A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1848
1848 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1848 |
Ab urbe condita | 2601 |
Bahái naptár | 4 – 5 |
Berber naptár | 2798 |
Bizánci naptár | 7356 – 7357 |
Buddhista naptár | 2392 |
Burmai naptár | 1210 |
Dzsucse-naptár | -63 |
Etióp naptár | 1840 – 1841 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1903 – 1904 |
Shaka Samvat | 1770 – 1771 |
Kali-juga | 4949 – 4950 |
Holocén naptár | 11848 |
Iráni naptár | 1226 – 1227 |
Japán naptár | 2508 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4544–4545 |
Kopt naptár | 1564 – 1565 |
Koreai naptár | 4181 |
Muszlim naptár | 1264 – 1265 |
Örmény naptár |
1297 ԹՎ ՌՄՂԷ |
Thai szoláris naptár | 2391 |
Zsidó naptár | 5608 – 5609 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek
Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853
Események
Január
- január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.
Február
- február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
- február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
- február 22. – Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
- február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
- február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.
Március
- március 13. – Bécsben kitör a forradalom.
- március 15. – Pesten kitör a forradalom.
- március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
- március 18. – Berlinben a tüntetők barikádokat emelnek. Az osztrák 47. (Kinsky) sorgyalogezred katonái szuronnyal és sortűzzel támadnak a Szent Márk téren tüntető, kiabálással és kőzáporral provokáló velencei tömegre, melynek során nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek.[1]
- március 22. – Zichy Ferdinánd altábornagy, Velence katonai városparancsnoka feladja a várost, kivonja a teljes nem olasz haderőt, a hadianyag hátrahagyásával. (Állomáshelye harc nélküli feladásáért haditörvényszék elé állították. A kiszabott halálos ítéletet az uralkodó tízévi várfogságra módosította, 18 hónapnyi büntetés letöltése után pedig császári kegyelemmel szabadult.)[1]
- március 23.
- V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić bárót, az 1. báni határőrezred parancsnokát.[2]
- Az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos miniszterelnök kihirdeti a kormány névsorát.[3]
Április
- április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az Áprilisi törvényeket.
- április 20. – Batthyány Lajos miniszterelnök az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökévé nevezi ki Ottinger Ferenc vezérőrnagyot. (Megbízatását május 15-én vonta vissza.)[2]
Május
- május 7. – Az uralkodó a magyarországi, a bánsági, a horvátországi és a szlavóniai-szerémségi főhadparancsnokságokat a Batthyány-kormány alá rendeli.[2]
- május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
- május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
- május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.
Június
- június 5. – Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor).
- június 10. – V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.
- június 13. – Ottinger Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a dunántúli hadsereg – és egyben a Dráva-vonal – parancsnokának.[2]
- június 23. – Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).
Július
- július 1. – Megindulnak a Kossuth Hírlapja (szerkesztő: Bajza József) és a Népelem (szerkesztő: Madarász László és Madarász József) című napilapok.
- július 3. – Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.
- július 4. – A minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy adjon segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez, ha Magyarországon helyreáll a rend.
- július 5. – István nádor összehívja Pestre az első népképviseleti országgyűlést.
- július 8. – Anton Doblhof-Dier báró lesz az osztrák miniszterelnök.
- július 10. – Szicíliai felkelők felajánlják a koronát Károly Albert szárd–piemonti király második fiának, Ferdinánd Mária Albert Amadé genovai hercegnek.
- július 11. – A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
- július 14. – A magyar honvédség sikertelenül ostromolja a szerb felkelő kezén lévő Szenttamást.
- július 16. – Megalakul a Madarász László vezette Egyenlőségi Társulat, ami a nemesi radikálisokat és a márciusi ifjakat tömöríti.
- július 18. – Johann Philipp von Wessenberg-Ampringen báró lesz az osztrák miniszterelnök és külügyminiszter.
- július 19. – Kétnapos, a nők jogaival foglalkozó gyűlés kezdődik a New York államban található Seneca Fallsban.
- július 22. – A képviselőház megszavazza, hogy Magyarország katonai támogatást adjon a királynak az olasz nemzettel való méltányos béke megteremtéséhez, ha idehaza helyreáll a béke és a rend.
