Ez a szócikk az 1921. évről szól. Az 1921-es számról szóló cikket lásd itt: 1921 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926

Események

Határozott dátumú események

• január 20. – Csehszlovákiában megalakul a Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetség.^[1]
• január 21. – Az első népszámlálás a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A 11,98 millió lakosból 8,91 millió „szerb-horvát”, 1,02 millió szlovén, 2,05 millió nem dél-szláv – ebből 0,47 millió magyar –; 5,6 millió pravoszláv, 4,7 millió katolikus, 1,3 millió muzulmán.)^[2]
• február 2. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyen a horvát blokk nem vesz részt, mert nem ismeri el a centralista rendszert.^[2]
• március 4.
  • A fasiszták követelésére kiutasítják Olaszországból Károlyi Mihályt. (Néhány hetes ausztriai tartózkodás után Dalmáciában telepedik le.)^[3]
  • Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 29. elnökét, Warren G. Hardingot.^[4]
• március 8. – A háza közelében anarchista merénylők megölik Eduardo Dato e Iradier spanyol miniszterelnököt.^[5]
• március 12–15. – A csehszlovákiai Liberecben (korábban Reichenberg) megalakul a Csehszlovákiai Kommunista Párt ideiglenes német szekciója.^[1]
• március 16. – A kemalista török kormány és Szovjet-Oroszország barátsági szerződést köt. (A szerződés értelmében Szovjet-Oroszország visszaadta Törökországnak az 1877-78-as orosz-török háború nyomán Oroszországhoz került Karsz és Ardahan vidékét.)^[6]
• március 17. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után elfogadja az ún. márciusi alkotmányt. (E szerint a parlament (szejm) kétkamarás: nemzetgyűlés – szenátus. Mindkét kamara megbízatása 5 évre szól. Köztársasági elnököt 7 évenként választanak. A mindenkori minisztertanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a nemzetgyűlési képviselők többségi támogatásával. Az alkotmány deklarálja a demokratikus jogokat, a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét, a kisebbségek (beloruszok, ukránok) jogait.)^[7]
• március 18. – A lengyel-szovjet kérdéseket a Rigában megkötött békeszerződés rendezi, ennek értelmében Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területei Lengyelországnak jutnak. (A békekötéssel kb. 6 millió ukrán és 2 millió belorusz lakos is a lengyel államhoz kerül. Így Lengyelország keleti határa a Curzon-vonaltól kb. 200 km-rel távolabb kerül, a Zbrucz folyó mentén.)^[7]
• március 20. – Népszavazás Felső-Sziléziában a terület hovatartozásáról. (A szavazók 40%-a Lengyelország mellett dönt.)^[7]
• március 21. – II. Abdul-Medzsid szultán negyedik házassága Bihruz Kadin Effendivel.
• március 27. – IV. Károly megkísérli visszafoglalni a magyar trónt.
• március 30. – Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia közös jegyzékben közlik a magyar kormánnyal, hogy IV. Károly távozását Magyarországról katonai erővel fogják kikényszeríteni.^[1]
• április 5. – IV. Károly elhagyja Magyarországot.^[1]
• április 14. – Megalakul a Bethlen-kormány.^[8]
• április 15. – Általános sztrájkba lépnek a szlovákiai mezőgazdasági munkások.^[1]
• április 21. – Albániában megalakul az ország történetének első, választás útján létrejött nemzetgyűlése
• április 23. – Románia előbb a Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával megkötött szerződése révén csatlakozik a kisantanthoz.
• május 2. – Kitör a 3. sziléziai felkelés, általános sztrájk kíséretében. (Véres harcok a németek és a lengyelek között. A Népszövetség – a felkelés után – felosztja Felső-Sziléziát, ekkor Lengyelország megkapja a felső-sziléziai ipari körzet nagy részét.)^[7]
• május 3. – Írországból kiválik hat, többségében protestáns északír grófság, és a létrejött Észak-Írország az Egyesült Királyság része lett.^[9]
• június 7. – Román–jugoszláv védelmi szerződés aláírása Belgrádban. (Cél a magyar restaurációs törekvések megakadályozása.)^[2]
• június 15–21. – Az olasz szocialista párt livornói kongresszusán megalakult az Olasz Kommunista Párt.
• június 19. – Először rendezik meg a Magyar Derbyt Alagon.^[10]
• június 26. – A Horvát Blokk – vagyis a Horvát Parasztpárt (HPP), a Horvát Jogpárt, a Horvát Közösség és a Horvát Munkásszövetség – memorandumban követeli Horvátország függetlenségét a délszláv királyságon belül.^[2]
• június 28. – Az Szerb–Horvát–Szlovén Királyság alkotmányozó nemzetgyűlése – a HPP és a kommunista képviselők távollétében – elfogadja a centralista, ún. vidovdani – azaz a Szent Vid-napi – alkotmányt. (Az életbe lépő alkotmány szerint az állam parlamentáris monarchia, a király széles végrehajtói jogkörével.)^[2]
• július 1. – Sanghajban, a francia koncesszió területén megalakul a Kínai Kommunista Párt (KKP).^[11]
• július 11. – Mongólia függetlenné válása Kínától.
• július 29. – A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) rendkívüli taggyűlésén Adolf Hitlert választják pártelnöknek, aki az új alapszabály értelmében a pártot az elnökség többségi határozatától függetlenül vezette.^[12]
• augusztus 3. – Az ún. államvédelmi (obznana-) törvény bevezetése a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (Betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet, a kommunista képviselőket megfosztják mandátumuktól, nagy részüket letartóztatják.)^[2]
• augusztus 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a gyülekezési szabadság védelméről.^[1]
• augusztus 14. – Kikiáltják a Pécs székhelyű ún. Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot.
• augusztus 21.
  • A Szlovén-Horvát-Szerb Királyságban betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet.^[2]
  • Feloszlik a Baranya-Bajai Köztársaság, területe Magyarországhoz illetve a nagy délszláv államhoz kerül.
• augusztus 22. – A magyar hadsereg bevonul az addig szerb megszállás alatt álló pécs-baranyai területre.
• augusztus 26. – Meggyilkolják a német fegyverszüneti delegációt vezető Matthias Erzbergert.^[13]
• augusztus 28.
  • Felkelés Nyugat-Magyarországon, a mai Burgenland területén, a trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt terület elcsatolásának meggátolására, amelyet a Rongyos Gárda indít.
  • Az ágfalvi összecsapás az osztrák csendőrséggel.
• augusztus 30. – A Rongyos Gárda elfoglalja az osztrákoktól Felsőőrt
• augusztus 31. – A Rongyos gárda legyőzi az osztrák csendőröket Pinkafőnél
• szeptember 3. – Trónra lép Karađorđević Sándor király.^[2]
• szeptember 8. – Újabb ágfalvi összecsapás a Rongyos Gárda és az osztrák rendőri alakulatok között.
• szeptember 26. – Csehszlovákiában Edvard Beneš vezetésével új kormány alakul.^[1]

