A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Melis György | |
Született | 1923. július 2.[1][2][3] Szarvas |
Elhunyt | 2009. november 27. (86 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
Beceneve | Nyuszi |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Melis Mihály Szrnka Judit |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-95) |
Zenei pályafutása | |
Műfajok | opera |
Aktív évek | 1949–2008 |
Kiadók | Decca Hungaroton |
Hangszer | énekhang |
Hang | bariton |
A Wikimédia Commons tartalmaz Melis György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27.) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Élete
Békés vármegyei szlovák paraszti családból származott. A Szarvashoz tartozó Csipkár soron lévő tanyán született, hetedik gyermekként. A család szlovákul beszélt, fiuk is csak ötéves korára tanult meg magyarul. Apja, Melis Mihály fiát is földművesnek szánta, csak tanítója rábeszélésére engedte, hogy hat osztályt járjon, majd a helyi gimnáziumot is elvégezte. Az Evangélikus Újtemplomban énekelt, Bartos Pál lelkész fedezte fel tehetségét, és a gyülekezet patronálta. Önképzéssel megtanult nagybőgőzni is, játszott a város zenekarában.
1943-ban került Budapestre, hogy a Műegyetem építészhallgatója legyen, de a vonzóbb énekesi pálya miatt próbát énekelt Rosthy Annie-nál, akinek rövid időre magántanítványa is lett. Az ő tanácsára felvételizett 1944 tavaszán a Zeneakadémiára, de tanulmányait a háború miatt csak a következő évben kezdhette el, Molnár Imre, Sallay Józsa, majd Révhegyi Ferencné növendékeként. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár szerződtette egy vizsgaelőadás alapján, 1949-ben. Az év október 18-án debütált Bizet Carmenjének Moraleseként. Első főszerepe a Don Pasquale Malatesta doktora volt, 1950. március 24-én. 1951-ben szerezte meg énekesi oklevelét.
Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel hetvenet) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést. 1989 óta az Operaház örökös tagja. 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését, a Così fan tuttéban.
Szerte Európában és a tengerentúlon is (Egyesült Államok, Mexikó) nagy sikerrel vendégszerepelt.
A Milánói Scalában – Marton Évával – énekelte a Kékszakállú herceg vára címszerepét.
Gyakran és szívesen énekelte a magyar nóta remekeit is.[5]
Emlékezete
- Egykori gimnáziumában alapítvány viseli a nevét.
- Szarvason a Jobbik Magyarországért Mozgalom javaslatára 2010-ben utcát neveztek el róla.
- Ugyanitt egészalakos bronz szobra is megtalálható.
Szerepei
- Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – A kékszakállú
- Ludwig van Beethoven: Fidelio – Don Fernando
- Berté Henrik: Három a kislány – Tschöll Keresztély; Schober
- Georges Bizet: Carmen – Escamillo; Morales
- Domenico Cimarosa: Titkos házasság – Robinson gróf
- Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – címszerep
- Pjotr Iljics Csajkovszkij: A pikk dáma – Jeleckij herceg
- Claude Debussy: Pelléas és Mélisande – Golaud
- Gaetano Donizetti: A csengő – Enrico
- Gaetano Donizetti: Don Pasquale – címszerep; Malatesta
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Cillei Ulrik
- Erkel Ferenc: Bánk bán – Tiborc; Petur bán; Biberach
- Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Balogh Ádám
- Georg Friedrich Händel: Rodelinda – Bertaric
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – Kukorica Jancsi; A francia király; Strázsamester
- Kodály Zoltán: Háry János... – címszerep; Napóleon
- Kodály Zoltán: Székelyfonó – A kérő
- Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Tonio
- Julij Szergejevics Mejtusz: Az Ifjú Gárda – Jevgenyij Sztahovics
- Stanisław Moniuszko: Halka – Janusz
- Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Szelim basa
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Almaviva gróf
- Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – címszerep
- Wolfgang Amadeus Mozart: Così fan tutte – Guglielmo; Don Alfonso
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Papageno; Öreg pap
- Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Hovanscsina – Saklovityij
- Jacques Offenbach: Kékszakáll – Popolani
- Carl Orff: Az okos lány – Király
- Petrovics Emil: C’est la guerre – Férj
