A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.
Nevezik kormányozható léghajónak is, megkülönböztetve a nem kormányozható léggömbtől. A kis sűrűséget valamilyen töltőgáz biztosítja. Ez kezdetben a hidrogén volt, de mivel a hidrogén robbanásveszélyes, áttértek a nála kétszer nagyobb sűrűségű hélium töltőgázra. A hélium kémiai semlegessége, és kis sűrűsége miatt jobban megfelel a léghajók számára.
Szerkezetileg háromféle típusa terjedt el:
- merev falú
- félmerev
- nem merev
Legkedvezőbb légellenállása a merev falú léghajónak van. A léghajó előrehaladását általában motor által hajtott légcsavar biztosítja. A magassági kormányzást részben a kormányberendezés, illetve elmozdítható súlyok biztosítják. A nagy szerkezeti méretek miatt gyors közlekedésre nem alkalmas. Hátránya, hogy a le- és felszálláshoz többnyire különleges kikötésre van szükség. Az időjárás viszontagságait is nehezen bírja. Előnye viszont, hogy a levegőben maradáshoz csak minimális energiát igényel, csendes, motorja kevésbé környezetszennyező, mint egy repülőgépé, és nagy vagy kényes rakomány szállítására is alkalmas.
A léghajó története
A léghajó a léggömb fejlődésével jött létre. Szükség volt olyan légi járműre, amely nem csak a szelek kénye kedvére halad a levegőben. A jobb légellenállás miatt a szivar alakú ballonokat kezdték alkalmazni. Ettől kezdve már a léggömb helyett a léghajó elnevezést használták. Az irányítás mindaddig megoldatlan maradt, amíg fel nem találták a gőzgépet. George Cayley 1837-ben tervezte meg, majd 1852-ben megépítette a gőzgéppel hajtott kormányozható léghajót.
Az első alumínium szerkezetű léghajó tervezése Schwarz Dávid nevéhez fűződik. Halála után, 1898-ban szabadalmát Ferdinand von Zeppelin szerezte meg, és beindította az alumíniumból, merev belső vázzal készült utasszállító léghajók gyártását. Ezekkel lehetővé vált Európa és Amerika között az Atlanti-óceán feletti utasszállítás is. A léghajózás a második világháború előtt élte virágkorát. Hanyatlását a hatalmas, hidrogéntöltésű Hindenburg léghajó 1937. május 6-án bekövetkezett katasztrófája indította el. A léghajók ezután gyorsan eltűntek a levegőből, és helyüket a repülőgépek vették át.
Léghajózás Magyarországon
Az első hidrogénnel töltött léggömböt Szablik István piarista tanár bocsátotta fel 1784-ben tudományos-kísérleti céllal az egykori pesti vásártéren (ma kb. az Erzsébet híd pesti hídfőjének a helyén). 1811-ben egy Menner nevű orvos szállt fel léggömbjével a Városligetben, és a Gyöngyös melletti Gencspusztán szállt le. Ő volt az első, aki Magyarországon ejtőernyőt használt: léggömbjéről állatokat eresztett le ejtőernyővel, ezek sértetlenül értek földet. Léhmann 1846-ban kétszer szállt fel a Városligetben. Az első nő, aki léghajóra szállt, Pálmay Ilka színésznő volt, Silberer léghajóján szállt fel a mai Lövölde térről 1883-ban.
Az első magyar úszó, első sportlap alapító és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846–1923) ugyancsak úttörőnek számít a hazai léghajózás történetében. Than Károly tanítványaként éveken át folytatott kísérletei eredményeként mutatta be a nagyközönségnek saját készítésű léghajóit. Először 1887. március 17-én, majd számos vidéki helyszínt követően (Balatonfüred, Szabadka stb.) 1895-ben a Nemzetközi Demográfiai Kongresszus alkalmából ismét a fővárosban. Kísérleteiről a hazai sajtóban több tucatnyi szakcikkben és tanulmányban számolt be. A maguk nemében egyedülállóknak számítottak légibemutatókkal egybekötött előadássorozatai, melyekkel egész Európát bejárta, ily módon is népszerűsítve a léghajózást. Nemzetközi missziójának és ösztönzésének köszönhetően – Zeppelin barátjaként – nem kis szerepet játszott az ún. irányítható léghajó kidolgozásában.[1]
A millenniumi ünnepségek kiállításán, 1896-ban Godard-féle léggömbbel sok ezren szállhattak fel, némi díjazás ellenében.
A Magyar Aero Club Turul nevű léggömbjével 1902-ben kezdődött meg a rendszeres magyar tudományos és sportléghajózás. A Turul 1903-ig hetente egyszer, négy utassal szállt fel az Általános Osztrák-Magyar Légszesztársulat lipótvárosi telepéről. A felszállásokról Herczeg Ferenc színész adott leírásokat. 1903. április 2-án a Turul erős szél miatt a Rákos-mezőre zuhant, egyik utasa, ifj. Ordódy Pál földbirtokos (Ordódy Pál volt miniszter fia) életét vesztette.[2] A léghajót gyorsan kijavították, és május 1-jén már felszállt következő menetrend szerinti útjára.[3]
1910-ben a bécsi Parseval típusú léghajónak volt bemutatója Rákos-mezőn. 1928-ban a Hungária nevű léggömbbel újjáéledt az akkor már lanyhuló léggömbsport.
