Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Zichy Géza
 
Zichy Géza
Életrajzi adatok
ÁlnévJustus
Született1849. július 23.
Sztára[1][2]
Elhunyt1924. január 15.
Budapest[3][1][2]
IskoláiPozsonyi Királyi Jogakadémia (–1870)
Pályafutás
Műfajokromantika
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag. 1875-től 1918-ig, 43 éven keresztül a Nemzeti Zenede elnöke. 1891–1894 között az állami színházak (Nemzeti Színház valamint a Magyar Királyi Operaház) intendánsa. 1895-től 1916-ig, 21 esztendőn keresztül a Magyar Királyi Operaház zeneszerző-vendégkarnagya. 1876-tól a Petőfi Társaság, 1878-tól a Kisfaludy Társaság, 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

„ Több mint fél évszázadon át alig volt a magyar zenei életnek olyan eseménye, melynek megindításában és eredményei érdekében ne tevékenykedett volna Nézeteinek, szavának rendkívüli súlya volt A köztudatban Zichy Géza gróf és a Nemzeti Zenede egyet jelentett.”[4] Zongorázását olyan tökélyre fejlesztette, hogy később azt mondták róla: „fél keze van, de négykezest játszik vele”.[5]

Élete

Családja és származása

Apai nagyapja
Nagyszülei anyai ágon
Édesanyja
édesapja

A gróf Zichy család sarja Sztárán, a család Zemplén megyei birtokán született negyedik gyerekként. Édesapja gróf Zichy Lipót (1805–1869) császári és királyi aranykulcsos, nagybirtokos.[6][7]

Édesanyja gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Mária Johanna Kunigunda (1821–1891) csillagkeresztes hölgy volt.[8][9] Az apai ági felmenői között, szemben az anyai ággal,[10] nem voltak zeneértők. Az édesanyja szépen énekelt és zongorázott, a Szirmay nagymama pedig Hummelnél tanult. Szerzeményeit – szonátákat, kantátákat – le is írta.[11]

Ifjúsága (1849–1869)

1852-ben
1860-ban
1865-ben
Mayrberger Károly

Háromévesen kezdett az édesanyja zongoráján – mint írta: – „kalimpálni”, éppen hogy elérte a billentyűket.[12] Ötévesen kapta első zenetanárát – Machalitzkinek hívták –, s néhány hónap múlva már minden darabot képes volt hallás után megtanulni, de még nem látszott, hogy mire (lesz) képes. Apja kérdésére, hogy „jól halad-e a kis muzsikus?”, a tanára azt mondta, hogy „a jobbkéz rendkívül ügyes, de a balból soha nem lesz semmi”.[13] Csendes, visszahúzódó természetű volt – „még a végen csuhás lesz” – morgolódott az apja. Bátyjai: Elek, Ernő és Sándor viszont nagyon elevenek voltak. Különösen Ernő, akiben „ötszázezer ördög lakott”[14], és nem szenvedhette zongorázást. Többször el is tángálta Gézát emiatt, mire az, hogy bosszantsa, elkezdett hegedűt is tanulni. [15] A gyerekekhez nevelőt fogadtak – Csiky Mihálynak hívták, és később Zichy tetétleni birtokának gondoka lett –, valamint egy franciatanárt.

1861-ben meghalt az apai nagyapja, akinek nagyszombati házában élt szüleivel és testvéreivel kétéves kora óta. Apai örökrésze lehetővé tette, hogy a pezsgő kultúrájú Pozsonyba költözzenek, s a gyerekek magasabb színvonalú képzést kapjanak. Zichy két zenetanárát említi hálával: Spányik asszonyt, aki a zongoratechnikáját fejlesztette, és Fraymann urat, aki a zeneszerzésben ösztönözte.[16] A nyarakat seregélyesi vagy tetétleni birtokukon töltötték, ahol a gyerekek lovagolni és vadászni is megtanultak. „A zene és a vadászat lett életem legnagyobb szenvedélye.” [17]

1863. szeptember 24-én balesetet szenvedett, melynek következtében jobb karját amputálni kellett. A vadászat színhelyére érve ugyanis leugrott a bakról, s a mozgó kocsi hátsó ülésén levő, csőre töltött sörétes puskája után nyúlt, amely valahogy beakadt, elsült, és szétroncsolta a jobb felkarját. Csak a család velük levő, tapasztalt katonatiszt barátjának – Nimptsch Pálnak – a lélekjelenléte mentette meg attól, hogy a helyszínen elvérezzen.[18] Felgyógyulása után elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval kezdett új életet: „Bezártam ajtómat — mondja az emlékirataiban — s felöltöztem egyedül. Az ajtókilincs, a bútorok, lábam, fogaim mind segítségül szolgáltak. Az ebédnél nem ettem olyan ételből, melyet magam felvágni nem bírtam s a legcsekélyebb szolgálatot sem fogadtam el. Ma már almát hámozok, magam vágom le a körmeimet, egyedül öltözködöm, lovagolok, négyes fogatot hajtok, golyóval, söréttel jó vadász vagyok, sőt kissé zongorázni is megtanultam. Az ember egy kézzel is lehet független, csak tudni kell, hogyan.”[19] Megfogadta, hogy ha egy éven belül nem lesz képes egy kézzel mindarra, amit mások két kézzel tesznek, fejbelövi magát.[20] Természete alapvetően megváltozott: „Gyáva, akaratnélküli gyermek voltam, és néhány hónap alatt a szerencsétlenség energikus, bátor ifjút formált belőlem.”[21] Pozsonyba visszatérve megkettőzött intenzitással ismét felvette vívóleckéit, kikísérletezte, hogy hogyan lehet helyettesíteni a zongorán a jobb kezet a bal hüvelykujjal, behozta elmaradását a gimnáziumban, 1864 augusztusában kitűnő eredménnyel levizsgázott, és az ősz megint Seregélyesen találta lóháton, és vadászpuskával a vállán.[22]

1866. március 25-én a pozsonyi Redoute[23] nagytermében lépett fel először a félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott: „csodákat művelt“, a legnehezebb részeket is „könnyedén játszotta.” A műsorban elhangzott Zichy saját szerzeménye, a Magyar táncok is.[24] Hasonló sikere volt 1867-ben Pesten, valamint Ischlben, a K.u.K előkelőségek nyaralóhelyén.[25]

1866 őszén, sikeres érettségi vizsga után, apja kívánságára jogi tanulmányokba kezdett Pozsonyban.[26] Ugyanakkor Mayrberger Károlynál, a pozsonyi tanítóképző intézet tanáránál – aki a zenét mint a matematika és a lelkesedés ötvözetét hirdette – zenei stúdiumokat is folytatott, viszont a „száraz” zeneelméletet nehezen viselte.[27] Az államvizsgát 1870-ben, egy évvel édesapja halála után tette le – minden tárgyból kitűnő eredménnyel.[28]

Virtuóz és szépíró évek (1870–1890)

1870-ben
Esküvője 1871-ben
Három leányával
Felesége, Melania

1870-ben, tanulmányai befejeztével az 1867-es kiegyezés óta hatalmas iramban fejlődő, Bécshez és Párizshoz hasonlóan szerkezetében, infrastruktúrájában, népességében és kultúrájában gyökeresen átalakuló magyar fővárosba került, és állami szolgálatba lépett. Először Eötvös József közoktatási miniszter elnöki irodájában,[29] majd annak halála után a belügyminisztériumban kapott állást.[30] Folytatta a zenei tanulmányait is: Mayrberger javaslatára Volkmann Róbertnél, aki eleinte nagyon nem akart vele foglalkozni („minek egy grófnak zeneelmélet?”), de miután Zichy nem tágított, beleegyezett, hogy „megtanítsa a legszükségesebbekre, hogy képes legyen önállóan elsajátítani azt, amire szüksége van”.[31] Zách Klára c. balladájának bemutatóját követően Liszt Ferenc is a pártfogásába vette Zichyt. Az első tanórán „Liszt zongorához ült s eljátszotta balladámat. Ó egek, hogy játszotta azt! Az egyhangúnak talált részeket azonnal megváltoztatta, transzponálta; a főmotivumot kibővítette, egyúttal kidíszítette futamok aranyesőjével, s közben mindig azt mondta: «Tudom, hogy Ön ezt így gondolta, de nem egészen ilyenre sikerült!» Meg akartam csókolni a kezét, de ő megölelt s azt mondta: «Majd közel kerülünk egymáshoz és remélem, mestere meg fogja nekem bocsátani, ha foglalkozni fogok Önnel!» Midőn a nagy embertől távoztam, szédültem, s egy új világ tárult fel szemeim előtt.”[32]

1871. szeptember 10-én Budapesten feleségül vette Karátsonyi Melániát.[33][34] Házasságukból hat gyermek született: Margit (1874–1963), Géza (1882–1941), Ilona (1872–1911), Mária (1875–1944), Sándor (1886–1890) és Aladár (1890–1895).[35]

Nagy múltú, befolyásos család tagjaként Zichyt szívesen látták politikai és kulturális körökben. Szabadon dönthetett, milyen területen kívánja kibontakoztatni képességeit. Származása, vagyoni helyzete révén tagja volt a főrendi háznak, ezért nyitva állt előtte a politikai pálya is. Irodalmi és zenei körökben pozitívan értékelték az első szárnypróbálkozásait. A sajtó sem a főúri műkedvelőt látta benne, hanem a tehetséges pályakezdőt, aki az önmegvalósításhoz vezető irányt keresi. Szinte kizárólag csak jó szándékú, építő kritikákat kapott: az egyéni gondolat, hang, stílus hiányát kezdetinek és átmenetinek ítélték.[36]

Első nyilvános irodalmi fellépése 1870-ben volt. Előbb az Esti Lapokba dolgozott, majd a Fővárosi Lapokba. Szigligeti Ede Trónkereső című drámáját s több népdalt németre fordított.[37] Közreműködött magyar költemények franciára fordításában is.[38] Első önálló eredeti munkája a Justus álnéven írt Phrenolog című vígjáték volt, amely 1871-ben sikerrel került színre a Nemzeti Színházban. Ezt követte Az álom regénye című könyve 1872-ben, A boldogság útja című költői elbeszélése 1875-ben, A szerelem harca című drámája 1876-ban, és első verseskötete 1877-ben. Írt egy költői beszélyt (elbeszélést) A leányvári boszorkány címmel, amelyet gróf Zichy Mihály illusztrált.

A politikusi pálya nem vonzotta. Amikor szóba került mint az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, nem kapott az alkalmon.[39] Hajdú vármegye főispáni tisztségét sem vállalta el.[40]

1881-ben
Koncertplakát
Hat etűd
A leányvári boszorkány
Tetétlen

Bár irodalmi munkásságát élete végéig folytatta, az, hogy tevékenységének súlypontja a zene lett, Liszt Ferenc hatásának tulajdonítható. Ő bátorította, hogy fejlessze balkezes zongorajátékát, mert meglátta benne, hogy egy kézzel többre képes, mint a kétkezű zongoristák túlnyomó többsége,[41] de ugyancsak ő figyelmeztette, hogy „Az örökölt fényes név a nyilvános művészi pályán megkönnyíti a kezdetet, de megnehezíti a győzelmet.”[42] Zichy megfogadta, hogy ha sikeres koncertzongorista lesz belőle, minden abból származó bevételét jótékonyságra fordítja. Így is tett.[43][44][45] Élete során egyetlenegyszer „szegte meg” a fogadalmát[46][47]. Liszttel annak haláláig szoros kapcsolatban maradt. Vendégül is látta tetétleni otthonában[48][49][50][51],[52] kísérője volt magyarországi utazásain, hangversenykörútjain, melyek során együtt is felléptek.[53][54] Úgyszintén Liszt hatása – „génie oblige” –, hogy Zichy ragaszkodott ahhoz, hogy fellépéseit – a kor szokásával ellentétben – rangjának, címeinek, kitüntetéseinek feltüntetése nélkül, egyszerűen csak nevével hirdessék meg.[55]

1875-ben megválasztották a Nemzeti Zenede elnökének.[56] Ezt a tisztséget 43 éven keresztül viselte, amíg 1918-ban, a Károlyi-kormány alatt el nem távolították.

1870 és 1890 között szinte állandóan úton volt: Olaszországban,[57] Németországban[58][59], Franciaországban[60][61], Belgiumban, Oroszországban,[62] Ausztriában, Romániában, a skandináv államokban[63] hangversenyezett. Ezekben az években és elsősorban a saját fellépéseihez komponálta a zongoraműveinek túlnyomó többségét. „Szent Isten, mire lenne képes, ha mindkét keze meglenne” – mondták a csodálói. Mire Zichy: „Biztos nem zongoráznék nyilvánosan, mert Liszt, Rubinstein és sok más mester után nem mertem volna zongorista pályára lépni.” [64] A berlini közönség és a kritika nem tudta eldönteni, hogy a szemének vagy a fülének higgyen. Joachim tanúsítása és a Bösendorfer cég hivatalos közleménye ellenére ragaszkodtak ahhoz, hogy a zongora kifejezetten a balkezes játékra lett konstruálva, vagy különleges kiegészítőkkel lett felszerelve, mert a Zichy által produkált hanghatást másképp nem lehet megvalósítani.[65] Zichy technikájának a lényegét a következőképp foglalta össze: „Ha egy kézzel zongorázunk, három különböző billentést kell használni. Mindazokat a hangokat, amelyek mint basszus tovább kell hogy hangozzanak, erősen, a kisérő belső szólamét gyengén, a dallam hangjait szintén erősebben kell megütni. A kéz feladata, hogy ezeket a súlyviszonyokat a nagyon gyors ugrások során figyelembe vegye és egyúttal egy zárt és egységes hanghatás benyomását keltse. Ez természetesen sok gyakorlásba kerül – de azt hiszem, bebizonyítottam –, hogy nagyon is lehetséges.”[66] Koncertkörútjairól szóló úti beszámolói magyarul a Fővárosi Lapokban jelentek meg: Élmények Skandináviában, Három hét Szentpétervárott, valamint Utolsó utam – az olaszországi–svájci–franciaországi utazásáról. Visszaemlékezéseinek a harmadik kötetében részletesen beszámolt „vándorzenész” éveiről.[67]

Az 1880-as évek közepétől érdeklődése és zeneszerzői tevékenysége fokozatosan a nagyszabású zenekari és kórusművek felé tolódott el. Alár című elbeszélő költeménye felhasználásával hozzákezdett az első operájához.

