A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Seregi László | |
Született | Széplaki László 1929. december 12. Budapest |
Elhunyt | 2012. május 11. (82 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Jellen Katalin (1953-2012) |
Gyermekei | Seregi Katalin 1964 Seregi László 1967 |
Foglalkozása | táncos, koreográfus |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-93) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregi László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Seregi László (eredeti neve: Stern László) (Budapest, 1929. december 12. – Budapest, 2012. május 11) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A 20. századi magyar balett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. Gyermekei és a Magyar Állami Operaház, kezdeményezésére díjat nevezett el róla.[1]
Életpályája
Szülei Széplaki (Stern) Ferenc és Kerekes (Kohn) Margit voltak.[2] Grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben a Honvéd Művészegyüttesbe. Már e néptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, amikor 1953-ban elkészítette a Reggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Itt balettet is tanult, Nádasi Marcellától. 1957-től már az operaház balettegyüttesében táncolt, ahol Carl Millöcker A koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, a Spartacusszal. Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el a Bartók-balettekkel, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin új megformálásával (1970).
Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta fel Csontváry Kosztka Tivadar látványvilágát A cédrusban, amerikai tanulmányútja hatására pedig több Bernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusában Shakespeare-művek táncadaptációit (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. Mindezzel Harangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl. Dortmund, Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Szentpétervár, Kijev, Berlin, Monte-Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London Zürich, Düsseldorf, Sydney). Állandó asszisztense Kaszás Ildikó.
1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt. Lőrinc György utódaként az őáltala kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként: 11; koreográfusként: 40, rendezőként: 162.[3]
Táncosként
- Kipphardt: Shakespeare kerestetik - Fridolin
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor
- Fényes Szabolcs: Maya - Dixi
- Sztravinszkij: A katona története - a katona
- Hacsaturjan: Gajane - Lezginka
- Weiner Leó: Csongor és Tünde - Berregh
- Szabó Ferenc: Ludas Matyi - második komédiás
- Beaumarchais: A sevillai borbély - Figaro
- Milhaud: Francia saláta - Coviello
- Miller: Édes fiaim - Chris Keller
Koreográfusként
- Szolovjov-Vitkovics: Csendháborító (1959)
- Csehov: Cseresznyéskert (1960)
- William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1960)
- Gozzi: Turandot hercegnő (1961)
- Ránki György: Hölgyválasz (1961)
- Carl Millöcker: A koldusdiák (1962)
- Rossini: Tell Vilmos (1963)
- Kosma: Elektronikus szerelem (1963)
- Orff: Az okos lány (1964)
- Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965, 1972, 1976, 1982, 1998)
- Gounod: Faust (1966, 1974, 1978)
- Wagner: Tannhäuser (1967, 1970)
- Strauss: A denevér (1967)
- Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas (1968)
- Gershwin: Porgy és Bess (1970, 1973, 1981)
- Kacsoh-Kenessey: János vitéz (1971)
- Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (1976)
- Durkó Zsolt: Mózes (1977)
- Mozart: Don Giovanni (1982)
- Wagner: Parsifal (1983)
- Andrew Lloyd Webber: Macskák (1983, 1990-1991, 1993)
- Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban (1983)
- William Shakespeare: Téli rege (1992)
- Gershwin: Bolondulok érted (1995)
- Bart: Oliver! (1997)
- Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja (2003)
Balettek
- Aram Hacsaturján: Spartacus (1968)
- Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970, 1981)
- Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1970, 1981)
- Léo Delibes: Sylvia (1972)
- Hidas Frigyes: A cédrus (1975)
- Paul Hindemith: Kamarazene No. 1. (1977)
- Leonard Bernstein: Szerenád (1977)
- Leonard Bernstein: A városban (1977)
- Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra (1978)
- Johann Sebastian Bach: Air (1978)
- Szergej Szergejevics Prokofjev: Rómeó és Júlia (1985)
- Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom (1989)
- Goldmark Károly – Hidas Frigyes: A makrancos Kata (1994)
- Sas József: Kisebbségi balett (1999)
Táncbetétek musicalekhez
- Jerry Herman: Hello, Dolly (1998, Bécs)
Díjai, kitüntetései
- Erkel Ferenc-díj (1969)
- Érdemes művész (1972)
- SZOT-díj (1975)
- Nagy Osztrák Érdemkereszt (1976)
- Kiváló művész (1978)
- Kossuth-díj (1980)
- A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989)
- Budapestért díj (1993)
- Pro Urbe Budapest díj (1997)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
- A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíja (2003)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)
- Hazám-díj (2005)
- Prima Primissima díj (2005)
- Gundel művészeti díj (2009)
Jegyzetek
- ↑ http://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/ Archiválva 2012. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Seregi-díjat alapított az Operaház. Magyar Hírlap. 2012. december 12.
- ↑ Házasságkötési bejegyzésük a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 518/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- ↑ 2013. január 17-i lekérdezés
Források
- Kaán Zsuzsa: Seregi. Nemzetközi tánc- és kultúra alapítvány, Bp. 2005
- Körtvélyes Géza: Hagyomány és újítás egysége az Operaház balettszínpadán (Kritika, 1989/4)
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Mai születésnapos: Seregi László, a nagy magyar balettáncos (sic!) Archiválva 2019. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.