A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1928
1928 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1928 |
Ab urbe condita | 2681 |
Bahái naptár | 84 – 85 |
Berber naptár | 2878 |
Bizánci naptár | 7436 – 7437 |
Buddhista naptár | 2472 |
Burmai naptár | 1290 |
Dzsucse-naptár | 17 |
Etióp naptár | 1920 – 1921 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1983 – 1984 |
Shaka Samvat | 1850 – 1851 |
Holocén naptár | 11928 |
Iráni naptár | 1306 – 1307 |
Japán naptár | 2588 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4624–4625 |
Kopt naptár | 1644 – 1645 |
Koreai naptár | 4261 |
Muszlim naptár | 1346 – 1347 |
Örmény naptár | 1377 ԹՎ ՌՅՀԷ |
Thai szoláris naptár | 2471 |
Zsidó naptár | 5688 – 5689 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933
Események
Január
- január 1.
- Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
- Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon „gépalkatrésznek” feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.[1]
- január 5. – Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
- január 10.
- A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja a Numerus clausus törvényjavaslatot.
- A Franciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
- január 17. – Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. Az OGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el „megbízhatatlanság” miatt. (Letartóztatják egyebek közt Lev Davidovics Trockijt is.)
- január 19. – A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
- január 20. – Csehszlovák egyezség született Vatikánnal, amelynek értelmében a csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.[2]
- január 21.
- A Szovjetunióban Nyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, január 30-án jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
- Felkínálja átadásra Ausztriának a Szentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
- január 28–29. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.[3]
- január 29. – Esztergomban Serédi Jusztinián a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
- január 31. – Lev Trockijt is száműzik több társával együtt Alma-Atába.
Február
- február 1. – A Kisantant képviselői Genfben a Népszövetséghez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
- február 3. – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
- február 8. – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
- február 11. – Megkezdődnek a svájci St. Moritzban az 1928. évi téli olimpiai játékok
- február 13. – A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a Numerus clausus módosítása körüli viták miatt.
- február 16. – A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
- február 20. – A magyar kormány elrendeli, hogy a Szentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárverezteti február 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
- február 22. – Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
- február 23. – Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
- február 24.
- Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák „vádaskodásra”.
- A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
- február 24. – A Népszövetséghez adott magyar válasz kapcsán éles hangú Magyarországot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a Kisantant országainak vezető lapjaiban.
- február 28. – A magyar képviselőház elfogadja a Numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Március
- március 1. – Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
- március 4. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között, s bár a kormánylista a szavatok 27,6%-át kapja, mégis Józef Piłsudski alakíthat kormányt.
- március 5. – A Szovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A Pravda hasábjain közlik a „Vörös Viborg”-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.[4]
- március 12.
- Málta brit fennhatóság alá kerül
- A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával. (Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.)
- A Los Angeles vízellátását garantálni hivatott tározórendszer részeként megépített gát – röviddel éjfél előtt – átszakad. (Ez volt az USA XX. századi történetének legtöbb – közel 450 – halálos áldozattal járó, mérnöki hibából bekövetkezett katasztrófája.)[5]
- A dél-amerikai Santos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
- március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték le Kossuth Lajos szobrát.[2]
- március 18. – A magyarországi Solt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
- március 21. – Spanyolország kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a Népszövetségbe.
- március 23. – Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma Erkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett, a „Húzd rá Jonny” előadása miatt.
- március 26. – Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
- március 27. – Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a szejm.
Április
- április 1. – Az éjszaka folyamán a törökországi İzmir városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
- április 10.
- Az Atlanti-óceán egyes térségeinél nagy viharokat észlelnek. Megsérül egyebek mellett a teljesen biztonságosnak tartott Leviathan óriás gőzös.
- Törökországban megszüntetik az iszlám államvallás jellegét.
- április 11. – Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót, Otto Braunt. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
- április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó III. Viktor Emánuel és kísérete ellen a milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok volt a sebesült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
- április 13. – A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű Junkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi Baldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).[6]
- április 14.
- Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos Lengyelország és Litvánia között.
- Bulgáriában földrengés pusztít Csirpan és Plovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
- április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 ember marad fedél nélkül, sok száz halott.
- április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.
- április 23. – Kora hajnalban görögországi Korinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.[7]
- április 27. – Bécsben letartóztatják Kun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.
Május
- május 1. – A bulgáriai Sztara Zagora környékén ciklon okoz jelentős károkat.
