A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1959 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1959 |
Ab urbe condita | 2712 |
Bahái naptár | 115 – 116 |
Berber naptár | 2909 |
Bizánci naptár | 7467 – 7468 |
Buddhista naptár | 2503 |
Burmai naptár | 1321 |
Dzsucse-naptár | 48 |
Etióp naptár | 1951 – 1952 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2014 – 2015 |
Shaka Samvat | 1881 – 1882 |
Holocén naptár | 11959 |
Iráni naptár | 1337 – 1338 |
Japán naptár | 2619 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4655–4656 |
Kopt naptár | 1675 – 1676 |
Koreai naptár | 4292 |
Muszlim naptár | 1378 – 1379 |
Örmény naptár | 1408 ԹՎ ՌՆԸ |
Thai szoláris naptár | 2502 |
Zsidó naptár | 5719 – 5720 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964
Események
- január 1.
- Kubában megalakul a Manuel Urrutia Lleó vezette forradalmi kormány.[1]
- Az újonnan megválasztott francia elnök, Charles de Gaulle elfoglalja hivatali székét.[2]
- január 25. – XXIII. János pápa bejelenti a II. vatikáni zsinat összehívását.[3]
- január 10. – Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykor rettegett vezetője, Péter Gábor egyéni kegyelemmel szabadul. (Szakszervezeti könyvtárosként dolgozott nyugdíjazásáig.)[4]
- február 5. – Szlovákiában a Megbízottak Testülete határozatot hoz a törvények és jogszabályok magyar nyelven történő közzétételéről.[5]
- február 16. – Batista diktátor elűzése után Fidel Castro hatalomátvétele Kubában
- március 9. – A New York-i nemzetközi játékvásáron bemutatják Barbie babát. Ezzel ez a nap vált a játékszer hivatalos „születésnapjává”.
- március 10. – Fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben.
- március 10.–19. – A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) III. kongresszusán elfogadják az 1959–65. évi gazdasági fejlesztés irányelveit, melynek értelmében – többek között – az ún. „parasztkörök” (önkéntes termelőszövetkezetek) bevezetésével kísérletet tesznek a szocializmusnak vidéken történő elmélyítésére.[6]
- március 14. – A jugoszláv külügyminisztérium ellenséges politikával vádolja Bulgáriát.[7]
- március 24. – Jugoszláv párthatározat a nemzetiségi politikáról. (Ezt követően augusztusban visszatérnek állomáshelyükre Albánia és Jugoszlávia nagykövetei, akik 1958-ban a jugoszláviai albán kisebbség helyzetét illető nézetkülönbségek miatt hagyták el állomáshelyüket.)[7]
- március 25. – Villányban létrejön az első szennyvízcsatorna-társulat.[8]
- június 9–11. – A „szocialista kultúra kongresszusán” Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) felszólítja az alkotó értelmiség képviselőit a kulturális forradalom véghezvitelére.[5]
- június 11. – Genfben megkezdődik a négyhatalmi külügyminiszteri ülés – a francia, amerikai, brit és szovjet külügyminiszter részvételével – a német kérdésről.
- június 30. – A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.
- július 2. – Brüsszelben Albert liege-i herceg, a későbbi II. Albert belga király feleségül vette Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt.
- július 13. – Simi-völgyi atombaleset
- július 24. – Richard Nixon amerikai alelnök és Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár "konyhai vitája".
- augusztus 19. – Az 1955-ben aláírt bagdadi paktum átalakul a Központi Szerződés Szervezetévé (CENTO). (1979-ben gyakorlatilag megszűnik.)
- augusztus 21. – Eisenhower amerikai elnök által aláírt rendelet értelmében Hawaii lesz az államok 50. tagja.
- szeptember 3–5. – A mezőgazdasági körök 1. országos konferenciája Lengyelországban.[6]
- szeptember 15. – A brassói katonai bíróság ítéletet hirdet a brassói íróperben.
- szeptember 16. – Charles de Gaulle francia elnök elismeri az algériaiak önrendelkezési jogát.[9]
- október 10. – Felkeresi Boldoczki János moszkvai magyar nagykövet Rákosi Mátyást és a magyar pártvezetés nevében politikai tevékenységéről való lemondó nyilatkozat megírására kéri. (Rákosi betegségére való hivatkozással nem teljesíti a kérést.)[10]
- október 25. – Jaroslav Heyrovský csehszlovák akadémikus Nobel-díjat kap a polarográfiai kutatásaiért. (Ő Csehszlovákia első Nobel-díjasa.)[5]
- november 11. – Az első Citroen 2CV földkerülő út érkezése Párizsba, két fiatal francia, Jean-Claude Baudot és Jacques Séguéla.
- november 20.
- Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svédország és Svájc aláírja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt.
