A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1933
1933 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1933 |
Ab urbe condita | 2686 |
Bahái naptár | 89 – 90 |
Berber naptár | 2883 |
Bizánci naptár | 7441 – 7442 |
Buddhista naptár | 2477 |
Burmai naptár | 1295 |
Dzsucse-naptár | 22 |
Etióp naptár | 1925 – 1926 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1988 – 1989 |
Shaka Samvat | 1855 – 1856 |
Holocén naptár | 11933 |
Iráni naptár | 1311 – 1312 |
Japán naptár | 2593 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4629–4630 |
Kopt naptár | 1649 – 1650 |
Koreai naptár | 4266 |
Muszlim naptár | 1351 – 1352 |
Örmény naptár |
1382 ԹՎ ՌՅՁԲ |
Thai szoláris naptár | 2476 |
Zsidó naptár | 5693 – 5694 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek
Évek: 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938
Események
Határozott dátumú események
- január 28. – Németországban lemond a Kurt von Schleicher vezette kabinet.[1]
- január 30. – Paul von Hindenburg birodalmi elnök német kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert.[2]
- február 1.
- A csehszlovákiai Német Nemzetiszocialista Munkáspárt képviselője a prágai parlamentben üdvözli Hitler hatalomra kerülését.[3]
- Paul von Hindenburg német birodalmi elnök feloszlatja a Reichstagot, hogy lehetővé tegye a „nemzeti koncentráció kormányának” megalakulását.[2]
- február 14. – Jugoszláviában szerb radikális, demokrata és parasztpárti politikusok is követelik a királydiktatúra felszámolását.[4]
- február 16. – A kisantant-szerződés aláírása.
- február 22.
- A kisantant szervezeti paktuma, amellyel – a kisantant-államok külpolitikai egységét biztosítandó – létrehozzák a szövetség Állandó Tanácsát.
- Hermann Göring megbízott porosz belügyminiszter az SA-ból, az SS-ből és a Stahlhelm (Acélsisak) paramilitáris szervezetből rendeletileg segédrendőrséget állít fel.[5]
- február 27. – Felgyújtják a Reichstagot, a német parlament épületét.[2]
- február 28. – Hindenburg birodalmi elnök kibocsájtja rendeletét „a nép és az állam védelmére”, amely a weimari alkotmány 48. cikkét felhasználva megvetette a diktatúra alapjait.[2]
- március 1. – Megnyitják a Kelet-Felső-Sziléziát és a gdyniai kikötőt összekötő szénvasútvonalat.[6]
- március 5. – Parlamenti választások Németországban, melyen a nemzetiszocialista pártnak nem sikerült egyedül megszereznie a szavazatok abszolút többségét. (43,9%-os eredményével – és 288 mandátumával – csak a Német Nemzeti Néppárttal – 8%-kal és 52 mandátummal – együtt sikerült biztosítani az 51,9%-os abszolút többséget.)[2]
- március 6. – Lengyelország egy Gdańskban tartott katonai demonstrációval megakadályozza a gdański német fasiszták azon kísérletét, hogy a várost Németországhoz csatolják.[6]
- március 22. – Megnyílik az első koncentrációs tábor, a Harmadik Birodalom területén, a dachaui koncentrációs tábor.[1]
- március 23. – A Reichstag elfogadja a felhatalmazási törvényt.[2]
- március 27. – Csehszlovákiában életbe lép az ún. kartelltörvény, amely jogi védelmet nyújt a termelést, piacot és árakat szabályozó kartelleknek.[3]
- április 1. – Németországban bojkottot hirdetnek a zsidó üzletek ellen.[5]
- április 7. – Németországban törvényt hoznak az állami hivatalnokok átvizsgálásáról, a zsidó származású tisztviselőket azonnali hatállyal kényszernyugdíjba helyezik. (Paul von Hindenburg birodalmi elnök tiltakozására azonban a „nemzeti” érzelműekkel, elsősorban az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkkel még kivételt tettek.)[7]
- április 25. – A zsidó származásúak kiszorítása a német főiskolákról.[1]
- május 8. – Lengyelországban Ignacy Mościckit ismét államelnökké választják.[6]
- május 10.
- A nemzetiszocialisták nemkívánatos szerzők mintegy 20 000 könyvét égetik el a berlini Opernplatz-on.[1]
- A Német Munkafront (DAF) megalakulása.[1]
- június 21. – A porosz belügyminiszter – a birodalmi elnök által a nép és állam védelmére kibocsátott rendeletre hivatkozva – a Német Nemzeti Front Harcszövetségét, valamint annak valamennyi alakulatát, továbbá a Bismarck-Bundban egyesült ifjúsági csoportokat a porosz szabad állam területén feloszlatja és betiltja.[8]
- június 22. – Wilhelm Frick német birodalmi belügyminiszter betiltja a Németországi Szociáldemokrata Pártot.[9]
- június 27. – A Német Nemzeti Front feloszlatja önmagát.[10]
- július 1.
- Magyarországon államosítják Duna–Száva–Adria Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), az utolsó jelentős magántulajdonú vasutat. (Nevét a Déli pályaudvar őrzi.)