Az állami színházak intendánsa (1891–1894)

1891-ben, zenei pályafutásának a 25. évében[68][69], kinevezték az állami színházak (a Nemzeti Színház, valamint a Magyar Királyi Operaház) intendánsává. Az ezzel járó feladatok egész embert követeltek, ezért feladta koncertzongorista karrierjét. A következő tíz évben nem is lépett fel nyilvánosan.[70] Ugyancsak 1891-ben agyvérzést követően[71] meghalt az édesanyja.[72]

Zichy azzal a feltétellel vállalta el az intendánsságot, hogy megkapja az elődei által gyakorolt jogokat,[73] amelyekről közvetlen elődje, Beniczky Ferenc lemondott. Ehhez gróf Szapáry Gyula belügyminiszter hozzájárult.[74][75] Az új Szabályrendelet[76], amely 1891. február 1-jén lépett hatályba, jelentéktelen változtatásokkal egészen a II. világháborúig érvényben maradt[77]. Már az intendánssága első évében elérte a krónikusan deficites Operaház és Nemzeti Színház pénzügyi helyzetének javulását.[78] 1892. december 14-ei felterjesztésében javaslatot tett az énekesképzés átalakítására, valamint egy központi irányítású, országos operai hálózat kialakítására.[79] Kimutatta, hogy a Nemzeti Színház elavult épülete lehetetlenné teszi a színvonalas munkát, az évtizedeken keresztüli toldozás-foldozás többet ártott, mint használt, és az 1893. március 28-ai beadványával kezdeményezte egy új Nemzeti Színház építését.[80] A Szabályrendelet szellemében[81] nagyon szorgalmazta a magyar operák színre vitelét. Míg Gustav Mahler idejében az újonnan bemutatott műveknek csak az ötöde volt magyar,[82] addig Zichynél, aki ugyanannyi idő alatt másfélszer több új művet mutatott be, már a fele.[83]

Az Operaház intendánsaként szerepet tulajdonítanak neki abban, hogy Mahler jóval szerződésének lejárta előtt megvált budapesti tisztségétől.[84][85][86][87][88][89]

Korabeli források szerint viszont Zichy neve – mint lehetséges intendánsé – csak 1890. október végén merült fel, miután a kiszemelt jelöltek[90] egyike sem vállalta a tisztséget.[91] Intendánsi kinevezését gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1891. január 15-én kérelmezte, és Ferenc József 1891. január 22-én hagyta jóvá.[92] Mahler viszont már 1890. január 1-jén írt egy felmondólevelet,[93] 1890. szeptember 26-ai,[94] október 11-ei,[95] 14-ei,[96] valamint november 7-ei[97] leveleiben pedig tisztázta a szerződési feltételeit Bernhard Pollinival(wd) Hamburgban, és még Zichy 1891. február 1-jei hivatalba lépése[98] előtt aláírta a szerződést.[99] Az operaház kettejük általi közös vezetése mindössze hat hétig tartott, s az „együttműködésük” főképpen Mahler kilépési feltételeinek a kidolgozására, végkielégítésének a meghatározására korlátozódott. Mahler 1891. március 14-én távozott.[100] Első hamburgi fellépése két héttel később, 1891. március 29-én volt a Tannhäuserrel.[101]

Mahler távozásáról a következő olvasható Zichy emlékirataiban: „Amikor elfoglaltam a posztomat, az opera meglehetősen leromlott állapotban volt. Igaz, hogy egyes előadások, amelyeket Mahler dirigált, kiválóak voltak, de a fegyelem összességében aggasztóan lazult. Mahler zseniális ötletekkel gazdag tehetsége túl nagy volt ahhoz, hogy valamelyest jó igazgató lehessen. Ideges, durva és gyakran neveletlen fellépése kétségbeesésbe taszította az egész személyzetet. Kétségbeesett helyzetben voltam. Egyrészt meg akartam tartani az intézetnek ezt a zseniális embert, másrészt képtelen voltam lecsillapítani a rendkívül felháborodott személyzetet. A viszályok egyre sűrűsödtek. Támogattam Mahlert, amikor igaza volt, de nem tudtam és nem tehettem, amikor tévedett. Végül úgy tűnt, maga is belátta a helyzet kellemetlen voltát, és felmentését kérte, amelyet egy általam javasolt jelentős összeggel együtt meg is kapott a miniszter utasítására.”[102]

Zichy 1894. április 11-én, feleségének váratlan halálát[103] követően lemondott intendánsi posztjáról, és visszavonult a közéletből, hogy idejét gyermekei nevelésére fordíthassa.[104] 1895-től 1916-ig, 21 esztendőn keresztül a Magyar Királyi Operaház zeneszerző-vendégkarnagya maradt.

1896-ban Zichy újra szóba került mint lehetséges intendáns. Tudatta Mahlerrel, hogy szívesen látná Budapesten mint művészeti igazgatót.[105][106] Mahler hajlott erre[107][108] – mint levelében írta, nagy elégtétel volna számára[109] –, de aztán a Bécsi Operával folytatott tárgyalásai sikeresnek bizonyultak, és Zichyt sem nevezték ki.

Az operaszerző évek (1895–1912)

Alár, 1896
Alár, 1896
Alár 1896

Zichy már az 1880-as évek végén hozzákezdett első operájához, a történelmi tárgyú Alárhoz. Az idő haladtával egyre újabb és újabb részeket mutatott be különböző hangversenyeken.[110][111] Nem akart (vissza)élni intendánsi hatalmával, bécsi bemutatót tervezett.[112] Az opera végül 1894-ben lett kész,[113] A bemutató színhelyeként Karlsruhe lehetősége is felmerült.[114] Végül mégiscsak Budapesten volt a premier a millennium évében, 1896-ban. A bemutatón Zichy a művet hosszúnak és vontatottnak találta, ezért másnap törölte az egész harmadik felvonást.[115][116] Budapesten összesen 16-szor került színre, utoljára 1905-ben. 1897-ben Karlsruhéban, 1898-ban Berlinben is előadták.

1893-ban színre vitte Leoncavallo Bajazzók-ját, a verizmus egyik legsikerültebb operáját, melynek hatására új operához kezdett, a Roland mesterhez. Ennek egyes részleteit a közönség már 1896-ban megismerhette.[117] A bemutató 1899-ben volt, és 19-szer került színre, utoljára 1906-ban. 1900-ban Prágában, Hamburgban, Braunschweigben, 1901-ben pedig Antwerpenben és Magdeburgban ért el szép sikereket.

Zichy harmadik színpadi műve a Gemma című, háromfelvonásos drámai táncköltemény,[118] amelyet 1903-ban Prágában mutattak be. Budapesten 1904-ben kilencszer is színre került. Bécsben 1916-ban, jelentősen átdolgozva[119] került színre,[120] és nyolcszor játszották.

Nemo, 1905
Nemo, 1905
Nemo, 1905

Zichy a millenniumra készülve kezdett hozzá Rákóczi trilógiájához, melyből a második rész készült el először. Az operák szövegkönyvéhez felhasználta Rákóczi emlékiratait, valamint Mikes Kelemen írásait.

  • A trilógia első operájának címe: II. Rákóczi Ferenc. Háromfelvonásos, magyar történelmi dalmű. Bemutatója 1909-ben volt Budapesten. Kilenc előadást ért meg, és utoljára 1916-ban játszották. Pozsonyban is bemutatták. Az opera a minden küzdésre elszánt hőst mutatja be.
  • A trilógia második része az előjátékból és három felvonásból álló, Nemo című opera, amely 1905-ben került bemutatásra az Operaházban, és 27 előadást ért meg. Utoljára 1918-ban játszották. 1906-ban Boroszlóban és Rákóczi hamvainak hazaszállításakor Kassán is színre került. Ebben nem Rákóczi Ferencé a főszerep, hanem egy fiatal zenészé, akit, mivel nem hajlandó elárulni a nevét, Rákóczi Nemónak (Senkinek) nevez. Zichy ezzel a művel Zrínyi Ilonának – Thököly Imre feleségének és Rákóczi Ferenc anyjának – állított emléket. Ady Endre Péntek esti levelében élesen támadta a szövegkönyvet, és annak kapcsán a „magyarkodó” korszellemet.[121]
  • A trilógia befejező része a Rodostó című, háromfelvonásos opera, mely 1912-ben került bemutatásra, és hat előadást ért meg. Boroszlóban is játszották. A bujdosó, száműzött Rákóczit jeleníti meg.
Rodostó, 1912
Rodostó, 1912
Rodostó, 1912

Utolsó évei (1913–1924)

Az első világháború négy évében szinte állandóan úton volt, hogy a hadikórházakban saját példáján megmutassa az amputált sebesülteknek, hogy hogyan térhetnek vissza az önálló életbe, és hogyan szerezhetik vissza önbecsülésüket.[122] Számukra írta A félkezű ember könyvét is. Ez mutatja azt is, hogy mekkora utat tett meg az egykori gondtalan fiatalember, aki az Egy elsülyedt vár című elbeszélésében 24 évesen a köznépet butának, tanulatlannak, a természet szépségeit meglátni képtelennek írta le.[123] Tetétleni évei során kezdte megismerni és becsülni az alföldi parasztembereket: „egy büszke, erős és szűkszavú nép”.[124] Évekig tartott, amíg sikerült megnyernie a bizalmukat.[125] Észrevette azt is, hogy a magyar népzene – szemben az uralkodó közhittel – nem azonos a cigányzenével. [126] Ez magyarázza, hogy a háború alatt, közel 70 évesen, miért ezeket az embereket látogatta kül- és belföldi hadikórházakban. A katonák a „félkezűek professzorának” nevezték őt. Összes címe és kitüntetése közül Zichy erre volt a legbüszkébb.[4]

Megírta visszaemlékezéseit, ez három kötetben jelent meg Stuttgartban Aus meinem Leben címmel (Deutsche Verlags-Anstalt 1911, 1913, 1920). Az első két kötet magyarul is megjelent Emlékeim címmel (Franklin kiadó, 1912, 1913). 1916-ban ünnepelte zenei pályafutásának ötven éves jubileumát. Megkapta a „Pro litteris et artibus”[127] rendjelet. A budapesti Operaház színre vitte a teljes Rákóczi-trilógiát,[128] ő viszont kifejezetten kérte, hogy semmiféle ünnepséget ne rendezzenek.[129] A sajtóban számos méltatás[130][131] mellett kritikus hangok[132] is hallatszottak. Zichy a ráirányult figyelmet arra használta fel, hogy a koncertjeivel, előadásaival adományokat gyűjtsön a hadirokkantak javára.[133][134]

Az első világháború elvesztése darabokra törte az Osztrák–Magyar Monarchiát, ez a Nemzeti Zenedét is alapjaiban rendítette meg. Pár héttel az őszirózsás forradalom után – annak a szellemében[135] – a Nemzeti Zenede tanári kara Haraszti Emil, Kern Aurél és Diósy Béla vezetésével határozatot hozott Zichy eltávolítására és a Zenede újjászervezésére.[136][137][138] Mivel Zichy nem volt hajlandó lemondani, először a belügyminiszterhez, majd annak a vonakodása miatt[139] Károlyi Mihály miniszterelnökhöz fordultak, aki megígérte, hogy az ügyet ő maga fogja figyelemmel kísérni.[140] Ennek eredményeképp 1918. november 29-én „Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter felfüggesztette Zichy Géza grófot, a Nemzeti Zenede elnökét, valamint az intézetnek laikusokból álló választmányát, egyben a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el”.[141]

Zichy 1918. december 1-jén nyílt levélben tiltakozott mind az eljárás, mind a vádak ellen.[142] A Tanácsköztársaság alatt Zichy a vidéki birtokára húzódott vissza,[143] Haraszti pedig a forradalom ügyét támogatta,[144] így a viszály 1919 végén folytatódott,[145] és az ügyvezető igazgatók (Haraszti, Kern és Diósy) reformjavaslata[146] alapján 1920. január 14-én államosították az intézetet.[147] Ez ellen Zichy ismét a nyilvánossághoz fordult,[148][149] de hasztalan. A kormány egy MTI-közleményben közzétette végleges és megfellebbezhetetlen álláspontját.[150] Az új Nemzeti Zenede avatóünnepére[151] nem ment el. Bár ereje fogyott,[152] és nem sok reményt látott,[153] 1921 januárjában még egy utolsó kísérletet tett.[154]

A becsületsértési pereket[155][156] – amelyek során Haraszti, Kern és Pekár számára nagyon kellemetlen részletek[157][158][159] kerültek nyilvánosságra –, a Zenede 1918 előtti jogi státuszának visszaállítását,[160][161] valamint a becsülete helyreállítását[162] már nem érte meg.

