A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1922
1922 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1922 |
Ab urbe condita | 2675 |
Bahái naptár | 78 – 79 |
Berber naptár | 2872 |
Bizánci naptár | 7430 – 7431 |
Buddhista naptár | 2466 |
Burmai naptár | 1284 |
Dzsucse-naptár | 11 |
Etióp naptár | 1914 – 1915 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1977 – 1978 |
Shaka Samvat | 1844 – 1845 |
Holocén naptár | 11922 |
Iráni naptár | 1300 – 1301 |
Japán naptár | 2582 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4618–4619 |
Kopt naptár | 1638 – 1639 |
Koreai naptár | 4255 |
Muszlim naptár | 1340 – 1341 |
Örmény naptár |
1371 ԹՎ ՌՅՀԱ |
Thai szoláris naptár | 2465 |
Zsidó naptár | 5682 – 5683 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927
Események
Határozott dátumú események
- január 25. – A Szlovák Néppárt a nemzetgyűlésben beterjeszti első hivatalos tervezetét Szlovákia autonómiájának törvénybe iktatására.[1]
- február 1. – Kazys Grinius litván miniszterelnök lemond tisztéről.[2]
- február 2. – A Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt és a kormányon levő KNEP egyesülésével létrejön az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt.
- február 3–10. – Általános bányászsztrájk Csehszlovákiában a bérek csökkentése ellen.[1]
- március 2. – Bethlen István rendeleti úton életbe lépteti az új választási törvényt, leszűkítve ezzel a választásra jogosultak körét.[3]
- március 17. – Lengyelország barátsági szerződéseket köt Lettországgal, Észtországgal és Finnországgal a Szovjet-Oroszország elleni védelem érdekében.[4]
- április 1. – Mindössze 34 évesen, Madeira szigetén, nem sokkal dél után, spanyolnáthában meghal IV. Károly magyar király. (Károly halála után a 9 és fél éves Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki 18 éves korában a Habsburg-dinasztia fejévé is vált.)[5]
- április 5. – IV. Károly magyar király temetése a funchali Miasszonyunk-templomban, az európai uralkodóházak és államok főbb képviselői nélkül, a helyiek és a közeli hozzátartozók szűk körében. (A szertartást a helyi püspök celebrálta.)[5]
- április 12. – Magyarország és Finnország kapcsolatai diplomáciai szintre emelkednek.[6]
- április 16. – A weimari köztársaság és az Oroszországi Szovjet Köztársaság külügyminiszterei aláírják a rapallói egyezményt a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Az egyezmény a szovjet állam (1922. december 30-tól Szovjetunió) első hivatalos elismerése volt.
- április 23. – A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja VI. Mehmed szultánt a trónjától.
- április 28. – Centralista célzatú közigazgatási reform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, amely a kialakított 33 közigazgatási egységet közvetlenül Belgrádnak rendeli alá.[7]
- május 1. – Megrendezik az első magyarországi passiójátékot Mikófalván. (1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig, huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót.)
- május 5. – A genfi konvenció döntése Felső-Szilézia ügyében, mely szerint Lengyelországnak 3 évig vámmentesen kell szenet szállítani Németországba.[4]
- május 20. – Agrárreform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A nagybirtokokat 100–500 hektár felett – kárpótlás ellenében – felosztják.)[7]
- június 1. – Megjelenik a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok Magyarországról is támogatott központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap.[1]
- június 5. – Csehszlovákia és az Oroszországi Szovjet Köztársaságok Szövetsége ideiglenes szerződést ír alá a gazdasági kapcsolatokról.[1]
- június 7. – Amerikai hadihajók tűz alá veszik Samsunt Észak-Törökországban (török függetlenségi háború).
- június 24. – Meggyilkolják Walther Rathenau német külügyminisztert.[8]
- július 24. – Újból fellángol a nyugat-magyarországi felkelés Burgenlandban a Rongyos Gárda vezetésével, amely sokkal inkább Horthy-ellenes álláspontot képvisel és Lajtabánság nem áll vissza.
