A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1940
1940 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1940 |
Ab urbe condita | 2693 |
Bahái naptár | 96 – 97 |
Berber naptár | 2890 |
Bizánci naptár | 7448 – 7449 |
Buddhista naptár | 2484 |
Burmai naptár | 1302 |
Dzsucse-naptár | 29 |
Etióp naptár | 1932 – 1933 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1995 – 1996 |
Shaka Samvat | 1862 – 1863 |
Holocén naptár | 11940 |
Iráni naptár | 1318 – 1319 |
Japán naptár | 2600 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4636–4637 |
Kopt naptár | 1656 – 1657 |
Koreai naptár | 4273 |
Muszlim naptár | 1358 – 1359 |
Örmény naptár |
1389 ԹՎ ՌՅՁԹ |
Thai szoláris naptár | 2483 |
Zsidó naptár | 5700 – 5701 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945
Események
- a második világháború első teljes éve
Január
- január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
- január 23. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.[1]
- január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” – jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.[2]
Február
- február 8. – Chamberlain bejelenti, hogy a szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
- február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
- február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).[3]
- február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat
Március
- március 5. – Katyńi vérengzés, a szovjet NKVD emberei 23 ezer Kelet-Lengyelországból elhurcolt tartalékos katonatisztet (és értelmiségit) kivégeznek a katyni erdőben
- március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
- március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
- március 20. – Franciaországban megbukik az Édouard Daladier vezette kormány, Paul Reynaud alakít kormányt
- március 28. – Franciaország miniszterelnöke Reynaud a brit kormánnyal tárgyal Londonban, a politikai és katonai szövetség tárgykörében
Április
- április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
- április 6. – Anglia és Franciaország éles hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag-szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
- április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
- április 14–19. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
- április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
- április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
- április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
- április 26.
- Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)[4]
- A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.[5]
- április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.
Május
- május 10. – Németország lerohanja a Benelux államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston Churchill.
- május 14. – A németek elfoglalják Rotterdamot.
- május 15. – A veszteségek után a holland hadsereg leteszi a fegyvert, a holland királyi család, és a holland kormány Angliába menekül.
- május 17. – A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe.
- május 19. – Felmentik Maurice Gamelin tábornokot a francia Legfelsőbb Haditanács elnöki és a hadsereg főparancsnoki tisztéből, helyét Maxime Weygand tábornok veszi át.[6]
- május 21. – A németek elvágják Franciaországtól a Belgiumban harcoló szövetséges erőket Abbeville térségében.
- május 24. – Hitler a Dunkerque-i csata során leállítja a sikeres támadást. Máig a német vezér egyik legvitatottabb döntése.
- május 25. – A civilizáció kriptája nevű időkapszula lezárásának napja.
- május 27.
- Megkötik a német–román kereskedelmi szerződést.
- Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába. Közel 330 000 brit katonát menekítenek ki a Dynamo hadművelet során.
- május 28. – Németország elfoglalja Belgiumot – III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál, a Párizsba menekült Pierlot-kormány rádiónyilatkozatában élénken tiltakozik a király döntése ellen.
- május 29. – Francia és brit expedíciós hadsereg elfoglalja és ellenőrzése alá vonja a norvégiai Narvik kikötőjét.
Június
- június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
- június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
- június 10.
- Olaszország hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának.
- A norvégiai Narvik kikötőjénél a brit erőket körülzárják, az egységeket tengeri úton kezdik kivonni a térségből
- június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
- június 14.
- június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
- június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
- június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő táviratot küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve – a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
- június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
- június 20. – A palmiryi vérengzés során a lengyel politikai, kulturális és társadalmi elit 358 tagját gyilkolják meg két nap alatt náci németek a Palmiry melletti erdőben.
- június 22. – Franciaország aláírja a német–francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
- június 24.
- június 25.
- A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
- A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
- június 26.