Nagyatádi Szabó István 1920-as földreformját – szemben a főrendiek túlnyomó többségével – helyeselte. Földbirtokaiból 1000 holdat adott el a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége útján a tetétleni lakosoknak.[163]

1921 márciusában agyvérzés érte. Csak nehezen és sokára gyógyult ki.[164] Miután rendbe jött, tetétleni birtokára utazott, hogy ott majd „sajtó alá rendezi eddig kötetbe nem gyűjtött s nagy számmal még egyáltalán nem is közölt költeményeit, folytatja emlékiratait s egybegyűjti összes zeneszerzeményeit.”[165]

1924. január 15-én meghalt.[166] Az intézmények, amelyeknek a tagja volt,[167] valamint az újságok[168] vezető helyen ismertették életútját és méltatták tevékenységét: „Egy nagy történelmi nemzetség ivadéka, nemzedéké, mely hazánk sorsára az idők folyamán sokféleképpen gyakorolta hatását. Vármegyei és országos szereplések hagyták maradandó nyomait a Zichy-család szereplésének. Zichy Géza e tekintetben letért ősei nyomdokáról. Hivatása nem a politika tövises terére, nem a szűkebb értelemben vett közéleti szereplés ösvényeire terelte őt  A zene múzsája és a költészet nemtője nyújtotta ki érte a kezét. És ő állt a két nemtő között és sokáig habozott, hogy melyiket kövesse, végül is odaadta fele lelkét az egyiknek, felét a másiknak. Talán e megosztottság volt akadálya annak, hogy akár az egyikben, akár a másikban megközelítse a legmagasabb csúcsokat  Zichy Géza lelkes magyar volt gondolkozásában, egyéni és magyaros művészetében, rajongó és ideális, mint művész. Hazája szerencsétlensége öregségét gyászba borította. Korával haladt ugyan, de nem volt e kor gyermeke. Egy, a forradalmakkal eltemetett világ szép és vonzó alakja volt ő.”[169]

Házassága és leszármazottjai

1871. szeptember 10.-én Budapesten feleségül vette gróf karátsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Melánia Eugénia Georgina Anna Laurentia Klotild Margit (*Krisztinaváros, Buda, 1855. szeptember 16.–†Budapest, 1894. április 10.) kisasszonyt, csillagkeresztes hölgyet,[170] gróf Karátsonyi Guido (1817-1885) nagybirtokos, politikus, és puchói és csókai Marczibányi Anna Mária lányát. A házasságukból született:

Jelentősége

Kortársai számára

A főrangúak között kevés olyan kivételes egyéniség ismert, aki a művészetek terén annyira áldásos és termékeny működést fejtett ki – minden esendőségével együtt is –, mint gróf Zichy Géza. A hazai kultúra fejlődését tartotta szem előtt, mecenatúrájával a magyar tehetség támogatását és kibontakozását segítette elő. Minden saját művészeti tevékenységéből szerzett jövedelmét visszafordította a hazai kultúra javára. Támogatásaival, ösztöndíjaival, jótékonysági adományaival kimagaslóan képviselte a nemességet a magyar kulturális életben. Helyzeténél fogva önálló magyar művek létrehozását elősegítő operapályázatot írt ki, valamint ezzel párhuzamosan operabíráló bizottságot hozott létre. "Zichy gróf egyike azon mágnásainknak, aminők minden időben és korban voltak, hogy a többiekért – folytonosan kiengesztelve tartsák a nemzetet. Egy ember, akinek tizenötezer hold földje van, s aki mégis minden idejét a közügyeknek, az irodalomnak szenteli, méltán megérdemli, hogy mindenki megbecsülje." – írta Mikszáth Kálmán a Szegedi Naplóban 1881-ben[174]

1884-ben művészi eredményei és jótékonysági tevékenysége elismeréseként megkapja az Osztrák Császári Lipót-rendet, 1901-ben pedig a zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend nagykeresztjét. Koncertkörútjai során számos külföldi rendjel tulajdonosa lett. 1876-ban a Petőfi Társaság, 1878-ban a Kisfaludy Társaság, 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia beválasztotta a tiszteletbeli tagjai közé.

Neves zeneszerzők ajánlották a műveiket Zichynek: Liszt Ferenc (A bölcsőtől a sírig, A magyarok istene), Charles-Marie Widor (Zongoraötös Op. 68, Nr 2), Ferdinand Thierot(wd) (Zongoranégyes Op. 30), Robert Volkmann (3 Hochzeitslieder Op. 71), Emil Sauer(wd) (Koncertetűdök Nr 28: Waldandacht). Zaubersee című balladáját Liszt Ferenc zenésítette meg, aki a koncertjein játszotta Zichy műveit is.[175]

Eduard Hanslick, a 19. század egyik legjelentősebb zeneesztétája így értékelte Zichy szerzeményeit és zongorajátékát[176] (korabeli magyar fordításban): „  azt a látszatot tudja kelteni, mintha tíz és nem öt ujjal játszanék. Gróf Zichy Géza egy füzet balkézre való etüde-öt komponált, mely Hellgelnél jelent meg Párisban és Liszt Ferencnek van ajánlva. E füzet átlapozásánál alig foghatja meg az ember, hogy mint lehetséges, mindezt egy kézzel keresztülvinni, s a szerző mégis véghezvitte a csodát, a mint ezt egyik etüdejének előadása által fényesen bebizonyította. Ehhez, a bal kéz rendkívüli gyakorlottságán kivűl, még annak öntudata is szükséges, hogy a jobb kéz hiányzik. Sokkal, a mit gróf Zichy tud, még Dreyschock(wd), a bal-kéz legelső uralkodója sem lett volna képes megbirkózni, mert ő nem volt kizárólag és mindenkorra a balkézre utalva s baljának a lehető legtökéletesebb kiképzését nem más akadályozta, mint épen jobbja. Gróf Zichy Géza a maga nemében csodálatra méltó speciálitássá képezte ki magát; de igazságtalanságot követnénk el, ha csak játékát mondanók bámulatosnak. A mi leginkább gyönyörködtetett, az Mendelssohn »A dal szárnyain« című dalának lágy, megkapó előadása volt. Ez magasabbra helyezi őt mint zenészt a legcsodásabb bravournál; a ki egy egyszerű melódiát igy képes előadni, akár egy, akár pedig két kézzel, azzal a művészet nem csupán balkézre lépett frigyre.”[177]

Míg a zongorista Zichy az egyedülálló teljesítménye révén[178] kizárólag bámulatot aratott, addig az író-költő és operaszerző Zichy a kritikák széles spektrumát kapta: „Zichy Géza kegylesői odáig mentek hizelkedésükben, hogy komolyan indítványozták a sajtóban egy magyar Bayreuthnak a fölállitását, ahol évente előadták volna a Rákóczi-trilogiát. Evvel a bizantinizmussal szemben állott a vaskalaposok antagonizmusa, akik Zichy Gézának nem tudták megbocsátani, hogy — ha talán kevesebb szaktechnikai felkészültséggel — de mindenesetre sokkal több tehetséggel rendelkezett, mint ők.”[179] A Népszava az arisztokratát támadta benne.[180][181] Szakszerű és alapos elemzések a Pester Lloydban jelentek meg August Beertől[182][183][184] németül, illetve a Pesti Hírlapban Béldi Izortól magyarul. Zichy a szélsőséges kritikákat ignorálta, a szakszerűeket hasznosította, a jó humorúakat „díjazta”.[185]

Az utókor számára

1939-ben, születésének 90., halálának 15. évfordulóján Zichyt így méltatták:

„Zichy alkotóművészete a verbunkos szellemű műzene útján jár. Romantikus, nemzeti jellegű, nyugati zenei formákhoz alkalmazkodó. a színpadi műveknek értéke nem egységes, még az egyes operák keretein belül sem. Emelkedett oldalak naiv szavakkal váltakoznak, de Zichy öt dalműve egészében a rajongó muzsikuslélek magyar akarását tükrözi, aki a magyar opera megteremtésén céltudatosan és fáradhatatlanul munkálkodott. Zeneszerzői működésének ez a legnagyobb érdeme. több mint fél évszázadon át alig volt a magyar zenei életnek olyan eseménye, melynek megindításában és eredményei érdekében ne tevékenykedett volna. Buzdított, serkentett és irányított. Nézeteinek, szavának rendkívüli súlya volt  A köztudatban Zichy Géza gróf és a Nemzeti Zenede egyet jelentett. A Zenedének bőkezűségben két kifogyhatatlan mecénása volt: Liszt Ferenc és Zichy Géza. Száz év alatt ők tettek legtöbbet az intézetért.”[4]

„Irodalmi széplélek volt. Jelentős író és nem jelentéktelen költő. írt regényt, elbeszélést, drámát, útirajzot s nem utolsó érdemeként említjük összes színpadi művének szövegkönyvét, valamint kisebb arányú költeményeit. Lendületes, tiszta tolla tiszteletet érdemel”[4].

Rodriguez Endre 1941-es, Néma Kolostor című filmjének zenéjét Zichy Géza szerzeményeiből állították össze.[186]

Magyarországon a Rákosi-korszakban az arisztokráciát kártékony parazitának és a népellenségének minősítették,[187] ezért 1949-ben, Zichy születésének 100. évfordulóján semmilyen megemlékezést nem tartottak. 1966-ban – a Kádár-korszakban – Zichy neve szóba se jöhetett,[188] amikor a Zenede utódintézményének új nevet kerestek. Ez az ideológia a zenetudományban/zenekritikában is meghatározó volt, úgyhogy Zichy egész addig nem került vissza a köztudatba, amíg Németh Amadé ki nem adta a Mahler-könyveit, amelyekben Zichyt a Kádár-korszak ideológiájának megfelelő megvilágításban jelenítette meg.[189] Így azután a Mahlerrel kapcsolatos cikkekben „Zichy-hez hasonló jöttmentek”-ről írtak.[190] A rendszerváltás óta gróf Széchenyi István ismét „A legnagyobb magyar”, de még 2000-ben is jelentek meg Zichyt egyoldalúan és elfogultan megítélő írások.[191] 2022-ben Zichy Géza neve a Zenede utódintézményének önéletrajzában[192] még mindig nem szerepelt, és az 1870–1920 közötti 50 év helyén fekete lyuk tátongott.

Retkes Attila 2011-ben a következőképpen értékelte a Nemzeti Zenede Zichy-korszakát: „1875 után,  gróf Zichy Géza elnöksége és Bartay Ede igazgatása idején a Nemzeti Zenede egyik virágkorát élte[193].” „A Nemzeti Zenede Zenekarának 1890 és 1918 közötti működését áttekintve nyilvánvaló, hogy az együttes – a növendékhangversenyek színvonalán messze túlmutató, reprezentatív fellépéseivel és igényes, változatos, sokszor merészen újszerű műsorválasztásaival – a magyar zenekari kultúra korai történetének fontos szereplőjévé vált[194].”

Az 1980-as években a nyugati világ zenetudományában szemléletváltozás kezdődött, amely – egyebek között – elfelejtett vagy mellőzött zeneszerzők[195] (újra)felfedezéséhez vezetett. Theodore Edel egy teljes fejezetet szentelt Zichynek a csak egy kezet használó zongoristák számára írt zenéről szóló könyvében.[196] Annak, hogy Zichy műveit még mindig alig játsszák, nem a politika az oka:

  • a szokványos zongorarepertoár unalomig ismert és játszott darabjai[197] se nem igénylik, se nem fejlesztik azt a pedáltechnikát, illetve az ujjak olymérvű függetlenségét[130], amelyek a „félkézzel négykezest-játszáshoz”[5] szükségesek. Továbbá – mint Eduard Hanslick írta – a zongoristákat a bal kezük lehető legtökéletesebb kiképzésében nem más akadályozza, mint éppen a meglevő jobb kezük;
  • nagy apparátust igénylő színpadi művek bemutatása, felújítása költséges és kockázatos vállalkozás. Ezért a világ operatermésének csekély töredéke látható-hallható az operaházakban. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a 19. században keletkezett kb. száz magyar operából – közülük csak Erkel Hunyadija és Bánk bánja maradt programon – melyiknek lenne esélye sikerre, mennyire térülne meg a befektetés. Németh Amadé 1985-ben egy 18 részes előadássorozathoz válogatott közülük[198] – nem lehet eléggé értékelni az ehhez szükséges, hatalmas munkát –, de a felmérés, hogy mely művek keltették fel a közönség érdeklődését, sajnos elmaradt.

2016-ban a brazil zongorista és zeneszerző Artur Cimirro(wd) az Acte Préalable(wd) kiadó számára CD-re játszotta Zichy Géza zongoraműveit. Jonathan Welsh kritikája szerint Nehéz elhinni, hogy itt csak egy kéz dolgozik, mivel a részletgazdagság hihetetlen szintű.[199] Schubert ’Rémkirályának’ bal kézre komponált, lehetetlenül nehéz átiratában mindössze öt ujjal mutatja be Schubert remekművének szereplőit. Nemcsak a zongorista számára hihetetlen teljesítmény; megmutatja Zichy jelentős rendezői képességeit is.[200] Az egy kézzel született angol zongoraművész, Nicholas McCarthy rendszeresen játszik Zichy-műveket a koncertjein.

