Tóth Aladár (zenetudós) -

	Tóth Aladár
	Életrajzi adatok
Születési név	Tóth Aladár János Mária
Született	1898. február 4.; Székesfehérvár
Elhunyt	1968. október 18. (70 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Gergely Magdolna (1925–1935); Fischer Annie (1937–1968)
Szülei	Tóth Aladár János Miklós; Zelenák Mária Julianna Irén
	Pályafutás
Díjak	Kossuth-díj (1952)
Tevékenység	zenetudós; zenetörténész; zenekritikus;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Aladár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a zenetudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Aladár (egyértelműsítő lap).

Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest, 1968. október 18.) Kossuth-díjas magyar zenetörténész, zenekritikus.

Élete

Székesfehérváron született Tóth Aladár és Zelenák Mária gyermekeként. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott, majd 1925-ben doktori fokozatot szerzett Adatok Mozart zenedrámáinak esztétikájához című disszertációjával. Zenekritikus volt 1920-ban az Új Nemzedék, 1923-tól 1939-ig a Pesti Napló és a Nyugat című lapoknál, miközben 1926-tól 1929-ig a Zenei Szemle főmunkatársa volt. Kritikáiban elsőként értékelte Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó, valamint a feltörekvő új művészgeneráció műveit és munkásságát. 1930–31-ben, Szabolcsi Bencével közösen szerkesztője, részben írója volt a kétkötetes Zenei lexikonnak, amelynek átdolgozott, kibővített kiadása volt az 1960-as évek közepén megjelent háromkötetes Zenei lexikon.

1937-ben feleségül vette Fischer Annie zongoraművésznőt. A szélsőjobboldali politika térnyerése és felesége származása miatt 1940-ben Svédországba emigráltak, ahol oktatással és előadásokkal tartották fenn magukat. 1946-ban tértek haza. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a Operaház igazgatójává. E minőségében 1947-ben leszerződtette vezető karmesternek az Amerikából Európába visszatért Otto Klemperert, akivel – hároméves budapesti tartózkodása alatt – az Operaház emlékezetes korszakát teremtette meg. Ezt követően is sikeresen küzdött a hivatalos kultúrpolitika korlátozó törekvései ellen, Bartók és Richard Wagner műveinek folyamatos repertoáron tartásáért állandó támadások kereszttüzében állt. 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956 őszén az operai „Forradalmi Tanácskozás” botrányos körülmények között – távollétében – szeptember 30-ai hatállyal leváltotta, nyugdíjba ment, és ettől kezdve viszonylagos visszavonultságban élt, egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig.

Fontosabb írásai

Figaro lakodalma. Vígopera. Zenéjét szerezte W. A. Mozart. Ismerteti Tóth Aladár; Singer és Wolfner, Bp., 1928 (Operaismertetők, 7-8.)
Adler, G.: Handbuch der Musikgeschichte (a mű magyar fejezet), 1924, 1930
Zenei lexikon 1–2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930–1931
Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
Zoltán Kodály. Universal, Bécs, 1934
Liszt Ferenc a magyar zene útján; Magyar Kórusművek, Bp., 1940 (Népszerű zenefüzetek)
Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941
Verdi művészi hitvallása; Hollósy Nyomda, Bp., 1941 (A Zene könyvtára)
Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon 1–3.; átdolg., új kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1965
Tóth Aladár válogatott zenekritikái, 1934-1939; sajtó alá rend. Bónis Ferenc, bev. Lukács György; Zeneműkiadó, Bp., 1968 (Magyar zenetudomány, 11.)
Zeneesztétikai, kritikai cikkek és tanulmányok különböző lapokban

Irodalom

Karczag Márton: Aranykalickában – Tóth Aladár élete és kora (Opera, 2019) ISBN 978-615-81066-2-7

Jegyzetek

↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 359/1925. folyószáma alatt, 2019. október 23.
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 565/1937. folyószáma alatt, 2019. október 23.
↑ ^a ^b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 16.)

Források

Szabolcsi Bence, Tóth Aladár: Zenei lexikon 3. Zeneműkiadó, Budapest, 1965, 532 o.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Bolvári-Takács Gábor: „Nem Mozart művészetét akarjuk támadni”. Kísérlet az Operaház politikai átszervezésére 1950-ben in Muzsika 53. évf. (2010) 9. sz. 12–19. o.
Breuer János: A zenekritika távlatai. Jemnitz Sándor és Tóth Aladár munkásságáról in uő: Bartók és Kodály. Tanulmányok századunk magyar zenetörténetéhez. Magvető Kiadó, Budapest, 1978, 343–372. o. ISBN 963270794X
A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, Budapest, 1984 ISBN 9633305241

További információk

Tóth Aladár Zeneiskola – Névadónkról

Komolyzenei portál
Operaportál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_Aladár_(zenetudós)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 359/1925. folyószáma alatt, 2019. október 23.

[2] Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 565/1937. folyószáma alatt, 2019. október 23.

[9c437e0586dfa849078e3348e85e8515303b9134-3] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[7001442ee70bf6425bcb4bf5f897c2887384a280-4] FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 16.)

[3]

[4]

[1]

[2]

Tóth Aladár
Életrajzi adatok
Születési név	Tóth Aladár János Mária
Született	1898. február 4.^[3] Székesfehérvár
Elhunyt	1968. október 18. (70 évesen)^[3]^[4] Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Gergely Magdolna (1925–1935)^[1] Fischer Annie (1937–1968)^[2]
Szülei	Tóth Aladár János Miklós Zelenák Mária Julianna Irén
Pályafutás
Díjak	Kossuth-díj (1952)
Tevékenység	zenetudós zenetörténész zenekritikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)