- A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
- A szovjet kormány ultimátumban követeli Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átengedését.[7] (Ez 49 800 km²-t és 3,7 millió lakost jelentett.)
- június 28. – Románia a határozott orosz, német és olasz nyomásra átadja Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetúniónak a Sztálin-Hitler paktumban foglaltak szerint.[8]
Július
- július 1.
- A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a „Vichy-korszak” (1940–1944).
- Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
- Olaszországban Rodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett
- július 4. – Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
- július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
- július 9. – Londonban az 1939. április 16-án megalakult csehszlovák nemzeti bizottság ideiglenes államapparátus létrehozásáról dönt. (A döntés részeként elnöki hivatalt, kormányt és államtanácsot alakítanak. Edvard Beneš elnök az első londoni csehszlovák kormány élére Jan Šrámekot nevezi ki.)
- július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában[9]
- július 11. – Románia kilép a Népszövetségből.
- július 16. – Hitler bejelenti a „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadműveletet, amely a német partraszállás terve Anglia ellen – nem valósult meg
- július 26. – Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
- július 28–29. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.
Augusztus
- augusztus 1.
- augusztus 2. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.
- augusztus 3–6. – A korábban aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam.
- augusztus 7. – Winston Churchill és Charles de Gaulle egyezményt ír alá francia fegyveres erők szervezésére Angliában
- augusztus 8.
- Német–román gazdasági megállapodás, melyben az egész román mezőgazdasági termésfölösleget lekötik Németország számára.
- Romániában törvényerejű rendelet korlátozza a zsidók jogait. (Megtiltja a házasodást románokkal, a birtokvásárlást, előírja a közintézményekből való elbocsátásukat.)
- augusztus 16–24. – Turnu Severin-i román–magyar területrendezési tárgyalások. (A Hory András vezette küldöttség Erdély nagyobbik felét igényli a Maros vonaláig, míg a román küldöttség a lakosságcsere elvét akarja elfogadtatni. A tárgyalások megszakadnak.)
- augusztus 20. – Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.
- augusztus 21. – Mexikóban meghal Trockij, aki ellen Ramón Mercader, az NKVD ügynöke követett el gyilkossági kísérletet az előző napon.[11]
- augusztus 29. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
- augusztus 29–30. – A román koronatanács elfogadja, hogy Németország és Olaszország döntőbíróként oldja meg az Erdély jövőjéről folyó magyar–román vitát.
- augusztus 30. – Bécsben a Berlin–Róma-tengely külügyminiszterei kihirdetik döntésüket, mely szerint Észak-Erdély – mintegy 43 000 km²-rel és 2,6 millió lakossal – visszakerül Magyarországhoz. Cserébe Németország és Olaszország garantálja Románia új határait.
- augusztus 31. – Konstantin von Neurath és Karl Hermann Frank, a Cseh–Morva Protektorátus birodalmi protektora és államtitkára átadják Hitlernek a cseh nemzet elnémetesítésének tervét.[5]
Szeptember
- szeptember 4. – Miután Ion Gigurtu lemond kormányfői posztjáról, II. Károly román király Ion Antonescu tábornokot nevezi ki miniszterelnöknek.[7]
- szeptember 5.
- Királyi dekrétum teljhatalmat ad Ion Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az 1938-as alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet. (II. Károly a hadsereg főparancsnokságát megtartotta magának, és megmaradt a joga, hogy az Antonescunak adott megbízást visszavonhassa, ha akarja.)[7]
- Az Új köztemető lengyel parcellájában megszentelik az első 17 lengyel sírt. Az ünnepségen részt vesz a később mártírhalált halt embermentő, Henryk Sławik, és az első budapesti lengyel plébános, Wincenty Danek atya is.
- szeptember 5–13. – A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt.
- szeptember 6.
- Ion Antonescu kormányfő lemondatja fia, Mihály javára II. Károly román királyt, aki másnap – Jugoszlávián keresztül – Svájcba távozik.[7]
- Ion Antonescu „államvezér” (Conducător) lesz. (Sorozatos letartóztatások, tisztogatások kezdődnek.)