Műveiszerkesztés

Zeneműveiszerkesztés

  • Operák
  • Zenekari művek
    • Liszt-Marsch (1886)
    • L’histoire d’un chateau (Egy vár története) – 12 pièces caractèristiques pour grand orchestre (1888)
    • Magyar verbunkos (1888)
    • Concerto in Esz Dur zongorára és zenekarra – bemutató: Budapest 1901[224]
    • Ünnepi nyitány – bemutató: Kolozsvár 1906
    • Ünnepi hangok – bemutató: Arad 1913
  • Balett
    • Gemma[225] – táncjáték – bemutató: Prága, 1903, Budapest, 1904, Bécs 1916
  • Kórusmü, ének
    • Zách Klára – ballada – Arany János nyomán, (1870)[226]
    • Zaubersee – ballada – Liszt Ferenc hangszerelésében (1885)
    • Ablak alatt – dalok zongorakísérettel a Dalnok útja ciklusból (1885)
    • Dolores – kantáta [227]- (1888)[228]
    • Szerenád – férfikarra, kísérettel (1886)
    • A vízaknai hősök – férfikarra, kísérettel (1892)
    • Katholikus magyar ének – énekhangra, zenekari kísérettel
    • Ave Maria – énekhangra, zenekari kísérettel
    • Arany-lakodalmas ének – énekhangra, zenekari kísérettel
    • A zene – énekhangra, zenekari kísérettel- bemutató: Budapest 1895[229]
  • Zongora – Átiratok balkézre
    • J. S. Bach – Chaconne BWV 1004
    • F. Chopin – Polonaise in A Dur op. 40 no. 1
    • F. Liszt – Nocturne no. 3 a Szerelmi álmokból
    • Fantazia Wagner 'Tannhäuser'-jének motívumaira (1884)
  • Zongora – Átdolgozások balkézre
    • Rákóczy Induló
  • Zongora – Saját szerzemények balkézre
    • Piano Sonata for the Left Hand
    • 4 Etudes de concert pour la main gauche seule (1879)
    • 6 Etudes pour la main gauche seul (1878)[230]
    • Művészinduló (1879)
    • Két zongoradarab
    • Liebestraum-Fantasie
    • Serenade pour la main gauche seul
  • Zongora – Saját szerzemények két kézre
    • Liszt-Induló
    • Idyll
    • Nász-Gavotte
    • Bevonuási induló és király-hymnus az Alár címü operából
    • Divertimento
  • Hegedü-zongora
    • Liebestraum-Fantasie (Hubay Jenő átdolgozásában)
    • Ungarische Fantasie

Irodalmi munkáiszerkesztés

  • Színművei
    • Phrenolog – vígjáték – bemutató: 1871, Nemzeti Szinház[231]
    • A szerelem harca – dráma, bemutató: 1876, Nemzeti Szinház[232]
    • Tízparancsolat – vígjáték – bemutató: 1898, Pozsonyi Szinház[233]
  • Szépirodalmi művei
    • Az álom regénye. Pest, 1872[234]
    • Egy elsülyedt vár. Elbeszélés, 1873[235][236]
    • A boldogság útja. Költ. beszély, Budapest, 1875[237]
    • Költemények. Kiadta a Petőfi Társaság Budapest, 1877[238]
    • A leányvári boszorkány. Költői beszély, Zichy Mihály 13 rajzával. Budapest, 1881[239]
    • Alár. Költ. beszély. Budapest, 1883[240][241]
    • Utolsó utamról (Olaszország, Svájc, Franciaország). Budapest, 1886[242]
    • Élmények Skandináviában. Budapest, 1887[243]
    • Három hét Szentpétervárott. Budapest, 1889[244]
    • Újabb költeményei. Budapest, 1892[245]
    • Katholikus magyar egyházi ének. Budapest, 1895[246]
    • Lourdes. Budapest, 1895[247]
    • Elvi kommunisták. Élményeim a kommunizmus alatt. Budapest 1920[143]
  • Írásai
    • Emlékezés Liszt Ferencre – Magyar Salon, 1886. szeptember[248]
    • Liszt Ferenc emlékbeszéd – A Zene, 1911. október[249]
    • Liszt Ferenc – székfoglaló az MTA-ban, 1911[250]
    • A félkezű ember könyve – utasítások, miként lehetsz félkézzel önálló. Franklin kiadó Budapest, 1915
    • Aus meinem Leben I-III. Stuttgart, Deutsche Verlags-Anstalt 1911, 1913, 1920 (első két kötete magyarul is megjelent: Emlékeim I-II Franklin kiadó Budapest, 1912/13.)
    • Liszt Ferenc – Zenei Szemle, 1917. március[248]

Kitüntetéseiszerkesztés

Dátum Elnevezés Indoklás
1916-05-17 Pro litteris et artibus[251] művészi pályafutásának ötvenéves jubileumára
1916-03-25 Porosz vöröskereszt-rendjel 2. és 3. osztályú kommandőr-keresztje[252] művészi pályafutásának ötvenéves jubileumára
1901-03-17 Ferenc József-rend nagykeresztje[253] a zeneművészet terén szerzett érdemeiért
1894-02-04 Valóságos Belső Titkos Tanácsosi cím[254] az Operaház intendánsaként végzett munkájáért
1889-12-30 Orosz császári Szt.-Annarend középkeresztje[255]
1889-01-18 Olasz vaskoronarend középkeresztje[256]
1888-02-16 Dán Danebrog-rend középkeresztje[257]
1888-02-16 Svéd Wasa-rend középkeresztje[257]
1884-08-12 Osztrák Császári Lipót-rend[258] a művészet terén, valamint jótékonysága által szerzett érdemeiért
1883 Porosz Koronarend[259]
1882 Császári és Királyi Udvari Kamarás[260]
1881-05-21 Nassaui Adolf-rend középkeresztje[261]

Az Akadémiai Almanachok[262] további kitüntetéseket is felsorolnak, de Német koronarend nem létezett, csak Porosz koronarend; s a badeni Záhringi-OroszIán-rend adományozását, illetve viselésének engedélyezését Zichy számára a hivatalos közlönyök nem igazolják. Ugyanez érvényes a más forrásokban említett Francia Becsületrendre, a Belga Lipót-rendre, valamint a Román Korona-rendre is.

Névadószerkesztés

  • Zichy Géza Zeneiskola – Hajdúszoboszló
  • Zichy Géza utca – Budapest – A Zuglói Önkormányzat 2018-ban emléktáblát helyezett el Zichy villájának kerítésén (6. szám).

Diszkográfiaszerkesztés

  • Géza Zichy: Complete Piano Transcriptions, Artur Cimirro, Acte Préalable (AP0372),2016
  • Géza Zichy: Complete Piano Works, Artur Cimirro, Acte Préalable (AP0371),2016
  • Solo (Liszt/Zichy: Szerelmi álmok Nr 3), Nicholas McCharty, Parlaphone Records, 2015

