A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1912
1912 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1912 |
Ab urbe condita | 2665 |
Bahái naptár | 68 – 69 |
Berber naptár | 2862 |
Bizánci naptár | 7420 – 7421 |
Buddhista naptár | 2456 |
Burmai naptár | 1274 |
Dzsucse-naptár | 1 |
Etióp naptár | 1904 – 1905 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1967 – 1968 |
Shaka Samvat | 1834 – 1835 |
Holocén naptár | 11912 |
Iráni naptár | 1290 – 1291 |
Japán naptár | 2572 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4608–4609 |
Kopt naptár | 1628 – 1629 |
Koreai naptár | 4245 |
Muszlim naptár | 1330 – 1331 |
Örmény naptár | 1361 ԹՎ ՌՅԿԱ |
Thai szoláris naptár | 2455 |
Zsidó naptár | 5672 – 5673 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917
Események
Határozott dátumú események
- január 1. – A Kínai Köztársaság megalakulása, első elnöke Szun Jat-szen.
- január 19. – Cuvaj Ede kerül a horvát báni székbe.[1] (Ezzel a trónörökös elvetette a horvátok által javasolt trialista programot, Cuvaj kinevezése visszatérés a nyílt abszolutizmushoz.)[2]
- március 13. – Szerbia és Bulgária szövetséget köt, majd május 12-én katonai egyezményt is.[2]
- március 31. – Ferenc József felfüggeszti a horvát alkotmányt válaszul arra, hogy a horvát-szerb koalíció és a jogpártok nem küldenek képviselőt a magyar országgyűlésbe, ezzel megakadályozandó az 1913-ban lejáró pénzügyi egyezmény megújítása. (A koalíció pénzügyi önállóságot, általános választójog alapján kiírt választásokat követel. Cuvaj bánt a császár királyi biztossá nevezi ki és felfüggeszti a gyülekezési jogot, bevezeti a cenzúrát.)[2]
- április 10. – Southamptonból elindul első és egyben utolsó útjára a Titanic.
- április 15. – Az első útján elsüllyed a Titanic luxus személyszállító hajó Amerika és Európa között, 1517 utas veszti életét.
- április 16. – II. Abdul-Medzsid oszmán kalifa harmadik házassága H. H. Atiya Mihisti Kadin Effendivel.
- április 22. – Megalakul a Lukács-kormány.[3]
- május 12. – Tisza Istvánt házelnökké választják.[4]
- május 23. – Vérvörös csütörtök. Kirobban a világháború előtti évek legnagyobb szocialista tömegtüntetése.
- május 29. – Görögország csatlakozik Szerbia és Bulgária szövetségéhez.[2]
- június 4. – Tisza István a parlamenti őrséggel vezetteti ki az ülésteremből a renitenskedő képviselőket.[5]
- június 7.
- Tisza István erőszakos módon letöri az ellenzék obstrukcióját. (Kovács Gyula képviselő a parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Tisza István ellen.)
- Tisza „parlamenti puccsa” után gróf Károlyi Mihály lemond az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökségéről.[6]
- október 5. – Görögország katonai szerződést köt Szerbiával.[2]
- október 8. – Montenegró hadat üzen Törökországnak, ezzel kezdetét veszi az első Balkán-háború. (A háború 1913. május 30-áig tart.)[7]
- október 17. – Törökország hadat üzen Szerbiának és Bulgáriának.[7]
- október 20. – Ljubljanai értekezlet, amelyen létrehozzák a horvát jogpártok és a Szlovén Néppárt közös politikai szervezetét trialista programmal.[7]
- november 19. – Az első Balkán-háborúban a szerb csapatok döntő vereséget mérnek a törökökre.