- szeptember 7.
- II. Károly román király elhagyja az országot.
- Románia és Bulgária megállapodik Dél-Dobrudzsa, az 1913-ban megszerzett bolgár terület visszaadásáról.
- Megindult a német légiflotta támadása Anglia ellen. Egyedül Londont 65 egymást követő éjszaka bombázzák.
- szeptember 8. – A magyar hadsereg megkezdi a bevonulást Erdélybe. (A lakosság az egyes érintett helyiségekben rendezett ünnepélyeken fogadja a magyar honvédeket.)
- szeptember 10. – Horthy kormányzó levele Hitlerhez, amelyben köszönetet mond a második bécsi döntésért.[4]
- szeptember 11.
- Bevonul Kolozsvárra a magyar hadsereg.
- Csehszlovákia és Lengyelország emigráns kormányai közös nyilatkozatban jelzik, hogy a világháború után konföderatív közösséget kívánnak létrehozni.[5]
- szeptember 12. – Horthy Miklós Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst.
- szeptember 13. – Megindul az olasz támadás Egyiptom irányában.
- szeptember 14. – Német támogatással Romániában a fasiszta Vasgárda államcsínyt hajt végre.
- szeptember 14–18. – Sikertelen magyar–román tárgyalások Budapesten a két kisebbség jogairól. (Októberben a tengelyhatalmak vizsgálatát kérik.)
- szeptember 15. – Horthy Miklós ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.[4]
- szeptember 16. – Az afrikai fronton az olasz előrenyomulás Sidi Barrani elfoglalása után leáll. (Három hónapos szünet áll be.)
- szeptember 17. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget, megkezdődnek az első sorozások.
- szeptember 22. – Japán lerohanja Francia-Indokínát.
- szeptember 27. – Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt.
Október
- október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát.
- október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
- október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
- október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
- október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
- október 12.
- október 15. – Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.[12]
- október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
- október 19–23. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban. (Teljessé válik a párt újjászervezése.)[1]
- október 24. – Az első zsidótörvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
- október 25. – Olaszország egy légihadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
- október 28. – Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
- október 29. – A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.
November
- november 5. – Franklin D. Rooseveltet ismét az Egyesült Államok elnökévé választották.
- november 10. – pusztító erejű földrengés Romániában
- november 11. – A kormányzó jelenlétében megnyitják a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet.[4]
- november 12. – A román magánvállaltoknak el kell bocsátaniuk zsidó alkalmazottaikat. (Nem hajtják végre teljeskörűen.)
- november 14–15. – Német repülők terrorbombázást hajtanak végre Coventry ellen, amelyben közel 500 német bombázó vesz részt.
- november 20. – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
- november 23. – Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
- november 24. – Szlovákia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
December
- december 9. – Az afrikai fronton a megerősödött brit csapatok támadásba mennek át az olasz hadsereggel szemben.
- december 12. – Aláírják a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést”.[1] (Magyarország ezt négy hónappal később megszegi.)
- december 18. – A német legfelsőbb katonai vezetés jóváhagyja a Barbarossa hadművelet tervét, a Szovjetunió ellen indítandó front tervét.
Határozatlan dátumú események
- az év eleje – Csehországban létrehozzák a polgári ellenállási szervezetek központi vezetését (csehül Ústřední vedení odboje domácího, ÚVOD). (A Gestapo sorra számolja fel a csehországi ellenállás szervezeteit.)[5]
- a tavasz folyamán –
- május – Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzója, az ún. ÁB-akcióban 3 ezer lengyel hazafit – főleg értelmiségieket – meggyilkoltat.[13]
- május–június – Szovjet-jugoszláv kereskedelmi és tengerhajózási egyezmények, a diplomáciai kapcsolatok felvétele.[1]
- június – A lengyel emigrációs kormány Londonba teszi át székhelyét.[13]
- július–augusztus – A Szovjetunióban megalakul a lengyel kommunisták ún. kezdeményező csoportja.[14]
- augusztus – Lluís Companys korábbi katalán elnököt Franciaországban elfogja a Gestapo, majd átadja a spanyol hatóságoknak.[12]
- az ősz folyamán – Megkezdődik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építése Erdélyben, hogy a második bécsi döntést követően a Székelyföldet is bekapcsolhassák a magyar vasúti hálózatba.
