A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1929
1929 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1929 |
Ab urbe condita | 2682 |
Bahái naptár | 85 – 86 |
Berber naptár | 2879 |
Bizánci naptár | 7437 – 7438 |
Buddhista naptár | 2473 |
Burmai naptár | 1291 |
Dzsucse-naptár | 18 |
Etióp naptár | 1921 – 1922 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1984 – 1985 |
Shaka Samvat | 1851 – 1852 |
Holocén naptár | 11929 |
Iráni naptár | 1307 – 1308 |
Japán naptár | 2589 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4625–4626 |
Kopt naptár | 1645 – 1646 |
Koreai naptár | 4262 |
Muszlim naptár | 1347 – 1348 |
Örmény naptár | 1378 ԹՎ ՌՅՀԸ |
Thai szoláris naptár | 2472 |
Zsidó naptár | 5689 – 5690 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934
Események
Határozott dátumú események
- január 6. – I. Sándor jugoszláv király – a szerb-horvát konfliktusból fakadó kormányozhatatlanságra hivatkozva bevezeti a diktatúrát. Az új kormányfő Petar Živković tábornok. (1918-1929 között 23 alkalommal változott a kormány összetétele.)[1]
- január 7. – Ante Pavelić megalakítja a horvát usztasa mozgalmat. (Harcot hirdet a fennálló állammal szemben, melynek módszere a terror.)[1]
- február 1. – Antonín Švehla csehszlovák miniszterelnök – súlyos betegségére hivatkozva – lemond, az új kormányt az agrárpárti František Udržal vezeti.[2]
- február 11. – Az olasz állam és a pápaság megköti a lateráni egyezményt. (Ezzel megoldódik a „római kérdés”, létrejön a Vatikánvárosi Állam, és rendeződik a pápaság 1870 óta ellentmondásos helyzete Rómában, illetve Olaszországban. Az egyezményhez kapcsolódó konkordátum szerint a katolikus vallás Olaszországban államvallássá lesz.)
- március 4. – Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 31. elnökét, Herbert Hoovert.[3]
- április 14. – Lengyelországban megalakul Kazimierz Switalski kormánya, melyben elsősorban Józef Piłsudski közeli és megbízható hívei a miniszterek. (Piłsudski hívei kilépnek a Lengyel Szocialista Pártból.)[4]
- május 16. – Megrendezik az első Oscar-gálát.
- június 19. – Radola Gajdát, a csehszlovák Fasiszta Nemzeti Közösség vezetőjét két hónapos szabadságvesztésre ítélik hadügyminisztériumi iratok kicsempészésének kísérletéért.[5]
- július 17. – A jugoszláv államvédelmi törvény alapján Ante Pavelić-et távollétében halálra ítélik.[1]
- augusztus 31. – A német háborús jóvátételről tárgyaló hágai konferencia egynegyedére – hozzávetőlegesen egymilliárd dollárra – csökkenti a Csehszlovákiára 1919-ben kirótt ún. „felszabadítási” adót, melyet 37 éven át kellett volna fizetni.[5]
- szeptember 29. – Budapesten megalakul a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság.
- október 1. – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát.
- október 3. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság neve Jugoszláv Királyságra változik; egyúttal az új közigazgatási rendszer 9 bánságra osztja fel az országot.[6]
- október 5. – Vojtech Tukát, a Szlovák Néppárt egyik vezetőjét, Magyarország javára folytatott államellenes tevékenység vádjával 15 évi szabadságvesztésre ítélik. (Tiltakozásul a Szlovák Néppárt kiválik a kormánykoalícióból.)[5]
- október 17. – Átadják a Tiszaugi hidat.
- október 24. – A „fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete.[7]
- október 26. – A csehszlovák hatóságok házkutatást tartanak a magyar Országos Keresztényszocialista Párt székházában és Szüllő Géza pártelnök, illetve Dobránszky János alelnök lakásán.[5]
- október 27. – A csehszlovák kormánykoalíció felbomlása miatt kiírt parlamenti választásokon 15%-kal ismét az agrárpárt szerzi meg a legtöbb szavazatot. (A magyar pártok, közös listán kilenc mandátumhoz jutnak.)[5]
- november 17. – Szegeden felszentelik a harmadik Szent Rozália-kápolnát.