Hanganyagszerkesztés

Jegyzetekszerkesztés

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. ↑ a b OperaDigiTár
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  4. ↑ a b c d Papp 1939
  5. ↑ a b Devich 1999
  6. ↑ Magyar Főnemességi Adattár - gróf Zichy Lipót, 2021. január 24.
  7. ↑ Apai nagyszülei gróf Zichy Ferenc (1774-1861), királyi tanácsos, nagybirtokos, és gróf galántai Esterházy Amália (1776-1817) voltak. Apai nagybátyja, gróf Zichy Ferenc Szerafin (1811–1900) magyar tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet volt. Apai nagyapjának a fivére, gróf Zichy Ödön (1809–1848) udvarhű politikus, nagybirtokos, akit hazaárulás vádjával végeztek ki 1848-ban Görgei Artúr ítéletével.
  8. ↑ Magyar Főnemességi Adattár - gróf Sztáray Mária, 2021. január 24.
  9. ↑ Anyai nagyszülei gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Vince (1771–1827) és gróf szirmabessenyői, cserneki és tarkői Szirmay Johanna (1792-1848) voltak. http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy4.html Zichy Lipótné Sztáray Mária nagynénje volt gróf Sztáray Mária Amália Jozefának (1863–1940), Erzsébet magyar királyné udvarhölgyének.http://genealogy.euweb.cz/hung/sztaray2.html
  10. ↑ 1867. márc. 29-én, a Zenede Magyar Zenetörténeti Hangverseny-sorozatának első hangversenyén egyebek között gróf Sztáray- és Szirmay-kompozíciók kerültek előadásra. Pintér, Mária (1978. 12). „A Nemzeti Zenede története”. Parlandó, Budapest 20 (12), Kiadó: Népszava Lapkiadó Vállalat. ISSN 0133—2767.  
  11. ↑ Zichy 1911 22 o.
  12. ↑ Zichy 1911 44 o.
  13. ↑ Diósy 1916  Diósy tévedett, amikor ezt a mondást Mayrbergernek tulajdonította, mert az csak 1866 ban került Pozsonyba a Pozsonyi Egyházi Zene Egyesület élére, az azt megelőző években Bruck an der Mur-ban dolgozott.
  14. ↑ Zichy 1911 41 o.
  15. ↑ Zichy 1911 45 o.
  16. ↑ Zichy 1911  64 o.
  17. ↑ Zichy 1911  65–66 o.
  18. ↑ Zichy 1915  5-11 o.
  19. ↑ Zichy 1915  12 o.
  20. ↑ Zichy 1915  11 o.
  21. ↑ Zichy 1915  13 o.
  22. ↑ Zichy 1915  13 o.
  23. ↑ A Pozsonyi Vigadó. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
  24. ↑ Čiefová, Martina: Magyar zenei kultúra a 19. századi Pozsonyban, 2014. április 16. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
  25. ↑ (1867. augusztus 7.) „Ischl” (német nyelven). Salzburger Zeitung. „Die Ouverture aus Huniady Laslo gab Graf Geza Zichy mit der linken Hand auf dem Piano mit solcher Bravour und Präcision, daß er zu stürmischem Beifalle hinriß, der ihm noch eine ausgezeichnete Studie auf dem Flügel entlockte … Graf Geza Zichy schloß das reiche Programm mit einem Potpourri aus Gounods Faust, dessen eben so schwierige als meisterliche Durchführung mit der linken Hand allein die rechte nicht nur nicht vermissen ließ, sondern dem staunenden Zuhörer den Eindruck machte, als ob sie auf den Tasten mit der linken wetteiferte.” 
  26. ↑ Zichy 1911  110 o.
  27. ↑ Zichy 1911  124 o.
  28. ↑ Zichy 1911  132 o. "Ich bestand die Staatsprüfungen … in allen Disziplinen mit Auszeichnung und habe so den Willen meines Vaters erfüllt."
  29. ↑ Zichy 1911  133 o.
  30. ↑ „Amtliches”, Neue Freie Presse, 1871. június 16. (Hozzáférés: 2021. április 14.) „Auf Vortrag meines ungarischen Ministers des Innern finde Ich den … Honorär-Conceptsadjuncten im Ministerium für Cultus und Unterricht, Grafen Geza Zichy, zum Honorar-Concipisten im Ministerium des Innern zu ernennen. Schönbrunn. Den 7.Juni 1871. Franz Joseph m.p, Wilhelm v. Toth m.p” 
  31. ↑ Zichy 1911  134-137, 155-158 o. Zichy 1913  1-11 o.
  32. ↑ Zichy 1911  159-160 o. „Liszt setzte sich an das Klavier und spielte meine Ballade. O du mein Himmel, wie spielte er sie! Stellen, die ihm zu monoton vorkamen, änderte er sogleich, transponierte, erweiterte die Hauptmotive, umspielte dieselben mit einem Goldregen von Passagen und sagte immer: «Ich weiß es, Sie haben sich das so gedacht, es ist aber nicht ganz so herausgekommen! » Ich wollte ihm die Hand küssen, er aber umarmte mich und sprach: «Wir werden uns schon nahe treten und ich hoffe, Ihr Meister wird es mir vergeben, wenn ich mich mit Ihnen beschäftige.» Mir schwindelte, als ich den großen Mann verließ und eine neue Welt öffnete sich vor meinen Augen.”
  33. ↑ Teljes nevén gróf karácsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Melánia Eugénia Georgina Anna Laurentia Klotild Margit (*Krisztinaváros, Buda, 1855. szeptember 16.–†Budapest, 1894. április 10.) csillagkeresztes hölgyet,familysearch.org gróf Zichy Gézáné gróf Karátsonyi Melánia gyászjelentése gróf Karátsonyi Guido (1817–1885) nagybirtokos, politikus, és puchói és csókai Marczibányi Anna Mária lányát.
  34. ↑ „Fővárosi hirek”, Fővárosi Lapok, 1871. szeptember 12. (Hozzáférés: 2021. január 17.) „A gróf Zichy Géza és gróf Karácsonyi Melanie grófkisasszony esküvőjénél rég volt fényesebb Budapesten. Vasárnap d. u. 4 órakor tartották. Az egyházi szertartást H ay n a l d kalocsai érsek végzé az esti vecsernyére kivilágított krisztinavárosi templomban, mely megtelt néppel …Az egész menyegző magyar pompája a régi idők nagy nászünnepeire emlékeztettek.” 
  35. ↑ Magyar Főnemességi Adattár- Zichy Géza. (Hozzáférés: 2021. január 24.) hozzáféréskor a Főnemességi Adattárban Sándor adatai hibásak, Aladáré pedig hiányoztak)
  36. ↑ „A boldogság útja.”, Magyar Újság, 1875. március 7. (Hozzáférés: 2021. január 12.) „A munkának több a hiánya, mint az érdeme; az irodalomra nézve örvendetes azért, mert egy fejlődő, igazi tehetségről tanúskodik.” 
  37. ↑ „Theater- und Kunstnachrichten”, 1869. december 18. (Hozzáférés: 2021. április 14.) „Aus Preßburg meldet man viel Rühmliches über ein neues Trauerspiel: „Der Prätendent", dessen Stoff der ungarischen Geschichte entlehnt ist. Der Verfasser ist ein junger Hörer der Rechte, Graf Geza Zichy, dem man ein bedeutendes poetisches Talent nachsagt.” (Sok dicséreteset jelentenek Pozsonyból egy új tragédiáról: "A trónkövetelő"-ről, amelynek témája a magyar történelemből származik. A szerző egy fiatal joghallgató, gróf Zichy Geza, akiről azt mondják, hogy jelentős költői tehetsége van.) Az újság tévedett, Zichy csak németre fordította Szigligeti művét.
  38. ↑ „Magyar költők franczia fordításban”, Vasárnapi Ujság, 1876. július 16. (Hozzáférés: 2021. február 2.) „Saissy Amédée franczia irodalmi tanár, ki a nyarat gróf Zichy Géza tetétleni birtokán tölti, magyar anthológiát fog nyomatni Párisban. Házi gazdája segélyével ő maga a magyar költészet számos kitűnő termékét forditotta le franczia nyelvre, többi közt Petőfitöl ötven költeményt a legbecsesebbekből, Arany Jánostól a legszebb balladákat, (Zách Klárá"-t és „Ágnes asszony"-t meglepő sikerrel,) Gyulai Páltól, Szász Károlytól s a fiatalabb költőktől szintén több lyrai művet.” 
  39. ↑ „A közös pénzügyminiszteri állás”, Ellenzék, 1882. június 19. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  40. ↑ „VIdéki Hirek”, 1883. június 5. (Hozzáférés: 2021. február 2.) 
  41. ↑ „Külföld: Gróf Zichy Géza”, Fővárosi Lapok, 1886. február 26. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  42. ↑ „Magyar Bayreuth”, BME Építőipar, 1912. január 21. (Hozzáférés: 2021. február 3.) 
  43. ↑ „Nachrichten”, Berliner Musikzeitung, 1883. január 4. (Hozzáférés: 2021. január 28.) (német nyelvű) „als echter Edelmann spielt er ausschliesslich nur zu wohlthätigen Zwecken und auf besondere Einladung. Trotz der so bedingten Seltenheit seines Auftretens hat er doch in wenigen Jahren der nothleidenden Menschheit die Summe von über 200000 Gulden erspielt und sich daneben einen Künstlerruf erworben, welcher durch die Urtheile der hervorragendsten Kritiker für immer fest begründet ist.” 
  44. ↑ „Nachrichten”, Berliner Musikzeitung, 1883. március 29. (Hozzáférés: 2021. január 21.) (német nyelvű) „Graf Géza Zichy hat einen Theil des Ertrages seiner jüngsten Concertreise in Deutschland, nämlich acht tausend Mark, dem Professoren-Pensionsfonds des Pester National-Conservatoriums zufliessen lassen.” 
  45. ↑ „Gróf Zichy Géza”, Fővárosi Lapok, 1887. november 9. (Hozzáférés: 2020. december 18.) „Stockholmban  … az első hangverseny jövedelmét felemésztették a szállitási és hirdetési költségek; a második hangverseny jövedelme a királyné védnöksége alatt álló kórházé lesz; a harmadik hangverseny jövedelmét pedig Eugenia hercegnőnek, a király nővérének kívánságára, az ő pártfogása alatt levő gyermek-kórház javára fordítják. Christianiában, a király kívánságára, szintén jótékony célok kapják a befolyó jövedelmet … Kopenhágában a második hangverseny jövedelmét, a dán királyné kívánságára, a védnöksége alatt álló kórháznak kellett adni.” 
  46. ↑ (egy ezüsthatost, amit Liszttől kapott, hogy zongorázzon, megtartott magának és óraláncára függesztve hordta.)Marék, Antal. „Zichy és Liszt közös fellépése a szegedi árvízkárosultak javára”, Magyar Nemzet, 1983. január 11. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  47. ↑ Zichy 1913  132-133 o.
  48. ↑ Zichy 1911  159 o.
  49. ↑ Zichy 1920  55-61 o.
  50. ↑ A Zichy-Harvey kastély Tetétlenen. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
  51. ↑ Ónody 1996
  52. ↑ (külön szobát rendezett be neki, Liszt pedig – emlékül - saját kezűleg egy fenyőt ültetett a kastélyparkban)„Tetétlen”, Fővárosi Lapok, 1889. szeptember 5. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  53. ↑ „Vidék, Sopron”, Fővárosi Lapok, 1881. március 27. (Hozzáférés: 2021. február 8.) 
  54. ↑ „Liszt Kolozsvártt(sic!)” (fizetős), Fővárosi Lapok, 1879. március 18. (Hozzáférés: 2021. február 8.) „Végre a programm utolsó száma következett, a Rákóczi-indúló, Liszt átiratában, előadva Liszt és gr. Zichy Géza által. A nagy mester és tanítványa közt az a ritka szép viszony létezik, mely a régi korban például egy Raphael és tanítványai közt. Szeretet és hála, saját művében való gyönyörködés és bámulat, fűzik őket szorosan egymáshoz, a mi a háromkezű játékban is nyilvánult, egy lelket öntve az egészbe” 
  55. ↑ „Graf Geza Zichy”, Wiener Presse, 1884. november 30. (Hozzáférés: 2021. január 12.) (német nyelvű) „Der bekannte einarmige Clavier- Virtuose Graf Geza Zichy veröffentlichte in Augsburg, wo er jüngst zu wohlthätigem Zwecke concertirte, folgende Erklärung, die zeigt, wie frei der Künstler von jedem Standeshochmuth ist: Kaum in der altehrwürdigen Stadt Augsburg angekommen, muß ich mich zu meinem größten Verdruß mit allen meinen Titeln zu Häupten der Concertanzeigen angeführt sehen. Ich bin stolz darauf, auch ohne Titel einen anständigen Künstlernamen zu besitzen, welcher der Oeffenlichkeit angehört. Indem aber Titel mit künstlerischen Leistungen nichts gemein haben, verwahre ich mich feierlich gegen solche unwürdige Marktschreiereien der Concertanzeigen. Achtungsvoll Graf Geza Zichy.” 
  56. ↑ „Különfélék”, A hon, 1875. október 13. (Hozzáférés: 2021. január 22.) „A nemzeti zenedének legutóbbi választmányi gyűlése egyhangúlag gr. Z i c h y Gézának elnökké való megválasztása mellett nyilatkozott s küldöttség neveztetett ki, mely őt felkérje e tiszt elvállalására. A gr. megtisztelő felhívásnak engedett is.” 
  57. ↑ „A római lapok gr. Zichy Gézáról”, Fővárosi Lapok, 1888. március 28. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  58. ↑ „Gróf Zichy Géza berlini hangversenye”, Fővárosi Lapok, 1889. december 11. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  59. ↑ „Zichy Géza gróf müncheni hangversenyéről”, Nemzet, 1883. február 22. (Hozzáférés: 2021. január 12.) „Zichy Géza gróf … mindig szívesen látott vendég Münchenben … »magyar rhapsodiájában« a szerző és művész megkoronázta a mai est sikerét, midőn egy kezével olyan megdöbbentő technikát produkált, a mire mások leggyakrabban két kézzel sem képesek; a tetszészaj vihara arra birta a művészt, hogy a programmot megoldja egy phantasieval Gounod »Faust«-ja és Schuber »Erlkönig«-e fölött..” 
  60. ↑ „Notre soirée de jeudi”, Le Figaro, 1878. november 2., 4. oldal (Hozzáférés: 2023. április 19.) (francia nyelvű) „Un amateur, un gentilhomme hongrois, se trouvait dans notre auditoire: le comte Géza Zichy. M. Zichy a eu le malheur de perdre son bras droit à la suite d'un accident de chasse. Cependant il a, sur le piano, un talent incompartable. Il nous a joué une fantasie sur Faust d'une facon stupefiante. - Il n'a qu'un bras, s'est écrié Sardou, et on jureait qu'il joue à quatre mains!” (Egy amatőr, egy magyar nemes volt a közönségünkben: gróf Zichy Géza. Zichy urat az a szerencsétlenség érte, hogy egy vadászbalesetben elvesztette a jobb karját. A zongorán azonban páratlan tehetséggel rendelkezik. Megdöbbentő módon játszott nekünk egy Faust-fantáziát. - Csak egy karja van - kiáltotta Sardou -, és mi megesküdtünk volna, hogy négy kézzel játszik!)
  61. ↑ „Théâtres et Concerts”, Journal des debats politiques etlitteraires, 1886. február 15., 4. oldal (Hozzáférés: 2023. április 19.) (francia nyelvű) „Lundi 15 février, à la salle des fêtes du Grand-Hôtel, sera donné, au profit de la Société de bienfaisance austro-hongroise, un concert avec le concours du comte Géza Zichy, de M. Faure, de Mme Bilbaut-Vauchelet, de M. Nicot et de M. Coquelin aîné.” (Február 15-én, hétfőn a Grand-Hôtel Salle des Fêtes termében az Osztrák-Magyar Jótékonysági Társaság javára koncertet adnak Zichy Géza gróf, Faure úr, Bilbaut-Vauchelet asszony, Nicot úr és Coquelin úr részvételével.)
  62. ↑ „Az orosz lapok gróf Zichy Gézáról”, Fővárosi Lapok, 1889. február 20. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  63. ↑ „Gróf Zichy Géza Skandináviában”, Fővárosi Lapok, 1887. november 9. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  64. ↑ Zichy 1920  49 o.
  65. ↑ G.E.. „Theater, Musik und Concerte”, Vossische Zeitung, 1883. január 16. (Hozzáférés: 2021. április 8.) (német nyelvű) „Am Sonnabend gaben Graf Zichy und Professor Joachim unter Mitwirkung der philharmonischen Kapelle und Leitung des Professors Rudorff ein Concert in der Singakademie. Graf Zichy besitzt nur die linke Hand und leistet mit dieser erstaunliches. Allerdings die Arrangements und die recht gefälligen und ansprechenden eigene Compositionen, welche er zum Vortrag bringt, von einer durch die zu Grunde liegenden technischen Bedingungen nothwendig herbeigeführten Einseitigkeit nicht frei zu sprechen; dafür gewährt es aber einen eigenen Reiz, die auch unter diesen Umständen erreichbare Tonfülle und Beweglichkeit und vor allen Dingen die Selbstständigkeit der einzelnen Finger sowie die Geschicklichkeit in den schnellen Sprüngen der Hand von den tiefsten bis in die höchsten Oktaven mit eigenem Ohre wahrzunehmen. Die Sicherheit der Hand ist außerordentlich; daß aber entlegene Griffe niemals eine hörbare Lücke in der Tonfolge zeigen, daß die verschiedenen Finger derselben Hand den Baßcharacter, den Character des melodischen Tons und der Verzierung gleichzeitig so bestimmt festzuhalten vermögen und daß das Ganze eben darum den Eindruck des musikalisch Ungezwungenen und natürlich Geschmackvollen macht, ist viel mehr zu preisen.… Er spielte auf einem Bösendorfer’schen Flügel, der wahrscheinlich besondere technische Einrichtungen hat (entweder durch Ehrbar’s prolongement oder durch ein Theilpedal), um das längere Fortklingen einzelnen Töne zu ermöglichen. Denn der Baß tönte häufig weiter, nachdem die Hand schon längst in den höheren Oktaven ihre Thätigkeit begonnen hatte.” 