- november 27. – Törökország kapitulál.[7]
- november 28. – Albánia kinyilvánítja függetlenségét. (Amennyiben a nagyhatalmak elismerik Albániát, akkor csökken Szerbia esélye, hogy kijut a tengerre.)[7]
- december 4. – Ismail Qemali vezetésével megalakul az Albán Fejedelemség első kormánya.[8]
- december 14. – Nyáry Albert elnökletével megalapítják Budapesten a Magyar–Lengyel Egyesületet.
- december 20. – Unkelhäusser Károly belügyi osztályfőnök és az országos kormány adminisztratív vezetője helyettesíti a szabadságon lévő Cuvaj horvát bánt. (A helyettesítést 1913 júliusáig végzi, ekkor Cuvajt leváltják.)[1]
- december 28. – Megalakul a Magyar Cserkészszövetség.
Határozatlan dátumú események
- január eleje – 55 horvát képviselő memorandumban kéri az uralkodótól és Ferenc Ferdinánd trónörököstől a horvát országok – Horvátország, Dalmácia, Isztria és Bosznia-Hercegovina – képviselőinek összehívását, hogy a nagyhorvát országgyűlés szabályozhassa az ország belső viszonyait és az uralkodóhoz fűződő viszonyt.[2]
- az év folyamán –
- Budapesten megépül az első vasbeton ivóvíztároló medence 1500 m³-es térfogattal (Hasonló térfogattal létesítették az újpesti vasbeton víztornyot is ebben az évben.)[9]
- Magyarországon tömegtüntetések robbannak ki az általános választójog bevezetéséért.
- Olaszországban bevezetik az általános választójogot.
- Marokkó francia protektorátussá válik.
- Szun Jat-szen megalapítja a Kuomintangot.
- Robert Falcon Scott eléri a Déli-sarkot. (Társaival együtt elpusztul a visszaúton.)
- Józef Piłsudski és Witold Narkiewicz vezetésével Bécsben megalakul a Szövetkezett Függetlenségi Pártok Ideiglenes Bizottsága (TKSSN), mely a Galíciában működő legkülönbözőbb legális politikai pártokat és csoportosulásokat egyesíti. (Csatlakozik a Porosz-Lengyelországban tevékenykedő Lengyel Szocialista Párt is.)[10]
- Roman Dmowski lengyel politikus programjában a lengyelországi zsidók gazdasági és kulturális bojkottjára szólít fel.[10]
- Varsóban és Częstochowában sztrájkokat szerveznek, tiltakozásul a lenai sortűz ellen.[10]
- december – A hármas szövetség meghosszabbítása.[11]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1912-ben
1912 a tudományban
- A Krupp Művekben rozsdamentes acélt gyártanak
- A kőbányai Richter gyógyszergyár forgalomba hozza a Kalmopyrin védjegyezett nevű lázcsillapítót.
1912 a légi közlekedésben
1912 a vasúti közlekedésben
- Svájcban elkészül az első dízelmozdony.
1912 a filmművészetben
- május 8. – Megalapítják a Paramount Pictures filmstúdiót.
- Megalapul a Universal Pictures nevű filmgyártó cég.
- Max Linder burleszkjeinek sorozata.
- július 26. – Az Edison Studios forgalomba hozza a What Happened to Mary? című filmüket, az első játékfilm-sorozatukat.
- október 31. – The Musketeers of Pig Alley, rendezte D. W. Griffith, az első gengszterfilm.
- Oliver Twist: az első amerikai egész estés nagyjátékfilm.
- Prekrasznaja Ljukanida (A gyönyörű Ljukanida) – rendező Władysław Starewicz
- Les Amours de la reine Élisabeth (Erzsébet királynő) – rendező Henri Desfontaines és Louis Mercanton
- À la Conquète du Pôle (Az Északi-sark meghódítása) – rendező Georges Méliès
- A 2000 éves férfi – rendező Fodor Aladár
- Aladár a tűzoltónapon – rendező Góth Sándor
- Ma és holnap – rendező Kertész Mihály
- Nővérek – rendező ifj. Uher Ödön
1912 az irodalomban
- Megjelenik Eleanor H. Porter Az élet játéka – Pollyanna című regénye
- Megjelenik Émile Durkheim A vallási élet elemi formái című műve.