- május 6. – A romániai Gyulafehérvárott Iuliu Maniu által megtartott százezres népgyűlés a kormány leváltását követeli, és megindul Bukarest felé. Sejus község határában a kirendelt katonaság feloszlatta a tömeget.
- május 8. – II. Károly román királyt kiutasítják Angliából, ideiglenes tartózkodási helyéről, mert forradalmi kiáltványt intézett angol területről a román néphez.
- május 15. – Az Angliából kiutasított II. Károly román király Belgiumban kap ideiglenes letelepedési engedélyt.
- május 20. – Németországban parlamenti választásokat tartanak.[8] (A jobboldali pártok visszaszorulnak, a baloldaliak előretörnek.)
- május 28. – Jugoszláviában a tervezett nettunoi szerződés bevezetése miatt olasz-ellenes tüntetések zajlanak.
Június
- június 2. – A Nyikolaj Buharin éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
- június 12. – A német választások eredménye után Wilhelm Marx kormánya lemond. Paul von Hindenburg köztársasági elnök a szocialistákat bízza meg kormányalakítással.
- június 18. – Görögország több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.
- június 19. – A belgrádi parlamentben Stjepan Radić képviselő felterjeszti a nottunoi egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukban Stjepan Radić orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.
- június 20.
- Puniša Račić szerb képviselő a Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálő Stjepan Radićra és a Horvát Parasztpárt (HPP) további négy vezetőjére. (Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetője Vladko Maček.)[9]
- Bukarestben megkezdődik a Kisantant konferenciája. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felveti Ausztria csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
- június 21. – Zágrábban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdet Zágráb városában.
- június 23. – Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket. Zágrábban pattanásig feszült a helyzet.
- június 27. – Lengyelországban Józef Piłsudski betegségére való hivatkozással lemond. A helyettes miniszterelnök, Bartel alakít új kormányt
- június 28. – „Ausztria nem lép be a Kisantant gazdasági rendszerébe” - nyilatkozza az osztrák kancellár, Ignaz Seipel.[10]
Július
- július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül Anton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
- július 5. – Görögországban megalakul az Elefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
- július 7. – Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívott Komintern vezetőségi ülésen eltávolítják Nyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
- július 8. – Chile partvidékén, Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
- július 9. – Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. (Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)
- július 10. – Az 1924 óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai Csang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
- július 11. – Belgrádban megalakul a Korošec-kormány. (Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)[9]
- július 13. – Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
- július 17. – Mexikó elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
- július 28. – Elkezdődnek az 1928. évi nyári olimpiai játékok a hollandiai Amszterdamban.
- július 31. – Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.
Augusztus
- augusztus 1. – Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
- augusztus 6.
- Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyed, legénysége nem éli túl a balesetet.
- A jugoszláv parlament elfogadja a nettunói egyezményt.
- Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.[11]
- augusztus 3–13. – A prágai magyar egyetemisták Szent György-körének gombaszögi táborozásán megalakul a csehszlovákiai magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.[3]
- augusztus 12. – Tömegmegmozdulások Zágrábban Stjepan Radić temetése alkalmából.[9]
- augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.[12]
- augusztus 22. – Berlinben megkezdi munkáját az Interparlamentáris Unió.
- augusztus 27. – Párizsban ünnepélyes külsőségek között aláírják a Kellogg–Briand-paktumot
- augusztus 28.
- Az amerikai Egyesült Államok kormánya diplomáciai úton 49 országot szólít fel, hogy csatlakozzon a Kellogg–Briand-paktum aláírásához, köztük megkeresés érkezik a magyar kormányhoz is.
- A román kormány határozata értelmében, Románia Lengyelországnak adományozza a Marosvásárhelyen felállított magyar-lengyel szabadsághős, Bem József szobrát.
- augusztus 31. – A magyar minisztertanács ülésen tárgyalja az infláció letörésére szóló intézkedési terveket.
Szeptember
- szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmet Zogut, I. Zogu albán királlyá nevezi ki.
- szeptember 2. – Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak Dessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel Tokióba.
- szeptember 3.
- Magyarországon Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. „Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg.”[13]
- Risztics János magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
- szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
- szeptember 19. – Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része a Kisantant későbbi kialakulásának
Október
- október 7. –
- október 8. – A magyar kormány csatlakozik a Kellogg–Briand-paktumhoz.
- október 17. – A lengyel és a magyar kormány „békéltető és bírósági” egyezményt ír alá Varsóban.
- október 20. – Budapesten, felavatják a csepeli vámmentes kikötőt.