  66. ↑ Zichy 1920  20 o. „Wenn man mit einer Hand Klavier spielt, muß man gleichzeitig drei verschiedene Anschlagsarten in Anwendung bringen. Alle die Töne, die als Baßtöne weiterklingen sollen, müssen stark, die begleitenden Mittelstimmen schwach und die Melodienoten wieder stärker gespielt werden. Es ist nun Aufgabe der Spielhand, in außerst raschen Sprüngen diese Gewichtsverhältnisse zu berücksichtigen und dabei den Eindruck einer geschlossenen und einheitlichen Klangwirkung zu erzielen. Das kostet natürlich viel Übung, ist aber – wie ich bewiesen zu haben glaube – sehr wohl möglich.”
  67. ↑ Zichy 1920  73-85 o. Svájc; 97-124 o. Skandinavia; 125-136 o. Olaszország; 137-162 o. Oroszország; 27-37 o. Hollandia
  68. ↑ „A Nemzet Tárcája. Gróf Zichy Géza”, Nemzet, 1891. április 3. (Hozzáférés: 2020. december 13.) „25 évi művészi pályafutás után szabad volna egy kevéssé elbizakodottnak is lennie. Csak legalább olyan mértékben, a mennyivel nem sérti, sőt emeli öntudatát. Az a tény hogy egész életén át mindig csak jótékony czélra munkálkodott, az emberiség hálájára méltó és az érte járó elösmerés nem esik egy rovat alá azzal, a melyet hazánk és a külföld neki, mint művésznek méltó jutalmul adott.” 
  69. ↑ „Zichy Géza gróf”, Pesti Hirlap, 1891. április 3. (Hozzáférés: 2020. december 18.) „25 éves Írói és művészi jubileuma alkalmából Debrecenben rendkívül érdekes és szépen kiállított album jelent meg Karczag Vilmos szerkesztésében. Az album elején Zichy Géza gr. kezeirásával a következő motto olvasható: ’Boldog vagyok, hogy a szegények és szerencsétlenek szolgálatában állhatok és arcom verejtékével kereshetek kenyeret — mások számára.’” 
  70. ↑ „Gróf Zichy Géza”, Zenevilág, 1901. január 15. (Hozzáférés: 2020. december 10.) 
  71. ↑ Zichy 1920  165 o.
  72. ↑ Magyar Főnemességi Adattár- Zichy Géza. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  73. ↑ (1891. március 15.) „Mahler G. szerződése felbontva”. Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  74. ↑ (1891. február 20.) „A m.kir. operaház szabályrendelete”. Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „§20: „Az intendáns  … a mennyiben az intézet érdekében szükségesnek látná, a művészeti igazgató javaslata körén kívül — saját felelősségére — szerződéseket köthet". §40:"A művészeti igazgatónak a jelen szabályrendeletben és a színházi törvényekben felsorolt egyes vagy összes jogait a megfelelő okokból és ezek alapján előállott szükség esetén az intendáns saját felelősségére személyesen gyakorolhatja") …. Ezen „20. és 40. §-ok intézkedéseitől eltekintve, a művészeti igazgató hatásköre a régebbi maradt.” 
  75. ↑  Ezek a jogok korábban a következőképp voltak szabályozva: Intendáns: „10/ A játékrend általános jellegét illetőleg felügyel arra, hogy az mindenkor megfeleljen a m.k. Operaház hivatásának és méltóságának … Észrevételeit az igazgatóval közli, de sem a játékrend megállapításába, sem a szereposztásba közvetlenül nem foly be. … 12/ A művészeti igazgató, gazdasági főnök és a műszaki felügyelő által elébe terjesztett kinevezéseket, szerződéseket helyben hagyja, vagy azoktól helybenhagyását megtagadja.” Igazgató: „32/ A tulajdonképpeni művezetést az igazgató saját felelőssége mellett önállólag teljesíti ugyan, azonban minden olyan lényeges kérdés vagy ügy, mely bár a költségvetés keretében foglalt nagyobb kiadásokra, bármely időre szóló szerződésekre vonatkoznak, írásban az intendáns elé terjesztendők.” (Részlet Keglevich István intendánsnak a belügyminiszterhez írott felterjesztéséból, melyben meghatározza az operai munkaköröket. 1886 szeptember 10) Dés 1984 34-37 o.
  76. ↑ SzabRend 1891
  77. ↑ Pukánszkyné 1938 362 o.
  78. ↑ Pukánszkyné 1938  636-638 o. „Gr. Zichy Géza intendáns jelentése a N. Sz. és Operaház túlbevételeiről” „Az 1891. évi mérleg a m. kir. operaház történetében annak fennállása óta az első, melynek kedvező pénzügyi eredménye nem megtakarításokból alakul, hanem tényleg több-bevétel.”
  79. ↑ Dés 1984  Zichy Géza javaslata az énekesképzés átszervezésére(74-80 o.) „egyrészt nincs elég tér arra, hogy azok, akik képességet éreznek magukban az operaénekesi pályára alkalmat is talaIhatnának tehetségük fejlesztésére és érvényesítésére s ennélfogva kedvet sem nyernek e pályára, másrészt a M.Kir. Operaház nélkülözi azokat az előiskolákat, a melyeket más nemzeteknél a vidéki operaszínházak képeznek, vagy amilyenekkel a budapesti Nemzeti Színház is bír a drámára nézve a vidéki színészetben.”(75-76 o.) „Gyakorlóhelyekül kell továbbá tennünk a vidéki színhpadokat. A kolozsvári, majd a pozsonyi és temesvári színházakat mielőbb azon helyzetbe kell a magas kormánynak juttatni, hogy a sok tekintetben káros hatású s újabb időben felette elposványosodó Operette-faj visszaszorítása mellett az opera (komoly és tiszta víg opera) művelésére képesek legyenek, ha egyelőre csekélyebb mértékben is.”(77 o.)
  80. ↑ Pukánszkyné 1938 639-646 o. „Gr. Zichy Géza felterjesztése az új N. Sz. építése tárgyában”
  81. ↑ SzabRend 1891  „1. §. A m. kir operaháznak czélja: hogy az operai művészetet és eredeti opera-irodalmat s közvetve a magyar zenét fejlessze és virágoztassa“
  82. ↑ Opera 1909 68-91 oldal MAGYAR:Erkel:Brankovics György (1889-02-23), Sztojanovits:Új Romeo (1889-04-17), Sztojanovits:Csárdás (1890-12-07) KÜLFÖLDI:Bizet: A gyönyhalászok (1888-10-25), Kreutzer:A granadai éji szállás(1888-10-22), Corradi:A négy kérö (1888-10-22), Bayer:A babatündér (1888-12-13), Wagner:A Rajna kincse(1889-01-26), Wagner:A walkür(1889-01-26), Maillart: Villars dragonyosai (1889-03-31), Bayer:Nap és föld (1889-12-21), Marschner:Templomos és zsidónö (1890-03-08), Offenbach:Eljegyzés lámpafénynél (1890-12-12), Mascagni:Parasztbecsület (1890-12-26), Lortzing:A fegyverkovács (1891-01-17)
  83. ↑ Opera 1909 91-120 oldal MAGYAR:Szabados:Vióra (1891.03.14), Rieger:Nivita (1891-11-15), Liszt:Szent Erzsébet Legendája (1891-09-15), Hubay: Alienoer (1891-12-05), Sztojanovits:Tous les trois (1892-10-29), Mihalovich:Toldi (1893-03-18) Szabó:Dárius kincse (1893-10-04), Farkas:A vezeklök (1894-04-24), Raimann:Arden Énok (1894-05-08), Poldini:Északi fény (1894-05-08) KÜLFÖLDI:Mascagni:Egy álom választottja-Danza esotica (1891-12-18), Cornelius:A bagdadi borbély (1891-12-30), Mascagni:Fritz barátunk (1892-01-24), Wagner:Siegfried (1892-04-09), Mozart:Bastien és Bastienne (1892-11-29), Wagner:Istenek alkonya (1892-12-10), Widor:A korrigán (1893-01-21), Leoncavallo:Bajazzók (1893-03-28), Smetana: Az eladott menyasszony (1893-09-21), Lortzing: A vadorzó (1894-02-10), Puccini: Manon Lescout (1894.03.17)
  84. ↑ „Az új intendáns, gróf Zichy Geza, aki imádóival költőnek és zeneszerzőnek nevezteti magát, azzal ünnepli beiktatását, hogy a rábízott operából kiszorítsa azt az igazgatót, akinek a művészi tevékenységét a sajtó és a nyilvánosság egybehangzóan a leghangosabb elismeréssel illette.”„Theater- und Kunstnachrichten.”, Neue Freie Presse, 1891. március 15. (Hozzáférés: 2021. április 15.) (német nyelvű) „Der neue Intendant, Graf Geza Zichy, der sich von seinen Anbetern einen Dichter und Componisten nennen läßt, feiert seinen Amtsantritt damit, aus der ihm anvertrauten Oper jenen Director zu verdrängen, über dessen künstlerische Thätigkeit in der Presse und im Publicum nur Eine Stimme lautester Anerkennung herrscht” 
  85. ↑ Karpath, Ludwig (1934. június 24.). „Hogyan túrták ki Mahler Gusztávot a budapesti Operaházból?”. Pesti Napló, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „A zenegróf, aki a magyar főnemességhez tartozott, azt hitte magáról, hogy alkalmas az Opera személyes vezetésére és ezért nagy buzgalommal fogott hozzá, hogy az alájarendelt igazgató életét elkeserítse … Az erőszak politikáját követte, melyhez Mahler egyáltalán nem szokott hozzá. Az Opera egy ősi alapszabályát akarta megváltoztatni gróf Zichy: megnyirbálta az igazgató jogait és önhatalmúlag kiterjesztette kötelességeit.” 
  86. ↑ GedMat 1965  201 o.: „Mahlernél Zichy jövetelekor látszólag még nem volt aktuális a távozási szándék.” 238.o.: „Zichy összeállította Mahler bűnlajstromát és elbocsátotta” 247 o.: „Bernhard Pollini … már 1886-ban is hívta vállalkozásához. Mahler most, öt évvel később, amikor újra ajánlatot kap tőle, elfogadja a meghívását, és 1891 őszén elfoglalja a szinház karmesteri székét”
  87. ↑ SzéKeGa 1990 „gróf Zichy Géza elüldözte Mahlert …”
  88. ↑ Németh, Amadé (1995. szeptember 1.). „A magyar királyi operaház Gustav Mahler igazgatása alatt”. Operaélet, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Az események nem hagynak kétséget afelől, hogy Zichy intendáns egyértelműen el akarja távolítani Mahlert. 1891. március 15-én a művész felbontja szerződését a Magyar Királyi Operaházzal … be kell látnia, hogy önérdeke nem köthető össze a magyar hazai érdekekkel. Közben megérkezik a rendkívül előnyös szerződése Hamburgból. Egy ideig még tűri a színházi álbarátok és néhány újságíró mocskolódását, aztán elmegy.” 
  89. ↑ Tallián 1984  83 o. „Kezdettől Mahler eltávolítására tört; ismét átdolgoztatta a szabályrendeletet”
  90. ↑ (1890. október 13.) „Változás az intendánsi állásban” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Képviselői körökben mind határozottabban lép föl a hir, hogy Beniczky Ferenc intendáns az 1891. évi államköltségvetés letárgyalása után megválik jelenlegi állásától és Pestmegye főispánjává fog kineveztetni. Utódául az intendánsi állásban Radvánszky Géza bárót, a kiváló műveltségű főurat emlegetik, a ki azonban — hir szerint — az intendánsság elvállalásához bizonyos föltételeket köt, a melyek hivatva lennének sikeres működését, különösen pedig az opera művészi vezetésére való befolyását biztosítani. Másfelől szóba került mint intendánsjelölt Rakovszky Géza országgyűlési képviselő is, a kit független állása és magas műveltsége, valamint zenei képzettsége főleg az opera szempontjából qualifikálnának az intendánsi állásra.” 
  91. ↑ (1890. október 29.) „Az új intendáns”. Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Biztos forrásból nyert értesülés szerint az intendánsi kérdés megoldottnak tekinthető. Miután a Radvánszky Géza báróval folytatott tárgyalások a báró vonakodása miatt eredményre nem vezettek, a kormány Zichy Géza grófhoz fordult, a ki bizonyos föltételek alatt kész az intendánsi állás elvállalására. Kinevezése azonban csak újév után várható s addig Beniczky Ferenc tovább vezeti a nemzeti színház és az opera ügyeit.” 
  92. ↑ Pukánszkyné 1938 633-635 o.
  93. ↑ Wellmann, Nóra (1989. december 1.). „Ismeretlen Mahler levelek az Operaházban”. Muzsika, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Budapest, 1890. január 1. Excellenciás Uram! Ezennel tisztelettel bejelentem, hogy kénytelen vagyok élni azon szerződésben biztosított jogommal, hogy szerződésemet ez év szeptember elsejével felbonthatom. Egyben kijelentem, hogy amennyiben a belügyminiszter úr őexcellenciája az Excellenciás Uramnak benyújtott folyamodványnak helyt ad, kész vagyok felmondásomat visszavonni. Excellenciás Uram alázatos szolgája Gustav Mahler igazgató” 
  94. ↑ GMAR 4. o.: 14000 márkánál kevesebbért nem szerződik (Dokumentazonosító E6-MC-322) GMB 1996  nem tartalmazza ezt a levelet
  95. ↑ GMB 1996  110. o. „Sajnos nem áll módomban, hogy követelésemet az Ön igényének megfelelöen módosítsam”
  96. ↑ GMB 1996  110. o. „folyó hó 9-i levelére válaszolandó kijelentem, hogy kész vagyok ajánlatát elfogadni, ha Ön a fizetésemet minden levonás nélkül jóváhagyja, azaz az adókat, a nyugdíjjárulékot és egyéb illetékeket magára vállalja” GMAR 4. o.(Dokumentazonosító E7-MC-336)
  97. ↑ GMB 1996  111. o.: „Épp egy utazásról visszatérve kaptam meg az Ön november 2-i nagybecsü levelét.… Ajánlatát évi 12 000 márka tiszteletdíjjal azzal a feltétellel fogadtam volna el, ha Ön a szokásos levonásokat, adó- és nyugdíjilletékeket magára vállalja … Miután én Önnel szembeni készségemet minden oldalról bebizonyítottam, … engedje meg, hogy ezt a pótlást a nekem megküldött szerződésbe beillesszem.“ GMAR 4. o.(Dokumentazonosító E7-MC-337)
  98. ↑ (1891. február 2.) „Új intendáns”. Zenelap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  99. ↑ Carr 1998  51-57 o.
  100. ↑ (1891. március 15.) „Mahler G. szerződése felbontva.”. Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Mai nappal visszaléptem a magyar kir. opera művezetői igazgató állásától …Távozom helyemről azon tudatban, hogy híven és becsületesen tettem meg kötelességemet és azon őszinte óhajjal, hogy a magyar királyi opera virágozzék és gyarapodjék. Tisztelettel Budapest, 1891. március 14. Mahler Gusztáv.”” 
  101. ↑ Kasringer, Rita (1989. november 1.). „Gustav Mahler emléke(k) Budapesten”. Muzsika, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  102. ↑ Zichy 1920  166-167 o. „Als ich mein Amt antrat, fand die Oper in ziemlich heruntergekommenem Zustande. Zwar waren einzelne Vorstellungen, die Mahler dirigierte, vorzüglich, aber im ganzen Personale hatte sich die Disziplin bedenklich gelockert. Mahler war ein viel zu bedeutendes Talent mit viel zu genialem Einschlage, um ein halbwegs guter Direktor sein zu können. Sein nervöses, schroffes, öfters sogar unartiges Auftraten hat mitunter das ganze Personal zur Verzweiflung getrieben.… Ich befand mich in verzweifelter Lage. Auf der einen Seite wollte ich diese geniale Kraft dem Institut erhalten, auf der anderen vermochte ich das bis zum äußersten aufgeregte Personal nicht zu beruhigen. Immer häufiger traten Renitenzfälle ein. Ich unterstützte Mahler, wenn er im Rechte war, ich konnte und durfte es aber nicht, wenn er Unrecht hatte. Schließlich schien er das Unerquickliche seiner Lage selbst eingesehen zu haben und bat um seine Entlassung, die er mit einer auf meinem Vorschlag hin ihm vom Minister angewiesenen namhaften Summe auch erhielt.”
