A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1917
1917 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1917 |
Ab urbe condita | 2670 |
Bahái naptár | 73 – 74 |
Berber naptár | 2867 |
Bizánci naptár | 7425 – 7426 |
Buddhista naptár | 2461 |
Burmai naptár | 1279 |
Dzsucse-naptár | 6 |
Etióp naptár | 1909 – 1910 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1972 – 1973 |
Shaka Samvat | 1839 – 1840 |
Holocén naptár | 11917 |
Iráni naptár | 1295 – 1296 |
Japán naptár | 2577 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4613–4614 |
Kopt naptár | 1633 – 1634 |
Koreai naptár | 4250 |
Muszlim naptár | 1335 – 1336 |
Örmény naptár |
1366 ԹՎ ՌՅԿԶ |
Thai szoláris naptár | 2460 |
Zsidó naptár | 5677 – 5678 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922
Események
Január
- január 4. – II. Miklós orosz cár felhatalmazza a cseh és szlovák tiszteket, hogy orosz zászló alatt harcoljanak nemzetükért.[1]
- január 9. – A német koronatanács – engedve a politikai és katonai nyomásnak – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár ellenében ismét engedélyezi a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.[2]
- január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra.
- január 13. – Ciureai vonatkatasztrófa
- január 17. – Önkéntes cseh katonai alakulat szerveződik Olaszországban.[1]
- január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
- január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
Február
- február 1. – A Reichstag többsége megszavazza a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.[2]
- február 3. – Az Amerikai Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
- február 11. – Zauditu etióp császárnőt Addisz Abebában Etiópia császárává koronázzák.
Március
- március 5. – A központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával.
- március 8. – Nők tüntetése Oroszországban kenyérért és a békéért.
- március 9. – A horvát sabor (parlament) kinyilvánítja lojalitását a Habsburg-ház iránt, de különálló, egységes délszláv államot kíván a Monarchián belül.[3]
- március 10. – Oroszországban kitör a februári forradalom (a juliánus naptár szerint február 27-én).
- március 14. – A munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetje nyilatkozatot tesz közzé a lengyel kérdésben, és „A lengyel nemzethez” c. deklarációban elismerik, hogy Lengyelországnak „joga van a teljes függetlenséghez”.[4]
- március 15. – II. Miklós cár lemondása (a julianus-naptár szerint március 2-án).
- március 24. – Az ideiglenes orosz kormány jóváhagyja az oroszországi csehszlovák légiók szabályzatát.[1]
Április
- április 2. – Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök elmondja nagy hatású beszédét a kongresszusban. (Beszédében hangsúlyozza, hogy „az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”, és hogy világszerte biztonságra van szükség a demokráciához.)[5]
- április 6. – Az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán. (A meggyőző többségű kongresszusi szavazás után hivatalosan is hadat üzentek Németországnak, az Osztrák–Magyar Monarchiának viszont csak decemberben.)[5]
- április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál. (Április 12-én Champagne-Ardenne-ben, április 16-án az Aisne folyónál.)
- április 26. – A morvaországi Prostějovban a katonaság fegyverrel oszlatja szét nyolcezer ruhagyári munkás éhségtüntetését. (28 halott, több mint 40 sebesült maradt a helyszínen.)[1]
Május
- május 12.
- A 10. isonzói csata kezdete.[6] (A harcok egészen június 5-éig húzódnak el.)[7]
- Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt.
- május 15.
- A harmadik otrantói csata, melyet Horthy Miklós sorhajókapitány vezet az antant-féle tengerzár felszámolására. (Ez az összecsapás volt az adriai háború legjelentősebb ütközete.)[8]
- A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz.
- május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe.[9]
- május 21. – Tűzvész Gyöngyösön.
- május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása.[10]
- május 30.
- Újra megnyílik a bécsi Reichsrat, az osztrák parlament. (A cseh Szövetség ún. államjogi deklarációt nyújt be, követelve a cseh országrészek autonómiáját és Szlovákia Csehországgal való egyesülését.)[1]
- A Jugoszláv Klub – a bécsi parlament délszláv képviselői – a horvát saboréval azonos tartalmú nyilatkozatot tesz.[3]
Június
- június 6. – Károlyi Mihály elnökletével megalakul a Választójogi Blokk.[11]
- június 12. – Konstantin görög király lemondás nélkül távozik, a hatalmat az antantbarát Venizélosz veszi át.
- július 14. – Németországban – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt váltva – Georg Michaelis alakít kormányt.[12]
- június 15. – Megalakul az Esterházy-kormány.[13]
- június 26. – Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét.
- június 29. – Mihalovich Antal kerül a horvát báni székbe.[14]
Július
- július 1. – A Kerenszkij-offenzíva.