- október 28. – Csehszlovákiában látványos ünnepségeken emlékeznek meg a köztársaság kikiáltásának 10. évfordulójáról.[3]
November
- november 6. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán nagy fölénnyel Herbert Hoover nyert, és ő lett a 31. amerikai elnök.
- november 10. – Hirohito japán császárt megkoronázzák.
December
- december 2. – A helyhatósági választások Csehszlovákiában, ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani. (Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)[3]
- december 12. – Romániában Iuliu Maniu pártja 89,9%-os többséget szerez a választásokon.[14]
- december 17. – A magyar-román ún. „Optáns-per” megoldására közvetlen tárgyalások kezdődnek Opatijában.
Határozatlan dátumú események
- az év eleje – Lengyelországban a Piłsudski-rezsim perbe fogja a Belorusz Paraszt-Munkás „Hromada” 500 tagját.[15]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1928-ban
1928 a tudományban
- Alexander Fleming felfedezi a penicillint
- Budapesten üzembe helyezik az első regiszteres rotary rendszerű telefon központot (Krisztina-központ)
1928 a légi közlekedésben
1928 a vasúti közlekedésben
1928 a filmművészetben
1928 az irodalomban
- Kodolányi János és Várkonyi Nándor első levélváltása
- Kosztolányi Dezső: Meztelenül – verseskötet
- Tóth Árpád: Lélektől lélekig – verseskötet
- Illyés Gyula: Nehéz föld – verseskötet
- Dsida Jenő: Leselkedő magány – verseskötet
- József Attila: Klárisok – vers, megjelenik: Nincsen se apám, se anyám c. verseskötetben (1929).
- Molnár Ferenc: Olympia – színmű
- Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi – regény
- Gelléri Andor Endre: Varázsló, segíts! – novella
- Aldous Huxley: A végzet bábjátéka (Point Counter Point) – regény
- D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője (Lady Chatterley's Lover) – regény
- Virginia Woolf: Orlando – a szerző kulcsregénye
- William Butler Yeats: A torony (The Tower) – versek
- Eugene O’Neill: Különös közjáték (Strange Interlude) – színmű
- Standing Bear: Népem a Sziúk (My People the Sioux) – sziú indián törzsfőnök híressé lett önéletrajzi írása
- Erich Kästner: Emil és a detektívek(Emil und die Detektive) – ifjúsági regény
- Bertolt Brecht: A koldusopera (Die Dreigroschenoper) – zenés színmű, Kurt Weil zenéjével
- Ludwig Renn: Háború (Krieg) – önéletrajzi ihletésű regény, a szerző első kötete
- Jakob Wassermann: A Maurizius ügy (Der Fall Maurizius) – regény
- Anna Seghers: A San-Barbarai halászok felkelése (Aufstand der Fischer von St. Barbara) – elbeszélés
- Arthur Schnitzler: Teréz, egy asszonyélet krónikája (Therese, Chronik eines Frauenlebens) – regény
- Rudolf Carnap: A világ logikai felépítése (Der logische Aufbau der Welt) – filozófiai mű, a neopozitivizmus tudományelméleti alapvetése
- Marcel Pagnol: Topáz (Topaze) – vígjáték, színmű
- André Malraux: A hódítók (Les Conquerants) – regény
- André Breton: Nadja – a szürrealizmus egyik kedvelt regénye
- Victor Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (Omul care a văzut moartea) – színjáték (román)
- Jorge Guillén: Dicsőitő ének (Cántico) – versciklus (spanyol)
- Martín Luis Guzmán: A sas és a kígyó (El Aguila y la Serpiente) – a mexikói irodalom egyik jelentős regénye
- José Maria Ferreira de Castro: Honkeresők (Emigrantes) – regény, a (portugál nyelvű) brazil irodalom kimagasló műve
- Ilja Ehrenburg: Lasik Rojtsvanc mozgalmas élete (Burnaja zsizny Lasik Rojtsvanc) – szovjet szatíra
- Ilf és Petrov: Tizenkét szék (regény) (Dvenadcaty sztuljev) – szatíra
- Miroslav Krleža: Agónia (U agoniji) – színmű, bemutatva 1931
- Yakup Kadri Karaosmanoğlu: Szodoma és Gomorra (Sodom ve Gomore) – regény (török)
- szeptember: Az Erő c. evangélikus folyóirat közli Weöres Sándor négy versét (köztük az Öregek c.)