- október – Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1940-ben
1940 a tudományban
1940 a légi közlekedésben
1940 a vasúti közlekedésben
1940 a filmművészetben
1940 az irodalomban
- Radnóti Miklós: Ikrek hava – önéletrajzi írása
- Kassák Lajos megírja A mérleg serpenyője c. Bartók-versét
- Benjámin László: Tisztaság c. verse
- Móricz Zsigmond: Árvácska – regény
- Gelléri Andor Endre: Villám és esti tűz – novelláskötet
- Veres Péter: Gyepsor – elbeszélésgyűjtemény
- Darvas József: Elindult szeptemberben – önéletrajzi jellegű regény
- Herczeg Ferenc: A gótikus ház – önéletrajzi visszaemlékezés
- Henry Graham Greene: Hatalom és dicsőség (The power and the glory) – regény
- Dylan Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából (Portrait of the artist as a young dog) – önéletrajzi novella
- Seán O’Casey: Bíbor por (Purple dust) – dráma
- Stephen Butler Leacock: Kacajparédé (Laugh parade) – paródia
- Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (For whom the bell tolls) – regény a Spanyol polgárháborúról, amelyben az író önkéntesként maga is részt vett
- Richard Wright: Meghajszolt vad (Native Son) – regény (az író egyik leghíresebb néger-regénye)
- Arthur Koestler: Sötétség délben (Darkness at noon) – regény a totalitarizmus ellen
- Bertolt Brecht: Puntila úr és a szolgája, Matti (Herr Puntila und sein Knecht Matti) – színmű, bemutatva 1941-ben
- Thomas Mann: Az elcserélt fejek / alcím: Egy indiai legenda (Die vertauschten Köpfe, Untertitel: Eine indische Legende) – az író leghosszabb regénye
- Jan de Hartog: Hollandia dicsősége (Holland's glorie) – történelmi regény
- Albert Camus: Közöny (L'Étranger) eredeti cím szerint: Az idegen – egzisztencialista regény, 1942-ben jelenik meg
- Dino Buzzati: A Tatárpuszta (Il deserto dei Tartari ) – regény
- Ilja Ehrenburg: Párizs bukása (Pagyenyije Parizsa) – regényes írás
- Alekszandr Nyikolajevics Afinogenov: Másenyka (Masenka) magyar színpadon: Kisunokám – vígjáték
- Arkagyij Petrovics Gajdar: Timur és csapata (Timur i jevo komada) – ifjúsági regény
- Prežihov Voranc: Doberdo (Doberdob) – a szlovén nép háborús regénye
1940 a zenében
- A Columbia hangemezgyár felvételt készít Kontrasztok (Bartók) című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.
1940 a sportban
- A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 15. bajnoki címe.
