A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1849
1849 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1849 |
Ab urbe condita | 2602 |
Bahái naptár | 5 – 6 |
Berber naptár | 2799 |
Bizánci naptár | 7357 – 7358 |
Buddhista naptár | 2393 |
Burmai naptár | 1211 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1841 – 1842 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1904 – 1905 |
Shaka Samvat | 1771 – 1772 |
Holocén naptár | 11849 |
Iráni naptár | 1227 – 1228 |
Japán naptár | 2509 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4545–4546 |
Kopt naptár | 1565 – 1566 |
Koreai naptár | 4182 |
Muszlim naptár | 1265 – 1266 |
Örmény naptár |
1298 ԹՎ ՌՄՂԸ |
Thai szoláris naptár | 2392 |
Zsidó naptár | 5609 – 5610 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek
Évek: 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854
Események
- január 2. – Kossuth Lajos kormánya Pestről Debrecenbe költözik.
- január 3. – Windisch-Grätz bicskei táborában érkezik Batthyány Lajos gróf béketárgyalásra. A császári fővezér, mint magánszemélyeket elfogatja Batthyány Lajost és küldöttségének többi tagját.
- január 8. – A román felkelők elpusztítják Nagyenyedet, mintegy 1000 magyar lakost mészárolnak le.
- január 13. – A császári hadak megszállják Szolnok városát.
- január 15. – Pápán az osztrák hatóságok rögtönítélettel kivégzik a Mednyánszky Sándor őrnagy vezette gerillacsapat két, foglyul ejtett tagját, Rédl Antalt és Szalay Gábort.[1]
- január 18. - Hivatalosan megalapították Tampát 185 lakossal.
- február 5. – Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait.
- február 26–27. – A kápolnai ütközet.
- március 4. – Ferenc József császár kiadja az olmützi manifesztumot, amelyben egyebek közt megszünteti a Magyar Királyság alkotmányát, továbbá elkülöníti az országtól Erdélyt és Horvátországot, valamint a Délvidéken egy új szerb Vajdaságot állít fel. Szóba került többször is ez az olmützi manifesztum később, az első világháborút lezáró béketárgyalások során, a területi felosztások kérdésénél.
- március 21–23. – Az osztrák hadak élén álló Joseph Wenzel Radetzky döntő győzelmet arat Károly Albert szárd–piemonti király egyesített olasz hadai felett, a mortarai, majd a novara ütközetben. A vereség miatt Károly Albert lemond trónjáról fiának, II. Viktor Emánuel trónörökösnek javára. Ő maga külföldre emigrál.
- április 6. – A tavaszi hadjárat legnagyobb magyar győzelme, az isaszegi csata.
- április 14. – Debrecenben az országgyűlés határozatot fogad el a függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják.
- április 19. – A nagysallói ütközetben Görgey Artúr csapataival győzelmet arat Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett.
- május 21. – A honvédsereg visszafoglalja Budát.
- május 26. – Dzsombe Szudi királynőt (szultánát) Mohéli (Comore-szigetek) székhelyén, Fomboniban megkoronázzák.
- május 30. – Julius Jacob von Haynaut nevezik ki a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokává, Ludwig von Welden helyére.[1]
- június 5. – Kossuth Lajos és a kormány Debrecenből Pestre helyezi vissza székhelyét.
- június 11. – Újra létrejön egy egészségügyi igazgatást koordináló minisztériumi osztály (a kolerajárvány elleni védekezés jegyében), azzal a különbséggel, hogy ezt ezúttal a belügyminisztérium alá rendelték, Bugát Pál osztályigazgató vezetésével.[2]
- június 15–18. – Az orosz cári fősereg bevonul Magyarországra.[2]
- június 16. – Zsigárdnál ütközetet vív a honvédsereg a császáriakkal.
- június 22. – Haynau elrendeli a csendőrség felállítását Magyarországon.
- július 2. – Az osztrák császári-királyi seregek támadást indítanak a Komáromban állomásozó magyar főerők ellen.[3]
- július 15. – A Görgei vezette I., III. és VII. magyar hadtest Vác mellett sikeresen veszi fel a harcot az orosz Paszkevics elővédjével.[3]
- augusztus 13. – A Görgei Artúr vezette magyar honvéd hadsereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz cári erők előtt.
