A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben. Mint művészettörténeti korszak a 19. század második felében Európára és Észak-Amerikára jellemző. Leginkább az építészetben jelentkezett, de tetten érhető az iparművészetben, a történelmi festőművészetben és színpadművészetben is.
A historizmus a romantikában gyökerezik. Az első neostílus, a neogótika még a romantika művészetéhez tartozik. Az építészek, ahogy egyre újabb és újabb utakat kerestek, felelevenítették a romanika, a reneszánsz és a barokk stíluselemeit. Így jöttek létre a neostílusok, majd ezek keveredésével az eklektika, melyet önálló irányzatként is számontartanak.
A historizmus és az eklektika fogalmát voltaképp lehetetlen egymástól elkülöníteni, az 1989-es rendszerváltozás előtt Magyarországon például egyöntetűen az eklektika elnevezés volt használatos kissé becsmérlő értelemben. A historizmus elnevezést 1993-tól[1] legitimizálták, ez előtt csak elvétve, intuitíven használták, pontos definíciója, értelmezése hiányzott. Magyarországon a 19. század második felének művészete összefonódott a kései romantikával, és együtt jelentkezett az eklektikával. Így egészen sajátos építészeti korszak köszöntött be.
Fázisok
Stílustörténeti szempontból megkülönböztetik a következőket:
- a romantikus historizmust (átmeneti stílusok az 1770-es évektől, teljesen kialakult 1840-től 1870-ig),
- a szigorú historizmust (1870–1890)
- a késői historizmust (1890 után).
Ez a megkülönböztetés Renate Wagner-Rieger osztrák művészettörténésztől származik.
Stílusai
A historizmus és a stílusutánzó irányzatok listája a nyugati építészetben és díszítőművészetben:
Nemzetközi
- Beaux-Arts
- Neobarokk
- Neobizánci
- Neoegyiptomi
- Neogótikus
- Neogörög
- Mór megújuló
- Neoklasszikus
- Új klasszikus / neohisztorizmus
- Neoreneszánsz (châteauesque/itáliai/palazzo stílus)
- Neoromán
- Svájci faház (chalet) stílusú
- Vernakuláris
Brit Birodalom
- Ádám stílus (vagy Adamesque és " Style of the Brothers Adam " 18. századi neoklasszikus belsőépítészeti stílus, William Adam skót építész és fiai, Robert (1728–1792) és James ( 1732–1794) után elnevezve)
- Bristol bizánci
- Edward kori barokk
- Indo-szaracén újjászületés (India)
- Jacobean Revival (az 1820-as évek végétől vált népszerűvé Angliában, és amely legtöbb ihletet az angol reneszánszból (1550–1625) merítette, az Erzsébet és Jakab-kor elemeivel)
- Anna királynő stílus
- Regency
- Skót bárói stílus (Skócia, Wales és Észak-Írország)
- Tudor Revival
Franciaország
- XVI. Lajos-stílus
- Directoire-stílus (a díszítőművészet, a divat és különösen a bútortervezés korszaka volt Franciaországban)
- Empire stílus
- III. Napóleon-stílus
Ausztria és Németország
- Biedermeier
- Gründerzeit stílus
- Náci építészet
- Rundbogenstil (19. századi stílus, amely a német nyelvterületeken és a német diaszpórában volt népszerű. A bizánci, a román és a reneszánsz építészet elemeit egyesítette sajátos stílusmotívumokkal.)
Görögország és a Balkán
- Mükénei újjászületés
- Szerb-bizánci újjászületés
Olaszország
- Stile Umbertino
Portugália
- Pombaline
- Neo-Manuel
Románia
- Román újjászületés (román reneszánsz)
Orosz Birodalom és Szovjetunió
- Nebizánci
- Neoorosz
- sztálinista építészet
Skandinávia
- Dragestil
- Nemzeti romantikus stílus
- Skandináv klasszicizmus
Spanyolország
Amerika
- Jefferson építészet
- Amerikai reneszánsz
- Ácsgótika
- Gyarmati újjászületés
- Szövetségi stílus (Federal Style)
- Greco Deco
- Maja újjászületés
- Mediterrán újjászületés
- Mission Revival
- Lengyel katedrális stílus
- Pueblo Revival
- Anna királynő stílus
- Richardson-román (a neoromán építész, Henry Hobson Richardson (1838-1886) után elnevezve)
- Spanyol gyarmati újjászületés
Magyarországon a 19. század második felében
A kiegyezést (1867. május 29.) követő időszakban jelentős fejlődés, és városiasodás ment végbe hazánkban, melynek a leglátványosabb eredményei Budapesten voltak észlelhetőek, bár Kassán, Szegeden, Temesvárott, Aradon, és Kolozsvárott jelentős bérházépítési munkálatok indultak meg.