1940 a jogalkotásban
Születésekszerkesztés
- január 1. – Sáry László, magyar zeneszerző
- január 3. – Konkoly János műugró († 2018)
- január 4. – Brian David Josephson, angol fizikus
- január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
- január 4. – Helmut Jahn, német építész († 2021)
- január 15. – Géher István, költő, műfordító, egyetemi tanár († 2012)
- január 22. – John Hurt Oscar-díjas angol színész († 2017)
- január 23. – Werner Krämer német labdarúgó († 2010)
- január 25. – Jakabos Ödön romániai magyar író, utazó († 1979)
- február 4. – Kocsis Imre, Munkácsi-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár († 2015)
- február 4. – George A. Romero, amerikai-kanadai filmrendező († 2017)
- február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
- február 19. – Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán elnöke († 2006)
- február 20. – Czilczer Olga, magyar költő
- március 9. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2004)
- március 10. – Chuck Norris amerikai harcművész és színész
- március 17. – Popovits Zoltán, magyar-finn szobrászművész
- március 18. – Sinkó László, Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet művésze († 2015)
- március 26. – James Caan amerikai színész († 2022)
- április 1. – Wangari Maathai, kenyai környezetvédő és politikus († 2011)
- április 9. – Kobajasi Kenicsiró japán karmester
- április 10. – Vitó Zoltán, magyar költő († 2011)
- április 11. – Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző († 2012)
- április 15. – Vathy Zsuzsa, József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő († 2017)
- április 17. – Pere János, magyar dalénekes, előadóművész, magánénektanár
- április 25. – Al Pacino amerikai színész
- április 25. – Philippe Taquet francia paleontológus, a Francia Akadémia levelező tagja.
- április 26. – Giorgio Moroder, olasz zeneszerző, előadó, zenei producer
- május 7. – Kocsis István, József Attila-díjas magyar író
- május 9. – Fábián László, magyar író, költő, esztéta
- május 18. – Kovács Eszter operaénekes
- május 21. – Pécsi Ildikó Kossuth-díjas magyar színművész és rendező († 2020)
- május 27. – Bakay Kornél, magyar régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
- június 4. – Csomay Zsófia, magyar építész
- június 4. – Nagy Anna, Jászai Mari-díjas színésznő
- június 13. – Gojko Mitić, szerb származású német színész
- június 23. – Wilma Rudolph, futónő, a „fekete gazella” († 1994)
- július 5. – Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író, költő, műfordító
- július 6. – Nurszultan Abisuli Nazarbajev, kazah elnök
- július 7. – Ringo Starr, brit zenész, a Beatles tagja
- július 13. – Patrick Stewart angol színész
- július 15. – Koncz Tibor, magyar zeneszerző, zongorista, dobos
- augusztus 7. – Bella István, Kossuth-díjas magyar költő († 2006)
- augusztus 7. – Domonkos István, József Attila-díjas magyar író, költő
- augusztus 8. – Gregor József, Kossuth-díjas magyar operaénekes († 2006)
- augusztus 21. – Szemerédi Endre, magyar matematikus, Erdős Pál és Hajnal András tanítványa
- augusztus 25. – Konrád Sándor, vízilabdázó
- augusztus 25. – Vári Éva Kossuth-díjas magyar színművész
- augusztus 25. – Benkó Sándor Kossuth-díjas klarinétos, a Benkó Dixieland Band alapítója, zenei vezetője († 2015)
- szeptember 11. – Brian De Palma, amerikai filmrendező
- szeptember 12. – Linda Gray, amerikai színésznő
- szeptember 17. – Bán Ferenc, Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze
- szeptember 17. – Móna István, olimpiai bajnok magyar öttusázó († 2010)
- szeptember 26. – Dr. Bodnár László, magyar főiskolai tanár, egyetemi doktor
- október 9. – John Lennon, angol zenész, énekes († 1980)
- október 18. – Kulcsár Győző, négyszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző, a nemzet sportolója († 2018)
- október 23. – Pelé, háromszoros világbajnok brazil labdarúgó († 2022)
- október 26. – Jozef Stank, szlovák védelmi miniszter († 2005)
- október 27. – John Gotti, amerikai gengszter († 2002)
- november 1. – Kuti Gyula, magyar fizikus, az MTA tagja
- november 10. – Salvatore Basile, olasz színész, rendező, producer, statiszta
- november 21. – Dr. John, amerikai billentyűs († 2019)
- november 21. – Richard Marcinko amerikai tiszt, író († 2021)
- november 22. – Terry Gilliam, amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
