A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
2020 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 2020 |
Ab urbe condita | 2773 |
Bahái naptár | 176 – 177 |
Berber naptár | 2970 |
Bizánci naptár | 7528 – 7529 |
Buddhista naptár | 2564 |
Burmai naptár | 1382 |
Dzsucse-naptár | 109 |
Etióp naptár | 2012 – 2013 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2075 – 2076 |
Shaka Samvat | 1942 – 1943 |
Holocén naptár | 12020 |
Iráni naptár | 1398 – 1399 |
Japán naptár | 2680 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4716–4717 |
Kopt naptár | 1736 – 1737 |
Koreai naptár | 4353 |
Muszlim naptár | 1441 – 1442 |
Örmény naptár |
1469 ԹՎ ՌՆԿԹ |
Thai szoláris naptár | 2563 |
Zsidó naptár | 5780 – 5781 |
Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század
Évtizedek: 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek
Évek: 2015 – 2016 – 2017 – 2018 – 2019 – 2020 – 2021 – 2022 – 2023 – 2024 – 2025
2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt. A világjárvány következményei közé tartozott többek között globális recesszió, sok esemény lemondása és korlátozások bevezetése. A Geospatial World a klímaváltozás szempontjából az évet a legrosszabbnak nevezte, több természeti katasztrófa miatt világszerte. A Time magazin is hasonlóan vélekedett, a modern idők legrosszabb évének nevezve 2020-at, mindössze ötödjére használva X címlapját.
Események
Január
- január 1. – Horvátország átveszi Finnországtól az Európai Unió soros elnökségét, mely tisztséget a rotációban hat hónapig tölti be.[1]
- január 3.
- Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok hadserege – a bagdadi repülőtér szomszédságában – egy dróntámadásban megöli az iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erő parancsnokát, Kászem Szolejmánit.[2]
- Lemond tisztségéről Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök, Sztevo Pendarovszki államfő pedig még aznap Oliver Szpaszovszki belügyminisztert bízza meg egy szakértői kormány vezetésével.[3] (Zaev 2016-os kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt, ám Emmanuel Macron francia államfő megvétózta, hogy Brüsszel kitűzze az észak-macedón EU-csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját.)[4]
- január 5. – A horvát elnökválasztás második fordulóját Zoran Milanović, volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyeri.[5]
- január 7. – Alexander Van der Bellen osztrák államfő felmenti hivatalából a Brigitte Bierlein vezette ügyvezető kormányt, és beiktatja Sebastian Kurzot, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek alkotta kormánykoalíció tagjait.[6]
- január 8.
- Röviddel a felszállás után Teherántól északnyugatra – fedélzetén 176 emberrel – lezuhant az ukrán Ukraine International Airlines Boeing 737–800 repülőgépe, amelyet iráni légvédelmi rakétával lőnek le tévedésből.[7]
- A madridi Zarzuela palotában, VI. Fülöp spanyol király jelenlétében beiktatják hivatalába Pedro Sánchez miniszterelnököt, miután az előző napi parlamenti szavazás második körében megszerezte a relatív többséget. (Ezzel több mint nyolc hónap után ismét teljes hatáskörrel rendelkező kormánya lett a dél-európai országnak.)[8]
- január 10. – Ötven évnyi uralkodás után – 79 éves korában – meghal Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd ománi szultán. (Mivel örökös nélkül halt meg, ezért a családi tanács unokafívérét, a 65 éves Hajszam bin Tárik Ál Szaídot választotta utódjának.)[9]
- január 11. – Tajvanon újraválasztják a függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) elnökét, az ország első női államfőjét, Caj Jing-vent.[10]
- január 14. – A Windows 7 támogatása megszűnik.
- január 22. – Luigi Di Maio lemond az 5 Csillag Mozgalom pártelnökségről.[11]
- január 23. – Koronavírus lezárás Wuhanban (Kina). [12]
- január 25. – Didier Raoult, a Marseilles-i Fertőző és Trópusi Járványügyi Kutatóközpont (Research Unit in Infectious and Tropical Emergent Diseases) igazgatója bejelenti, hogy megkezdi kísérletét a Covid-19 vírusos betegek gyógyítására a maláriát gyógyító klorokinnal és a krónikus autoimmun betegségeket szinten tartó hidroxi-klorokinnal.[13]
- január 26. – Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP jelöltje nyeri az időközi polgármester-választást Győrben.
- január 27. – Lemond tisztségéről Marjan Šarec, a Szlovéniát kormányzó kisebbségi kormány miniszterelnöke, miután nem tudta elfogadtatni a kabinet tagjaival az általa fontosnak tartott reformcsomagot. (Šarec néhány órával az után jelentette be távozását, hogy lemondott Andrej Bertoncelj pénzügyminiszter, aki elfogadhatatlannak nevezte a kormányfő azon tervét, amely szerint a költségvetésből fedeznék a nemzeti egészségügyi rendszerben keletkezett hiányt.)[14]
- január 30. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdet a kínai Vuhanból kiindult, később világjárvánnyá vált Covid19-pandémia miatt.[15]
- január 31. – Életbe lép a Brexit. (Az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban – 47 év és egy hónap után – nyugat-európai idő szerint 23:00-kor (közép-európai idő szerint éjfélkor) megszűnik.)[16]
Február
- február 5. – Felavatják a Szabad György Irodaházat a Kossuth téren.[17][18]
- február 6. – Klaus Johannis román államfő újabb kormányalakítási megbízást ad Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, miután a parlament előző nap megvonta az általa vezetett kisebbségi PNL-kormánytól a bizalmat.[19]
- február 8.