- augusztus 15. – A Dyck vezérőrnagy vezette orosz csapatok elfoglalják Tordát.[4]
- augusztus 20. – Osztrák csapatok szállják meg – az öt nappal korábban oroszok által elfoglalt – Torda városát.[4]
- augusztus 22. – Aradon, a rögtönítélő eljárást követően kivégzik Ormai Norbert ezredest, a honvéd vadászezredek szervezőjét és főfelügyelőjét.[1]
- augusztus 24. – Az osztrák csapatok beveszik a Velencei Ideiglenes Kormány székhelyét, Velencét.[5]
- augusztus 30. – Batthyány Lajost a császári-királyi hadbíróság – egyhangú döntéssel – teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítéli. (A hadbíró viszont még ezen a napon egy jól megindokolt kegyelmi kérvényt terjesztett elő, amelyet a hadbíróság – hasonlóan a halálos ítélethez – egyöntetűen támogatott.)[1]
- szeptember 29. – Megjelenik az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet.
- október 6.
- Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnökét.[1]
- Aradon kivégzik a honvéd sereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat.[1]
- október 10. – Pesten kivégzik Csány László és Jeszenák János kormánybiztosokat.[1]
- október 20. – Az osztrák hatóságok Pesten felakasztják a lengyel Mieczysław Woroniecki alezredest, honfitársát, Karol d’Abancourt századost, valamint a német légió parancsnokát, Peter Giron alezredest.[1]
- október 24. – Perényi Zsigmondot, a felsőház elnökét, illetve Szacsvay Imrét, a képviselőház jegyzőjét Pesten kivégzik. (Vesztüket alapvetően az okozta, hogy mindkettejük aláírása szerepelt a függetlenségi nyilatkozaton.)[1]
- október 25. – Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvéd ezredest, az író és nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát. (Az ezredes egy északkelet-magyarországi hadosztály és az észak-erdélyi csapatok maradványainak parancsnokaként augusztus 24–25-én, Zsibónál adta meg magát az oroszoknak.)[1]
- november 15. – Megjelenik a szabadságharc bukása utáni első irodalmi lap, a „Hölgyfutár”.
- november 20. – Átadják a Széchenyi lánchidat.
Az év témái
1849 az irodalomban
1849 a tudományban
- Ettől az évtől a Füvészkert a korábban a Festetics család józsefvárosi birtokát képező területen kezdi meg a mai napig is tartó működését.
1849 a vasúti közlekedésben
Születések
- január 12. – Jean Béraud francia impresszionista festő († 1935)
- január 15. – Darányi Ignác, jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter († 1927)
- január 22. – August Strindberg, svéd író († 1912)
- február 2. – Hviezdoslav, szlovák költő († 1921)
- március 19. – Baditz Ottó festőművész († 1936)
- április 24. – Joseph Gallieni francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka († 1916)
- május 23. – Khuen-Héderváry Károly, politikus, miniszterelnök, horvát bán († 1918)
- május 30. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező († 1920)
- július 19. – Ferdinand Brunetière francia író, kritikus, irodalomtörténész († 1906)
- július 23. – Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza, magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag († 1924)
- július 25. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író († 1915)
- szeptember 2. – Alexander von Krobatin Fiai is a katonai pályára léptek († 1881)
- szeptember 14. – Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936)
- október 9. – Jekelfalussy József statisztikus, közgazdász, az MTA tagja († 1901)
- november 4. – Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920)
- november 28. – Gozsdu Elek (Emanuel Gojdu) magyar író, ügyvéd, királyi főügyész († 1919)
- november 29. – Sir John Ambrose Fleming brit fizikus († 1945)
- december 16. – Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja († 1913)
Halálozások
- január 21. – Zabolai Mikes Kelemen, honvéd ezredes (* 1820)
- január 25. – Elias Parish Alvars angol zeneszerző, hárfaművész (* 1808)
- március 5. – Giuseppe Paganini honvéd tüzérszázados, a kaponyai ütközet hőse (* 1804)
- április 11. – Bárány Ágoston, ügyvéd, levéltáros, az MTA levelező tagja (* 1798)
- április 11. – Christian Götz, császári és királyi vezérőrnagy (* 1783)
- május 11. - Juliette Récamier, a "Direktórium szellemének és csodájának asszonya" (* 1777)
- június 5. – Mednyánszky László, honvéd őrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja (* 1819)
- június 5. – Bay György királyi tanácsos, hétszemélynök és alnádor (* 1792)