Lajtabánság kikiáltása

• október 4. – Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajtabánság néven önálló államnak kiáltja ki.
• október 13. – A velencei egyezményt aláírja az Ausztria és a Magyarország.
• október 22. – Horthy Miklós hadparancsa a hadsereget a kormányzóra tett esküjére emlékezteti IV. Károllyal szemben.^[14]
• október 23.
  • IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete, a budaörsi csata – Károlyt foglyul ejtik.
  • Csehszlovákia Romániával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal közösen részleges mozgósítást rendel el IV. Károly második magyarországi visszatérésével kapcsolatban.^[1]
• november 1. – A magyar királyi pár elhagyja Magyarországot.^[15]
• november 5. – Horthy Miklós követelésének megfelelően a Rongyos Gárda kiüríti Burgenlandot, megszűnik a Lajtabánság és lezárul a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza.
• november 19. – A magyar királyi pár megérkezik száműzetésük helyszínére, Madeirára. (A királyi gyermekek – az 1912-ben született Ottó trónörökös és hat testvére – mindeközben Svájcban, a Warteeg kastélyban várták, hogy újra találkozhassanak szüleikkel.)^[15]
• november 20. – A Mirditai Köztársaság megszűnik, mert a népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, így területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.
• november 26. – A Hlinka-féle Szlovák Néppárt kilép a cseh néppártiakkal közös parlamenti koalícióból és ellenzékbe vonul.^[1]
• december 14–16. – Népszavazás Sopron hovatartozásáról: a szavazók 65%-a Magyarországot választja, ezzel a város megkapja a leghűségesebb város elnevezést.
• december 16. – Aláírják a csehszlovák-osztrák szerződést a határok kölcsönös tiszteletben tartásáról és szavatolásáról.^[1]
• december 18. – Nikola Pašić jugoszláv miniszterelnök új kabinetet alakít óradikálisokból és demokratákból.^[2]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – A kolozsvári egyetem Szegedre költözik.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1921-ben