- Nevet változtat a Lehet Más a Politika, ezzel is kifejezve „zöldpárt jellegüket”. A párt új, hivatalos megnevezése LMP – Magyarország Zöld Pártja, rövidített elnevezése a „Zöldek” lett.[20]
- Parlamenti választás Írországban, melyen a két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil 38, illetve 35 mandátumot szerzett a 160 fős alsóházban, míg a közéjük ékelődő baloldali-nacionalista Sinn Féin 37 helyet szerzett meg. (Az országot, az Ír-sziget 1922-es kettészakítása óta jellemző kétpártrendszer ezzel véget ér. A két jobbközéppárt 1982-ben még együtt 84%-ot szerzett, most viszont csupán 43-at.)[21]
- február 9. – Az azeri előrehozott parlamenti választáson az – İlham Əliyev államfő vezette – Új Azerbajdzsán Párt (YAP) szerez többséget a 125 fős egykamarás törvényhozásban.[22]
- február 14. – Vince Reffet Jumeirah Beach Residencetől délre, Dubaiban szabadon lebegett egyéni repülőgépével.[23][24]
- február 16. – Kálló Gergely, a Jobbik jelöltje nyeri a dunaújvárosi időközi választást.
- február 24. – Lemondott Mahathir bin Mohamad malajziai miniszterelnök.[25]
- február 27. – Recep Tayyip Erdoğan török elnök úgy dönt, hogy Törökország megnyitja déli határát Szíria felé és 72 órára lehetővé teszi a szíriai menekültek számára a szabad utat Európába.[26]
- február 29. – Parlamenti választás Szlovákiában, melyen az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) párt végzett az első helyen, megelőzve a kormányon lévő Smert. (A Smer koalíciós partnerei – a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most–Híd párt – nem jutottak be a parlamentbe. A rendszerváltás óta először fordul elő Szlovákiában, hogy parlamenti képviselet nélkül maradt a magyar kisebbség, mivel egyaránt bukta a bejutási küszöböt a – kudarc hatására lemondott Bugár Béla vezette – Most–Híd, és a vele szemben álló Magyar Közösség Pártja (MKP) köré tömörülő összefogás.)[27]
Március
- március 2. – A Yahoo! időkapszula kinyitása.
- március 4. – Az első két COVID-19 esetet jelentik Magyarországon.[28]
- március 7. – Államcsőd Libanonban.[29][30]
- március 9. – Az orosz–szaúdi kőolaj-kitermelési megállapodás elmaradása miatt 25-30%-kal esik a kőolaj világpiaci ára a nap folyamán. A New York-i tőzsdén 7%-kal zuhan a részvényindex az olajárháború és a terjedő koronavírus-járvány hírei miatt.[31]
- március 10. – Az orosz parlament alsóháza nagy többséggel elfogadja az alkotmány jelentős módosításáról szóló törvényjavaslatot, ezt követően pedig jóváhagyja azt a kezdeményezést is, amely szerint az alaptörvény aláírása miatt újrakezdik a hivatalban lévő államfő mandátumainak számozását.[32]
- március 11.
- Szlovákiában letartóztatnak 13 bírót a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben.[33]
- Magyarországon helyi idő szerint 15 órától veszélyhelyzetet rendelnek el a koronavírus-járvány miatt. (Egyebek mellett korlátozták a rendezvények megtartását, egyes fertőzött területekről az ország területére való beutazást, a kórházakban pedig látogatási tilalmat vezettek be.)[34]
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új típusú koronavírus járványt.[35]
- március 12.
- Szlovákiában 6 órától rendkívüli állapotot hirdetnek ki a koronavírus-járvány miatt.[36]
- Csehország 14 órától kezdve 30 napos szükségállapotot vezet be a koronavírus-járvány miatt.[37]
- március 14. – A koronavírus-járvány miatt rendkívüli intézkedések közepette[38] a román parlament – 286 igen szavazattal, 23 ellenében, egy tartózkodás mellett[39] – bizalmat szavaz[40] a másfél hónapja megbuktatott Ludovic Orban változatlan összetételű kormányának. (Az otthoni karanténban lévő miniszterjelölteket videókapcsoláson keresztül hallgatták meg a szakbizottságok tagjai, a maszkokat viselő törvényhozók pedig egyesével járultak a parlamentben kijelölt szavazóterembe.)[38]
- március 16. – Átveszi az Országos Széchényi Könyvtár, Magyarország nemzeti könyvtára vezetését Rózsa Dávid, a pályázatnyertes és kinevezett új főigazgató.[41][42]
- március 17. – 0 órától külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be.[43][44]
- március 17. – Didier Raoult bejelenti, hogy 36 dél-kelet franciaországi betegen végzett kísérlet alátámasztja azt a megállapítást, hogy a Hydroxychloroquine és az Azithromycin hatásos volt a COVID-19 vírusos fertőzés gyógyítására.[45][46][47]
- március 17. – Az Európai Unió tagállami vezetői az Európai Bizottság javaslata alapján azonnal életbe lépő beutazási tilalmat rendelnek el az Európai Unió területére.[48]
- március 21. – Megalakul az Igor Matovič vezette új szlovák kormány.[49]
- március 22. – Hajnalban két erős földrengés rázza meg a horvát fővárost, Zágrábot. (Az 5,3 magnitúdót meghaladó földmozgás károkat okozott a város épületeiben.)[50]
- március 25.