- július 25. – A mosonbánfalvi összecsapás a rongyosok és az osztrák rendőri alakulatok között.
- július 31. – Csehszlovákiában befejezi működését az utolsó magyar főiskola, a kassai jogakadémia.[1]
- augusztus 15. – Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja idősebbik fiát, Istvánt.[9]
- augusztus 31. – A második csehszlovák–jugoszláv szövetségi szerződés.[7]
- szeptember 11. – görög coup d'etat[10]
- szeptember 18. – Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.
- szeptember 26. – Lengyelországban törvényt hoznak a legnagyobb hazai nemzetiség, az ukránok érdekében.[4]
- október 7. – Csehszlovákiában Antonín Švehla vezetésével új kormány alakul.[1]
- október 11. – A kemalista török vezetés és az antant Mudanjában fegyverszünetet köt.[11]
- november 1. – Törökországban eltörlik a szultanátust.
- november 4. – Howard Carter brit amatőr régész felfedezi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját a Királyok völgyében. (Miután leástak 12 lépcsőfokot – és megtisztították a teljes bejáratot – ráleltek a sír bejáratára, Carter két nappal később, november 26-án belépett a sírba, és megtalálta a 3200 éven átháborítatlanul őrzött titkot.)[12]
- november 5. – A nemzetgyűlési választások lengyelországban. (A jobboldali pártok választási blokkja, a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége (Chjena) a szavazatok 28,8%-ával 169 mandátumot szerez, ugyanakkor a Piast Párt 12,9%-kal 70 mandátumot, a nemzeti kisebbségek blokkja 15,1%-kal 66 mandátumot, a Lengyel Néppárt Felszabadítás Frakciója 10,9%-kal 49 mandátumot, a Lengyel Szocialista Párt 10,11%-kal 41 mandátumot, a Nemzeti Munkáspárt 5,3%-kal 18 mandátumot, míg a kommunisták csak 2 mandátumra tesznek szert a szavazatok 1,43%-ával.)[4]
- november 15. – A Távol-keleti Köztársaság felvételét kéri a szovjet köztársaságok közé.
- november 17. – VI. Mehmed száműzetésbe távozik Olaszországba.
- november 18. – Csehszlovákiában megalakul a Národní hnuti (Nemzeti mozgalom) nevű cseh fasiszta szervezet.[1]
- november 19.
- A szultanátus hívei II. Abdul-Medzsidet kiáltják ki szultánnak.
- Megalakul a Magyar Légiforgalmi Rt.[13]
- december 9. – Lengyelországban a köztársasági elnöknek jelölt Józef Piłsudski visszalép.[4]
- december 16. – Lengyelországban a Nemzeti Demokrata Párt tagja, Eligiusz Niemiadowski halálos merényletet követ el az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Gabriel Narutowicz ellen. (Az új lengyel kormány megalakításával Władysław Sikorski tábornokot bízzák meg.)[4]
- december 20. – Lengyelországban az új köztársasági elnöknek Stanisław Wojciechowskit, a centrum jelöltjét választják meg.[4]
- december 28. – Kolozsváron a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesülésével megalakul az Országos Magyar Párt.[14]
- december 30. – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Kolozsváron megnyílik a repülőtér.
- Megnyitja kapuit a Józef Piłsudski lengyel marsall által rendelettel újraalapított Kremenyeci Líceum.
- Francesc Macià megalapítja a Katalán Állam nevű independentista katalán pártot.[15]
- az év közepe – Nemzetgyűlési választások Magyarországon.[16]
- december – A Kelet-Galíciában kitört ukrán felkelést a lengyel csapatok leverik.[4]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1922-ben
1922 a tudományban
- szeptember 13. – Megmérik a levegő eddigi legmagasabb hőmérsékletét Líbiában (58 °C).
- november 26. – Howard Carter és George Carnarvon megkezdi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának feltárását.
1922 a légi közlekedésben
1922 a vasúti közlekedésben
1922 a filmművészetben
- május 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov első Kino-pravdá-ja, a havi híradó. Az egész Szovjetuniót járják az operatőrök, hogy dokumentálják a szocializmus építését.