- november 29. – Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley) elsőként repülnek át a Déli-sark fölött, Floyd Bennett nevű gépükkel.
- december 3. – Megalakult a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség. (A szövetség első elnöke gróf Széchenyi Emil, alelnök Ugron Gábor és Véghelyi Dezső.)
- december 7. – Új alkotmány Ausztriában.
- december 29. – Lengyelországban Kazimierz Bartel alakít kormányt.[4]
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Világkiállítás Barcelonában.[8]
- A lengyel nemzetgyűlés 6 képviselőklubja (közép- és baloldali ellenzéki pártok) „Centrolew” (Középbal) néven ellenzéki blokkban egyesül, s megdönti a Switalski-kormányt.[4]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1929-ben
1929 a tudományban
1929 a légi közlekedésben
1929 a vasúti közlekedésben
1929 a filmművészetben
1929 az irodalomban
- Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond veszi át a Nyugat szerkesztését
- József Attila: Nincsen apám se anyám
- Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli - Szamádás c. verseskötetben jelenik meg
- Kosztolányi Dezső: Írástudatlanok árulása... – röpirat
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három. – vígjáték, színmű
- Lengyel József: Visegrádi utca – regény
- Illés Béla: Ég a Tisza – regény
- Robert Seymour Bridges: A szépség testamentuma (The Testament of Beauty) – vers
- Richard Aldington: Hősi halál (Death of a Hero) – regény
- John Cowper Powys: Wolf Solent (Wolf Solent) – regény
- William Faulkner: Sartoris (Sartoris) – regény – John Sartoris, az író ükapja története
- William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury) – regény
- Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) – regény
- Sinclair Lewis: Dodsworth (Dodsworth) – regény
- Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz (Berlin Alexanderplatz) – regény, korszakos mű
- Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) – regény (a címe idővel szállóige lett)
- Franz Werfel: Barbara avagy a jámborság (Barbara oder die Frömmigkeit) – regény
- Axel Munthe: San Michele regénye (Boken om San Michele) – bestseller regény
- Jean Giraudoux: Amphitryon 38 (Amphitryon 38) – vígjáték, színmű
- Jean Cocteau: Veszedelmes éden, vagy rettenetes gyerekek (Les Enfants Terribles) – novella
- Antoine de Saint-Exupéry: A déli futárgép (Courrier sud) – regény
- Alberto Moravia: A közönyösök (Gli indifferenti) – regény az olasz fasizmus világáról
- Mateiu Caragiale: Aranyifjak kora (Craii de Curtea-Veche) – regény (román)
- Rafael Alberti: Mész és dal (Cal y canto) – avantgárd verses kötet (spanyol / katalán)
- Rafael Alberti: Az angyalokról (Sobre los Ángeles) – verses kötet
- Rómulo Gallegos: Donna Barbara (Doña Bárbara) – regény (Venezuela)
- Vlagyimir Majakovszkij: Gőzfürdő (Banja) – színpadi szatíra
- Vlagyimir Majakovszkij: Poloska (Klop) – színpadi szatíra
- Borisz Leonyidovics Paszternak: Védlevél (Ohrannaja gramota) – önéletrajzi esszé
- Władysław Broniewski: Párizsi kommün (Komuna paryska) – vers (lengyel)
- Branislav Nušić: A miniszter felesége (Gospođa ministarka) – vígjáték, színmű
- Miroslav Krleža: Glembay Ltd. (Gospoda Glembajevi) – dráma, kimagasló mű
1929 a zenében
- január 9. – Kacsóh Pongrác Dorottya című dalművének posztumusz bemutatója Szegeden.
- február 19. – Bartók Béla III. vonósnégyesének bemutatója
- március 20. – Bartók Béla IV. vonósnégyesének premierje
- Bartók Béla rapszódiáinak bemutatója
- március 29. – Liszt Ferenc Via crucis című, 1879-ben befejezett passióját először az 50. évforduló nagypéntekén mutatták be Magyarországon a fővárosban, Budapesten Harmat Artúr vezényletével.