- Helyi idő szerint déli 12 órától (EET) életbe lép a teljes kijárási tilalom Romániában.[51]
- Másfél hónapnyi kormányzás után megbukik az Albin Kurti vezette koszovói kormány, miután a koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) által benyújtott bizalmatlansági indítványt a pristinai parlament megszavazta.[52]
- március 26. – Albánia és Észak-Macedónia megkezdi az EU-csatlakozási tárgyalásokat.[53]
- március 27. – Észak-Macedóniát felveszik a NATO-ba.[54]
- március 28. – Magyarországon életbe lép a kormány április 11-ig tartó kijárási korlátozása.[55]
- március 30. – Magyarországon életbe lép a kormány úgynevezett koronavírus elleni védekezésről szóló törvénye, mellyel a kormány rendeleti úton tud intézkedéseket foganatosítani, akár országgyűlési felhatalmazás nélkül is.[56][57]
Április
- április 2. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi az egymilliót.[58]
- április 3. – Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felmenti hivatalából Michael Atkinsont, a hírszerzés főfelügyelőjét.[59]
- április 9. – A március 28-án bevezetett kijárási korlátozást határozatlan időre meghosszabbítja Magyarország kormánya.[60]
- április 13. – Donald Trump – az Egyesült Államok történelmében először – valamennyi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja a koronavírus-járvány miatt.[61]
- április 15. – Parlamenti választás Dél-Koreában, amelyen a baloldali liberális Demokrata Párt (DP) szerzi meg a többséget (163 mandátummal) a 300 fős törvényhozásban.[62]
- április 17. – Kina megkezdi a digitális yuan (e-RMB) kipróbálását Sencsen, Szucsou, Sziongan (en:Xiong’An) és Csengtu városokban.[63][64][65]
- április 27. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi a hárommilliót. Csak az Egyesült Államokban eléri az 1 milliót.[66][67]
- április 29. – A Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 20 km kerékpárutat festenek fel Budapest Belvárosában.[68][69]
Május
- május 5. – A Német Alkotmánybíróság döntése értelmében a Német Jegybank az Európai Központi Bank (EKB) 2015-ben indult kötvényvásárlási programjában a továbbiakban nem vehet részt, ha az EKB nem bizonyítja, hogy a program alaposan átgondolt és arányos volt.[70]
- május 14. – Dancs Ferenc államtitkár bejelenti, hogy Magyarország csatlakozik a Három Tenger Befektetési Alaphoz (Three Seas Initiative Investment Fund).[71]
- május 21. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi az 5 milliót.[72]
- május 25. – Egy erőszakos rendőri intézkedés során életét veszti George Floyd afroamerikai férfi Minneapolisban. Az esemény hatására óriási tüntetési és zavargási hullám indul világszerte.[73]
- május 30. – Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor a SpaceX és a NASA felbocsátja a Crew Dragon nevű űrhajót, ami az űrrepülő-program befejezése után az első amerikai űrjármű, ami képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra.[74]
Június
- június 4.
- A Magyar Országgyűlés emlékülést tart a trianoni diktátum 100. évfordulója alkalmából.[75]
- A korábbi Csongrád megye új neve Csongrád-Csanád megye.[76]
- június 8. – A kormány este közzétette a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció 13 kérdését.[77]
- június 18. – Hatályba lép az Országgyűlés által elfogadott törvény, miszerint Magyarországon megszűnik a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet. A kormány azonban továbbra is szükségesnek tartja több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását és néhány átmeneti intézkedés bevezetését.[78][79]
- június 20. A németországi Gelsenkirchenben Lenin-szobrot avatnak fel.[80]
- június 21.
- Gyűrűs napfogyatkozás Afrika, Délkelet-Európa és Ázsia felett. (A fogyatkozás sávja Afrika szarvától északra, az Arab-félsziget déli részén, Pakisztánon, Indián, Tibeten, Kínán és Tajvanon haladt át.)[81]
- Parlamenti és önkormányzati, illetve vajdasági tartományi választás Szerbiában, mely a kormányzó Szerb Haladó Párt győzelmével zárul.[82] (A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség – a korábbi négy helyett – kilenc képviselőt delegálhat a belgrádi törvényhozásba, míg az újvidéki székhelyű tartományi parlamentbe tizenöt politikusa kerül be.)[83]
- június 27. – Négy hónapig tartó egyeztetés után nagykoalíciós kormány alakul Írországban, ahol az országtörténetében először osztozik a hatalmon a két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael. (A miniszterelnök az előbbi vezetője, Micheál Martin lett, aki két év múlva átadja a posztot az utóbbi jelöltjének.)[84]
- június 28. – A koronavírus-járvány miatt május 10-éről elhalasztott lengyel elnökválasztás első fordulójában Andrzej Duda hivatalban lévő elnök végez az első, míg Rafał Trzaskowski varsói polgármester a második helyen, így ők ketten csapnak össze a július 12-i második fordulóban.[85]
Július
- július 1.
- Németország átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. (Berlin Horvátországtól vette át, majd jövő év januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.)[86]
- Az oroszországi alkotmánymódosító népszavazáson az igen szavazatok több mint kétharmadával elfogadják az orosz alkotmánymódosításokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson.[87]
- július 2. – A Győri Ítélőtábla – helybenhagyva az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék ítéletét – jogerősen 15 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítéli a 2018-as sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét, ifj. Farkas Ferencet.
- július 5. – Előrehozott parlamenti választás Horvátországban, mely az Andrej Plenković miniszterelnök vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmével zárul.[88]
- július 7. – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193. tisztújító közgyűlésén a Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas Freund Tamás agykutatót választották az MTA élére, aki a leköszönő Lovász Lászlót váltotta az elnöki poszton.[89]
- július 10. – Bulgária és Horvátország csatlakozik az európai árfolyam-mechanizmushoz.[90]
- július 12. – A 2020-as lengyelországi elnökválasztás második fordulójában Andrzej Duda a szavazatok 51,2 százalékát kapja meg, így újabb ötéves elnöki mandátumot szerez.