- július 2.
- Az oroszországi csehszlovák brigád Zborównál győztes ütközetet vív a központi hatalmak alakulataival.[1]
- Görögország belép az első világháborúba.[15][16]
- Józef Piłsudski kilép a lengyel államtanácsból, mivel nem teljesítették a nagyobb függetlenséget célzó lengyel követeléseket. (Piłsudskit a németek letartóztatják és Magdeburgba szállítják, ahol 1918. november elejéig fogságban tartják.)[4]
- július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke.[9]
- július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről.
- július 20. – A korfui egyezmény. (A deklaráció – melyet Nikola Pašić szerb miniszterelnök, valamint a Jugoszláv Bizottság nevében Ante Trumbić horvát politikus ír alá – a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése.)[3]
- július 21. – Cseh és szlovák vezető politikusok megbeszélése Bécsben Csehország és Szlovákia egyesülésének előkészítéséről.[1]
- július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.
Augusztus
- augusztus 3. – Lázadás a német hadiflottánál.
- augusztus 11. – A korfui deklarációhoz csatlakozik a montenegrói Egyesülési Bizottság is.[3]
- augusztus 15. – A svájci Lausanne-ban Roman Dmowski vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Bizottság (röviddel később Párizsba teszi át székhelyét), melyet az antanthatalmak is elismernek az új Lengyelország politikai képviseleteként.[4]
- augusztus 17. – A francia kormány és a Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) megállapodásának értelmében a franciaországi csehszlovák katonai alakulatok legfőbb parancsnokságát a CSNT-re ruházzák.[1]
- augusztus 18.
- A 11. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen szeptember 12-éig elhúzódnak.)[7]
- Esterházy Móric gróf átszervezi kormányát. (Személyi csere a király személye körüli miniszteri, az igazságügy-miniszteri és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri székben, míg új elemként megjelenik két új tárca nélküli miniszteri poszt, a népjóléti és munkaügyi, valamint a választójogügyi.)[13]
- augusztus 20. – Esterházy Móric miniszterelnök lemond, utóda Wekerle Sándor.
- augusztus 23. – Hivatalba lép a harmadik Wekerle-kormány.[13]
Szeptember
- szeptember 3. – A németek elfoglalják Oroszország balti-tengeri kikötővárosát, Rigát.[2]
- szeptember 12. – A német császár közzéteszi „Az államhatalom a Lengyel Királyságban” c. pátensét, ami az ideiglenes lengyel államtanács feloszlatását eredményezi. (Régenstanácsot hoznak létre német felügyelet alatt, mely tagjai Aleksander Kakowski varsói érsek, Zdzisław Lubomirski herceg és Józef Ostrowski.)[4]
- szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
- szeptember 17. – Walther Schwieger, az RMS Lusitaniát megtorpedózó U–20-as tengeralattjáró korábbi parancsnoka hullámsírba merül az U–88-assal együtt.[17]
Október
- október 4. – Olaszország engedélyezi, hogy a csehszlovák hadifoglyokból M. R. Štefánik irányításával munkásosztagokat állítsanak fel.[1]
- október 9. – Az orosz kormány jóváhagyja az első önálló oroszországi csehszlovák hadtest létrehozását.[1]
- október 24. – Megindul a tizenkettedik isonzói csata. (A Monarchia csapatai – november 4-én – német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot.)
November
- november 1. – Georg von Hertling német kancellár megalakítja kormányát.[12]
- november 2.
- A Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele, melyben a brit kormány támogatja zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában.[18]
- A „Nyilatkozat Oroszország népeinek jogairól” c. dokumentum Lengyelország számára is kihirdeti az önrendelkezési jogot.[4]
- november 7. – Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. (A julianus-naptár szerint október 25-én.)
- november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
- november 19. – Befejeződik a caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé.
- november 21. – Lenin rendelettel eltörli az orosz bíróságokat, ügyvédi kart és az ügyvédi foglalkozást.[19]
- november 21. – A régenstanács megalakítja az első lengyel kormányt, elnökévé Jan Kucharzewskit nevezi ki.[4]
- november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyés püspökké.[9]
- november 30. – Rott Nándort veszprémi megyés püspök elfoglalja székét.[9]
December
- december 5. – Fegyverszünet a keleti fronton.
- december 6.
- Finnország kikiáltja – Oroszországtól való – függetlenségét.[20]
- Halifaxi robbanás
- december 7.
- Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának.[5]
- Szovjet-Oroszországban létrehozzák az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot, közkeletű nevén a Csekát. (A szervezet célja „az ellenforradalom és a szabotázs elleni harc” volt.)[21]
- december 9.
- Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.
