A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.[1] Cselekménye általában egy, néha több szálon fut. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző lehet egy váratlan fordulat, de az is, hogy a történet egyszerűen nyugvópontra jut.
A novella név az olasz nyelvben eredetileg olyan történetet jelentett, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; ez különböztette meg az epikától, amely a köztudatban élő mondai anyagból merített.
A világirodalomban
A műfaj eredete az ókorba nyúlik vissza. A hosszabb epikai művek epizódjaként szerepelt. Ilyen az első században élt Petronius Arbiter Satyriconjában az epheszoszi özvegy története.
Az európai nemzetek irodalmában a novellák elődei a francia fabliau-k voltak. Az itáliai reneszánsz idején a novellát Boccaccio emelte művészetté, a Dekameron című novellagyűjteményével, különösen az előadás eleganciája és kelleme, a hang és a színezés változatossága tekintetében.
Híres novellák a világirodalomban
- Giovanni Boccaccio: Dekameron: Első nap, első novella, Harmadik nap, első novella, Ötödik nap, kilencedik novella
- Washington Irving: Rip van Winkle, Az Álmosvölgy legendája
- Edgar Allan Poe: Az Usher-ház vége, A Morgue utcai kettős gyilkosság, Az ellopott levél, A kút és az inga
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg, Az orr, Az őrült naplója
- Gottfried Keller: Falusi Romeo és Júlia
- Guy de Maupassant: Gömböc, Virrasztás
- Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála, Anna a férje nyakán, A 6-os számú kórterem, A kutyás hölgy, Szakadékban
- Thomas Mann: Wälsung-vér, Trisztán, Tonio Kröger, Halál Velencében, Mario és a varázsló
- Stefan Zweig: Könyves Mendel, Sakknovella, Érzések zűrzavara
- Franz Kafka: Az átváltozás, A törvény kapujában
A magyar irodalomban
A magyar irodalomban a 16. század verses és prózai elbeszélései között találhatók novellafélék, de ezek mind fordítások. Az első eredeti tárgyú verses novellákat Gyöngyösi István írta. A prózai novella a 18. században honosodott meg a magyar irodalomban, legkitűnőbb a műfajban Kármán József volt. A 19. század elején Kisfaludy Károly tette a novellát állandó műfajjá; fejlődésére Fáy András, Gaal József, Kuthy Lajos, Kincses Pál voltak nagyobb hatással, míg Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Gyulai Pál a nyugati irodalmakéval egyenlő színvonalra emelték. A 19. század végi – 20. század eleji magyar novellisták közül említésre méltó: Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Petelei István, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Tamási Áron, Móricz Zsigmond, Örkény István, Mándy Iván, Lázár Ervin.
Híres magyar novellák
- Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa, Az utolsó budai basa
- Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, A néhai Bárány, Bede Anna tartozása, Szegény Gélyi János lovai
- Krúdy Gyula: Női arckép a kisvárosban, Szindbád útja a halálnál, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél
- Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok
- Csáth Géza: A varázsló kertje, A varázsló halála, Anyagyilkosság, A kis Emma, A béka
- Kosztolányi Dezső: Fürdés, A kulcs, Az utolsó fölolvasás, Omlette á Woburn
- Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel, Röhög az egész osztály, Magyarázom a bizonyítványom, Lógok a szeren, Barabbás
- Déry Tibor: Két asszony, Szerelem
- Szerb Antal: Szerelem a palackban, Madelon, az eb, Gondolatok a könyvtárban, A menthetetlen
- Ottlik Géza: Minden megvan
- Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről, Magasiskola
- Hajnóczy Péter: Az alkoholista, A fűtő, A hangya és a tücsök
Feldolgozások
A novella az egyik legnépszerűbb irodalmi műfaj, amelynek legkülönbözőbb témájú változatait filmen is gyakran feldolgozzák, legyen az dráma, krimi, sci-fi stb.
Jegyzetek
- ↑ A novella régies neve beszély volt
Források
- Bokor József (szerk.). Novella, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 19.
- A novella fogalma. Kulturális Enciklopédia (Hozzáférés: 2016. március 19.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.