1921 a tudományban

1921 a légi közlekedésben

1921 a vasúti közlekedésben

1921 a filmművészetben

• április 17. – megalakul az Európai Filmszövetség (EFA).
• Megkezdődik az amerikai film öncenzúrája. Egy évtized alatt kialakul a tabuk kódexe: a filmen nem szabad nyitott ajakkal csókolózó párt, hónaljszőrzetet és franciaágyban alvó párt mutatni.
• Moszkvában filmfőiskolát alapítanak. Bemutatják a Sarló és kalapács című filmet, az elsőt a rangosabb szovjet nagyfilmek közül.
• The Four Horsemen of the Apocalypse (Az Apokalipszis négy lovasa) – főszereplő Rudolph Valentino
• The Kid – főszereplő Charles Chaplin és Jackie Coogan
• Árvák a viharban – főszereplő Lillian Gish és Dorothy Gish; rendező D. W. Griffith
• Fejős Pál – Arséne Lupin utolsó kalandja
• Balogh Béla – Elnémult harangok, A megfagyott gyermek, Sugárka, Galathea
• Boldváry Géza – Tavaszi szerelem
• Deésy Alfréd – A Balaton leánya
• Garas Márton – New York expressz kábel

1921 az irodalomban

1921 a zenében

• 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) írása, Négy zenekari darab hangszerelése

1921 a jogalkotásban

1921 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe.

