller Ágnes, Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár (* 1929)
  • Rutger Hauer, holland színész (* 1944)
• augusztus 3. – Ambrus Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó (* 1933)
• augusztus 5. – Toni Morrison, Nobel-díjas amerikai író (* 1931)
• augusztus 16. – Peter Fonda, amerikai színész, rendező (* 1940)
• augusztus 25. – Benkő Pál, magyar-amerikai sakkozó, nagymester (* 1928)
• augusztus 29.
  • Kocsár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, a nemzet művésze (* 1933)
  • Tóth János, Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező, dramaturg, a nemzet művésze (* 1930)
• augusztus 31. – Anthoine Hubert, francia autóversenyző, a GP3 2018-as szezonjának bajnoka (* 1996)
• szeptember 4. – Berendy Pál, válogatott labdarúgó, edző (* 1932)
• szeptember 6. – Robert Mugabe, zimbabwei politikus, a Zimbabwei Köztársaság volt miniszterelnöke, majd elnöke (* 1924)
• szeptember 11.
  • Rajk László, Kossuth-díjas magyar építész, politikus (* 1949)
  • Tóth Sándor, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. (* 1939)
• szeptember 12. – Marton László, Kossuth-díjas magyar rendező, színigazgató (* 1943)
• szeptember 13. – Konrád György, Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus (* 1933)
• szeptember 16. – Gallai Péter, magyar énekes, zeneszerző, billentyűs (Piramis) (* 1953)
• szeptember 22. – Sára Sándor, kétszeres Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező, a nemzet művésze (* 1933)
• szeptember 23. – Ercse Margit, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (* 1939)
• szeptember 26. – Jacques Chirac, francia politikus, Franciaország elnöke, miniszterelnöke, Párizs polgármestere (* 1932)
• szeptember 29. – Kovács László, Széchenyi-díjas orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (* 1939)
• október 1. – Karel Gott cseh énekes (* 1939)
• október 2. – Csík Ferenc magyar labdarúgó (* 1962)
• október 9.
  • Vekerdy Tamás magyar pszichológus, író (* 1935)
  • Dobozi Eszter József Attila-díjas magyar író, költő, szerkesztő. (* 1956)
• október 11.
  • Alekszej Arhipovics Leonov
  • Robert Forster, Oscar-díjra jelölt amerikai színész (Jackie Brown, Twin Peaks) (* 1941)
• október 22. – Sárközy Zoltán, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1934)
• október 27. – Foltin Jolán, Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a nemzet művésze (* 1943)
• október 28. – Jeney Zoltán, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1943)
• november 2. – Huszár Tibor, Széchenyi-díjas szociológus, az MTA rendes tagja (* 1930)
• november 6. – Karinthy Márton, Kossuth-díjas színházigazgató, színházi rendező, író, Karinthy Frigyes unokája (* 1949)
• november 10. – Szívós István, olimpiai és világbajnok magyar vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos (* 1948)
• november 20. – Dömötör Zoltán, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző. (* 1935)
• november 25. – Horváth János, magyar politikus, közgazdás, országgyűlési képviselő (* 1921)
• december 2. – Bónis Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár (* 1932)
• december 5. – Weszely Tibor magyar matematikus, tudománytörténész, Bolyai-kutató, Bolyai-díjas (* 1936)
• december 8.
  • René Auberjonois amerikai színész (* 1940)
  • Ormos Mária, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, MTA doktora (* 1930)
• december 9.
  • Marie Fredriksson, svéd énekesnő (Roxette) (* 1958)
  • Varga Imre, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze (* 1923)
• december 14. – Anna Karina, dán származású francia modell, színésznő, filmrendező. Jean-Luc Godard ex-felesége (* 1940)
• december 15. – Benkő Dániel, lant- és gitárművész (* 1947)
• december 26. – Sue Lyon amerikai színésznő (* 1946)
• december 28. – Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a nemzet Művésze (* 1924)

Nobel-díjak és Nobel-díjasokszerkesztés

• 
  James Peebles
• 
  Michel Mayor
• 
  Didier Queloz
• 
  John Goodenough
• 
  Stanley Whittingham
• 
  Josino Akira
• 
  William Kaelin
• 
  Peter Ratcliffe
• 
  Peter Handke
• 
  Michael Kremer
• 
  Esther Duflo
• 
  Abhijit Banerjee

Jegyzetekszerkesztés