- Megkezdődik a lakihegyi adótorony építése.
- Az „Usztasa Alapelvekben” Ante Pavelić kimondja, hogy a mozgalom célja a független Horvátország, amelyben politikai jogai csak azoknak lesznek, akik „rokonsági és vérségi alapon” a horvát nemzet tagjai.[4]
- július 5. – A német centrumpárt feloszlatja önmagát.[10]
- július 8. – Törvény a kormányzói jogkör kiterjesztéséről.[11]
- július 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés sajtótörvényt fogat el, amely lehetővé teszi a kommunista, fasiszta és irredenta sajtótermékek betiltását.[3]
- július 14.
- Törvény mondja ki, hogy Németországban egyetlen politikai párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létezik.[12]
- A német birodalmi kormány elfogadja az örökletes betegségekben szenvedők utánpótlásának megelőzéséről szóló törvényt.[13]
- július 20. – Németország konkordátumot köt a Vatikánnal.[7]
- augusztus 2–15. – Gödöllőn rendezik meg a cserkész világtalálkozót, a dzsemborit.
- szeptember 16. – Csehszlovákiában három hónapra betiltják a magyar ellenzéki pártok központi napilapját, a Prágai Magyar Hírlapot.[3]
- október 2. – Konrad Henlein, a szudétanémet tornaegyletek szövetségének képviselője bejelenti a Szudétanémet Hazafias Front (Sudetendeutschen Heimatfront – SHF) megalakulását.[3]
- október 4.
- október 14–19. – Németország felfüggeszti a leszerelési tárgyalásokat és kilép a Népszövetségből.
- október 24. – Csehszlovákiában megalakul a Legfelső Államvédelmi Tanács.[3]
- október 25. – Csehszlovákiában életbe lép a politikai pártok tevékenységének betiltásáról hozott törvény.[3]
- november 5. – Salgótarjánban felavatják Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király első hazai köztéri szobrát.
- november 14. – Romániában Ion Gheorghe Duca alakít kormányt.[14]
- december 1. – A német parlament elfogadja a párt és az állam egységéről szóló törvényt.[1]
- december 2. – A lakihegyi adótorony hivatalos átadása.
- december 16. – Elindul az első budapesti trolibuszjárat Óbudán.
- december 29. – A sinaiai állomás peronján a vasgárdisták lelövik Ion Gheorghe Duca román kormányfőt.[15]
- december 30. – A román kormány ostromállapotot hirdet.
- az év folyamán – A Báthory Emlékév keretében országszerte megemlékeznek Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400. évfordulójáról. (Salgótarjánban Báthory-szobrot, Nyírbátorban a református templom falán emléktáblát avatnak.)
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1933-ban
1933 a tudományban
- Robert Van de Graaff (1901–1967) amerikai mérnök, fizikus megépíti az első Van de Graaff-generátort.
1933 a légi közlekedésben
1933 a vasúti közlekedésben
1933 a filmművészetben
1933 az irodalomban
- Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
- Malcolm Lowry: Ultramarine
- Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia I. kötete
- Radnóti Miklós – Lábadozó szél
- Weöres Sándor és Fülep Lajos találkozása
1933 a jogalkotásban
1933 a zenében
- Seress Rezső–Jávor László: Szomorú vasárnap Első előadója: Kalmár Pál
1933 a sportban
Születések
- január 6. – Jeney Lajos Ybl Miklós-díjas építész († 2014)
- január 14. – Rockenbauer Pál, magyar felfedező, földrajztudós, filmrendező. († 1987)
- január 16. – Susan Sontag, amerikai író († 2004)
- február 3. – Béri Géza, magyar költő, író, műfordító († 1979)
- február 13. – Kim Novak, amerikai színésznő
- február 20. – Juhim Leonyidovics Zvjahilszkij, ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1993–1994 között († 2021)
- március 1. – Láng István, magyar zeneszerző
- március 4. – Fazekas Magdolna, magyar festőművész
- március 6. – Vassné Kovács Emőke magyar logopédus, tanszékvezető főiskolai tanár († 2014)
- március 17. – Rácz Sándor, 1956-os magyar politikus († 2013)
- március 19. – Philip Roth amerikai író († 2018)
- március 25. – Romano Puppo olasz színész, kaszkadőr († 1994)
- április 2. – Konrád György,Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus († 2019)
- április 3. – Gyenge Valéria, olimpiai bajnok úszó
- április 4. – Kanizsa Tivadar, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1975)
- április 9. – Jean-Paul Belmondo, francia színész († 2021)
- április 26. – Arno Allan Penzias amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese
- április 30. – Paksy Gábor építészmérnök, urbanisztikai szakember († 2017)
- május 3. – James Brown, amerikai blues-énekes († 2006)
- május 3. – Steven Weinberg, amerikai Nobel-díjas fizikus († 2021)
- május 14. – Bácskai Lauró István, magyar filmrendező († 2020)
- május 14. – Kovács László, magyar operatőr († 2007)
- május 18. – Páskándi Géza, Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró († 1995)
- május 23. – Joan Collins, amerikai színésznő
- május 27. – Ilku Marion József, ukrajnai magyar festő († 2003)
- május 31. – Ambrus Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2019)
- június 6. – Goffredo Unger olaszországi színész, statiszta, rendezőasszisztens († 2009)
- június 10. – Charles Nesbitt Wilson amerikai politikus († 2010)
- június 20. – Danny Aiello olasz származású amerikai színész († 2019)
- június 26. – Claudio Abbado, olasz karmester és zongoraművész († 2014)