- november 22. – Szersén Gyula, Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész († 2021)
- november 25. – Percy Sledge, amerikai énekes († 2015)
- november 26. – Szomjas György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2021)
- november 27. – Bruce Lee, amerikai születésű kínai harcművész, színész († 1973)
- november 28. – Kalocsai Henrik távol- és hármasugró atléta († 2012)
- december 17. – Anna Prucnal, lengyel színésznő
- december 21. – Frank Zappa, amerikai gitáros, zeneszerző († 1993)
- december 21. – Gödölle István magyar okleveles villamosmérnök, jogász, magyar és európai szabadalmi ügyvivő
Halálozásokszerkesztés
- január 29. – Paul Klee, svájci festő, grafikus (* 1879)
- február 1. – Albert Andor, szobrászművész (* 1876)
- február 10. – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja (* 1865)
- március 3. – Hekler Antal, művészettörténész, régész (* 1882)
- március 10. – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, orosz író (* 1891)
- március 29. – Terkán Lajos, csillagász, egyetemi docens (* 1877)
- május 21. – Mészáros Ervin, olimpiai bajnok vívó (* 1877)
- május 26. – Vilmos porosz herceg (* 1906)
- június 9. – Kernstok Károly, festőművész (* 1873)
- június 19. – Albert Reiß német tenor (* 1870)
- június 24. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja (* 1864)
- június 27. – Robert Pershing Wadlow, minden idők legmagasabb embere 272 cm (* 1918)
- június 28. – Italo Balbo, olasz fasiszta politikus, légügyi miniszter (* 1896)
- július 5. – Preisz Hugó orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja (* 1860)
- július 21. – Marczali Henrik történetíró, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1856)
- július 28. – Kellner Gyula, olimpiai bronzérmes atléta (* 1871)
- augusztus 21. – Lev Davidovics Trockij, orosz újságíró, politikus, forradalmár (* 1879)
- augusztus 22. – Mary Vaux Walcott, amerikai természettudós, botanikus, festő, főleg a vadvirágokról készített akvarelljeiről vált híressé (* 1860)
- augusztus 25. – Pethő Sándor publicista, történész, a Magyar Nemzet főszerkesztője (1938–1940) (* 1885)
- augusztus 30. – Joseph John Thomson, angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője (* 1856)
- szeptember 1. – Feleky Sándor, orvos, költő (* 1865)
- szeptember 24. – Iványi-Grünwald Béla, festő (* 1867)
- október 26. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1853)
- november 7. – Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1881)
- november 17. – Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író (* 1882)
- november 26. – Harold Harmsworth brit sajtómágnás és politikus, az első Rothermere vikomt (* 1868)
- november 27. – Nicolae Iorga, román író, politikus (* 1871)
- december 19. – Kyösti Kallio, finn köztársasági elnök (* 1873)
- december 30. – Gjergj Fishta albán ferences szerzetes, pedagógus, költő, az albánok epikus hőskölteménye, a Lahuta e malcís szerzője (* 1871)
Nobel-díjakszerkesztés
- 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat.
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
- ↑ Pesti Hírlap 1941 naptára / 112. oldal
- ↑ Magyarország hőmersékleti szélsőértékei februárban (OMSZ, Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 9. köt., FOK-GÉP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 309. p.
- ↑ a b c d Miskolczy Ambrus: A vasgárda útja a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 928-939. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ A nagy sakkjátszma: Észak-Erdély visszacsatolása https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20200829-a-nagy-sakkjatszma-eszak-erdely-visszacsatolasa Archiválva 2020. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2020.08.29
- ↑ Pesti Hírlap 1941. Évi naptára / 120 old.
- ↑ Németh István: „Fajhigiénia”. A Mein Kampfban… és a valóságban. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 65. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Murányi Gábor: Kesztyűs tollak. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/37. (2148.) szám, 34. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 184. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 185. o.
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1940 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1940
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.