- július 22. – Bécsben megkezdi munkáját a birodalmi gyűlés.
- július 25. – A Custozzai csatában Radetzky császári tábornagy legyőzi a Lombard–Velencei Királyság elfoglalására törő Károly Albert szárd–piemonti király és a vele szövetséges olasz nemzeti felkelők hadseregét.
- július 26. – Ceylonban kirobban a brit gyarmati uralom elleni Matele felkelés.
- július 27. – Batthyány Lajos magyar miniszterelnök és Josip Jelačić horvát bán megállapodik Bécsben, hogy mindkét fél visszavonja csapatait a Drávától.
- július 29. – A fiatal írek felkelését a brit uralom ellen a rendőrség leveri.
Augusztus
- augusztus 13. – Melczer Andor ezredes, hadügyminisztériumi államtitkár váltja fel Ottingert a dunántúli magyar haderő élén.[2]
- augusztus 17. – Miguel Barbachano, a Yucatáni Köztársaság elnöke bejelenti az újbóli egyesülést Mexikóval
- augusztus 20. – Teleki Ádám pesti dandárparancsnokot nevezik ki a dunántúli magyar haderő – és egyben a Dráva-vonal – élére.[2]
Szeptember
- szeptember 11. – Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást.[2]
- szeptember 12.
- szeptember 14. – Kossuth hivatalosan átadja az általa vezetett Pénzügyminisztériumot államtitkárának, Duschek Ferencnek.[4][5]
- szeptember 15. – István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.[2]
- szeptember 22. – Megjelenik a Pesti Hírlapban A magyar katonákhoz című felhívás, amely a külföldön állomásozó sorkatonákat szólítja fel: „Haza! Haza és fegyverbe, akinek magyar lelke van!”.[5]
- szeptember 23.
- Röplapon jelenik meg Kossuth drámai hangvételű felhívása. („Atyámfiai! Véreim! Polgártársak! Az örökkévaló istennek nevében, ki az igazságot védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet, szegény magyar hazámnak megvédésére!” Másnap a teljes szöveget leközli a Pesti Hírlap.)[5]
- István nádor lemond és Bécsbe távozik.
- szeptember 25. – Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
- szeptember 27.
- Batthyány ismerteti a Honvédelmi Bizottmány tagjaival, miszerint István nádor lemondott, s az uralkodó Vay Miklóst bízta meg kormányalakítással, Lamberg altábornagyot pedig kinevezte az országban állomásozó minden fegyveres erő főparancsnokának. (Ezen kinevezésről hiányzott a miniszteri ellenjegyzés, így az törvénytelen volt, de Batthyány azt várta Lambergtől, hogy megállítja Jellasics előrenyomulását, így hajlandóságot mutatott a kinevezés legalizálására.)[5]
- Az országgyűlés elfogadja Kossuth határozati javaslatát, amely Lamberg kinevezését érvénytelennek tekintette, és mind a polgári, mind a katonai hivatalokat eltiltja a királyi biztossal való együttműködéstől. (A szöveget másnap reggel már falragaszok hozták a főváros tudomására.)[5]
- szeptember 28. – Lamberg altábornagy megérkezik Budapestre, aki Budáról átmegy Pestre, hogy Batthyányval találkozhasson. A visszafelé vezető úton felismerik és a felháborodott tömeg kegyetlenül végez vele.[5]
- szeptember 29. – A pákozdi csata.
Október
- október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki teljhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
- október 6. – Bécsben kitör a 3. forradalom. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
- október 16–18. – Az agyagfalvi Székely Nagygyűlés.
- október 19. – A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
- október 23. – A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
- október 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) háromtagú Országos Choleraügyi Választmányt állít fel, amelynek kizárólagos feladata a kolerajárvány elleni egészségügyi védekezés megszervezése. (A testület elnöke Pólya József volt, míg a másik két tag Eckstein Frigyes és Sauer Ignác.)[6]
- október 28. – A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
- október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől.
November
- november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
- november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
- november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.