  103. ↑ „Gróf Zichy Gézáné”, Fővárosi Lapok, 1894. április 11. (Hozzáférés: 2021. március 30.) „Zichy Gézáné grófnőt még pénteken látni lehetett az operában. … Szombaton lett rosszul. Panaszkodott, hogy a torka fáj. Az orvosok azután difteritiszt konstatáltak (belső skarlát tüneteit is tapasztalván.) … A beteget dr. Korányi Frigyes, dr. Irsay egyetemi tanárok és még egy harmadik orvos gyógykezelték. Még ma és egészen a katasztrófa bekövetkezéséig teljes eszméleténél volt; beszélgetett a férjével, de már érezte a halál közeledését. … Még elbúcsúzott a férjétől, előzetesen papot kérve és fölvéve az utolsó kenetet. Este fél hét órakor kiszenvedett …” 
  104. ↑ Pukánszkyné 1938 646-647 o.„april 11, 1894 Kegyelmes Uram! Becsületes ember nem visel hivatalt, melynek meg nem felelhet. Nöm halála képtelenné tett hivatalom betöltésére, … egy tökéletesen sujtott, megtört ember vagyok. - Azonkívül nőm halálos ágyán arra kért, hogy gyermekeimnek szenteljem minden idömet. - Hisz öt gyermekem van, köztük még oly kis fiú, ki alig tudja az anya nevét kimondani, én nem tölthetek hosszú napokat a két szinházban s otthon rövid órákat.” Hieronymi Károly belügyminiszter a felmondást sokáig nem akarta elfogadni, s azt csak Zichy nyomatékos kérésére továbbította. Ferencz József 1894 május 18-án mentette fel intendánsi állásától.
  105. ↑ Mohácsi 1924  „Als davon die Rede war, daß Zichy neuerdings den Intendantenposten übernehme, ließ er durch den bekannten Musikkritiker Dr. Béla Diósy Verhandlungen mit Mahler anbahnen.”
  106. ↑ Diósy 1927  „Az egyetlen ember, aki tisztában volt Mahler Gusztáv értékével, a vele történt méltánytalansággal és azzal a kárral, amely távozása által a magyar zeneművészetet érte, — gróf Zichy Géza volt. Sokszor beszéltem az öreg kegyelmes úrral erről a témáról és Zichy Géza mindig erélyesen tiltakozott az ellen az inszinuáció ellen, mintha ő Mahlert erőszakkal elkergette volna. — Fiam, ö maga tette lehetetlenné a pozícióját. Nem tudott az emberekkel bánni. Összeférhetetlen, goromba volt. A művészek nem akartak vele dolgozni … Azonban legelsőrangu művész volt és én intendánsságom legnagyobb hibájának tartom, hogy elengedtem ezt az embert. Kijelentem önnek, ha tényleg ismét felkínálják nekem az intendaturát,  … első teendőm lesz, hogy Mahlert visszahívom.”
  107. ↑ GMAR 4. o. Az egész egy nagyon óvatos levélváltással kezdődött Diósy és Mahler között. Mahler 1896 június 26-i válaszlevelében azt írta, hogy „szívesen eleget teszek egy budapestre hívásnak, ha hozzám fordulnak, mint már írtam Önnek. - Minden attól függ, hogy az milyen feltételek mellett és milyen pozícióból történik. - De hogy belekeveredjek egy intrikába, vagy akár annak okozója legyek, az messze áll tőlem!”Daß ich gerne einem Rufe nach Budapest Folge leisten werde, wenn ein solcher an mich ergeht, habe ich Ihnen ja schon geschrieben. – Es kommt eben ganz darauf an, unter welchen Bedingungen und von welcher Stelle eine solche Berufung erfolgt. – Aber mich in eine Intrigue einlassen, oder auch nur die Ursache einer solchen zu sein, steht mir ferne!” (Dokumentazonosító E6-MC-325)
  108. ↑ Diósy 1927  Személyes találkozásuk során már nyíltan beszélhettek:„A nyár folyamán … találkoztam Mahler Gusztávval … elmondtam neki Zichy Gézával folytatott beszélgetésemet:  … — És hisz maga ebben? — kérdezte. — Feltétlenül. Amit Zichy Géza mond, az szentírás. — Hát barátom, … Ha Zichyt tényleg kinevezik intendánsnak és ő engem visszahív,  … jövök.  … Budapestet ösmerem … Ott, tudom, lehet dolgozni, alkotni, teremteni. Ott még van lelkesedés, tehetség. Egy szó, mint száz, ha Zichy hív — én jövök. Vissza Budapestre. Haza.”
  109. ↑ Mohácsi 1924  „Ich kenne Briefe Mahlers, in denen er Anfang 1897 seine Geneigtheit ausspricht, die Direktorstelle an der Budapester Oper wieder anzunehmen, besonders unter der neuen Intendantur Graf Zichys, weil dies für ihn die größte Genugtuung bedeutet hätte”
  110. ↑ „Hazai irodalom, művészet”, Fővárosi Lapok, 1890. április 27. „Majd maga gróf Zichy Géza ült a zongorához és készülő, nagy szabású dalművéből »A l á r«-ból mutatott be néhány részletet. A saját költői beszélyéből irt szövegre dallamos melódiákat, majd erőteljes zenét szerzett. Az első felvonással már elkészült.” 
  111. ↑ „A filharmonikusok”, Budapesti Hírlap, 1891. december 17. (Hozzáférés: 2020. december 13.) „újdonságot hallottunk : Zichy Géza gróf Alár cimű, most készülő operájából egy lendületes, melódiás szerelmi kettest, melyet Szilágyi Bella k. a. és Signorini Ferenc adott elő, tapsokban részesülve. Az olasz tenorista is magyarul énekelt.” 
  112. ↑ „Az opera programja”, Fővárosi Lapok, 1892. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. december 10.) „Gróf Zichy Géza épp most fejezi be »Alár« című operájának végső jeleneteit. A nagyszabású zenemű a bécsi operában fog szinrekerülni” 
  113. ↑ „5 év után elkészült az Alár c.opera”, Magyarország, 1894. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. december 12.) 
  114. ↑ „Az »Alár« Karlsruheban”, Fővárosi Lapok, 1895. június 12. (Hozzáférés: 2023. január 1.) „Zichy Géza gróf operája, az »Alár« még ez év őszén Karlsruheben kerül bemutatóra. Az ottani igazgató, a nagy hirü Mottl Félix már megszerezte a müvet és most betanittatja. A m. kir. operaház — ha ugyan odáig egészségesebb szellem költözik beléje — csak a német premiére után fogja az »Alár«-t előadni. A dalműről Nikisch Athur igazgató ír, aki tudvalevőleg egy félesztendő óta semmiben sem rendelkezhetik az intézetnél, annak idején nagy elragtatással nyilatkozott.” 
  115. ↑ „Az „Alár“ harmadik felvonása.”, Budapesti Hirlap, 1896. április 14. (Hozzáférés: 2021. január 7.) „Zichy Géza gróf tegnapelőtt a következő levelet intézte az operaház igazgatójához: Kedves igazgató ur ! Alár tegnapi előadásán meggyőződtem arról, hogy a mü túlságosan hosszú. Nem tartozom ama zeneköltők közé, kik minden általuk leirt ütemnek súlyt és fontosságot tulajdonítanak, azért is kérem, szíveskedjék az egész harmadik felvonást kihúzni. A szöveg megváltoztatását megírtam és közölni fogom igazgató úrral. Teljes tisztelettel igaz hive Zichy Géza gróf.” 
  116. ↑ „Szinház és zene - Operaház”, Pesti Napló, 1896. április 15. (Hozzáférés: 2021. január 7.) „Az Operában ma este másodszor került színre gróf Zichy Géza Alárja már azzal a röviditéssel, amelyre a szerző az Opera igazgatóságát nyílt levelében felkérte … A harmadik felvonás kihagyásával az egész dalmű nemcsak az óhajtott rövidség, hanem előnyösebb szcenikai összefüggés dolgában is csak nyert s általa az egésznek a hatása még intenzivebbé vált.” 
  117. ↑ „Művészet”, Fővárosi Lapok, 1896. november 24. (Hozzáférés: 2020. december 19.) „Kiváló érdekességet adott a műsornak Zichy Géza gróf uj operájából, a Roland mesterből egy kéziratban levő részlet.” 
  118. ↑ (K.I.). „Gemma”, Vasárnapi Ujság, 1904. február 28. (Hozzáférés: 2020. december 21.) „valami egészen újat nyújtott az Operaház: versben írt és elszavalt színdarabot, számos csoport- és magántánczczal tarkítva, s elejétől végéig folytonos zenekisérettel” 
  119. ↑ (M.A.). „Zichy Géza „Gemma"-jának bécsi sikere”, Magyarország, 1916. január 30. (Hozzáférés: 2021. január 14.) „Zichy Géza gróf »Gemma« cimü tánckölteményét tegnap este mutatták be a bécsi udvari operában és az est melegségét az is fokozta, hogy a bemutató egybeesett a szerző félszázados művészi jubileumával. A darab teljesen uj átdolgozásban, pompás díszletekkel, elsőrendű szereposztással került szinre és zajos sikert aratott, mert a deklamáció elhagyásával, csupán mimikára és táncokra rövidítették, ami nagy előnyére vált.)” 
  120. ↑ „Gemma”, Theaterzettel des Hof-Operntheaters, 1916. március 9. (Hozzáférés: 2021. január 18.) 
  121. ↑ Ady, Endre. „Péntek esti levél”, Ady Endre prózája 1/6 kötet, 1905. április 2. (Hozzáférés: 2021. január 8.) „Beszéljünk a Zichy új operájáról a Nemo-ról, mert kezd veszett kedvünk lenni …A haza nem minden előtt, de mindenütt. Még a Magyar Színház revűjében is. Még a Wekerle-kávéházban is. Még az Operaházban is. Ugy-e, fölteszik rólam, hogy nem vagyok hazátlan bitang. De hazátlan kezdek lenni, mert nem lelek üres hazafiaskodástól ment zugot e hazában. … A Nemo a Rákóczi-kultuszra számít. Fantasztikus és képtelen történet a kuruc időkből, mely igazán kincsesbányája lehetne igazi művészeknek is.” 
  122. ↑ „Napi hirek - (Zichy Géza előadása.)”, Pesti Hirlap, 1914. november 2. (Hozzáférés: 2021. január 15.) „„ …megmutatta hallgatóinak, hogyan lehet félkézzel öltözni, vetkőzni, késsel és villával enni, az ollóval bánni, inni, sőt a fegyvert kezelni. A bénák mohó figyelemmel kisérték az előadást, amely uj bizalmat és friss reménységeket ébresztett fel bennük a jövendő sorsuk iránt"” 
  123. ↑ Zichy 1873
  124. ↑ Zichy 1920  2 o.
  125. ↑ Zichy 1920  3 o.
  126. ↑ Zichy 1913  14.o. „Der Urquell der ungarischen Weisen ist das Volkslied, der liederreiche Mund des Volkes. Diese Quelle fließt nicht mehr so reichlich, wie früher Zeit, sie ist aber nicht versiegt. Immer tauchen noch neue Lieder auf, die weder der Zigeuner noch der geschulter Musiker geschaffen hat”
  127. ↑ Litteris et artibus, pro. (Hozzáférés: 2023. április 4.) „cs. és kir. osztrák-magyar tudomány és művészetért adományozott érdemjel. Alapította I. Ferenc József 1887 aug. 18. Ischlben.”
  128. ↑ „Szinház, zene”, Az Ujság, 1916. május 7. (Hozzáférés: 2020. december 18.) „Zichy Géza gróf Rákóczi-trilógiájának előadásához az utolsó próbákat most tartják a színpadon, az érdemes szerző jelenlétében. A czikluson előadandó müveket a következő sorrendben tűzték műsorra : Május 16-án II. Rákóczi Ferencz, május 18-án Nemo, május 20-án Rodostó.” 
  129. ↑ Diósy 1916 „Er hat jede äußerliche Ehrung, zu der alle künstlerischen, literarischen, gesellschaftlichen Kreise gerüstet hatten, ebenso bescheiden als entschieden abgelehnt.”
  130. ↑ a b Diósy 1916
  131. ↑ „Operaház”, Budapesti Hírlap, 1916. május 17. (Hozzáférés: 2020. december 17.) „Zichy Géza gróf irói és művészi munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából a színház a Rákóczi-trilógia felújításával rója le háláját a költő iránt. Ma volt a ciklus elsö estéje, mikor a II. Rákóczi Ferenc került szinre. A fényesen kivilágított nézőtéren ragyogó díszes közönség jelent meg. Ott láttuk a születési, szellemi és pénz-arisztokráciából a legkiválóbb nevek viselőit. És nagy számban vidékieket, kik áldozatot és fáradságot nem kímélve, elzarándokoltak a magyar szabadság hőséhez. Mig a publikum gyülekezett, a babérral díszített színpadon a lebocsátott függöny mögött a színház ünnepelte Zichy Géza grófot. Elsőnek Bánffy Miklós gróf kormánybiztos olvasta fel Jankovics Béla kultuszminiszter üdvözlő leveleit. Majd Kern Aurél igazgató méltatta lendületes szavakban Zichy gróf életét és művészetét.” 
  132. ↑ „Magyar Bayreuth”, Világ, 1916. május 17. (Hozzáférés: 2020. december 18.) „Budapest most három napig afféle országos zenei központ óhajt lenni: egy magyar Bayreuth. A hadi idők szükségében állami dal sziniházunk úgy ünnepli egyik zeneszerzőnket, mint a németek Wagner-t, mint minden nép a nagyok legnagyobbját szokta: gróf Zichy Gézát. Minden jel erre vall. Ez az idei zeneévad egyetlen eseménye, melyet kidomborítanak … Ez a főur a félkezével többet dolgozott a művelődés szántóföldjén, mint sok ember mind a két kezével. Ő a régi értelemben vett „önzetlen hazafi“ … Ö a naiv széplélek és jó ember bizonyára maga is megijedne, ha igazán látná, hogy milyen erején felül való szerepet szántak neki azok, kik tüzzel-vassal szinrehozatták dalműveit és az érdeklődés központjába állították … Annyi ágyra járó, népkonyhában étkező, nyomorgó tehetségünk van, kiknek morzsa se jut, annyi írónk, költőnk, kik elrongyolódnak a napi hajszában és meghalnak, az utcai porban, hogy nem lehet hallgatnunk, az ünnepkor sem” 
  133. ↑ „Zichy Géza gróf”, Budapesti Hírlap, 1916. június 4. (Hozzáférés: 2021. január 5.) „Prágában Tegnap este rendezte Zichy Géza gróf hangversenyét óriás sikerrel a fogságból hazatért rokkantak javára. Az est legkimagaslóbb művészi eseménye volt Prága idei évadjának. … A közönség elbűvölve hallgatta az ősz főúr zongorajátékát és mindegyik szám után lelkesen ünnepelte … Végül kénytelen volt műsorát megtoldani egész sereg ráadással saját kompozícióiból, melyek szilaj, belső tüze villámos ütés gyanánt hatott.” 
  134. ↑ Charity Concert Emperor Karl War Relief Funds. Wiener Filharmoniker, 1917. december 8. (Hozzáférés: 2023. április 19.) „Jótékonysági koncert Károly császár háborús segélyalapja számára. Program: Graf Géza von Zichy: Klavierkonzert für die linke Hand allein. Conductor: Franz Schalk, Piano: Graf Géza von Zichy”
  135. ↑ „Föl, föl, ti rabjai a földnek, Föl, föl, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, Rabságodnak vége már.” (Internacionálé)
  136. ↑ „Forradalom a Nemzeti Zenedében”, Az Ujság, 1918. november 17. (Hozzáférés: 2021. január 10.) „A minden téren kitörő forradalmi mozgalmak nem voltak hatás nélkül a Nemzeti Zenedére sem. Az intézet tanárai, tisztviselői tegnap értekezletet tartottak és kimondották, hogy az intézet eddigi szervezetét, művészi és pedagógiai irányát gyökeresen megváltoztatják. A mozgalom vezetői: Haraszti Emil, Kern Aurél és Diósy Béla kívánságaikat memorandumba foglalták és azt legközelebb a választmány elé terjesztik. Miután a memorandumot a Nemzeti Zenede egész tanári kara aláírta, előle kitérni nem igen lehet majd. A legfontosabb kívánságok egyike, hogy Zichy Géza gróf, az eddigi elnök állásában továbbra ne maradjon meg, az eddigi tanítási módot fektessék teljesen modern alapokra és az intézet hatalmas, több mint két milliót kitevő vagyonát ne kezeljék úgy, hogy az mint eddig, csak egy százalékot jövedelmezzen. A mozgalom vezetői oly kitűnő, modern muzsikusok, hogy irányításuk alatt csak jobb jövő virradhat a kétségkívül érdemes intézetre, mely azonban a mostani vezetőség alatt biztosan haladt az elavulás felé.” 
  137. ↑ „Zichy Géza grófot eltávolítják a Nemzeti zenede éléről”, 8 Órai Ujság, 1918. november 22. (Hozzáférés: 2021. január 16.) „A Nemzeti Zenede vezető és tanári kara egyöntetű állásfoglalással egyhangúan kimondta, hogy a Zichy Géza gróf-féle rezsimet tovább nem tűri, gyökeres reformokat kiván” 
  138. ↑ Világ 1918 „Hetven tanár várta évek óta, hogy a Nemzeti Zenede lehetetlen viszonyai megjavuljanak. Hetven tanár törekedett eredménytelenül arra, hogy a muzsika szögletes kultúráját és mesterségbe kényszerítő robotját, a művészet független és felfrissítő lendületével váltsa fel. Évtizedek óta próbálkoztak megszabadulni attól a kifelé arisztokrata bábnak látszó kölönctől, amelyik a haladás nagy munkáját és fontos tempóját olyan elvakult, szinte fanatikus rosszindulattal, minden erejével megakadályozta.”
    139. Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_Géza
    A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Source: Zichy_Géza

