Nádasdy Kálmán
Vajda M. Pál felvétele
Született	Graff Kálmán[1] 1904. november 25.[2] Budapest
Elhunyt	1980. április 17. (75 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Birkás Lilian (1946 – 1980. április 17.)
Gyermekei	Nádasdy Ádám
Foglalkozása	filmrendező színházi rendező operarendező színigazgató fordító forgatókönyvíró
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1926–1932)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950) Magyarország Kiváló Művésze díj (1952) Kossuth-díj (1954) Kossuth-díj (1965)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-53)
A Magyar Állami Operaház igazgatója
Hivatali idő 1962. április 1. – 1966. július 31.
Előd	Fajth Tibor
Utód	Lukács Miklós
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő 1964 – 1972
Előd	Jeney Jenő
Utód	Várkonyi Zoltán
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádasdy Kálmán (született Graff, névváltozat Graf, külföldön Kálmán von Nádasdy) (Budapest, 1904. november 25. – Budapest, 1980. április 17.) háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató, műfordító.

Életpályája

Graf Ignác ügyvéd és Eltér Ilona gyermekeként született Budapesten.^[3] Segédrendezőként került a budapesti Operaházhoz, 1923-ban. 1926 és 1932 között zeneszerzést tanult a Zeneakadémián, ahol Kodály Zoltán volt a tanára. 1933-ban az Operaház rendezője, majd 1941-től főrendezője lett, 1957 és 1966 között vezető főrendezője, 1959 és 1966 között pedig igazgatója volt. Rendszeresen rendezett külföldi színházakban is. 1938-ban a milánói Scalában (Puccini: Turandot), majd 1940-ig a firenzei Maggio Musicale keretében (Bartók: A kékszakállú herceg vára, Kodály: Székely fonó), 1948-ban Palermóban (Offenbach: Hoffmann meséi), a Veronai Arénában (Bizet: Carmen), 1950-ben pedig a bécsi Staatsoperben (Puccini: Bohémélet) és Helsinkiben (Erkel: Bánk bán) rendezett. 1938-ban, 1946-tól 1949-ig, 1954–55-ben, 1959-ben és 1962-ben pedig a Nemzeti Színházban rendezett. 1950–51-ben a Fővárosi Operettszínházban, utóbbi évben pedig a Vidám Színpadon és a Madách Színházban, 1956-ban – Zách János invitálására^{[Mj. 1]} – Kaposváron is rendezett. Színpadi rendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1950-től. A főiskola főigazgatója volt 1964 és 1974 között. Nevéhez fűződik az első színes magyar játékfilm, a Ludas Matyi rendezése 1949-ben, valamint 1953-ban a Föltámadott a tenger című kétrészes játékfilm elkészítése. A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség elnöke volt 1952 és 1957 között. 1966-ban vonult nyugalomba, az Erkel Színházban és az Operaházban haláláig rendezett. 1980. április 17-én hunyt el, ravatalozása és búcsúztatása az Operaház előcsarnokában történt, 1980. április 28-án, ugyanazon a napon délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Felesége Birkás Lilian operaénekesnő volt. Fiuk Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító.

Színpadi rendezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62.^{[Mj. 2]}

Rendezései a Bécsi Állami Operában

• Charles Gounod: Faust (1948, 49 előadás)
• Giacomo Puccini: Bohémélet (1938, 62 előadás)

Műfordításai

• Puccini: A köpeny (1922)
• Puccini: Angelica nővér (1922)
• Puccini: Gianni Schicchi (1922)
• Verdi: Simone Boccanegra (1937)
• Borogyin: Igor herceg (1938)
• Puccini: Manon Lescaut (1940)
• Muszorgszkij: Borisz Godunov (1955)

Zeneművei

• Körtefa (1932)
• Juhászlegény (1935)

Kiadványai

• Népdalkórusok (Bárdos Jenővel és Ádám Lászlóval, 1933)
• Társas énekek (régi mesterek műveiből férfikarra, saját fordításaival, 1935)

Filmjei

Rendezőként

• Karosszék (1939)
• Gül Baba (1940)
• Magdolna (1942)
• Gyávaság (1942)
• Ludas Matyi (1949)
• Föltámadott a tenger (1953)

Forgatókönyvíróként

• Föltámadott a tenger (1953)
• Bánk bán (1974, tévéváltozat)
• Gianni Schicchi (1975, tévéváltozat)
• Hunyadi László (1978, tévéváltozat)

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1950, 1954, 1965)
• Kiváló művész (1952)
• A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendje
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja

Megjegyzések

1. ↑ Zách János fia, Zsámbéki Gábor visszaemlékezéseiben olvashatunk erről.
2. ↑ 2012. július 14-i lekérdezés

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar Állami Operaház
• Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• OSZK gyászjelentések
• Ruszt József: Kecskemét, Gábor Miklós, Nádasdy Kálmán, 1972-1981; szerk. Forgách András, Nánay István, Tucsni András; Ráday Könyvesház, Bp., 2011
• Nádasdy Kálmán a Bécsi Állami Opera adattárában

További információk

• Féjja Sándor: A Lúdas Matyi c. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum – MOKÉP, Bp., 1979)
• zalaszam.hu
• HMDB