- július 13–15. – Három napon át tartó előrehozott parlamenti választást tartanak Észak-Macedóniában,[91] melyen szoros versenyben a kormányzó szociáldemokraták, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) végez az első helyen, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) megelőzve. (A két párt 46, illetve 44 helyet szerzett a 120 fős törvényhozásban, így megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az albán etnikai pártokkal.)[92]
- július 19. – Parlamenti választás Szíriában, mely – alacsony részvétel mellett – a Bassár el-Aszad államfő vezette Baasz Párt és szövetségesei győzelmével zárul.[93]
- július 24. – Felmond az index.hu, Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztőségének jelentős része, miután korábban a portál főszerkesztőjét, Dull Szabolcsot eltávolították pozíciójából.[94]
- július 25. – Extrém esőzés és villámárvíz Somogy és Zala megyében.[95]
- július 28. – Malajzia volt miniszterelnöke Najib Razak egy olyan ügyben találták bűnösnek, amely a 1MDB pénzügyi botrányhoz kapcsolódik.[96] A bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte és több millió dollár megfizetésére kötelezte.[97][98]
- július 30. – Egy Atlas V hordozórakéta fedélzetén sikeresen elindul a NASA Perseverance marsautója.[99]
Augusztus
- augusztus 4. – Kora este kigyullad egy raktár Bejrútban, a libanoni főváros kikötőjében, melyet óriási robbanássorozat kísér, melyben több mint 100 ember meghal, 4000-nél többen megsérülnek, és egész városnegyedek pusztulnak el.[100]
- augusztus 5. – Parlamenti választás Srí Lankán, mely az ügyvezető kormányfő, Mahinda Rádzsapaksza vezette Srí Lanka-i Népi Front (SLPP) győzelmével zárul.[101]
- augusztus 9. – Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka államfő – immáron a hatodik alkalommal – nyeri az elnökválasztást Fehéroroszországban. (A közzétett eredmények szerint – úgy, hogy a független hazai megfigyelőket kizárták a szavazóhelyiségekből – az egységes ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanovszkaja – aki közben Litvániába menekült – a szavazatok majd tíz százalékát szerezte meg.)[102] Az ország egész területén tüntetések kezdődnek.
- augusztus 10. – Bejrút kikötőjét levegőbe röpítő robbanást követő tüntetések hatására a Hasszán Diáb vezette libanoni kormány bejelenti lemondását.[103]
- augusztus 17 – A németországi Unterlüssben aláírják a megállapodást, mely szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és a haderőfejlesztési program részeként Magyarországon fogják gyártani a a Hiúz gyalogsági harcjárművet.[104]
- augusztus 19. – Az északnyugat-afrikai Maliban a hadsereg megdönti Ibrahim Boubacar Keita elnök hatalmát.[105] (A puccs vezetői lemondásra kényszerítik az – előző nap Boubou Cissé kormányfővel őrizetbe vett – államfőt, amit a nemzetközi közösség elítél.)[106]
- augusztus 28. – Romló egészségi állapotára hivatkozva bejelenti lemondását Abe Sinzó japán miniszterelnök.[107]
- augusztus 30.
- Az LMP – Magyarország Zöld Pártja az 50. kongresszusán tartott tisztújításán társelnöknek választja Schmuck Erzsébetet és Kanász-Nagy Mátét, míg az országos elnökség titkárává Ungár Pétert. (A megválasztott tisztségviselők mandátuma 2 évre szól.)[108]
- Parlamenti választások Montenegróban, amelyet az ellenzéki pártok nyernek meg. (Győzelmükkel vége szakadt a többpártrendszer bevezetése óta folyamatosan vezető Szocialisták Demokratikus Pártájának a regnálásának.)[109]
Szeptember
- szeptember 4.
- Szerb–koszovói gazdasági normalizációs megállapodások.[110]
- Bahrain–Izrael normalizációs megállapodás.[111]
- szeptember 6. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói elfoglalják az egyetem Vas utcai épületét.[112]
- szeptember 16. – Hivatalba lép japán miniszterelnöke, Szuga Josihide, akit két nappal korábban a jobboldali Liberális Demokrata Párt elnökévé választott.[113]
- szeptember 17. – Átadják Észak- és Dél-Komáromnál a Duna legmagasabb hídját, a Monostori hidat.[114]
- szeptember 19. – Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant választja az MSZP társelnökévé a párt online kongresszusa.[115]
- szeptember 27.
- A koronavírus-járvány miatt júniusban elhalasztott helyhatósági (önkormányzati) választásokat ezen a napon rendezik meg Romániában.[116]
- Határháború tör ki Örményország és Azerbajdzsán között – a vitatott hovatartozású – Hegyi-Karabah miatt.[117][118]
- szeptember 28. – A COVID-19 koronavírus-járvány haláleseteinek száma világszerte átlépi az egymilliót.[119]
Október
- október 2. – Elindul a távozott indexesek által indított online lap, a telex.hu.[120]
- október 4. – Parlamenti választások Kirgizisztánban,[121] melynek eredményeként egyetlen ellenzéki párt sem jutott be a törvényhozásba.[122] (Másnap zavargások törtek ki, s az ellenzéki pártok a parlamenti választások elcsalásával vádolták meg Szooronbaj Dzseenbekov elnököt, és kiszabadítottak több bebörtönzött ellenzéki vezetőt. A központi választási bizottság október 6-án érvénytelenítette az eredményt.)[123]
- október 6.