- július 9. – Elem Germanovics Klimov, orosz filmrendező († 2003)
- július 9. – Komlóssy Erzsébet, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő († 2014)
- július 9. – Csala Zsuzsa, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2014)
- július 10. – Janáky Viktor, keramikus († 1999)
- július 20. – Lux Alfréd, író, műfordító, kritikus, tanár († 1992)
- július 23. – Vass Éva, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2019)
- július 26. – Edmund Phelps amerikai közgazdász
- augusztus 11. – Vásáry Tamás Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester, a nemzet művésze
- augusztus 27. – Hámori Jenő olimpiai bajnok magyar kardvívó, biokémikus
- szeptember 1. – Conway Twitty, amerikai country énekes († 1993)
- szeptember 4. – Mécs Imre, magyar politikus, forradalmár († 2023)
- szeptember 11. – Szűrös Mátyás, magyar politikus, diplomata
- szeptember 19. – Fenyvesi Máté, magyar labdarúgó, orvos († 2022)
- október 5. – Gergely Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító
- október 9. – Peter Mansfield Nobel-díjas brit fizikus († 2017)
- október 29. – Schrammel Imre, Kossuth-díjas magyar iparművész, keramikus, a nemzet művésze
- november 3. – Jeremy Brett, angol színész (Sherlock Holmes) († 1995)
- november 3. – Marsall László, magyar költő († 2013)
- november 19. – Larry King, a CNN műsorvezetője (Larry King Live) († 2021)
- november 19. – Popper Péter magyar pszichológus, pszichoterapeuta († 2010)
- november 26. – Pozsgay Imre, magyar politikus, államminiszter, egyetemi tanár († 2016)
- november 28. – Sára Sándor, kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, a Duna TV elnöke († 2019)
- november 29. – John Mayall, angol blueszenész
- november 29. – Keserü Ilona, Kossuth-díjas magyar festőművész, a nemzet művésze
- december 7. – Gálszécsy András, magyar politikus, miniszter († 2021)
- december 23. – Akihito, japán császár
- december 28. – Fantusz Zsuzsanna, magyar asztaliteniszező
Halálozások
- január 7. – Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (* 1861)
- január 31. – John Galsworthy Nobel-díjas angol író (* 1867)
- február 2. – Sajó Sándor költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja (* 1868)
- március 26. – Kürschák József matematikus, az MTA tagja, az algebra kiemelkedő tudósa (* 1864)
- április 23. – Nopcsa Ferenc kalandos életű, román családi gyökerű magyar báró, paleontológus, geológus, albanológus, albán trónaspiráns, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1877)
- május 1. – Kollányi Ferenc egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja (* 1863)
- május 12. – Krúdy Gyula, író (* 1878)
- június 19. – Kaarle Leopold Krohn finn folklorista, filológus, költő, az MTA tagja (* 1863)
- szeptember 6. – Nyáry Albert festőművész, író és történész (* 1871)
- október 2. – Borsos Károly református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves (* 1871)
- december 6. – Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára, 1878-ban az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója (* 1848).
- december 10. – Hadik János gróf, 1918-ban 3 napig kijelölt miniszterelnök (* 1863)
- december 17. – Oskar Potiorek osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornok, 1902–1906 között az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari főnökének helyettese, 1911–1914 között a megszállt Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója, a szarajevói merénylet túlélője (* 1853)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Erwin Schrödinger, Paul Adrien Maurice Dirac |
Kémiai | nem adták ki |
Orvosi-fiziológiai | Thomas Hunt Morgan |
Irodalmi | Ivan Alekszejevics Bunyin |
Béke | Sir Norman Angell (Ralph Lane) |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 44. és 56. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d e f Németh 67. o.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 138. o.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ a b Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 38. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Lengyelország, 183. o.
- ↑ a b Németh István: Antiszemitizmus a Mein Kampfban… és megvalósítása a Harmadik Birodalomban. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 56-57. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Németh 76. o.
- ↑ Németh 77. o.
- ↑ a b Németh 78. o.
- ↑ Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Németh 81. o.
- ↑ Németh István: „Fajhigiénia”. A Mein Kampfban… és a valóságban. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 61. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Ilustri Franc-Masoni Romani, Ion Gheorghe Duca (román nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Miskolczy Ambrus: A vasgárda útja a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 913. oldal, ISSN 0017-6540
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Németh: Németh István. Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest (1995). ISBN 963 8153 65 2
A Wikimédia Commons tartalmaz 1933 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1933
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.