A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Jancsó Miklós | |
.jpg) | |
| Született | 1921. szeptember 27.[1][2][3][4][5] Vác |
| Elhunyt | 2014. január 31. (92 évesen)[6][1][2][3][4] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. Jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők mozgatása – akár percekig – adja a filmszerűséget, ami nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől.[8]
Élete
Erdélyből származó családjának román ága nagyobb volt, mint a magyar, ezek románnak, míg a másik rész magyarnak vallotta magát. Román, Nicolae nevű nagybátyja után a Miklós keresztnevet kapta. Édesapja 1916-tól az erdélyi kormánybiztos titkáraként tevékenykedett. A Monarchia összeomlása után apját távollétében az új hatalom halálra ítélte, ezért családjával együtt Magyarországon telepedett le.[9]
A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Középiskolai tanulmányai után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de diplomát a közben visszakapott Kolozsvárott szerzett, 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett.
1946-ban Budapestre költözött, és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendezői diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz.
1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Katalin).
Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban, 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok.
Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, a később Kossuth-díjas filmrendezőnőt, akinek adoptálta előző házasságában született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.
22.jpg)
1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban ismét elvált, mert Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel Rómába költözött közel tíz évre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a 25. Színházban a Fényes szelek című darabjával.
1980-ban szakított Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa filmvágónőt. A házasságból 1982. július 2-án Budapesten megszületett fiuk, Jancsó Dávid, aki olyan magyar filmek vágójaként dolgozott, mint az Ede megevé ebédem, a Delta, az Oda az igazság, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, a Fehér isten és a Jupiter holdja.[10]
1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.
Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, amelyben társrendezőként működött közre.
Közéleti szerepvállalása
Jancsó többször is kinyilvánította az SZDSZ iránti szimpátiáját. 1994-ben és '98-ban az SZDSZ országos listáján szerepelt. Ezenkívül támogatta a marihuána legalizálását. 2003-ban védnöke volt a Kendermag Egyesület ,,Engedd szabadon a kendert" nevű rendezvényének.[11]
Filmjei
Nagyjátékfilmek
- A harangok Rómába mentek (1958)
- Oldás és kötés (1963)
- Szegénylegények (1965)
- Így jöttem (1965)
- Csillagosok, katonák (1967)
- Csend és kiáltás (1968)
- Fényes szelek (1968)
- Sirokkó (1969)
- Égi bárány (1970)
- A pacifista (1970)
- Technika és rítus (tévéfilm, moziban is vetítették) (1971)
- Még kér a nép (1972)
- Szerelmem, Elektra (1974)
- Róma visszaköveteli Cézárt (tévéfilm, moziban is vetítették) (1974)
- Magánbűnök, közerkölcsök (1976)
- Magyar rapszódia (1978)
- Allegro Barbaro (1978)
- A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
- A hajnal (1985)
- Szörnyek évadja (1987)
- Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
- Isten hátrafelé megy (1991)
- Kék Duna keringő (1992)
- Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999)
- Anyád! A szúnyogok (2000)
- Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001)
- Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)
- A mohácsi vész (2004)
- Ede megevé ebédem (2006)
- Oda az igazság (2009)
Kisjátékfilmek, dokumentumfilmek
- Kezünkbe vettük a béke ügyét (1951)
- A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1951)
- A 8. szabad május 1. (1952)
- Arat az orosházi 'Dózsa' (1953)
- Egy kiállítás képei (1954)
- Emberek, ne engedjétek! (1954)
- Éltető Tisza-víz (1954)
- Galgamentén (1954)
- Ősz Badacsonyban (1954)
- Angyalföldi fiatalok (1955)
- Egy délután Koppánymonostorban (1955)
- Emlékezz, ifjúság! (1955)
- Alkonyok és hajnalok (1961)
- Hej, te eleven fa… (1963)
- Jelenlét (1965)
- Közelről: A vér (1966)
- Második jelenlét (1978)
- Harmadik jelenlét (1986)
- Sír a madár (1988)
- Szeressük egymást gyerekek! (1996)
- Játssz, Félix, játssz! (1997)
- Kövek üzenete: I–V. Budapest, Máramaros, Kárpátalja, Moldva, Hegyalja 1993-94
- Maradékok, 1993
- Hősök tere I–II. 1996
- Én József Atilla itt vagyok. I–II. 1995
- Két epizód és egy rítus, 1997
- Két ünnep és egy dal, 1997
- Két életkép, 1997
- Temetetlen holtak, 1998
Tévéfilmek
- Laboratorio teatrale di Luca Ronconi (1977)
- Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
- Omega, Omega (1983)
- Budapest – Muzsika (1984)
Színházi rendezései
- Ennyi Baby
- Fényes szelek (1971)
- Vörös zsoltár (1973)
- Hasfelmetsző Jack (1978)
- Mata Hari (1979)
- Csárdáskirálynő (1980)
- Otelló (1980)
- Bayer aspirin (1981)
- Drakula (1982)[12]
- Szép magyar tragédia (1982)
- Jöjj délre, Cimborám! (1983)
- A cella (1984)
Jelentősebb elismerései
- Magyar Filmszemle, fődíj (1965, 1966)
- Balázs Béla-díj (1966)
- Érdemes művész (1970)
- Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés díja (1972)
- Kossuth-díj (1973, 2006)
- Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj (1979)
- Kiváló művész (1980)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, (Szörnyek évadja, 1987)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj (1990)
- Montréali Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés, (Kék Duna keringő, 1992)
- Magyar Filmszemle, életműdíj (1994)
- Magyar Filmszemle, legjobb rendező (Anyád! A szúnyogok, 2000)
- Pro Cultura Urbis (2000)
- Budapest díszpolgára (2001)
- Párhuzamos Kultúráért díj (2001)[13]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
- Magyar Mozgókép Mestere (2004)
- Húszéves a Köztársaság díj[14] (2009)
- Hazám-díj (2009)
- A viareggiói fesztivál életműdíja (2010)
- Prima díj (2010)
- CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíja (2010)
- Jubileumi Prima Primissima díj (2012)
Könyvek
Jancsóról
- Émile Breton: Miklós Jancsó. Une histoire hongroise; Yellow now, Crisnée, 2015 (Coté cinéma)
- Sztrana Jancso, v kotoruju priglasajet Alekszandr Trosin; összeáll., ford. Alekszandr Trosin; Ejzenstejnovszkij centr isszledovanyij kinokul'turi, Moszkva, 2002 (Muzej Kino)
- Marx József: Jancsó Miklós két és több élete (Vince Kiadó, 2000)
- Gyertyán Ervin: Jancsó Miklós (Magyar Filmintézet, 1976)
- Michel Estéve: Miklós Jancsó; Lettres modernes–Minard, Párizs, 1975 (Études cinématographique)
- Szekfű András: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről (Magvető, 1974)
- Hernádi Gyula: Vitam et sanguinem. I. Magyar rapszódia ; II. Allegro barbaro ; III. Concerto. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye. (Magvető, 1978)
- Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői (Szabad Tér Kiadó, 1988)
- Giulio Marlia: Lo schermo liberato. Il cinema di Miklós Jancsó (Ed. Liberoscambio, Firenze, 1982) (olaszul)
- Magyar Rapszódia. Jancsó Miklós filmjei (Babits Kiadó, 1991)
- Jancsó Miklós életműve (CD-szövegkönyv)
Jancsótól
- Jancsó Miklós: Szegénylegények. Ötlettől a filmig (Magvető, 1968)
- Jancsó Miklós–Hernádi Gyula: Csendes Kiáltás–Fényes Szelek (Pelikán Kiadó, 1994)
- Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
- Uccu, megérett a meggy; vál., utószó Marx József; Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei, Bp., 2006
Emlékezete
Dániel Anna Hiányzik Szecső című 1973-as ifjúsági regényében már így viccelődnek egymással gimnáziumi diákok: „– Tudjuk, Jancsó belőled merített, sőt Antonioni is. Ő egyenest mindent Moticska Bélucinak köszönhet.”
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ magyar, http://www.origo.hu/filmklub/blog/halal/20140131-meghalt-jancso-miklos-filmrendezo.html
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Vajna Tamás - A ma 100 éve született Jancsó Miklós csodafegyvere: a hosszú snitt (qubit.hu, 2001.09.27.)
- ↑ Jancsó Miklós életműve
- ↑ Jancsó Dávid adatlapja az IMDb-n
- ↑ Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben hirszerzo.hu (2003)
- ↑ Jancsó Miklós Színházi rendezései. okfilmszemle.hu. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. . (Hozzáférés: 2016. március 17.)
- ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- http://www.jancso.film.hu/
{{Halott link}}.2020-03-16. - https://web.archive.org/web/20051219220531/http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/film/jancso.php
További információk
- Féjja Sándor: A „Fényes szelek” attitűd- és identifikációs vizsgálata (In: Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971)
- Jancsó Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
- Jancsó Miklós az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Jancsó Miklós Életműve CD-szövegkönyv a Magyar Elektronikus Könyvtárból
- Arckép-műsor
- A katasztrófa értelmezése. Jancsó Miklós-portré 1. (Filmtett)
- Hősök tere (és ideje). Jancsó Miklós-portré 2. (Filmtett)
- A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei (Filmtett)
- Az évtized legjobb magyar filmrendezői
- Jancsó Miklós élete ... (rövid, visszatekintő cikk 2014. január 31-én)
Jancsó Miklós filmjei | |
|---|---|
| Magyar nyelvű filmjei |
|
| Idegen nyelvű filmjei |
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.