- A Császári és Királyi Haditengerészet az addigi legnagyobb hajóveszteségét szenvedi el, mikor a Piave-frontot ágyúik tüzével támogató Wien és Budapest elavult partvédő páncélosokat két olasz torpedóvető motorcsónak (Mas) megtámadja. (A Budapestet elvétették, viszont a Wien öt perc alatt elmerült, és legénységéből 45-en vesztették életüket.)[8]
- december 11. – Litvánia kikiáltja függetlenségét.
- december 19. – A francia kormány dekrétumot ad ki a franciaországi csehszlovák hadsereg elismeréséről.[1]
- december 21. – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.
Határozatlan dátumú események
- január – Woodrow Wilson amerikai elnök kijelenti, hogy az I. világháborút lezáró béke egyik feltétele az önálló, független Lengyelország visszaállítása.[4]
- március – A cári uralom megdöntése után hatalomra került ideiglenes kormány Oroszországban bejelenti Lengyelország visszaállítását, de – az 1916. november 5-i német-osztrák uralkodói deklaráció értelmében – Lengyelország nem lenne teljesen önálló, hanem „szabad katonai szövetség” kötné Oroszországhoz.[4]
- október vége – Tomáš Garrigue Masaryk Jászvásárra utazik, hogy személyesen győződjék meg a románok katonai, politikai helyzetéről, a csehszlovák légiók romániai bevetésének lehetőségéről.[1]
- november – Károlyi Mihály Svájcban antant-diplomatákkal tárgyal.[11]
- az év folyamán – Mexikóban életbe lép az új alkotmány. (Az 1917-es alkotmány az elnöknek csak egyetlen hatéves mandátumot engedélyez.)[22]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1917-ben
1917 a tudományban
- szeptember 3. – Felix d'Hérelle, a párizsi Pasteur intézet kutatója bejelenti a bakteriofágok felfedezését.
1917 a légi közlekedésben
1917 a vasúti közlekedésben
1917 a filmművészetben
- Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor utáni színesfilm-eljárás. Az első film ami Technicolor eljárással készült, a The Gulf Between volt.
- A Triangle beleolvad a Paramount Picturesbe
- december 18. – A német filmgyártók létrehozzák az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos célja a német politika propagandisztikus támogatása.
- Cleopatra – főszereplő Theda Bara
- Easy Street – főszereplő Charlie Chaplin
- Great Expectations – főszereplő Jack Pickford
- Joan the Woman – főszereplő Geraldine Farrar; rendező Cecil B. DeMille
- Teddy at the Throttle, a Keystone komédia Gloria Swansonnal.
- Békeffi László – A föld rabjai
- Balogh Béla – Az obsitos, A Pál utcai fiúk, A Koldusgróf
- Fekete Mihály – A vén bakancsos és a fia a Huszár
- Korda Sándor – Szent Péter esernyője, A gólyakalifa
1917 az irodalomban
- június 4. – a Pulitzer-díj első átadása
1917 a zenében
- október – Bartók Béla befejezi II. vonósnégyesét
- Bartók: Román népi táncok – nagyzenekari átirat
1917 a sportban
Születések
- január 1. – Jule Gregory Charney meteorológus († 1981)
- január 2. – Vera Zorina táncosnő, színésznő († 2003)
- január 7. – Maróti Mihály botanikus († 2009)
- január 19. – Maros Rudolf zeneszerző († 1982)
- január 24. – Ernest Borgnine Oscar-díjas amerikai színész († 2012)
- január 31. – Jermy Tibor agrozoológus, entomológus, ökológus, az MTA tagja († 2014)
- február 6. – Gábor Zsazsa Golden Globe-díjas magyar színésznő († 2016)
- február 27. – Devecseri Gábor író, költő, műfordító († 1971)
- március 17. – Marton Endre rendező, színigazgató († 1992)
- április 25. – Ella Fitzgerald, amerikai jazzénekesnő († 1996)
- május 23. – Edward Norton Lorenz, meteorológus, a káoszelmélet egyik megalkotója († 2008)
- május 26. – Szörényi Éva Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
- május 29. – John F. Kennedy USA 35. elnöke († 1963)
- június 6. – Dr. ifj. Tildy Zoltán fotóművész, természetfotós, Tildy Zoltán lelkész (későbbi köztársasági elnök) és Gyenis Erzsébet írónő fia († 1994)
- június 14. – Kónya Albert fizikus, az MTA tagja, 1956–1957-ben Magyarország oktatásügyi, illetve művelődésügyi minisztere († 1988)
- június 26. – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repülőmérnök († 1996)
- július 27. – Simor János magyar közgazdász, építésügyi szakpolitikus († 1985)
- augusztus 21. – Leonid Hurwicz orosz-amerikai közgazdász aki megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíjat Eric Maskinnal és Roger Myersonnal († 2008)
- augusztus 22. – John Lee Hooker amerikai blueszenész († 2001)
- augusztus 23. – André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője († 2005)
- szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója († 2007)
- szeptember 4. – Maléter Pál katonatiszt, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere († 1958)
- szeptember 12. – Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja († 1993)