- Polgár Tibor: A kérők – Károly
- Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Lescaut hadnagy
- Giacomo Puccini: Bohémélet – Marcel
- Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – címszerep
- Giacomo Puccini: Turandot – Ping
- Ránki György: Pomádé király új ruhája – Garda Roberto
- Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas – Dodon cár
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Figaro
- Gioachino Rossini: Ory grófja – Roberto
- Johann Strauss d. S.: A denevér – Dr. Falke
- Johann Strauss d. S.: A cigánybáró – Zsupán Kálmán; Gábor diák
- Richard Strauss: Salome – Johanaan
- Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig – Pósalaky
- Szokolay Sándor: Sámson – címszerep
- Giuseppe Verdi: Nabucco – címszerep
- Giuseppe Verdi: Macbeth – címszerep
- Giuseppe Verdi: A trubadúr – Luna gróf
- Giuseppe Verdi: Rigoletto – Marullo
- Giuseppe Verdi: La Traviata – Georges Germont; Douphol báró
- Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – Don Carlos
- Giuseppe Verdi: Álarcosbál – René
- Giuseppe Verdi: Aida – Amonasro
- Giuseppe Verdi: Don Carlos – Posa márki
- Giuseppe Verdi: Otello – Jago
- Giuseppe Verdi: Falstaff – címszerep
Filmjei
- Erkel (1952)
- „C'est la guerre” (1964, tv-film)
- Denevér (1965, tv-film)
- A csengő (1966, tv-film)
- Don Giovanni (1966, színházi közvetítés a Komische Operből, NDK)
- Nem várok holnapig... (1967)
- A kékszakállú herceg vára (1970, tv-film)
- Gianni Schicchi (1975, tv-film)
- Barrabás (1977, tv-film)
- A sevillai borbély (1977, tv-film)
- Otelló (1978, tv-film)
- Bajazzók (1979, tv-film)
- Névtelen hősök (1982, tv-film)
- Székelyfonó (1982, tv-film)
- Az élet muzsikája – Kálmán Imre (1984)
- Hoffmann meséi (1984, tv-film)
- Hány az óra, Vekker úr? (1985)
- Banánhéjkeringő (1987)
- Három a kislány (1988, tv-film)
- Szomszédok, 82–84. rész (1990, tv-sorozat)
- Esküdtszéki tárgyalás (1991, tv-film)
- Balekok és banditák (1997)
Számos mozi- és tv-filmben kölcsönözte a hangját színészeknek.
Díjai, elismerései
- Liszt Ferenc-díj (1954, 1957, 1973)
- Érdemes művész (1959)
- Kossuth-díj (1962)
- Kiváló művész (1967)
- Kazinczy-díj (1974)
- Munka Érdemrend – arany fokozat (1980)
- Szarvas díszpolgára (1986)[6]
- Bartók–Pásztory-díj (1986)
- A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1989)
- Erzsébet-díj (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
- Inter-Lyra-díj (1998)[7]
- Magyar Örökség díj (1998)
- Budapestért díj (1998)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003)
- Hazám-díj (2003)
- Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (2003)
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
- Gundel művészeti díj (2003)
- Táncsics Mihály-díj (2005)
- Prima díj (2008)
Kép és hang
- Háry János toborzó[halott link]
- Tiszán innen Dunán túl Partnere: Marton Éva
- Tiszán innen Dunán túl Partnere: Máté Ottilia
- Nyugodjék békében[halott link]
- Sevillai borbély
- Álmaimban valahol[halott link]
- Mecseki csárdás; Paprika só[halott link]
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Melis György magyarnótalemezei
- ↑ http://www.szarvas.hu/onkormanyzat/kituntetesek/680-szarvas-v%C3%A1ros-d%C3%ADszpolg%C3%A1ra-kit%C3%BCntet%C5%91-c%C3%ADm-adom%C3%A1nyoz%C3%A1sa?l=[halott link]
- ↑ Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html
Források
- Rajk András: Melis György Múzsák é. n. ISBN 963-564-139-7
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Café Momus - Pályák, szerepek
Irodalom
- Rajk András: Melis György. Budapest, 1984, 1985. Múzsák Közművelődési K. ISBN 9635630999 (1984), ISBN 9635641397 (1985)
- Melis György. Szerk. Horváth Péter, Szegvári Katalin. Budapest, 1998. Pallas Stúdió (Örökös tagság), ISBN 9639022780
- Winkler Gábor: Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről. Budapest, 2009. Tudomány, ISBN 9789638194657
További információk
- Az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyászjelentése
- A Magyar Állami Operaház gyászjelentése[halott link]
- FN.HU
- METROPOL.HU
- M1 Híradó
- FIDELIO
- Az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyászjelentése
- M1 Hatórai tea, Szinetár Miklós visszaemlékezése. 2009. november 27.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.