- Benyújtja lemondását Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő,[124] akinek utódjául a kirgiz parlament – négy nappal később – Szadir Jarapov ellenzéki vezetőt nevezi ki.[125]
- Lemondott hivataláról a Szabáh al-Káled al-Hamad asz-Szabáh vezette kuvaiti kormány, hogy a szeptember végén beiktatott uralkodó, Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh új kabinetet állíthasson fel. (A kabinet a november végi választásokig ügyvivői feladatokat lát el.)[126]
- október 11. – Tiszaújvárosi időközi választás, amelyet a Fidesz–KDNP koalíció jelöltje, Koncz Zsófia nyert.[127]
- október 15. – A közép-ázsiai ország kirobbant zavargásokat követően lemond posztjáról Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök. (Lemondását azzal indokolta, hogy meghozott döntésével visszaállhat a társadalmi rend és béke az országban.)[128]
- október 16. – Egy iszlamista támadó Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban, a nyílt utcán késsel támadt egy középiskolai történelemtanárra, majd lefejezte. Az elkövetőt a rendőrség lelőtte. Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot.[129]
- október 17. – A kormányzó baloldali–liberális Munkáspárt a szavazatok 49,1%-ával 64 mandátumot szerez a 120 fős törvényhozásban az új-zélandi parlamenti választáson. (Az első alkalom a választási rendszer 1996-os átalakítása óta, hogy egy párt egyedül kerül többségbe.)[130]
- október 18.
- A baloldali Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt színeiben induló Luis Arce nyeri az elnökválasztást Bolíviában. (Arce a Morales kormányzat gazdasági és pénzügyminisztere volt – kisebb megszakítással 2006 és 2019 között.)[131]
- A kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökválasztását a keményvonalas Ersin Tatar kormányfő nyeri.[132]
- október 30. – Erős földrengés rázza meg az Égei-tenger törökországi partvidékét. (A törökországi Izmir tartományban a rengés erőssége a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is elérte.)[133]
- október 31. – Parlamenti választás Grúziában, melyen a kormányzó Grúziai Álom nevű párt a voksok 48%-ával az első fordulóban 75 helyet szerzett a 150 fős törvényhozásban. (Az ellenzéki pártok nem ismerték el a választás eredményét, és november 8-ára tömegtüntetést hirdettek meg Tbiliszibe.)[134]
November
- november 2.
- Iszlamista terrortámadás Bécsben. (A támadásban négyen meghaltak és huszonketten megsebesültek, köztük egy rendőr. A támadó egy 20 éves albán származású iszlamista hátterű elkövető volt, Kujtim Fejzulai, akit a rendőrök kilenc perccel az első lövés leadása után lelőttek. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)[135][136][137]
- Órákon át tartó tűzharc tör ki az Iszlám Állam három fegyverese és a Kabuli Egyetem biztonsági őrei között. (Az egyetem épületét megrohamozó terroristák 35 embert öltek meg. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)[138][139]
- november 3. – Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.[140]
- november 4. – Életbe lép a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet.[141] (Az Országgyűlés a vészhelyzetet november 11-től számított 90 napig meghosszabbította,[142] amit 2021. február 8-ával megszüntetnek,[143] és rögtön életbe is lép az új.)[144]
- november 5. – Balog Zoltánt, korábbi emberierőforrás-minisztert választja püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület.[145]
- november 8. – Elsöprő győzelmet arat a mianmari parlamenti választáson a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji vezette párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD). (Az országban ez volt a második választás azóta, hogy a katonai junta 2015-ben átadta a hatalmat a polgári kormánynak.)[146]
- november 9. – Örményország és Azerbajdzsán aláírja az Oroszország közreműködésével tető alá hozott 2020-as hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodást, mellyel vége lett a 2020-as hegyi-karabahi háborúnak.[147]
- november 10. – A perui törvényhozás – erkölcsi alkalmatlanságra hivatkozva, egy alkotmányos vádeljárás keretében – elmozdítja hivatalából az ország elnökét, Martín Vizcarrát. (Az ügyvezetőkén kinevezett Manuel Merino parlamenti elnök – az erőszakba torkolló tüntetéseket követően, melyen kinevezését alkotmányellenesnek, állampuccsnak nyilvánították – öt napra rá lemondott, és a helyére a parlament a 76 éves Francisco Sagasti Hochhäusler akadémikust nevezte ki.)[148]
- november 15. – Maia Sandu nyeri a 2020-as moldovai elnökválasztás második fordulóját.[149]
- november 24. – A litván törvényhozás miniszterelnökké választja Ingrida Šimonytė kormányfőjelöltet.[150]
- november 29. – Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője lemond mandátumáról, miután november 27-én egy illegális szexpartin vett részt Brüsszelben.[151][152][153]
- november 30. – Orbán Viktor 14 év és 145 nap hivatalban töltött idő után megelőzi Tisza Kálmán, mint a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök.[154]
December
- december 6. – Parlamenti választást tartanak Romániában, melyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett az első helyen, megelőzve a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL).[155] (Miután a PNL alulmaradt a szociáldemokratákkal szemben, a párt elnöke, Ludovic Orban kormányfő másnap benyújtotta lemondását,[156] amit az államelnök még aznap el is fogadott.[157] Helyét a kormány élén – ügyvivői minőségben – nemzetvédelmi minisztere, Nicolae Ciucă vette át.)[158]
- december 14. – Teljes napfogyatkozás a Csendes-óceán, Dél-Amerika déli része és az Antarktisz felett.[159]
- december 20. – Megállapodás születik hat magyar ellenzéki párt (Jobbik, DK, Momentum, LMP, Párbeszéd, MSZP) között a 2022-es országgyűlési választáson való együttműködésről.[160][161]
- december 23.
- Romániában megalakul a Florin Cîțu vezette új koalíciós kormány.[162] (A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) pártszövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalícióban az RMDSZ három minisztériumot irányít.)[163]
- A tömegtüntetések hatására Ion Chicu moldovai miniszterelnök – az előrehozott parlamenti választások mielőbbi magtartására hivatkozva, s hogy az országban helyreállhasson a rend – bejelenti kormánya távozását.[164] (Az év utolsó napján három miniszterével távozott a kormányból. Az alkotmány értelmében kabinetje ügyvivői minőségében a helyén maradt, a kormányfői feladatok ellátására az államfő 2021. január 1-jei hatállyal Aureliu Ciocoi külügyminisztert nevezte ki, míg a tárcavezető nélkül maradt pénzügy-, gazdasági és egészségügyi minisztériumok vezetését az államtitkárok vették át.)[165]
- december 24. – Az Egyesült Királyság és az Európai Unió átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban állapodnak meg az átmeneti időszak vége előtt.[166]
- december 29. – A tavaszinál is erősebb, 6,4-es erősségű földrengés pusztít Horvátország középső részén, amelyet a szomszédos országokban, így Magyarországon is érezni lehet.[167]
- december 31. – Lejár az Egyesült Királyság 2020. január 31-ei Európai Unióból való kilépését követő átmeneti időszak.