1928 a zenében
- szeptember – 4. vonósnégyes (Bartók) befejezése
- Bartók Béla különböző rapszódiáin dolgozik
- A csodálatos mandarin-szvit bemutatása
- november 22. – Párizsban bemutatják Maurice Ravel Bolero című művét.
1928 a sportban
- május 17. – augusztus 12. IX. Nyári olimpiai játékok – Amszterdam, Hollandia 46 ország részvételével.
- február 11. – február 19. II. Téli olimpiai játékok – St. Moritz, Svájc 25 ország részvételével.
- Asztalitenisz-világbajnokság Stockholmban. A magyar csapat négy aranyérmet nyer.
- Sakkolimpia Hágában. A magyar férfi csapat aranyérmet nyer.
- Főiskolai világbajnokság Párizsban. A magyar csapat nyolc arany-, nyolc ezüst- és tíz bronzérmet nyer.
- Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe.
Születések
- január 1.
- Costică Toma román labdarúgó († 2008)
- Szangak Szafarov tádzsik hadúr († 1993)
- január 5.
- Zulfikar Ali Bhutto, pakisztáni elnök ill. miniszterelnök († 1979)
- Tusa Erzsébet magyar zongoraművész, tanár († 2017)
- Walter Mondale amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 42. alelnöke (1977-1981) († 2021)
- január 6. – Bacsó Péter Balázs Béla- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész („A Tanú”) († 2009)
- január 8. – Meggyes László festőművész († 2003)
- január 10. – Hódos Imre, olimpiai bajnok magyar birkózó († 1989)
- január 18.
- Keresztes Attila olimpiai bajnok magyar kardvívó († 2002)
- Pór Edit, magyar tanár, sajtótörténész († 2008)
- január 21. – Kornai János, Széchenyi-díjas magyar közgazdász († 2021)
- január 23. – Jeanne Moreau, francia színésznő († 2017)
- január 25. – Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió utolsó külügyminisztere, majd grúz államfő († 2014)
- január 26. – Roger Vadim, filmrendező († 2000)
- február 27. – Aríél Sárón, izraeli miniszterelnök († 2014)
- március 8. – Karai János magyar gépészmérnök, egyetemi tanár († 2004)
- március 9. – Bereczky Júlia színésznő († 2007)
- március 19. – Patrick McGoohan amerikai színész († 2009)
- március 21. – Peter Hacks, német író († 2003)
- március 28. – Zbigniew Brzezinski, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó († 2017)
- április 2. – Serge Gainsbourg, francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező († 1991)
- április 5. – Enzo Cannavale olasz színész. A Piedone-filmek csetlő-botló nyomozóját, Caputtót alakította, valamint a Zsoldoskatonában is játszott († 2011)
- április 28. – Yves Klein, francia képzőművész († 1962)
- május 1. – Hajnal Gabriella, Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, iparművész († 2023)
- május 4. – Hankiss Elemér, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filozófus († 2015)
- május 12. – Burt Bacharach Oscar-díjas amerikai zeneszerző, zongorista, producer († 2023)
- május 18.
- Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító († 2007)
- Kennedy P. József amerikai magyar vegyészmérnök, kémikus, az MTA tagja
- május 21. – Borbély Jolán, magyar etnográfus, pedagógus († 2018)
- május 28. – Szécsi Margit költő, grafikus, illusztrátor († 1990)
- május 30. – Agnès Varda francia filmrendező († 2019)
- június 2. – Kovács Erzsi magyar énekesnő († 2014)
- június 13. – John Forbes Nash Nobel-díjas amerikai matematikus († 2015)
- június 14. – Ernesto (később „Che”) Guevara, forradalmár, gerilla-parancsnok († 1967)
- június 15. – Tábori Nóra, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2005)
- június 20. – Martin Landau, Oscar-díjas amerikai színész († 2017)
- június 21. – Bara Margit, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2016)
- június 27. – Kulcsár Kálmán, szociológus, jogász, igazságügy-miniszter († 2010)
- július 8. – Kassai Ilona, Kossuth-díjas színművész
- július 10.
