A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°
Kalifornia | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: The Golden State | |||
Mottó: Eureka (am. Megtaláltam) | |||
Névadó | The Californias | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Sacramento | ||
Legnagyobb város | Los Angeles | ||
Kormányzó | Gavin Newsom | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Postai rövidítés | CA | ||
ISO 3166-2 | US-CA | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 31. | ||
dátuma | 1850. szeptember 9. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 3. | ||
népesség szerint | 1. | ||
népsűrűség szerint | 12. | ||
Népesség | |||
Népesség | 39 538 223 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 83,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 424 345 km² | ||
ebből víz | 4,7 % | ||
Időzóna | PST (UTC–8 / –7) | ||
Szélesség | é. 32°30' – é. 42° | ||
Hosszúság | ny. 114°8' – ny. 124°24' | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 402,5 km | ||
észak-déli | 1240 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 4418 m | ||
átlagmagasság | 884 m | ||
legalacsonyabb pont | -86 m | ||
Térkép | |||
Kalifornia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat. |
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
A név eredete
A „Kalifornia” név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.
Földrajza
Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.
Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.
A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.
Éghajlat
Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.[2][3][4][5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
Története
Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.
2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.[6]
Népesség
Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.
Népességváltozás
Lakosok száma | 92 597 | 1 213 398 | 1 702 000 | 2 054 000 | 2 406 000 | 3 008 000 | 3 339 000 | 10 586 223 | 33 871 648 | 39 538 223 |
1850 | 1890 | 1903 | 1907 | 1910 | 1915 | 1919 | 1950 | 2000 | 2020 |
Kalifornia lakosságszáma:
- 1980: 23 700 000
- 1990: 29 800 000
- 2000: 33 900 000
- 2010: 37 253 956
- 2020: 39 350 000
Etnikumok
Az állam etnikai megoszlása:[7]
Etnikum | Arány |
---|---|
Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt | 62,6% |
Afroamerikaiak | 6,4% |
Amerikai indián és alaszkai bennszülött | 0,8% |
Ázsiai amerikai | 10,8% |
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött | 0,4% |
Kettő vagy több rassz | 2,8% |
A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű | 32,4% |
Közigazgatás
Az állam 58 megyére oszlik.
- Alameda megye
- Alpine megye
- Amador megye
- Butte megye
- Calaveras megye
- Colusa megye
- Contra Costa megye
- Del Norte megye
- El Dorado megye
- Fresno megye
- Glenn megye
- Humboldt megye
- Imperial megye
- Inyo megye
- Kern megye
- Kings megye
- Lake megye
- Lassen megye
- Los Angeles megye
- Madera megye
- Marin megye
- Mariposa megye
- Mendocino megye
- Merced megye
- Modoc megye
- Mono megye
- Monterey megye
- Napa megye
- Nevada megye
- Orange megye
- Placer megye
- Plumas megye
- Riverside megye
- Sacramento megye
- San Benito megye
- San Bernardino megye
- San Diego megye
- San Francisco
- San Joaquin megye
- San Luis Obispo megye
- San Mateo megye
- Santa Barbara megye
- Santa Clara megye
- Santa Cruz megye
- Shasta megye
- Sierra megye
- Siskiyou megye
- Solano megye
- Sonoma megye
- Stanislaus megye
- Sutter megye
- Tehama megye
- Trinity megye
- Tulare megye
- Tuolumne megye
- Ventura megye
- Yolo megye
- Yuba megye
Népesebb városok
- Los Angeles (4 045 635)
- San Diego (1 336 865)
- San José (989 486)
- San Francisco (824 525)
- Long Beach (492 642)
- Fresno (486 116)
- Sacramento (475 743)
- Oakland (420 183)
- Santa Ana (353 184)
- Anaheim (346 823)
- Bakersfield (328 692)
- Riverside (296 842)
- Stockton (289 927)
- Chula Vista (231 305)
- Fremont (213 512)
- Modesto (209 936)
- Irvine (209 806)
- Glendale (207 157)
- San Bernardino (205 493)
- Huntington Beach (201 993)
Gazdaság
Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.
Műszaki iparágak
Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.
Film- és szórakoztatóipar
Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.
Ásványkincsek és bányászat
Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.
Turizmus
A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.
Látnivalók
- Sequoia Nemzeti Park – az óriás mamutfenyők, köztük a világ egyik legnagyobb fája, a General Sherman otthona
- Kings Canyon National Park
- Yosemite Nemzeti Park – a világ legmagasabb gránitfalának, az El Capitannak, és az USA legmagasabb vízesésének, a Yosemite-vízesésnek az otthona
- Death Valley – Amerika legmélyebb szárazföldi pontja, a Föld egyik legmelegebb helye
- Big Sur – a Csendes-óceán hegyes partvonala
- Alcatraz-sziget
- Hearst-kastély
- Hollywood
- Golden Gate híd
- San Diego Zoo és SeaWorld
- USS Midway – múzeumként működő repülőgép-anyahajó
- RMS Queen Mary
- Piedras Blancas rezervátum, az északi elefántfókák (Mirounga angustirostris) „törzshelye”
- Joshua Tree Nemzeti Park
Jegyzetek
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. június 25.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. január 4.)
- ↑ http://www.guinnessworldrecords.com/world-records/highest-recorded-temperature
- ↑ http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
- ↑ Világ – 7 nap. Szabad a spangli. Kaliforniai marihuána. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/1. (2008.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Forrás: US Census Bureau.
Források
- Los Angeles, Hollywood, Beverly Hills, Santa Monica, Venice Archiválva 2013. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- USA Travel - Kalifornia magyarul
- Délnyugat-USA - útleírás magyarul
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.