1929 a sportban
Születések
- január 2. – Lux Elvira magyar szexuálpszichológus († 2016)
- január 3. – Sergio Leone olasz filmrendező († 1989)
- január 13. – Nagy Marianna Európa-bajnok magyar műkorcsolyázó († 2011)
- január 15. – Kiss Dezső magyar fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja († 2001)
- január 23. – Polányi János Nobel-díjas magyar kémikus
- január 24. – Dési Ábel magyar költő, prózaíró, kritikus, publicista († 2008)
- január 27. – Garai Gábor magyar költő, író, műfordító († 1987)
- január 27. – Gurics György világbajnok magyar birkózó, edző († 2013)
- február 2. – Věra Chytilová cseh filmrendező († 2014)
- február 3. – Zilai János magyar szőlész, egyetemi tanár († 2009)
- február 12. – Gombos Katalin magyar színésznő, érdemes művész, Sinkovits Imre felesége († 2012)
- február 19. – Litván György magyar történész († 2006)
- február 23. – Herbert Mies német, kommunista politikus († 2017)
- február 23. – Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenei gyűjtő († 1975)
- február 27. – Fodor András magyar költő, esszéíró († 1997)
- március 7. – Székely János magyar író, költő († 1992)
- március 27. – Heil József magyar festőművész († 2022)
- március 28. – Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2016)
- március 28. – Lemhényiné Tass Olga olimpiai bajnok magyar tornász († 2020)
- április 1. – Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista († 2023)
- április 8. – Jacques Brel énekes, színész († 1978)
- április 10. – Max von Sydow svéd színész († 2020)
- április 17. – Urbán Aladár történész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa († 2019)
- április 22. – Michael Francis Atiyah brit matematikus († 2019)
- április 24. – Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus († 2010)
- április 26. – Lámfalussy Sándor magyar közgazdász († 2015)
- április 27. – Nyina Ponomarjova Európa-bajnok és kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz diszkoszvető († 2016)
- május 4. – Audrey Hepburn Oscar-díjas holland-angol színésznő († 1993)
- május 6. – Paul Lauterbur amerikai kémikus († 2007)
- május 10. – Kányádi Sándor Kossuth-díjas romániai magyar költő, a nemzet művésze († 2018)
- május 12. – Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 2019)
- május 30. – Doina Cornea román költőnő, ellenzéki személyiség († 2018)
- június 10. – James McDivitt amerikai űrhajós († 2022)
- július 2. – Lányi Zsolt magyar kisgazda politikus († 2017)
- június 13. – Víctor Israel spanyol (katalán) színész († 2009)
- július 5. – Zám Tibor író, tanár, szociográfus († 1984)
- július 6. – Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2015)
- július 25. – Vaszilij Makarovics Suksin orosz író, színész, filmrendező († 1974)
- július 28. – Jacqueline Kennedy Onassis amerikai first lady (1961-1963) († 1994)
- augusztus 1. – Hafizullah Amin afgán elnök († 1979)
- augusztus 4. vagy 24. – Jasszer Arafat palesztin vezető († 2004)
- augusztus 5. – Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 1988)
- augusztus 10. – Tamara Buciuceanu román színésznő, a „román vígjáték nagyasszonya” († 2019)
- augusztus 17. – Francis Gary Powers, az amerikai légierő tisztje († 1977)
- augusztus 18. – Horváth Teri Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
- augusztus 23. – Czibor Zoltán labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1997)
- augusztus 24. – Moldován Stefánia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő († 2012)
- augusztus 26. – Sz. Jónás Ilona magyar történész, középkor-kutató († 2017)
- szeptember 3. – Irene Papas, görög színésznő, énekesnő († 2022)
- szeptember 5. – Gyarmati István magyar fizikus, fizikokémikus, az MTA tagja († 2002)
- szeptember 9. – Simonek Lídia világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó († 2013)
- szeptember 14. – Hans Clarin német színész († 2005)
- szeptember 15. – Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus († 2019)
- szeptember 20. – Bitskey Tibor Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2015)
- szeptember 20. – Anne Meara amerikai színésznő, humorista († 2015)