Határozatlan dátumú események
- január – Szerbia és Koszovó megegyezik, hogy a két főváros, Belgrád és Pristina között húsz év után újra közvetlen légi járat indul, amit a Eurowings üzemeltet. (A szándéknyilatkozat aláírására Berlinben, az Egyesült Államok német nagykövetségén került sor.)[168]
- augusztus – Oroszországban bejegyzik a világ első, hatékonynak minősített koronavírus-oltását.[169]
- október – A Vatikán két évvel meghosszabbítja a Kínával 2018-ban kötött megállapodást az ázsiai ország püspökeinek kinevezéséről.[170]
- november – Japánban hivatalosan is trónörökösnek minősítették Naruhito császár öccsét, Akisino herceget.[171]
Az év témái
Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2020-ban
Kiemelt témák
Évszázados évfordulók
- január 17. – Anne Brontë angol írónő születésének 200. évfordulója.
- január 21. – Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója születésének 200. évfordulója.
- február 7. – Béres József kutató, biokémikus, a Béres Csepp megalkotója születésének 100. évfordulója
- április 7. – Klapka György honvédtábornok születésének 200. évfordulója.
- április 24. – Zenthe Ferenc, a a Nemzet Színésze, valamint érdemes és kiváló művész címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész születésének 100. évfordulója.
- április 27. – Herbert Spencer angol filozófus, biológus, antropológus születésének 200. évfordulója.
- május 3. – Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésének 400. évfordulója.
- május 18. – II. János Pál pápa születésének 100. évfordulója.
- június 4. – A trianoni békeszerződés 100. évfordulója.
- augusztus 2. – John Tyndall brit fizikus születésének 200. évfordulója.
- szeptember 21. – Kenneth McAlpine brit autóversenyző születésének 100. évfordulója.
- október 1. – Walter Matthau Oscar- és Golden Globe-díj-as amerikai színész születésének 100. évfordulója.
- október 17. – Montgomery Clift amerikai színész születésének 100. évfordulója.
- november 28. – Friedrich Engels német filozófus születésének 200. évfordulója.
- december 13. – Széchényi Ferenc államférfi, könyvtár- és múzeumalapító halálának 200. évfordulója.
- december 27. – Tessedik Sámuel lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró halálának 200. évfordulója.
Államok vezetőinek listája 2020-ban
2020 balesetei
- január 26. – Kobe Bryant helikopterbalesete és halála
2020 a kriminalisztikában
2020 a filmművészetben
2020 az irodalomban
- A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi könyvhét rendezvényeit – más kulturális rendezvényekkel együtt – a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. (Az Ünnepi Könyvhetet szeptember 17–20. között tartják meg.)[172]
- június 4. – Rendkívüli szavazással a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő három évben 113 posztumusz tagjelöltről tárgyalások induljanak.[173]
- Louise Glück amerikai író, költő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat.
2020 a jogalkotásbanszerkesztés
2020 a légi közlekedésbenszerkesztés
- április 3. – Megérkezik az első Cargolux teherszállító repülőgép Csengcsou (Kína) repülőteréről Budapestre. Ezzel megindul a Csengcsou-Budapest-Luxemburg útvonalon közlekedő járat Boeing 747-400 típusú gépekkel.[174]
2020 a televízióbanszerkesztés
Műsorokszerkesztés
- február 21. – Elindul A klónok háborúja 7. évada a Disney+ csatornán.
- május 4. – Lezárul A klónok háborúja 7., egyben utolsó évada a Disney+ csatornán.
- október 30. – Elindul a A Mandalóri című sorozat 2. évada a Disney+ csatornán.
- december 18. – Lezárul a A Mandalóri 2. évada a Disney+ csatornán.
- az évfolyamán –
Csatornákszerkesztés
- január 1. – Megszűnik a Megamax és elindul a JimJam teljesen magyar változata, de ezen a napon kísérleti jelleggel elindul a HGTV is.
- január 7. – Elindul a History 2.
- március 2. – Arculatot vált az OzoneTV.
- március 15. – Megújul az M1 aktuális hírcsatorna.
- március 30. – Az Arena4 indulása, illetve a HGTV hivatalos magyar szinkronos indulása.
- május 18. – Átalakul a Humor+, amely TV2 Comedy néven folytatja tovább.
- június 1. – Elindul a Club MTV, az MTV Dance helyén.
- június 2. – 8 perc 46 másodpercre elsötétül a ViacomCBS néhány csatornája a rendőri túlkapás miatt.
- augusztus 1. – Arculatot vált a Spektrum és a Spektrum Home.
- augusztus 17. – Átalakul a Kiwi TV és felvette a TV2 Kids nevet.
- szeptember 12. – Elindul az M4 Sport+ csatorna, mely a Duna World-del osztott adásidőben működik.
- szeptember 30. – Arculatot vált az Investigation Discovery, és a neve lerövidült ID-re.
- október 1. – Arculatot vált az M2 és a Sport TV, illetve a TV2 Csoport lett hivatalosan a szlovén Planet TV tulajdonosa.
- október 4. – Arculatot vált a TV2.
- október 5. – Nevet és logót vált az MTV Rocks és a VH1 Classic, amely MTV 80s és MTV 90s néven folytatják a működésüket.