1931-ben már nagy esemény volt a Graf Zeppelin léghajó budapesti látogatása. 1967-ben, a Budapesten rendezett nemzetközi légipostabélyeg-kiállítás alkalmával Jan Boesman, az aerofilatelista világszervezet elnöke levelekkel terhelt léggömbjével szállt fel a Városligetben, majd 1971. szeptember 5-én, az önálló magyar postabélyeg-kibocsátás 100. évfordulója alkalmából Johannes Schreer és Kurt Rünzi szálltak fel szintén a Városligetben, és alkalmi postabélyeggyűjtők leveleit vitték Csömörig.
A léghajó jelene és jövője
Napjainkban a mérnökök újból foglalkozni kezdtek a léghajókkal. Főleg turisztikai és reklámcéllal, de kutatóknak, vagy mentési célokra is építenek léghajókat, amelyekbe integrálják a legújabb technikai vívmányokat (korszerű anyagok, modern navigáció, számítógépes vezérlés stb.).
Másrészt, a hadügyi irányítás újból érdeklődik e légi szállítási eszköz iránt. Olyan nagy múltú repülőgépgyárak, mint például a Lockheed–Martin úgynevezett hibrid léghajó tervein dolgoznak, amellyel nagy tömegű szállítmányokat lehetne lassan, de olcsón nagy távolságokra eljuttatni. E projekthez a pénzt a katonai költségvetés biztosítja. Az amerikai hadügyminisztérium Fejlesztési Ügynöksége, a DARPA 2005-ben 2,9 millió dollárt adott az említett cégnek, és 3,2 millió dollárt az Aeros Aeronautical Systems Corp.-nak egy nagymagasságú hibrid léghajó, a Walrus („rozmár”) kódnéven futó munka első fejlesztési fázisára. A hibrid léghajó nehezebb a levegőnél, ezért függőleges meghajtást és gázelőállítást is használ a repüléshez.[4]
A hadsereg kívánalmai: 500 tonna felszerelés vagy legénység szállítása 22 000 km távolságra 7 nap alatt (ez a Föld túlsó oldala, gyakorlatilag a legnagyobb távolság két földi pont között), valamint fontos feltétel az előkészítetlen terepen való fel- és leszállás képessége. Összehasonlításul: az amerikai hadsereg legelterjedtebb légi teherszállítója, a C–130 Hercules mindössze 22 tonnát képes továbbítani, a világon eddig megépült legnagyobb teherszállító repülőgépe, az orosz–ukrán háborúban 2022-ben elpusztult ukrán Antonov An-225 pedig 275 tonnát szállíthatott. A program pénzügyi támogatását azonban 2006-ban törölték[5]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Bp. 1909. 623-624. p. p.
- ↑ Szerencsétlen léghajózás. Huszadikszázad.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
- ↑ walter sobchak (nick): Az első magyar légikatasztrófa: A Turul léghajó balesete. Techstory.hu, 2014. április 2. . (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Lockheed Martin's Secretly Built Airship Makes First Flight | AVIATION WEEK. . (Hozzáférés: 2009. március 17.)
- ↑ Air-Attack.com News :: Darpa's WALRUS Airship Program Cancelled. . (Hozzáférés: 2009. március 17.)
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 25–26. o. ISBN 963-05-6411-4
További információk
- A léghajózás. Thomas Lajos nyomán a mívelt magyar olvasó-közönségnek oktató olvasmányúl nyújtja Fésüs György; Stampfel, Pozsony–Bp., 1885
- Klupathy Jenő: A léghajózásról; Hornyánszky Ny., Bp., 1890
- Gyürky András: Léghajózás és repülés. Magyar iparos ifjúság számára; Lévai, Rimaszombat, 1897
- Héjas Endre: A léghajó a tudomány szolgálatában; Pesti Lloyd Társ. Ny., Bp., 1899
- Tolnay Lajos: A tudományos léghajózás a magasabb légrétegek kutatásának szolgálatában; Pesti Ny., Bp., 1901 (A Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet kisebb kiadványai)
- Alphonse Berget: Léghajózás és repülés; ford. Bogdánfy Ödön; Természettudományi Társulat, Bp., 1911 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
- Madarász László: A levegő meghódítása. A léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig; Világirodalom, Bp., 1926 (A hat világrész)
- Benda László: Andrée Salomon Austin, Fränkel Knut, Strindberg Nils. Az első léghajós sarki expedíció története; Délmagyarország, Szeged, 1932
- Nagyrévi György: A léghajózás története magyar tükörben; s.n., Veszprém, 1962 (A Veszprémi Bakonyi Múzeum füzetei)
- Kondor Lajos: Léghajók, repülőgépek; Móra, Bp., 1977 (Kolibri könyvek)
- Rév Pál: Schwarz Dávid; GTE, Bp., 1981
- Christopher Rawson: Repülünk. Repülőgépek, léghajók, ballonok és rakéták; ill. Stephen Cartwright, magyar változat Rédl Endre, Lőrincz Márton, Tarr Bence; Novotrade, Bp., 1989
- Szabó Sándor: Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó feltalálója; előszó Cséby Géza; Castellum, Keszthely, 1991
- Rudolf Braunburg: Repülőgépek és léghajók; ford. Varga Csaba; Tessloff és Babilon, Bp., 1996 (Mi micsoda)
- Carlo Barbieri: L'organizzazione e l'uomo in imprese ad alto rischio. La spedizione polare del Dirigibile Italia, 1928. 18 gennaio 2002, Istituto Italiano di Cultura / A szervezés és az ember a veszélyes vállalkozásokban. Az Itália léghajó sarki expedíciója, 1928. 2002. január 18., Olasz Kultúrintézet, Budapest; Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Bp., 2002
- Aeronautika vagy A levegő-égben való hajózás feltalálásának, s azáltal tétetett egynéhány nevezetesebb utazásoknak leírása; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2021 (Anno)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.