- szeptember 21. – Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979)
- szeptember 22. – Váradi Hédi Kossuth-díjas magyar színésznő († 1987)
- október 19. – Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja († 2000)
- október 19. – Mihail Petrovics Szimonov szovjet/orosz mérnök, repülőgéptervező († 2011)
- október 31. – Bud Spencer (Carlo Pedersoli) olasz filmrendező, színész († 2016)
- november 5. – Kékesi László Ybl-díjas építész († 1988)
- november 9. – Kertész Imre Nobel-díjas író († 2016)
- november 12. – Grace Kelly Oscar-díjas amerikai színésznő, Monaco nagyhercegnője († 1982)
- november 12. – Michael Ende német író († 1995)
- november 14. – Beck Mihály magyar kémikus († 2017)
- november 20. – Gérecz Attila magyar költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja († 1956)
- november 22. – Görgey Gábor József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, politikus († 2022)
- november 23. – Kapitány István magyar repülőgép vezető, Malév-főpilóta († 1962)
- november 25. – Gross Arnold Kossuth-díjas magyar grafikus, festő, a nemzet művésze († 2015)
- december 9. – Bob Hawke ausztrál kormányfő († 2019)
- december 9. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező († 1989)
- december 12. – Seregi László Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus († 2012)
- december 13. – Christopher Plummer Oscar-díjas kanadai színész († 2021)
- december 19. – Aszódi Pál magyar jogász, politikus († 2009)
- december 28. – Bori Imre magyar író, irodalomtörténész, kritikus († 2004)
Halálozások
- január 25. – gróf Almásy Imre főispán, a felsőház tagja (* 1868)
- február 8. – Rákosi Jenő író, újságíró (* 1842)
- március 20. – Ferdinand Foch francia marsall (* 1851)
- március 21. – Batthyány Ilona grófnő († 1842)
- március 25. – Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója (* 1857)
- április 4. – Karl Benz német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője (* 1844)
- április 20. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya (* 1862)
- május 2. – Vargha Gyula költő, statisztikus, az MTA tagja (* 1853)
- június 11. – ifj. Andrássy Gyula politikus, volt külügyminiszter (* 1860)
- június 16. – Oldfield Thomas angol zoológus (* 1858)
- június 20. – Olgyai Viktor festőművész, grafikus (* 1870)
- június 21. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes, Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja (* 1890)
- augusztus 17. – Benedek Elek író, meseíró (* 1859)
- augusztus 22. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka (* 1855)
- szeptember 23. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865)
- október 23. – Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875)
- október 24. – Tost Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter (* 1846)
- október 28. – Osvát Ernő szerkesztő, író (* 1877)
- október 28. – Iszer Károly magyar labdarúgás egyik megalapítója (* 1860)
- november 10. – Lichteneckert István olimpiai bronzérmes tőrvívó (* 1892)
- november 18. – Kunfi Zsigmond (er. Kohn), magyartanár, szociáldemokrata politikus, miniszter, népbiztos (* 1879)
- december 2. – Bátor Szidor zenetanár, zeneszerző (* 1860)
- december 10. – Franz Rosenzweig német filozófus, történész (* 1886)
- december 23. – Tóth János magyar államtitkár, belügyminiszter, felsőházi tag, országgyűlési képviselő (* 1864)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Louis de Broglie |
Kémiai | Arthur Harden, Hans von Euler-Chelpin |
Orvosi-fiziológiai | Christiaan Eijkman, Sir Frederick Gowland Hopkins |
Irodalmi | Thomas Mann |
Béke | Frank B. Kellogg |
Jegyzetek
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136-137. o.
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 849 6, 182. oldal
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 137. o.
- ↑ Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, , 1999. 337. p. ISBN 963-9215-51-1
- ↑ Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1929 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1929
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.