- október 15. – Átalakul a LiChi TV, amely TV2 Séf néven működik tovább.
- december 17. – Átalakult a Paramount Channel, amely Paramount Network néven működik tovább.
- december 31. – Megszűnik a Fine Living és a Discovery HD Showcase.
2020 a sportbanszerkesztés
- Tokió egy évvel később ad otthont a 2020. évi nyári olimpiai játékoknak.[175]
- Egy évvel eltolják az Európa 13 városában megrendezett 16. labdarúgó-Európa-bajnokságot, ami így az Tokiói olimpiához hasonlóan 2021-ben kerül megrendezésre.
- A svájci Lausanne-ban rendezik a 2020. évi téli ifjúsági olimpiai játékokat.[176]
- 2020. január – 2020-as férfi vízilabda-Európa-bajnokság
- Elmarad Szöulban a rövidpályás gyorskorcsolya-vb[177]
- 2020-as sakkvilágbajnokság
- 6. Világsakkfesztivál
2020 a tudománybanszerkesztés
- december 5. – A Hajabusza–2 japán aszteroida-kutató űrszonda teljesítette fő misszióját: a kisbolygón gyűjtött anyagmintákat tartalmazó kapszulája december 5-én sértetlenül földet ért.
2020 természeti katasztrófáiszerkesztés
2020 a vasúti közlekedésbenszerkesztés
2020 új világörökségi helyszíneiszerkesztés
2020 a zenébenszerkesztés
- május 12–16. – A COVID–19 pandémia miatt elmaradt az erre az időpontra kitűzött 2020-as Eurovíziós Dalfesztivál, amelyről Magyarország 2010 után először amúgy is távol maradt volna, mert lemondta a részvételét.
- október 17. – Bemutatják Szarka Tamás Missa Missio – Mise a legüldözöttebb vallásért című művét a Szent István-bazilikában, Budapesten.[178]
- Lady Gaga: Chromatica
- Kowalsky meg a Vega: Esszencia
Halálozások 2020-banszerkesztés
- január 1. – Aczél János, magyar származású, kanadai matematikus, a "Big Five" tagja (* 1924)
- január 4. – Gesztesi Károly, magyar színművész, szinkronszínész (* 1963)
- január 7. – Felföldi Anikó, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész (* 1938)
- január 9. – Ivan Passer, cseh filmrendező, forgatókönyvíró (* 1933)
- január 12. – Roger Scruton, angol konzervatív filozófus, esztéta (* 1944)
- január 18. – Makkai Ádám, kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító (* 1935)
- január 21. – Terry Jones, walesi származású komikus, író, színész, rendező, a Monty Python csoport tagja (* 1942)
- január 23. – Richly Zsolt, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező (* 1941)
- január 26. – Kobe Bryant, amerikai kosárlabdázó (* 1978)
- január 31. – Tornai József, Kossuth-díjas- és József Attila-díjas, író, költő, műfordító, a nemzet művésze (* 1927)
- február 1. – Andorai Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze (* 1948)
- február 5. – Kirk Douglas, Oscar-díjas amerikai színész (* 1916)
- február 12. – Wichmann Tamás, kilencszeres világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar kenus (* 1948)
- február 19. – Jens Nygaard Knudsen, a Lego-figurák alkotója (* 1942)
- február 23. – Göröcs János, olimpiai bronzérmes magyar labdarúgó, edző, csatár (* 1939)
- február 24. – Csukás István, Kossuth-díjas magyar író, költő, a nemzet művésze (* 1936)
- február 25.
- Kampis Miklós, Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze (* 1935)
- Hoszni Mubárak, politikus, Egyiptom elnöke 1981 és 2011 között (* 1928)
- február 28. – Bartók Mihály, Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. (* 1933)
- február 29. – Székely Éva, olimpiai bajnok magyar úszó, edző, a nemzet sportolója (* 1927)
- március 1. – Balsai István, magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (1990-2011), igazságügy-miniszter (1990-1994), az Alkotmánybíróság tagja (2011–2020) (* 1947)
- március 2. – Zana József, magyar színész (* 1938)
- március 4. – Javier Pérez de Cuéllar, perui politikus, az ENSZ főtitkára (1982–1986) (* 1920)
- március 11. – Chrudinák Alajos, magyar újságíró, televíziós (* 1937)
- március 18. – Alfred Worden, amerikai amerikai űrhajós (* 1932)
- március 27. – Kovács Zsuzsa, Jászai Mari-díjas magyar színművész (* 1945)
- április 5. – Honor Blackman, angol színésznő (* 1925)
- április 12. – Stirling Moss, angol autóversenyző, Formula–1-es pilóta (* 1929)
- április 15.
- Fekete György, Kossuth-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, MMA elnöke, a nemzet művésze (* 1932)
- Brian Dennehy, amerikai színész (* 1938)
- április 17. – Norman Hunter, világbajnok (1966) angol válogatott labdarúgó, edző (* 1943)
- május 1. – Borbás Mária, József Attila-díjas magyar műfordító, író, kiadói szerkesztő. (* 1930)
- május 3. – Szilágyi István, magyar színművész (* 1937)
- május 9. – Little Richard, amerikai énekes, dalszerző, zongorista (* 1932)
- május 11. – Jerry Stiller, amerikai színész, humorista (* 1927)
- május 12. – Michel Piccoli, francia színész és filmrendező (* 1925)
- május 26.
- Diószegi István, magyar történész (* 1930)
- Jerger Krisztina, Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész (* 1948)
- június 2. – Földi Teri, Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1934)
- június 3. – Kausz István, olimpiai bajnok magyar vívó (* 1932)
- június 7.