- Megjelenik Sigmund Freud osztrák pszichiáter Totem és Tabu című könyve.
- Megjelenik Carl Gustav Jung svájci pszichiáter A pszichoanalízis elmélete című műve.
- Megjelenik Vlagyimir Majakovszkij, Burljuk, Hlebnyikov futurista kiáltványa Pofonütjük a közízlést címen.
- Megjelenik Romain Rolland francia író Jean Christophe című regénye.
- Megjelenik Kaffka Margit regénye, a Színek és évek.
- Megjelenik Krúdy Gyula Szinbád utazásai regénye.
- Babits Mihály fordítani kezdi Dante Isteni színjátékát.
- Megjelenik Karinthy Frigyes Így írtok ki című szatírakötete.
- Ady Endre megírja A tűz csiholója c. művét, és a Nyugat március 16-ai számában megjelenik az Elbocsátó szép üzenet.
- Megjelenik Thomas Mann a Halál Velencében című novellája.
1912 a zenében
- Bartók Béla megírja Négy zenekari darab c. művét.
1912 a sportban
- május 5. – június 22. V. nyári olimpiai játékok megrendezése Stockholm-ban, 28 ország sportolóinak részvételével.
- A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.
1912 a jogalkotásban
Születések
- január 1. – Kim Philby angol állampolgárságú szovjet kém († 1988)
- január 2. – Renato Guttuso olasz festő († 1987)
- január 3. – Berczelly Tibor olimpiai bajnok vívó († 1990)
- január 7.
- Charles Addams amerikai képregényrajzoló († 1988)
- Dr. Haraszti György nemzetközi jogász, egyetemi tanár († 1980)
- január 28. – Jackson Pollock amerikai festőművész († 1956)
- február 2. – Kollár Ferenc jezsuita szerzetes, 1944-től A Szív újság főszerkesztője, 1956-tól a magyar jezsuita tartomány rendfőnöke († 1978)
- február 4. – Macskássy Gyula filmrendező († 1971)
- február 5. – Pongrácz Zoltán zeneszerző († 2007)
- február 9. – Házi Tibor háromszoros világbajnok asztaliteniszező († 2000)
- február 10. – Mányai Lajos színművész († 1964)
- február 20. – Pierre Boulle francia író († 1994)
- február 21. – Hajós György matematikus, akadémikus († 1972)
- február 23. – Ágay Irén színésznő († 1950)
- február 25. – Émile Allais világbajnok francia alpesisíző († 2012)
- február 27. – Lawrence Durrell brit író († 1990)
- február 28. – Alfonzó magyar színész, artista, humorista, érdemes művész († 1987)
- március 13. – Szabados Miklós tizenötszörös világbajnok asztaliteniszező († 1962)
- március 14. – Sebestyén Géza könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között († 1976)
- március 16. – Pat Nixon, az Amerikai Egyesült Államok first ladyje (1969–1974) és second ladyje (1953–1961) († 1993)
- március 19. – Adolf Galland német Luftwaffetiszt, vadászrepülő és repülőász († 1996)
- március 22. – Karl Malden Oscar-díjas amerikai színész († 2009)
- március 23. – Wernher von Braun német tudós és mérnök, a németországi és az amerikai rakétafejlesztés egyik vezető alakja († 1977)
- április 5. – Örkény István író († 1979)
- április 6. – Székely Endre zeneszerző († 1988)
- április 8.
- Sonja Henie norvég műkorcsolyázó († 1969)
- Jozef Gabčík szlovák katona, az egyik elkövetője a Operation Anthropoidnak, Reinhard Heydrich meggyilkolásának († 1942)
- április 14.