Navigáció: Zichy Géza >

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Zichy Géza



Kapcsolódó kifejezések:
Hladanie........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Nové výrazy v kategórii:
Fájl:Zichy Géza.jpg
1849
Július 23.
Sztára
1924
Január 15.
Budapest
Pozsonyi Királyi Jogakadémia
Romantika
Zongora
Ferenc József-rend
Osztrák Császári Lipót-rend
Karmester
Zeneszerző
Költő
Drámaíró
Wikimédia Commons
Category:Géza Zichy
Sablon:Zenész infobox
Q907074
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Sztára
1849
Július 23.
Budapest
1924
Január 14.
Magyar költők, írók listája
Drámaíró
Zeneszerző
Zongora
Petőfi Társaság
Kisfaludy Társaság
Magyar Tudományos Akadémia
Fájl:Franz Zichy (1774-1861).jpg
Fájl:Winzenz Sztáray (1771-1827) Johanna Szirmay (1792-1848).jpg
Fájl:Marie Sztáray (1821-1891).jpg
Fájl:Leopold Zichy (1805-1869).jpg
Zichy család
1805
1869
Johann Nepomuk Hummel
Fájl:Géza Zichy 1852.jpg
Fájl:Géza Zichy 1860.jpg
Fájl:Zichy Géza 1865-ben a Vasárnapi Újság, 1901-01-06-i számából.jpg
Fájl:Mayrberger Károly.jpg
Nagyszombat (település)
Pozsony
Seregélyes (Magyarország)
Tetétlen
Bad Ischl
K. u. k.
Fájl:Géza Zichy 1870.jpg
Fájl:Géza Zichy und Melanie Karátsonyi als Brautpaar.jpg
Fájl:Géza Zichy und seine Töchter.jpg
Fájl:Melanie Zichy (1855-1894).jpg
Bécs
Párizs
Eötvös József (író)
Volkmann Róbert
Liszt Ferenc
Fővárosi Lapok
Szigligeti Ede
Zichy Mihály
Osztrák–Magyar Monarchia
Fájl:Zichy Géza Liszt Ferenccel a Vasárnapí Újság 1911-10-22-i számából.jpg
Fájl:Zichy Géza koncertprogramja 1881 Sopronban.jpg
Fájl:Zichy Six Études.jpg
Fájl:Michael Zichy Leányvár12.jpg
Fájl:Géza Zichy Haus Tetétlen.jpg
Tetétlen
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Olaszország
Németország
Franciaország
Belgium
Oroszország
Ausztria
Románia
Anton Grigorjevics Rubinstejn
Joachim József (hegedűművész)
Bösendorfer
Szentpétervár
Nemzeti Színház
Magyar Állami Operaház
Agyi érkatasztrófa
Beniczky Ferenc (politikus)
Szapáry Gyula
Gustav Mahler
I. Ferenc József magyar király
Q4370318#sitelinks-wikipedia
Tannhäuser
Fájl:Alár-1 Vasárnapi Ujság 1896-04-26 (Kozmata).jpg
Fájl:Alár-3 Vasárnapi Ujság 1896-04-26 (Uher Ödön).jpg
Fájl:Alár-2 Vasárnapi Ujság 1896-04-26 (Mertens).jpg
Karlsruhe
Ruggero Leoncavallo
Bajazzók
Verizmus
Fájl:Nemo-1 Vasárnapi Ujság 1905-04-02 (Jelfy Gyula).jpg
Fájl:Nemo-2 Vasárnapi Ujság 1905-04-02 (Jelfy Gyula).jpg
Fájl:Nemo-3 Vasárnapi Ujság 1905-04-02 (Jelfy Gyula).jpg
II. Rákóczi Ferenc
Mikes Kelemen (író)
Wrocław
Kassa
Zrínyi Ilona
Thököly Imre
Ady Endre
Wrocław
Fájl:Rodostó-2 Vasárnapi Ujság 1912-03-24 (Balogh Rudolf).jpg
Fájl:Rodostó-1 Vasárnapi Ujság 1912-03-24 (Balogh Rudolf).jpg
Fájl:Rodostó-3 Vasárnapi Ujság 1912-03-24 (Balogh Rudolf).jpg
Stuttgart
Első világháború
Őszirózsás forradalom
Haraszti Emil
Kern Aurél
Diósy Béla
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Batthyány Tivadar
Magyarországi Tanácsköztársaság
Magyar Távirati Iroda
Pekár Gyula
Szabó István (politikus, 1863–1924)
Trianoni békeszerződés
1871
Szeptember 10.
Budapest
Krisztinaváros
Buda (történelmi település)
1855
Szeptember 16.
Budapest
1894
Április 10.
Karátsonyi Guido
1817
1885
1872
Augusztus 19.
Pozsony
1911
Október 31.
Czikann Móric
Bécs
1847
Április 23.
Pozsony
1909
Április 19.
Budapest
1875
Október 29.
Nagyláng
1944
Május 31.
Graz
1874
Július 15.
1963
Január 30.
Zichy János (miniszter)
Nagyláng
1868
Május 30.
1944
Január 6.
Magyar Királyság
Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája
Legitimizmus
Magyar Tudományos Akadémia
Aranygyapjas rend
Budapest
1882
November 3.
Budapest
1941
Július 26.
Budapest
1885
Május 19.
Budapest
1957
Április 20.
Mikszáth Kálmán (író)
Szegedi Napló
Osztrák Császári Lipót-rend
Ferenc József-rend
Petőfi Társaság
Kisfaludy Társaság
Magyar Tudományos Akadémia
Liszt Ferenc
Charles-Marie Widor
Q90721#sitelinks-wikipedia
Volkmann Róbert
Q447133#sitelinks-wikipedia
Eduard Hanslick
Q600969#sitelinks-wikipedia
Népszava
Pester Lloyd
Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)
Béldi Izor
Rodriguez Endre
Rákosi-korszak
Magyarország 1957–1989 között
Németh Amadé
Rendszerváltás Magyarországon
Széchenyi István
Retkes Attila
Bartay Ede
Hunyadi László (opera)
Bánk bán (opera)
Q3525890#sitelinks-wikipedia
Q2823551#sitelinks-wikipedia
Nicholas McCarthy (pianist)
Karlsruhe
Berlin
Prága
Hamburg
Braunschweig
Antwerpen
Magdeburg
Temesvár
Wrocław
Ferenc József-rend
Osztrák Császári Lipót-rend
Hajdúszoboszló
Zichy Géza utca
Artur Cimirro
Zichy Ferenc (tanácsos)
Zichy Ferenc (tárnokmester)
Zichy Ödön (1809–1848)
Hazaárulás
1848
Görgei Artúr
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
ISSN
Bruck an der Mur
Krisztinaváros
Buda (történelmi település)
1855
Szeptember 16.
Budapest
1894
Április 10.
Karátsonyi Guido
1817
1885
Victorien Sardou
Gabriel Fauré
Németh Amadé
Diftéria
Skarlát
Korányi Frigyes (orvos)
Betegek kenete
Hieronymi Károly
Diósy Béla
Internacionálé (dal)
Updating...x



A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.