- június 13. – Franz Wyss, császári és királyi vezérőrnagy (* 1796)
- július 2. – Gábor Áron, ágyúöntő és tüzértiszt (* 1814)
- július 6. – Szórád Márton magyar csizmadia, dunapentelei parasztfelkelő (* 1797)
- július 13. – Vasvári Pál, A „márciusi ifjak” egyike (* 1827)
- július 30. – Répásy Mihály, honvéd tábornok (* 1800)
- július 31. – Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős eltünt (* 1823)
- július 31. – Zeyk Domokos, honvéd százados (* 1816)
- augusztus 3. – Vidos József, nemzetőr parancsnok, kormánybiztos (* 1805)
- augusztus 22. – Ormai Norbert, honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1813)
- augusztus 23. – Maderspach Károly, kohómérnök (* 1791)
- augusztus 25. – Murmann Sámuel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc soproni mártírja, a líceumi zászlóalj parancsnoka (* 1817)
- szeptember 5. – Streith Miklós plébános, 1848–49-es vértanú (* 1800 k.)
- szeptember 9. – Georg Rukavina, császári és királyi táborszernagy (* 1777)
- szeptember 10. – Lederer Ignác, császári és királyi tábornagy (* 1769)
- október 6. – Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807)
- október 6. – Aulich Lajos, honvéd tábornok, hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike (* 1793)
- október 6. – Damjanich János, honvéd tábornok (* 1804)
- október 6. – Kiss Ernő, honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike (* 1799)
- október 6. – Lahner György, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
- október 6. – Leiningen-Westerburg Károly, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1819)
- október 6. – Lázár Vilmos, honvéd ezredes, az aradi vértanúk egyike (* 1817)
- október 6. – Schweidel József, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1796)
- október 6. – Dessewffy Arisztid, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1802)
- október 6. – Knezić Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1808)
- október 6. – Nagysándor József honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1804)
- október 6. – Poeltenberg Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1813)
- október 6. – Török Ignác honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
- október 6. – Vécsey Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1807)
- október 8. – Gonzeczky János tábori lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja
- október 10. – Csány László, politikus, miniszter (* 1790)
- október 10. – Jeszenák János politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1800)
- október 17. – Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző (* 1810)
- október 20. – Peter Giron, honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1809) (* 1798)
- október 20. – Mieczysław Woroniecki lengyel herceg, katona, a magyarok oldalán az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1825)
- október 24. – Csernus Menyhért, minisztériumi tisztviselő, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1808)
- október 24. – Perényi Zsigmond a főrendiház másodelnöke, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1783)
- október 24. – Szacsvay Imre, ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1818)
- október 25. – Kazinczy Lajos, honvéd ezredes, aradi vértanú (* 1820)
- november 26. – Julius Eduard Hitzig, német kriminalista, jogász, író (* 1780)
- december 20. – William Miller adventista prédikátor (* 1782)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j Feith László: Bosszúhadjárat. Elfeledett vértanúk. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 2015/10. sz., 49-51. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ a b Fazekas Csaba: Nagy év, nagy járvány. A kolera Magyarországon 1848–1849-ben. In.: Rubicon. XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Feith László: Hadseregszervezés a szabadságharc idején (12). Nezéz idők. In.: Magyar Honvéd. XX. évf., 2009. 8. sz., 16. p.
- ↑ a b Süli Attila: Erdély nemzetőrségének újjászervezése és működése 1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 403. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Pete László: Magyarország és a velencei Köztársaság kapcsolatai 1848–1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 432. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1849 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1849
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.