- szeptember 13. – Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető († 1989)
- október 5. – Szabó Magda Kossuth-díjas írónő († 2007)
- október 10. – Thelonious Monk amerikai jazz-zongorista és -zeneszerző († 1982)
- október 14. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató († 1967)
- október 15. – Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar filmrendező († 1994)
- október 22. – Joan Fontaine, Oscar-díjas amerikai színésznő († 2013)
- október 30. – Dobozy Imre Kossuth-díjas magyar író († 1982)
- november 11. – Csikós Rózsi, magyar színésznő († 1992)
- november 19. – Indira Gandhi indiai politikus asszony († 1984)
- december 21. – Heinrich Böll német író († 1985)
Halálozásokszerkesztés
- január 2. – Edward Burnett Tylor antropológus (* 1832)
- január 10. – Madarász Viktor festőművész (* 1830)
- február 8. – Déchy Mór magyar utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója (* 1851)
- március 8. – Ferdinand von Zeppelin, a merev kormányozható léghajó kifejlesztője (* 1838)
- március 18. – Ferenczy Károly festőművész (* 1862)
- április 15. – Murkovics János szlovén tanár író, az első Gaj-betűs vend nyelvű könyv alkotója (* 1839)
- április 17. – Lazar Markovics Zamenhof lengyel optikus, filológus és az eszperantó nyelv megalkotója (* 1859)
- április 24. – Tömörkény István író (* 1866)
- május 23. – III. Ranavalona madagaszkári királynő Algírban (* 1861)
- június 25. – Gyóni Géza költő (* 1884)
- augusztus 28. – Calistrat Hogaș román író (* 1847)
- szeptember 11. – Téry Ödön, a magyar turistamozgalom egyik alapítója (* 1856)
- szeptember 27. – Edgar Degas francia festőművész (* 1834)
- október 15. – Mata Hari táncosnő, kém (* 1876)
- november 2. – Holló Barnabás szobrászművész (* 1865)
- november 17. – Auguste Rodin francia szobrász (* 1840)
- december 8. – Mendele Moykher Sforim orosz származású író (* 1836)
- december 17. – Georges Demenÿ magyar származású francia fiziológus, a filmezés egyik úttörője (* 1850)
- december 19. – Tangl Ferenc fiziológus, humán és állatorvos (* 1866)
- Szontagh Erzsébet, a Csetneki csipke egyik létrehozója (* 1856)
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Charles Glover Barkla angol fizikus |
Kémiai | nem adták ki |
Orvosi-fiziológiai | nem adták ki |
Irodalmi | Karl Adolph Gjellerup, Henrik Pontoppidan, dán írók |
Béke | Nemzetközi Vöröskereszt szervezete |
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i j k l Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ a b c Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 21-27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Lengyelország, 178. o.
- ↑ a b c Bedő Iván: Távirati úton. In.: HVG. 2017/14. szám, 38. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Balla Tibor: A caporettói áttörés magyar hőse, Bertalan Árpád hadnagy. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 130. évfolyam, 2017/2. (2017. június) szám, 505. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b Ungváry Krisztián: Isonzó, Doberdó, Caporetto. Magyarok az első világháborúban. In.: Rubicon. XXV. évfolyam, 274. (2014/9.) szám, 16. oldal
- ↑ a b Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet. In.: Rubicon. XXVI. évfolyam, 280. (2015/3.) szám, 44-45. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. kötet, Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 719-720. oldal
- ↑ Veres Gábor: Tisza István, 1861–1918. In.: Rubicon. XXVI. évfolyam, 288. (2015/11.) szám, 13. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ a b Matz 297. o.
- ↑ a b c Bölöny–Hubai 88. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 536. o.
- ↑ Greece declares war on Centarl Powers (angol nyelven). history.com. History. 2015. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva.
- ↑ Minorpowers, Greece (angol nyelven). firstworldwar.com. 2015. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva.
- ↑ Feith László: Egy piszkos ügy. Út a hullámsírba (2). In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 61. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Budapest, 2019 ISBN 978-615-5118-92-0 58.old.
- ↑ Egy hegycsúcsot kért a szülinapjára Finnország, de nem kapja meg (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. október 15. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
- ↑ Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Nagy Gábor: Elnöki nyomás. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/11. (2279.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1917 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1917
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.