- A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) megerősíti korábbi döntését, és úgy határoz, hogy Rákosi Mátyás „maradjon ott, ahol van”. (A Szovjetunióban, száműzetésben.)[10]
- november 25. – New Yorkban agyonlőve találják Povl Bang-Jensen dán diplomatát, az ENSZ ötös bizottság másodtitkárát. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, miután megtagadta a magyar ügyben tanúskodó személyek névsorának kiadását.
- november 26. – Az ENSZ ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.
- november 27–30. – Az Egyesült Parasztpárt III. kongresszusa.[6]
- november 30. – Megkezdődik az MSZMP első kongresszusa (VII. kongresszus néven). A kongresszuson felszólal Hruscsov is.
- december 1. – Az Antarktisz egyezmény aláírása, mely kikötötte a kontinens semlegességét.
- december 2. – A francia Riviérán található Fréjus városához közel, a Reyran folyó völgyében felépített Malpasset gát – az özönvízszerű esőzések hatására – átszakad, s a lezúduló víz- és sártömeg szinte elsöpri Fréjust, ahol 423 ember veszíti életét.[11]
- december 15–22. – Párizsban felavatják az új NATO főhadiszállást.
- december 19. – Lengyelország, a Szovjetunió, az NDK, Magyarország és Csehszlovákia kormányai egyezményt kötnek közös olajvezeték építéséről.[6]
- Határozatlan dátumú események
- május – A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.[12]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1959-ben
1959 a tudományban
- január 4. – A szovjet Luna–1 űrszonda 6000 km-re közelíti meg a Holdat és az első mesterséges bolygóvá válik.
- február 28. – Az amerikai Discoverer–1 az első poláris pályán keringő műhold.
- május 16. – Jánossy Andor vezetésével Tápiószelén megalakul az Országos Agrobotanikai Intézet, a magyarországi növényfajta-kísérleti és növénynemesítési kutatások fő bázisa.
- szeptember 14. – A szovjet Luna–2 űrszonda becsapódik a Holdba.
- október 6. – A Luna–3 fényképeket készít a Hold túlsó oldaláról.
1959 a légi közlekedésben
1959 a vasúti közlekedésben
- december 31. – Bezárják a Szombathely–Bucsu vasutat.
1959 a filmművészetben
- A Balázs Béla-díj megalapítása.
1959 az irodalomban
- Brassói íróper: A román hatóságok öt erdélyi szász írót koncepciós perben egyenként 10-25 év kényszermunkára ítélnek.
- Ottlik Géza regénye: Iskola a határon
- Megjelenik Vladimír Mináč szlovák író Živí a mŕtvi (Élők és holtak) című regénye.[13]
1959 a zenében
Elvis Presley : A Date with Elvis , For LP Fans Only Chuck Berry : Chuck Berry Is on Top Little Richard : The Fabulous Little Richard Ray Charles : The Genius of Ray Charles , Ray Charles , The Fabulous Ray Charles
1959 a sportban
- Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Cooper csapattal.
- A Csepel SC nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.
1959 a televízióban
1959 a jogalkotásban
Születések
- január 4. – Vanity, kanadai színésznő († 2016)
- január 12. – Per Gessle, svéd énekes, szövegíró
- január 13. – Inara Luigas, észt politikus, parlamenti képviselő
- január 16. – Sade Adu, brit énekesnő
- január 17. – Susanna Hoffs amerikai zenész, énekesnő
- február 2. – Hubertus von Hohenlohe német főnemesi családból származó mexikói alpesisíző, popénekes és fotóművész
- február 12. – Bujdosó Imre, olimpiai bajnok vívó
- február 21. – Marek Raczkowski, lengyel festőművész, karikaturista, díszlettervező
- február 22. – Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát
- február 22. – Kyle MacLachlan, amerikai színész
- február 27. – Vardan Petroszján örmény színész, forgatókönyvíró, humorista
- március 10. – Szabadi Vilmos, magyar hegedűművész
- március 18. – Irene Cara amerikai énekesnő, színésznő († 2022)
- március 25. – Joanna Stempińska borász, művészettörténész, diplomata, Lengyelország nagykövete
- április 22. – Falusi Mariann magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja
- április 27. – Andrew Fire a 2006. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva kapta Craig C. Melloval az RNS interferenciájának felfedezéséért
- április 29. – Dajka László egy egykori magyar labdarúgó, jelenleg edző
- május 3. – Bobby "Blitz" Ellsworth, az Overkill thrash metal együttes frontembere, a műfaj egyik legkarizmatikusabb előadója
- május 9. – Áder János, köztársasági elnök, politikus, a FIDESZ egyik vezetője
- május 17. – Alik Szaharov, operatőr, rendező
- május 18. – Galla Miklós humorista, zenész
- június 1. – Alan Wilder, brit popzenész, a Depeche Mode egykori tagja
- június 11. – Hugh Laurie, brit színész
- június 13. – Klaus Johannis, erdélyi lutheránus szász gimnáziumi tanár, tanfelügyelő, 2000-től Nagyszeben polgármestere, 2014-től Románia megválasztott köztársasági elnöke
- június 14. – Freund Tamás, Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója
- július 1. – Pleszkán Frigyes, kiváló magyar jazz zongorista († 2011)
- július 9. – Iváncsik Mihály kézilabdázó
- július 13. – Lanstyák István, egyetemi oktató, felvidéki nyelvész
- július 17. – Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, műfordító († 2023)
- augusztus 11. – Szlávics László, szobrász, éremművész
- augusztus 17. – David Koresh, ádventista szektavezér († 1993)
- augusztus 27. – Petőcz András, író, költő
- szeptember 11. – John Hawkes, amerikai film- és televíziós színész
- szeptember 14. – Morten Harket, norvég énekes és zenész, az A-ha együttes énekese.