- Kő Pál, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár, a nemzet művésze (* 1941)
- Marót Péter, olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar kardvívó (* 1945)
- június 13. – Nemeshegyi Péter, római katolikus pap, jezsuita szerzetes, teológiai doktor (* 1923)
- június 16. – Csurka László, Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes és kiváló művész (* 1936)
- június 17. – Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, a nemzet sportolója (* 1935)
- június 18. – Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok, Európa és világbajnok magyar vízilabdázó, szövetségi kapitány (* 1972)
- június 19. – Ian Holm, brit színész (* 1931)
- június 21. – Bálint György (Bálint gazda), magyar kertészmérnök, országgyűlési képviselő (1994–1998) (* 1919)
- június 22. – Joel Schumacher, amerikai filmrendező (* 1939)
- június 26.
- Gyimesi László Lajos író, költő (* 1948)
- Radványi György Ybl Miklós-díjas építőművész (* 1949)
- július 6. – Ennio Morricone, kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző (* 1928)
- július 10.
- Jack Charlton, világbajnok angol válogatott labdarúgó, edző, Bobby Charlton testvére (* 1935)
- Koncz Ferenc, magyar politikus, tanár, polgármester, országgyűlési képviselő (* 1959)
- Tass Olga, olimpiai bajnok magyar tornász, edző (* 1929)
- július 12.
- Kelly Preston, amerikai modell, színésznő (* 1962)
- Szűcs Lajos, olimpiai bajnok magyar labdarúgó (* 1943)
- július 14. – Bogdán László, magyar politikus, Cserdi polgármestere, cigány polgárjogi aktivista. (* 1974)
- július 25. – Bajnok Béla magyar szobrászművész (* 1937)
- július 26. – Olivia de Havilland, kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő (* 1916)
- július 27. – Kósáné Kovács Magda, magyar tanár, politikus, országgyűlési és európai parlamenti képviselő, miniszter (* 1940)
- július 31. – Alan Parker, angol filmrendező (Pink Floyd: A fal, Angyalszív), producer, forgatókönyvíró (* 1944)
- augusztus 7. – Reigl Judit Kossuth-díjas magyar festőművész (* 1923)
- augusztus 11. – Trini Lopez amerikai énekes, gitáros, színész (* 1937)
- augusztus 12. – Kulcsár Gergely, magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző (* 1934)
- augusztus 13.
- Bácskai Lauró István, magyar filmrendező, forgatókönyvíró (* 1933)
- Sváby Lajos, Kossuth-díjas magyar festő (* 1935)
- augusztus 19. – Almási Ágnes, magyar világbajnok asztaliteniszező (* 1935)
- augusztus 28. – Chadwick Boseman, amerikai színész (Fekete Párduc) (* 1976)
- augusztus 28. – Szigeti Jenő, adventista lelkész, teológiai doktor (* 1936)
- augusztus 29. – Tótfalusi István, József Attila-díjas magyar író, nyelvész, műfordító, szerkesztő (* 1936)
- szeptember 5. – Jiří Menzel, Oscar-díjas cseh filmrendező (* 1938)
- szeptember 14. – Bertók László, Kossuth-díjas magyar költő, író (* 1935)
- szeptember 23. – Verebély Iván, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1937)
- október 25. – Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár (* 1941)
- október 31. – Sean Connery, Oscar-díjas skót színész (* 1930)
- november 3. – Szathmári István, magyar nyelvész, egyetemi tanár (* 1925)
- november 5. – Szőcs Géza, Kossuth-díjas magyar költő, politikus (* 1953)
- november 12. – Méray Tibor, Kossuth-díjas magyar író, újságíró (* 1924)
- november 18. – Benkő László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, billentyűs, zeneszerző, (Omega) (* 1943)
- november 20. – Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festőművész, a nemzet művésze (* 1930)
- november 21. – Mihály Tamás, Kossuth-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző (Omega) (* 1947)
- november 23. – Böröndi Tamás, magyar színész, színigazgató (* 1955)
- november 25. – Diego Maradona, világbajnok argentin labdarúgó, edző (* 1960)
- november 26. – Balázs Fecó, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész, zeneszerző (* 1951)
- november 28. – David Prowse, angol színész (Csillagok háborúja, Darth Vader) (* 1935)
- december 2. – Valéry Giscard d’Estaing, francia politikus, Franciaország elnöke (1974-1981) (* 1926)
- december 5. – Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, országgyűlési képviselő (* 1940)
- december 14. – Bergendy István, Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző (* 1939)
- december 17. – Jeremy Bulloch, angol színész (Csillagok háborúja, Boba Fett) (* 1945)
- december 29. – Pierre Cardin, francia divattervező (* 1922)
- december 30. – Sólyom-Nagy Sándor, Kossuth-díjas magyar operaénekes (* 1941)
Nobel-díjak és Nobel-díjasokszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Júliustól Finnország az unió soros elnöke (magyar nyelven). demokrata.hu, 2019. július 1. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ Keresztes Imre: Háború poraira? In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/2. (2113.) szám, 6. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Világ – 7 nap. Új kormány. Észak-macedón csere. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/2. (2113.) szám, 6. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Lemondott Zoran Zaev észak-macedón kormányfő, a Magyarországon politikai menedékjogot szerző elítélt bűnöző, Nikola Gruevszki fő ellenfele (magyar nyelven). 168ora.hu, 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Horvát elnökválasztás. Milanovic nyert (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. január 5. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Szepesi Anita: Beiktatták az új osztrák kormányt (magyar nyelven). napi.hu, 2020. január 7. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Gergely, Nyilas: Irán elismerte: lelőtte az ukrán utasszállítót (magyar nyelven). index.hu, 2020. január 11. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Beiktatták hivatalába a régi-új spanyol miniszterelnököt (magyar nyelven). 168ora.hu, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Világ – 7 nap. Öbölbeli lavírozás. Meghalt az ománi szultán. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/3. (2114.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/2020
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.