- Király Béla vezérezredes, hadtörténész, politikus, 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Nemzetőrség parancsnoka, az MTA tagja († 2009)
- Polgár Dénes Aranytollas újságíró († 2009)
- április 15. – Kim Ir Szen észak-koreai diktátor († 1994)
- április 17. – Eggerth Márta színésznő, énekesnő († 2013)
- április 28. – Sindó Kaneto japán rendező, forgatókönyvíró († 2012)
- április 30. – Fényes Szabolcs zeneszerző († 1986)
- május 1. – Otto Kretschmer, a legeredményesebb német tengeralattjáró-parancsnok a második világháborúban († 1998)
- május 9. – Ottlik Géza író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. († 1990)
- május 13. – Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas színművész, rendező († 1979)
- május 14. – Hegedüs Géza író, költő, kritikus († 1999)
- május 15.
- Salamon Ernő költő († 1943)
- Tóth Endre rendező († 2002)
- május 22. – Herbert Charles Brown Nobel-díjas (1979), Priestley-éremmel kitüntetett (1981) kémikus († 2004)
- május 26. – Kádár János kommunista politikus, az MSZMP főtitkára, magyar miniszterelnök († 1989)
- május 26. – Gyurkó Lajos magyar tábornok, aki az 1956-os forradalom idején és utána több alkalommal adott parancsot tüntetők elleni fegyveres támadásra, több esetben repülőgépeknek, így több tucat ember halálának és százak megsebesülésének lett okozója († 1979)
- május 30. – Julius Axelrod Nobel-díjas (1970) amerikai biokémikus és farmakológus († 2004)
- június 5. – Szabó Zoltán író, falukutató, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság szerzője († 1984)
- június 16. – Gordon Gollob osztrák vadászrepülőgép-pilóta († 1987)
- június 23. – Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja († 1954)
- június 24. – Petrányi Gyula orvos, belgyógyász, immunológus, az MTA tagja († 2000)
- június 28. – Karl von Weizsäcker fizikus († 2007)
- június 30.
- Fasang Árpád karnagy († 2001)
- Lipták Gábor magyar író, újságíró, kultúrtörténész († 1985)
- július 17.
- Kliburszkyné Vogl Mária geokémikus, az MTA tagja († 1996)
- Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok vívó († 1995)
- július 22. – Muráti Lili színésznő († 2003)
- augusztus 1. – Borovszky Ambrus magyar politikus, vállalatvezető († 1995)
- augusztus 4. – Raoul Wallenberg svéd diplomata, magyarországi nagykövet († 1947)
- augusztus 5. – Pierre abbé, francia katolikus pap, a szegényeket és menekülteket támogató Emmaüs mozgalom alapítója († 2007)
- augusztus 7.
- Beamter Jenő (Bubi) dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár († 1984)
- Csenki Imre karnagy, zeneszerző († 1998)
- Beamter Jenő (Bubi) dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár († 1984)
- augusztus 10. – Jorge Amado brazil regényíró († 2001)
- augusztus 12. – Pálos Ádám László orvos, belgyógyász, hematológus, az MTA tagja († 1983)
- augusztus 18. – Otto Ernst Remer német katonatiszt a II. világháború alatt († 1997)
- augusztus 21. – Kertai György geológus, az alföldi szénhidrogén-kutatás elméleti megalapozója, az MTA tagja († 1968)
- augusztus 23. – Gene Kelly amerikai táncos, filmszínész († 1996)
- augusztus 25. – Erich Honecker német(NDK) politikus († 1994)
- szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész († 2007)
- szeptember 5.