A legtöbb beruházást a Fővárosi Pénzalapból finanszírozták. Ebben az időszakban épült Budapesten a legtöbb sugárút, körút és a nagyszabású középületek is. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megkezdődött az útvonalak szabályozása is.
1871/72 -től a József Politechnikum Királyi József Műegyetemként működött tovább. 1879-ben megalakult az Állami Középipartanoda.
Városi villák és bérpaloták:
- drágák voltak, rengeteg technikai újítás volt bennük (például vezetékes víz), minden nemű luxus elérhető volt a bérházakban is (istálló, kocsiszín), ezzel próbálták a gazdag polgárságot arra ösztönözni, hogy a vidéki házak helyett inkább költözzenek az oly' sok lehetőséget kínáló városba. A bérpaloták szintezése ugyanakkor kifejezte a torlódott társadalmat is: a legalsó szintek a dzsentrirétegé voltak. Ezek rendelkeztek a legtágasabb helyiségekkel, kívül kovácsoltvas-erkélyek jelezték a társadalmi hovatartozást. A bérpaloták szintjein felfelé haladva egyre szegényebbek kaptak lakást. A luxus fogalma ugyanakkor azt jelentette, hogy minden szinten egy angol WC kapott helyet, ám még ez óriási lépés volt higiénia szempontjából.
Villák és nyaralók:
- Budapesten az Andrássy út külső szakaszán és a Thököly út Zugló felőli részén épült a legtöbb villa
- a nyilvánosan látogatható terek az épület földszintjén, a többi, általában privát szférának tekinthető szoba az emeleten volt
- általában németországi/itáliai neoreneszánsz, eklektikus stílusúak
Szállodák:
- minden nagyobb városban volt legalább egy szálloda, ami kielégítette a turisták igényeit
- általában a központ közelében, esetleg a vasúthoz vezető úton épültek
- különféle termekkel voltak ellátva
- legtöbbjük fel volt szerelve lifttel, központi fűtéssel, telefonnal és távíróval is
Munkáslakóházak:
- általában a cégek építették őket alkalmazottjaik elszállásolására
- a legtöbb ilyen lakóházat a MÁV építtette
Templomépítészet:
- felekezetenként változó, általában sokszínű, egyedül a zsinagógák tartották meg eredeti formájukat
- a keresztény templomok általában eklektikusak
Kulturális és sportlétesítmények:
- a színházak korszerűsítése, kiállítások megnyitása (sokszor pavilonos formában)
- a Magyar Királyi Operaház megalakulása (a színházak nem feleltek meg az elvárásoknak)
- a Nemzeti Tornacsarnok megépítése
- fürdők, és kisebb sportegyletek épületei
- egyetemek, főiskolák (ELTE-BTK épülete, Műegyetem épülete)
Kórházak:
- megnő a városokban a rossz körülmények között élő szegények száma, így szükségessé válik a kórházak építése
- pavilonos szerkezetű kórházak megjelenése például Szent István Kórház (Bp.)
Pénzintézetek:
- 1867 után sok vállalkozást indítanak, így nőtt a bankok és hitelintézetek száma
- általában előkelő tereken épültek
Kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági épületek:
- pályaudvarok, gyárak építése (Nyugati Pályaudvar, Keleti Pályaudvar)
Az állandó Országház:
- pályázatot írtak ki, melyben egy bizottság döntött a tervező kiléte felől
- Steindl Imre neogótikus pályamunkája lett az első helyezett
- az építkezéseket 1885-ben kezdték, az épületet 1902-ben már használták, de csak 1904-re lett teljesen kész.
A festészetben és szobrászatban
A historizmus festészete elsősorban a történelmi festészetet jelenti, mely a kései romantika jellegzetes műfaja. Lengyelországban Jan Matejko, Magyarországon Székely Bertalan, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Than Mór a képviselői. Különösen Benczúr művészetében a történelmi festészet összeforrt az akadémizmussal. Az akadémizmus például a historizmus megvalósulása a festészetben.
Egész Európára jellemző volt a köztéri szobrok tömeges felállítása. A szobrászat feladata azonban az emlékművek felállításában ki is merült. Például Strobl Alajos: Arany János szobra a Nemzeti Múzeum kertjében.
Iparművészet
A filozófiában
Ez a huszadik századra jellemző jelenség.
Hivatkozások
- A historizmus Magyarországon, szerk. Zádor Anna, Bp., 1992.
Jegyzetek
- ↑ Ezt a Zádor Anna szerkesztette A historizmus Magyarországon című tanulmánykötet tette meg, ami csak 1993-ban jelent meg, bár szövege már a 80-as évek elején megszületett.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.