A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Oldás és kötés | |
| 1963-as magyar film | |
 | |
| Latinovits Zoltán (Ambrus) és Medgyesi Mária (Eta) | |
| Rendező | Jancsó Miklós |
| Producer | Nemeskürty István |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Lengyel József novellája alapján Hernádi Gyula Jancsó Miklós |
| Főszerepben | Latinovits Zoltán Ajtay Andor Barsy Béla |
| Zene | Sárosi Bálint |
| Operatőr | Somló Tamás |
| Vágó | Farkas Zoltán |
| Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
| Gyártás | |
| Gyártó | Budapest Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 107 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1963. március 28. 1964. szeptember 11. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/4111/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Oldás és kötés Jancsó Miklós 1963-ban bemutatott fekete-fehér filmje.
Történet
Jámbor Ambrus sebész keresi a helyét, mind egzisztenciálisan, mind érzelmi és magánéleti egyensúlyában. Ádámfy professzor, a „lecserélendő régi értelmiségi” egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját. Újraéleszti, visszahozza az életbe a betegét, akiről már mindenki, köztük Jámbor is, lemondott. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik az édesapjához. Az apja paraszti környezetben él egy tanyán, a sebész itt próbálja megtalálni a helyét és önmagát.
Háttér
A forgatókönyv Lengyel József azonos című, nem sokkal a film elkészítése előtt megjelent novellája alapján és az író segítségével készült.[1][2] A film nem annyira az alapműről, mint sokkal inkább a társszerző és rendező Jancsó Miklós életútjáról, élményvilágáról szól, de Hernádi Gyula forgatókönyvíró is beleszőtte tapasztalatait – így például a pesti művésztársaságban zajló jeleneteket a hatvanas évek elejei Belvárosi kávéház útkereső művészei ihlették –; ez a film a kritikusok véleménye alapján egyöntetűen az, ahol kikristályosodni látszik, ha csupán epizódok szintjén is, az úgynevezett „jancsói stílus”. A vásznon feltűnő művészek (a rögtönzésekben Hernádi is kapott egy mondatot) önmagukat alakították.[3][4][5][6]
A filmet 1962 végén, Jászboldogháza és Pécs határában, illetve a budapesti Tétényi úti kórházban forgatták.[7]
A film bemutatójára 1963. március 28-án a Szikra Moziban került sor.
Fogadtatása megosztó volt mind szakmailag, mind pedig politikailag. Még Lengyel Józsefet is megpróbálták a rendező és a forgatókönyvíró ellen kijátszani.[6]
Stáblista
- rendező: Jancsó, Miklós
- író (novella): Lengyel József
- forgatókönyvíró: Hernádi Gyula
- dramaturg: Karall Luca
- operatőr: Somló Tamás
- operatőr asszisztens: Tóth János
- rendezőasszisztens: Farkas István, Kornis Gábor, Magyar József
- vágó: Farkas Zoltán
- zeneszerző: Sárosi Bálint
- hangmérnök: Lohr Ferenc
- díszletépítész: Kocsis Károly
- díszlettervező: Ruttka Ferenc
- kosztüm: Vicze Zsuzsa
- gyártásvezető: Győrffy József
- stúdióvezető: Nemeskürty István
- felvételvezető: Krasznai János
- maszkmester: Kozár János
- szakértő: Gömöry András
- felvételvezető: Rémiás Gyula
- szakértő: Zoltán László
- berendező: Szebeni József
- közreműködő: Szabó-Beamter együttes
Gyártó: Budapest Filmstúdió
Szereplők
- Latinovits Zoltán (Jámbor Ambrus)
- Ajtay Andor (Ádámfy professzor)
- Barsy Béla (Ambrus apja)
- Szakáts Miklós (docens)
- Domján Edit (Márta)
- Bodrogi Gyula (Kiss Gyula)
- Medgyesi Mária (Eta)
- Sívó Mária (ápolónő)
- Mendelényi Vilmos (katona)
- Demjén Gyöngyvér (fiatal lány)
- Horváth Gyula (író)
- Avar István (Balázs)
- Győrffy György (művész)
- Pethő László (művész)
- Koltai János (beteg)
- Budai István (orvostanhallgató)
- Ross József (Fodor bácsi)
- Bogár József (festőművész)
Díjak, elismerések
- 1964 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért.
- 2012 – Bekerült a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.[8][9]
Jegyzetek
- ↑ Lengyel József noteszeiből: 1955-1975 (111. oldal), Magvető, 1989 (online: mek.oszk.hu)
- ↑ Mészáros Márta: Kisvilma: film és élet (171. oldal), Magyar Könyvklub (Budapest), 2000 (online: books.google.hu)
- ↑ Ö.I.: (6. oldal), Délmagyarország, 55. évfolyam, 12. szám, library.hungaricana.hu - 1965. január 15.
- ↑ Chato földje (4. old.) - (Molnár István: Oldás és kötés. Filmek könyve.), Nógrád, 29. évfolyam. 237. szám, library.hungaricana.hu - 1973. október 10.
- ↑ Vörös Lajos: Oldás és kötés (8. oldal), A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 11. szám), library.hungaricana.hu - 1983. március 11.
- ↑ a b Kelecsényi László: Hernádi Gyula (1926–2005), archiv.magyar.film.hu - 2006. szeptember 29.
- ↑ - bubor -: Filmesek a Szórád-tanyán - Az adjunktus Pestről hazatér... — Miről szól az Oldás és kötés? — „Színváltozás” Pécelen és Pesten (4. old.), Szolnok Megyei Néplap, 13. évfolyam, 247. szám, library.hungaricana.hu - 1962. október 21.
- ↑ 53 magyar film - Barangolás a huszadik század magyar filmművészetében, mma.hu - 2014.
- ↑ http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/channel/1694445/53-magyar-film, mma-tv.hu (hozzáférés: 2018. február 19.)
Források
- Oldás és kötés a mandarchiv.hu-n
További információk
- Oldás és kötés a PORT.hu-n (magyarul)
- Magyar Filmográfia – Játékfilmek 1931-1998 című kézikönyv
- Gelencsér Gábor: Hagyomány, emlékezés, válság. Modernizmus és irodalom a hatvanas évek magyar filmművészetében (magyar nyelven). Apertúra magazin, 2013 – elemzés
- Marx József: Jancsó Miklós két és több élete - Életrajzi esszé, Vince Kiadó, 2000 (online: books.google.hu)
- szerkesztés
Jancsó Miklós filmjei
Magyar nyelvű filmjei - A harangok Rómába mentek (1959)
- Oldás és kötés (1963)
- Így jöttem (1965)
- Szegénylegények (1966)
- Csillagosok, katonák (1967)
- Csend és kiáltás (1968)
- Fényes szelek (1969)
- Sirokkó (1969)
- Égi bárány (1971)
- Még kér a nép (1972)
- Szerelmem, Elektra (1974)
- Magyar rapszódia (1979)
- Allegro barbaro (1979)
- A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
- Szörnyek évadja (1987)
- Jézus Krisztus horoszkópja (1989)
- Isten hátrafelé megy (1991)
- Kék Duna keringő (1992)
- Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998)
- Anyád! A szúnyogok (2000)
- Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001)
- Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)
- A mohácsi vész (2004)
- Ede megevé ebédem (2006)
- Oda az igazság (2010)
Idegen nyelvű filmjei - A pacifista (1970)
- Magánbűnök, közerkölcsök (1976)
- A hajnal (1986)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.