Születések

• január 1. – Suka Sándor, Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész († 1993)
• január 2. – Nagy Olga néprajzkutató († 2006)
• január 5. – Friedrich Dürrenmatt, svájci író († 1990)
• január 9. – Keleti Ágnes, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, ötszörös olimpiai bajnok, a nemzet sportolója
• január 10. – Erdélyi Zsuzsanna, Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista, a nemzet művésze († 2015)
• január 13. – Csákányi László, színművész († 1992)
• január 19. – Mészöly Miklós, Kossuth-díjas író († 2001)
• január 21. – Bárczy Kató, színésznő († 1989)
• január 31. – Mario Lanza, olasz származású amerikai tenor († 1959)
• február 1. – Tabányi Mihály, EMeRTon-díjas magyar harmonikaművész († 2019)
• február 2. – Puja Frigyes, volt külügyminiszter († 2008)
• február 8. – Lana Turner, amerikai színésznő († 1995)
• február 27. – Szőllősy András, zeneszerző, zenetudós († 2007)
• március 3. – Kaján Tibor karikaturista, grafikus († 2016)
• március 8. – Romhányi József, író († 1983)
• március 11. – Astor Piazzolla, argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás († 1992)
• március 20. – Rényi Alfréd, matematikus († 1970)
• március 25. – Jancsó Adrienne, előadóművész († 2006)
• március 31. – Yves de Daruvar magyar származású francia katonatiszt, köztisztviselő, a francia ellenállás közismert alakja († 2018)
• április 18. – Gyarmati László, gyógyszerész, egyetemi tanár († 1980)
• április 25. – Karel Appel, holland absztrakt expresszionista festő, szobrász († 2006)
• május 1. – Bereznai Gyula, matematikus († 1990)
• május 2. – Ponori Thewrewk Aurél, csillagász († 2014)
• május 21. – Andrej Dmitrijevics Szaharov, magfizikus, Nobel-békedíjas emberjogi harcos († 1989)
• május 25. – Terplán Zénó gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus († 2002)
• május 26. – Bárdy György, Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész († 2013)
• május 26. – Gedő Ilka, festő, grafikus († 1985)
• június 2. – Karinthy Ferenc, Kossuth-díjas magyar író († 1992)
• június 2. – Alexander Salkind, producer († 1997)
• június 10. – Fülöp edinburgh-i herceg († 2021)
• június 19. – Bakó Jenő, úszó, edző, sportvezető, szakíró († 2000)
• június 23. – Buda Ernő, bányamérnök († 2005)
• június 30. – Balthazár Lajos, vívó († 1995)
• július 21. – Antal Róbert, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1995)
• július 31. – Bánki Zsuzsa, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész(† 1998)
• augusztus 13. – Sarkadi Imre, Kossuth-díjas magyar író († 1961)
• augusztus 19. – Gene Roddenberry amerikai producer, forgatókönyvíró, a „Star Trek” sorozat alkotója († 1991)
• szeptember 12. – Stanisław Lem, lengyel író († 2006)
• szeptember 13. – Biszku Béla, magyar politikus, belügyminiszter († 2016)
• szeptember 16. – Köpeczi Béla művelődés- és irodalomtörténész, az MTA tagja, 1982–1988 között Magyarország művelődési minisztere († 2010)
• szeptember 27. – Jancsó Miklós filmrendező († 2014)
• október 13. – Yves Montand (er. Ivo Livi) olasz származású francia színész, énekes, előadóművész († 1991)
• október 31. – Bor Ambrus író, műfordító, publicista († 1995)
• október 31. – Szendi József magyar katolikus főpap, 1983 és 1993 között veszprémi püspök, majd 1997-ig érsek († 2017)
• november 5. – Cziffra György, zongoraművész († 1994)
• november 7. – Horváth János magyar közgazdász, politikus, az Országgyűlés korelnöke († 2019)
• november 9. – Viktor Csukarin, szovjet tornász († 1984)
• november 13. – Joonas Kokkonen(wd), finn zeneszerző († 1996)
• november 19. – Anda Géza, magyar származású svájci zongoraművész († 1976)
• november 25. – Rákos Sándor, költő, műfordító († 1999)
• november 27. – Alexander Dubček, szlovák politikus, Csehszlovákia vezetője († 1992)
• november 27. – Pilinszky János, Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő († 1981)
• december 16. – Aczél Tamás, magyar író, újságíró († 1994)

Halálozások

• február 8. – Pjotr Alekszejevics Kropotkin orosz herceg, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet híve (* 1842)
• április 12. – Stevanecz Antal szlovén író, tanár (* 1861)
• március 7. – Tersztyánszky Károly magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, első világháborús hadvezér (* 1854)
• július 4. – Antoni Grabowski lengyel vegyészmérnök és korai eszperantista, aki fordításaival jelentősen befolyásolta az eszperantó irodalmi nyelv fejlődését (* 1857)
• augusztus 2. – Enrico Caruso olasz operaénekes (tenor) (* 1873)
• augusztus 8. – Haggenmacher Károly malomgépész, feltaláló (* 1835)
• augusztus 26. – Wekerle Sándor miniszterelnök (* 1848)
• augusztus 29. – Joel Asaph Allen amerikai zoológus, ornitológus (* 1838)
• szeptember 10. – Kürthy Lajos földbirtokos, felvidéki főispán, kijelölt miniszter (* 1852)
• szeptember 13. – Jánosi Béla esztéta, tudománytörténész, az MTA tagja (* 1857)
• szeptember 27. – Engelbert Humperdinck német zeneszerző (* 1854)
• október 18. – III. Lajos bajor király (* 1845)
• november 8. – Hviezdoslav, szlovák költő (* 1849)
• november 14. – Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1850)
• december 21. – Jendrassik Ernő orvos, neurológus, fiziológus, az MTA tagja (* 1858)
• december 31. – Kiss József költő, A Hét című folyóirat főszerkesztője (* 1843)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1921 témájú médiaállományokat.