- Bernard Buffet, francia festő († 1999)
- Szathmáry György, költő, műfordító. († 1990)
- július 13. – Sven Davidson, svájci teniszező († 2008)
- július 16. – Robert Sheckley, amerikai író († 2005)
- július 19. – Budai László válogatott labdarúgó, az Aranycsapat jobbszélsője († 1983)
- augusztus 6. – Andy Warhol, amerikai pop-art művész († 1987)
- augusztus 16. – Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, a nemzet művésze († 2015)
- augusztus 27. – Boross Péter, miniszterelnök
- szeptember 8. – Ács Károly költő, műfordító († 2007)
- szeptember 11. – Giancarlo Badessi olasz színész († 2011)
- szeptember 15. – Julian Cannonball Adderley, amerikai jazz-szaxofonos († 1975)
- szeptember 21. – Sinkovits Imre, Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2001)
- szeptember 23. – Alföldi László geológus († 2015)
- szeptember 26.
- Joó István magyar geodéta és térképész († 2007)
- Hildebrand István Kossuth-díjas magyar operatőr, rendező a nemzet művésze († 2022)
- szeptember 30. – Elie Wiesel erdélyi születésű, amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszttúlélő († 2016)
- október 6. – Csordás György, Európa-bajnok úszó († 2000)
- október 20. – Adamik Zoltán, atléta († 1992)
- október 30. – Csernus Mariann, Kossuth-díjas magyar színésznő
- november 8. – Gál János magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2001)
- november 9. – Kolosváry Bálint, festő, grafikus
- november 10. – Ennio Morricone, kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző († 2020)
- november 14. – Vitalij Andrijovics Maszol, ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1994–1995 között († 2018)
- november 19. – Pernye András, Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténész, zenekritikus, pedagógus († 1980)
- november 21. – Stefanik Irén, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1976)
- november 23. – Jerry Bock, amerikai musical-zeneszerző („Hegedűs a háztetőn”) († 2010)
- november 26. – Sándor Károly (Csikar), magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 2014)
- november 27. – Kamondy László József Attila-díjas magyar író, drámaíró († 1972)
- november 28. – Toaripi Lauti, Tuvalu első miniszterelnöke és harmadik főkormányzója († 2014)
- november 30. – Kohut Magda, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2016)
- december 2. – Guy Bourdin, francia fotográfus, a 20. század második felének egyik legjelentősebb divat- és reklámfotósa († 1991)
- december 12. – Csingiz Ajtmatov, kirgiz író († 2008)
- december 15.
- Friedensreich Hundertwasser, osztrák építész († 2000)
- Szilágyi György, magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató († 2010); generációjáról Hanyas vagy?12 címmel monológot is írt
- december 24. – Klapka György, magyar üzletember, koreográfus († 2017)
- december 28. – Lendvay Kamilló, Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2016)
Halálozásokszerkesztés
- január 8. – Basch Gyula, festőművész (* 1851)
- január 11. – Thomas Hardy, író (* 1840)
- január 29. – Douglas Haig angol tábornok (* 1861)
- február 29. – Armando Diaz, olasz tábornok és olasz főparancsnok az I. világháború idején (* 1861)
- március 12. – Bársony István, író, újságíró (* 1855)
- április 5. – Beketow Mátyás népszerű cirkuszigazgató öngyilkosságot követ el, a Dunából napok múlva kerül elő holtteste (* 1867)
- április 27. – Alpár Ignác, műépítész (* 1855)
- június 21. – Ballagi Aladár, történész (* 1853)
- augusztus 12. – Endre Béla, festőművész (* 1870)
- augusztus 12. – Leoš Janáček, cseh zeneszerző (* 1854)
- szeptember 1. – Bokor Elemér, zoológus (* 1887)
- szeptember 8. – Nagy Ferenc jogász, jogtudós, politikus, az MTA tagja (* 1852)
- október 15. – Vágó Pál, festőművész (* 1853)
- november 7. – Tóth Árpád, költő, műfordító (* 1886)
- november 26. - Reinhard Scheer, német admirális (* 1863)
- december 21. – Luigi Cadorna, az olasz hadsereg egykori főparancsnoka (* 1850)
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Owen Willans Richardson |
Kémiai | Adolf Windaus |
Orvosi-fiziológiai | Charles Nicolle |
Irodalmi | Sigrid Undset |
Béke | nem adták ki |
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Pesti Hírlap 1928-évi naptára 21. oldal
- ↑ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 480. old
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
- ↑ Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 172. old
- ↑ Építmények és katasztrófák. In.: HVG. XL. évf., 2018/34. (2041.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 47. oldal
- ↑ Pesti Hírlap 1929 évi naptára / 47. old.
- ↑ Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 43. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 44. oldal
- ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 46. oldal
- ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 38. oldal
- ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 39. oldal
- ↑ Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 485. old
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1928 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1928
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.