- John Cage zeneszerző († 1992)
- Kálnoky László költő, műfordító († 1985)
- szeptember 7. – David Packard, a Hewlett-Packard cég egyik alapítója († 1996)
- szeptember 8. – Gyarmati Fanni magyar nyelvtanár, Radnóti Miklós hitvese († 2014)
- szeptember 10. – Mistéth Endre hídépítő mérnök, miniszter, Széchenyi-díjas († 2006)
- szeptember 16. – Sárosi György magyar válogatott labdarúgó volt († 1993)
- szeptember 20. – Ján Nálepka szlovák katona, a Szovjetunióban szervezett szlovák partizánegység parancsnoka és az egyetlen szlovák katona, aki a Szovjetunió hőse díját viselte († 1943)
- szeptember 22.
- Dudás József szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, később az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik parancsnoka († 1957)
- Martinkó András irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő († 1989)
- szeptember 29. – Michelangelo Antonioni filmrendező († 2007)
- október 5. – Ferdinandy Mihály író († 1993)
- október 6. – Szuchy M. Emil közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus
- október 7.
- Gillemot László Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA tagja († 1977)
- Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
- október 10. – Radó György magyar író, műfordító, irodalomtörténész, Himnuszunk és Szózatunk forrás-közreadója († 1994)
- október 17. – I. János Pál pápa, eredeti nevén: Albino Luciani († 1978)
- október 21. – Sir Georg Solti (Solti György) karmester († 1997)
- október 31. – Szentágothai János Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke († 1994)
- november 20. – Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg trónörökös († 2011)
- november 21. – Eleanor Powell amerikai színésznő és táncos († 1982)
- november 26. – Bogdánfi Sándor magyar író, műfordító († 1987)
- december 2. – Kántás Károly Kossuth-díjas geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásba († 1991)
Halálozások
- január 13. – Görgey István, honvéd százados, történetíró (* 1825)
- március 29. – Robert Falcon Scott, brit tengerésztiszt, felfedező és sarkkutató
- március 30. – Karl May, német író (* 1842)
- május 3. – Hentaller Lajos politikus, publicista (* 1852)
- május 5. – Magyar Ede, építész (* 1877)
- május 14. – August Strindberg, svéd író (* 1849)
- június 5. – Cholnoky Viktor, magyar író, újságíró, műfordító (* 1868)
- június 12. – Frédéric Passy, francia közgazdász, Nobel-békedíjas (* 1822)
- július 15. – Kulifay Elek magyar református lelkész, egyházszervező (* 1837)
- július 17. – Henri Poincaré Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus (* 1854)
- július 30. – Meidzsi japán császár, akinek az uralkodása (Meidzsi-restauráció) Japán radikális politikai és szociális átalakulását jelentette (* 1821)
- augusztus 9. – Buza János, főiskolai tanár, gyűjteményőr (* 1848)
- augusztus 16. – Johann Martin Schleyer, katolikus prelátus, a volapük nyelv megalkotója (* 1831)
- szeptember 1. – Török Aurél, orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja (* 1842)
- december 4. – Számvald Gyula, amerikai altábornagy (* 1825)
- december 6. – Paul Kummer német hittanár, mikológus (* 1834)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Gustaf Dalén, svéd mérnök |
Kémiai | Paul Sabatier francia fizikus és Victor Grignard, francia matematikus |
Orvosi-fiziológiai | Alexis Carrel, francia orvos |
Irodalmi | Gerhart Johann Robert Hauptmann, német író |
Béke | Elihu Root, amerikai matematikus |
Jegyzetek
- ↑ a b Bölöny–Hubai 536. o.
- ↑ a b c d e f Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 161. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 87. o.
- ↑ Veres Gábor: Tisza István. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 11. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Romsics Ignác: Tisza István. Eszmei–politikai portré. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 5. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 162. o.
- ↑ Czirok Zoltán: Pillanatkép az osztrák–magyar repülőcsapatokról: Albánia, 1916. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/4. (2016. december) sz., 995. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918.” 6-7. szám, 51. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 177. o.
- ↑ Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet felkészülése a Nagy Háborúra. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 650. oldal, ISSN 0017-6540
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
A Wikimédia Commons tartalmaz 1912 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1912
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.