- szeptember 23. – Jason Alexander, amerikai színész, humorista, rendező
- október 15. – Rudolf Péter, Kossuth-díjas magyar színész, a Vígszínház igazgatója
- október 16. – Pamela Cecile Rasmussen, amerikai ornitológus
- október 16. – Gary Kemp, angol pop zenész és színész, Spandau Ballet gitárosa és fő dalszerzője
- október 31. – Neal Stephenson, amerikai író
- november 5. – Bryan Adams, kanadai rockzenész
- november 12. – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, író
- november 24. – Kiszel Tünde, televíziós műsorvezető, szerkesztő, producer, újságíró, színésznő és fotómodell
- december 5. – Kiss Jenő Ferenc, magyar szobrászművész
- december 18. – Grant Marshall ("Daddy G"), angol zenész (Massive Attack)
- december 28. – Lippai László magyar színész († 2022)
- december 28. – Andy McNab brit katona, író
- december 29. – Kövér László magyar politikus, a Fidesz alapító tagja
- december 31. – Val Kilmer amerikai színész
Halálozások
- január 21. – Rékai Miklós hárfaművész (* 1906)
- február 3. – Buddy Holly, Ritchie Valens és J.R Richardson amerikai énekesek (* 1936)
- február 15. – Madarász Margit teniszező (* 1884)
- március 21. – Kivégezték Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozatát (* 1941)
- április 3. – Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag (* 1878)
- április 9. – Frank Lloyd Wright amerikai építész (* 1867)
- április 16. – Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880)
- április 19. – Szabédi László magyar költő, egyetemi tanár, akit a Bolyai egyetem megszüntetésénél a Securitate öngyilkosságba terelt (* 1907)
- április 29. – Medgyaszay István építész, szakíró (* 1877)
- május 3. – Csendes Zoltán közgazdász, a Bolyai egyetem prorektora (az egyetem megszüntetésekor öngyilkos lett; * 1924)
- május 31. – Zathureczky Ede hegedűművész (* 1903)
- június 9. – Talányi Ferenc szlovén-magyar irodalmár (* 1883)
- július 19. – Schlosser Imre labdarúgó (* 1889)
- augusztus 11. – Mario Lanza olasz származású amerikai tenor (* 1921)
- augusztus 17. – Pornói Rezső gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor
- szeptember 11. – Bölöni György magyar író, újságíró (* 1882)
- szeptember 23. – Mocsáry Ödön földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1900)
- október 15. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880)
- november 2. – Harsányi Lajos költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója (* 1883)
- november 9. – Reibel Mihály magyar katolikus pap, országgyűlési képviselő (* 1889)
- november 15. – Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas angol-skót fizikus (* 1869)
- november 16. – Hankó Béla magyar zoológus, ichthyológus, természettudományi szakíró. (* 1886)
- november 17. – Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző (* 1887)
- november 25. – Gérard Philipe francia színész (* 1922)
- november 26. – Povl Bang-Jensen dán diplomata (* 1909)
- november 30. – R. Vozáry Aladár kárpátaljai magyar újságíró, lapszerkesztő, nemzetiségi politikus, magyarországi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1895)
- december 3. – Márffy Ödön magyar festő és grafikus (* 1878)
- december 18. – Ráth-Végh István művelődéstörténeti szakíró, jogász (* 1870)
- december 20. – Bory Jenő építész, szobrász (* 1879)
- december 25. – Hendrey József erdőmérnök, országgyűlési képviselő (* 1891)
- december 28. – Ante Pavelić, a horvát usztasa mozgalom alapítója, a Független Horvát Állam vezetője (* 1889)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Emilio Gino Segre, Owen Chamberlain |
Kémiai | Jaroslav Heyrovský |
Orvosi-fiziológiai | Severo Ochoa, Arthur Kornberg |
Irodalmi | Salvatore Quasimodo |
Béke | Philip John Noel-Baker |
Jegyzetek
- ↑ Nagy Gábor: Fidel két útja. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/16. (2023.) szám, 36-37. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Nagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 127. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ A II. vatikáni zsinatról tartottak előadást Nagyváradon. magyarkurir.hu
- ↑ Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Nagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 124. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Építmények és katasztrófák. In.: HVG. XL. évf., 2018/34. (2041.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Németh István: A kubai rakétaválság. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 73. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.