December
- december 2. – Olmützben lemondott trónjairól V. Ferdinánd magyar király unokaöccse, a mindössze 18 esztendős Ferenc József javára.[7]
- december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
- december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
- december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
- december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
- december 29. – Bem dandárparancsnokát, Czetz János alezredest Torda elfoglalására küldi, aki a várost még aznap megszállja, és jelentős mennyiségű hadianyagot zsákmányol.[8]
- december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Az aranyláz kezdete Kaliforniában.
- Éhínség Írországban.
- Algériát, mint francia gyarmatot Franciaország szerves részének nyilvánítják, és három közigazgatási egységre (département) osztják.[9]
- december – Székesfehérváron, a püspökség kerítésének déli oldalán, városi közterületen artézi kút ásása közben előkerül a középkori Magyar Királyság egyetlen olyan uralkodói sírja, amelyet régész tárt fel, és amelynek leletei a csontvázakkal együtt a Nemzeti Múzeumba kerültek. (A nyughelyet III. Béla király és első felesége, Châtillon Anna sírjaként azonosították.)[10]
Az év témái
1848 a tudományban
1848 a vasúti közlekedésben
1848 az irodalomban
- február – Megjelenik magyarul Machiavelli A fejedelem című értekezése.[11]
Születések
- február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
- február 24. – Eugène-Melchior de Vogüé francia író, irodalomtörténész, diplomata († 1910)
- április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
- április 30. – Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára, 1878-ban az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója († 1933).
- május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke német katonatiszt, vezérezredes, vezérkari főnök († 1916)
- június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
- június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
- július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
- július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
- szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
- november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
- november 15. – Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök († 1921)
- december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)
- ismeretlen dátummal – Angyal Anna magyar zsidó írónő († 1874)
Halálozások
- február 11. – Thomas Cole amerikai tájképfestő (* 1801)
- február 23. – John Quincy Adams, az Egyesült Államok hatodik elnöke (* 1767)
- április 8. – Gaetano Donizetti, olasz zeneköltő (* 1797)
- június 22. – Johann Hugo Wyttenbach, német történész, gimnáziumigazgató, könyvtáros, Karl Marx középiskolai történelemtanára (* 1767)
- július 4. – François-René de Chateaubriand, francia író és politikus, a francia romantika kiemelkedő alakja (* 1768)
- július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly, építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (* 1783)
- augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius, svéd vegyész (* 1779)
- augusztus 25. – Fiáth Pompejus, huszártiszt (* 1824)
- szeptember 19. – Diénes Antal, piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
- szeptember 21. – Carlos María de Bustamante, mexikói függetlenségi harcos, politikus, újságíró, történész (* 1774)
- szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
- október 2. – Georg August Goldfuss, német paleontológus és zoológus (* 1782)
- október 6. – Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszter (* 1780)
- október 25. – Arnold György, zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)
Jegyzetek
- ↑ a b Pete László: Magyarország és a Velencei Köztársaság kapcsolatai 1848–1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 425-426. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f g h i j Hermann Róbert: Átállni, félreállni vagy ellenállni? A fővezéri kérdés a Dunántúlon 1848 nyarán és őszén, Franz Ottingertől Teleki Ádámig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/2. sz., 297-329. p.
- ↑ Az első Magyar ministerium összes személyzetének névés lakkönyve. Few MS. notes. 1848. Hozzáférés: 2021. máj. 22.
- ↑ Bölöny–Hubai 219. o.
- ↑ a b c d e f Urbán Aladár: Kossuth alföldi toborzóútja. In.: Rubicon. XXXI. évf., 343-344. (2020/2-3.) sz., 88-91. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Fazekas Csaba: Nagy év, nagy járvány. A kolera Magyarországon 1848–1849-ben. In.: Rubicon. XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Tarján M. Tamás: V. Ferdinánd lemond trónjairól Ferenc József javára (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
- ↑ Süli Attila: Erdély nemzetőrségének újjászervezése és működése 1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 402. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Hatvan éve kezdődött az algériai függetlenségi háború (magyar nyelven). honvedelem, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 22. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
- ↑ Balázs Zsuzsanna: Reneszánsz politológus. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 107-108. oldal, ISSN 1217-9647
Források
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
A Wikimédia Commons tartalmaz 1848 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1848
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.