A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Román népi táncok | |
Zeneszerző | Bartók Béla |
Keletkezés | 1915 |
Megjelenés | 1918 |
Hangszerelés | zongora |
Bartók Béla Román népi táncok című alkotása 1915-ben készült zongorára (Sz. 56, BB 68). Létezik még egy 1917-es zenekari átirat (Sz. 68, BB 76). A talán leghíresebb variáns a Székely Zoltán által készített 1925-ös hegedű-zongora átirat.
A táncok
A mű hat táncból épül fel (így a mű hattételes), de mivel az utolsó kettőt Bartók szerkezetileg teljesen egybekomponálta, sokszor Öt román tánc néven szerepel. Elvileg a második és harmadik között is attacca (tételek közötti szünet eltörlését indukáló felirat) van, de a szerkezeti egybeforrottság itt nem valósul meg annyira.
Jocul cu bâtă (Bottánc)
Eredetileg bottánc. Bartók lejegyzése szerint „általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik hogy belerúg a mennyezetbe.” Ezt a dallamot két mezőszabadi cigánytól gyűjtötte; az egyik hegedűn játszott, a másik „egy háromhúros hangszeren, amelynek alacsony lába lehetővé teszi a háromhangú akkordokkal való kíséretet” (Bartók talán a fidulára, vagy a háromhúros brácsára gondol).
Brâul
Eredetileg körtánc (a szó jelentése 'öves'), Bartók egy harmincéves egresi férfi furulyajátéka nyomán jegyezte le. Ezt a dallamot a nagyzenekari átiratban a klarinét játssza, Grazioso megjelölés mellett.
Pe loc (Topogó)
Valószínűleg ez is ugyanattól a furulyástól származik, a tánc elnevezése szintén beszédes. Ketten táncolják, a legény saját csípőjére, a leány a férfi vállára helyezett kézzel, egy helyben. Székely Zoltán az átiratában nagyon szellemesen üveghangokra írta át ezt a részt, ami igen jól visszaadja a miniatűr furulya hangját.
Buciumeana (Bucsumi tánc)
A cím szintén elég beszédes, mivel ez egy Bucsumból származó tánc. Ezt a 3/4-es ütemmutatóval rendelkező témát Bartók egy cigány hegedűstől hallotta. A harmadik és negyedik tételt egy keleties dallamfordulat külön össze is kapcsolja.
Poarga românească (Román polka)
A páros és páratlan ütemek váltásával ritmikailag a sorozat legérdekesebb darabja. Eredetileg egy falusi legény hegedűjén hallotta először Bartók Belényesen, ahol Ioan Bușița (Busitia János), Bartók legjobb román barátja, gyűjtéseinek legfőbb segítője élt. Neki szól a mű ajánlása is.
Mărunțelul (Aprózó)
A ciklust két gyors tánc, ún. mărunțel zárja. A zongoraváltozatban (ill. hegedű–zongora változatban) csak az elsőnek adott nevet a zeneszerző („Aprózó”), a zenekari változatban kétfelé bontotta a tételt (Più allegro és Allegro vivace). A mărunțel eredetileg szöveges táncdallam, és előadását a nézők is énekelve, táncszavakat kiabálva, ütemesen kísérték. A páros táncot csoportosan járták a szintén Belényesről származó melódiákra. Ám, mint Bartók emlékezik: „csak a férfiak mozognak, szólóznak, mindig egyforma lépésrenddel, a nők feladata, hogy rájuk sem hederítve, mozdulatlanul álljanak, tettessék, mintha észre sem vették volna a párjuk »mutatványát«”.
Érdekességek
- Egy idevágó idézet: „Csak akinek módja volt az erdélyi falvak román népi táncait a helyszínen élvezni, az tudja igazán, mennyire a népi élet teljességét, gazdagságát idézi fel Bartók feldolgozása a hangversenyteremben.” (Kroó György: Bartók-kalauz)
- A mű eredeti címe Magyarországi román népi táncok; a köztudatban elterjedt címváltozat először az 1926-os kiadásban szerepelt.
Autográf anyagok
- Fogalmazvány, egy kézirategyüttes (Bartók Péter gyűjteménye: 36–37–38PS1) 5–9. oldalán. (Az Universal Edition 5802 első kiadás, 1918, metszőpéldánya lappang.)
- Az UE első kiadás javított példánya, 1934. novemberéből az UE javított kiadás támpéldánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye).
- Egy UE/Boosey & Hawkes utánnyomás amerikai revíziója (Bartók Péter gyűjteménye 37PFC1)
- Nem maradt fenn az alábbi autorizált átiratok metszőpéldánya:
- Wilke, szalonzenekarra (1922, új változat 1928)
- Székely Zoltán, hegedűre és zongorára (1925)
- Willner, vonószenekarra (1928)
- Székely-átirat hegedűre és zongorára, az UE 8474 első kiadás (1926) Bartók revideálta példánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye).
- Román népi táncok kiszenekarra (1917) (BB 68 átdolgozása): Autográf partitúra (Bartók Péter gyűjteménye: 37TFSFC1), az UE 6545 első kiadás (1922) metszőpéldánya.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.