- A magyar filmes emigrációs hullámnak köszönhetően Bécsben 38 filmművész dolgozik, míg budapesti filmgyárak külföldieket szerződtetnek.
- A legtöbb budapesti mozi amerikai tulajdonba kerül. Az I. világháború alatt betiltott amerikai, francia és olasz filmek elöntik a pesti vásznakat.
- Foolish Wives (Szeszélyes asszonyok) – rendező és főszereplő Erich von Stroheim
- Nosferatu – rendező F.W. Murnau és főszereplő Max Schreck
- Oliver Twist – főszereplő Jackie Coogan
- Robin Hood – rendező Allan Dwan és főszereplő Douglas Fairbanks
- Balogh Béla – Beszéljen a papájával, Mozibolond
- Deésy Alfréd – Székelyvér, Petőfi, Őfensége inkognitóban, Ludas Matyi
- Bolváry Géza – Meseország
1922 az irodalomban
- József Attila: Szépség koldusa
- Kodolányi János: Sötétség (első megjelent novellája)
- Erdélyi József: Ibolyalevél (első verseskötete)
1922 a zenében
- március – 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) bemutatója Arányi Jelly és Bartók Béla közreműködésével.
- Ez év őszén írja meg Bartók Béla a II. hegedű-zongora szonátáját.
- Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara bemutatja a Bartók művét a Négy zenekari darabot, Dohnányi Ernő vezényletével
1922 a sportban
1922 a jogalkotásban
Születések
- január 1. – Farkas Antal magyar színművész († 2010)
- január 2. – Vertel József grafikusművész, bélyegképtervező († 1993)
- január 3. – Keresztesi Béla erdőmérnök, az MTA tagja († 2001)
- január 9. – Sághy Vilmos magyar agrárközgazdász, szakpolitikus († 1999)
- január 3. – Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító († 1991)
- január 11. – Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA tiszteleti tagja († 2006)
- január 16. – Csorba István színész († 1981)
- január 17. – Bakos Ferenc nyelvész († 1996)
- január 17. – Betty White amerikai színésznő († 2021)
- január 21. – Telly Savalas amerikai színész. Neve mindörökre összeforrott az általa alakított Kojakkal († 1994)
- február 2. – Faragó József néprajzkutató († 2004)
- február 5. – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, újságíró, sportvezető († 2018)
- február 10. – Göncz Árpád író, műfordító, jogász, köztársasági elnök († 2015)
- február 15. – Jožef Smej maribori püspök († 2020)
- március 1. – Jichák Rabin Nobel-díjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995)
- március 3. – Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára († 2002)
- március 7. – Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1978)
- március 12. – Jack Kerouac amerikai író († 1969)
- március 18. – Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész († 1972)
- március 19. – Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998)
- március 23. – Ugo Tognazzi olasz színész és rendező († 1990)
- április 3. – Doris Day amerikai énekesnő, színésznő († 2019)
- április 16. – Párdi Imre magyar politikus, az Országos Tervhivatal elnöke (1967–1973)
- április 19. – Erich Hartmann német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája († 1993)
- április 21. – Holl Béla piarista szerzetes, irodalomtörténész († 1997)
- április 22. – Petőházi Gábor magyar agrármérnök, politikus († 1978)
- május 21. – Fehér Klára író, újságíró († 1996)
- május 27. – Christopher Lee angol színész († 2015)
- június 2. – Kiss Lajos nyelvész, szlavista, a magyar helynév-etimológiai kutatások úttörő alakja, az MTA tagja († 2003)
- június 3. – Alain Resnais francia filmrendező († 2014)
- június 10. – Judy Garland amerikai színésznő, énekesnő († 1969)
- június 14. – Kevin Roche ír származású amerikai Pritzker-díjas építész († 2019)
- június 19. – Aage Niels Bohr Nobel-díjas dán magfizikus, a Nobel-díjas Niels Bohr fizikus fia († 2009)
- július 10. – Jake LaMotta, amerikai profi ökölvívó († 2017)
- július 15. – Leon Max Lederman Nobel-díjas fizikus († 2018)
- július 27. – Szilágyi Lajos magyar általános mérnök, építésügyi szakpolitikus
- július 30.
- Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1957)
- Soós Gábor gazdaságpolitikus, miniszterhelyettes, államtitkár († 1993)
- augusztus 2. – Agárdy Gábor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2006)
- augusztus 8. – Reich Károly Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus († 1988)
- augusztus 15. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó († 1958)
- augusztus 18. – Alain Robbe-Grillet francia regény-, esszé- és filmíró, a becsületrend lovagja († 2008)
- augusztus 22. – Miloš Kopecký cseh színész († 1996)
- szeptember 1. – Vittorio Gassman Oscar-díjas olasz színész († 2000)
- szeptember 8. – Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas magyar színművész († 1988)
- szeptember 16. – Guy Hamilton brit rendező († 2016)
- szeptember 19.– Majtényi Erik romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító († 1982)
- szeptember 27. – Arthur Penn amerikai rendező († 2010)
- október 1. – Jang Csen-ning kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott
- október 7. – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007)
- október 7. – Wagner Nándor szobrász, festő († 1997)
- október 13. – Rózsa György könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az ENSZ genfi könyvtára főigazgatója († 2005)
- október 13. – Schweitzer József országos főrabbi († 2015)
- október 23. – Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg († 2008)
- október 27. – Michel Galabru, francia születésű színész († 2016)
- október 31. – Barbara Bel Geddes amerikai Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő († 2005)
- november 5. – Vándor Kálmán magyar újságíró, dalszövegíró († 2016)
- november 11. – Kurt Vonnegut amerikai író († 2007)
- november 14. – Butrosz Butrosz-Gáli egyiptomi politikus, az ENSZ főtitkára († 2016)
- november 15. – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervező († 2001)
- november 16. – José Saramago portugál író († 2010)
- november 16. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista († 1950)
- november 22. – Eugene Stoner amerikai mérnök, fegyvergyáros, az M-16 gépkarabély alkotója († 1997)
- november 30. – Dergács Ferenc magyar közgazdász, miniszterhelyettes († 1981)
- december 10. – Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes († 1974)
- december 14. – Németh Amadé karmester, zeneszerző († 2001)
- december 15. – Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező († 2004)
- december 20. – Randolph L. Braham holokausztkutató, politológus, történész († 2018)
- december 22. - Dévay Camilla magyar színésznő († 1998)
- december 22. – Sebastian Kräuter nyugalmazott temesvári püspök († 2008)
- december 28. – Stan Lee amerikai író, szerkesztő, a Marvel Comics egykori elnöke († 2018)
Halálozások
- január 1. – Kühár István magyarországi szlovén katolikus pap, a Szlovenszka krajina-program egyik kidolgozója, Kühár János testvére (* 1887)
- január 5. – Ernest Shackleton brit felfedező, Antarktisz-kutató (* 1874)
- január 22. – XV. Benedek pápa (* 1854)
- február 18. – Berzeviczy Béla magyar huszártiszt, I. világháborús honvéd vezérőrnagy (* 1870)
- február 21. – Chernel István magyar ornitológus (* 1865)
- március 20. – Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus (* 1837)
- március 24. – Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (* 1839)
- április 1. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és|cseh király (* 1887)
- április 8. – Erich von Falkenhayn német tábornok és katonapolitikus az első világháború idején, 1914–16 között a császári német hadsereg főparancsnoka (* 1861)
- augusztus 1. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár (* 1859)
- augusztus 2. – Alexander Graham Bell skót feltaláló (telefon) (* 1847)
- augusztus 4. – Enver pasa oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, az első Balkán-háború és az első világháború alatt a birodalom irányító egyénisége (* 1881)
- augusztus 7. – Kolosváry Sándor jogász, egyetemi tanár (* 1840)
- szeptember 1. – Pecz Samu építész (* 1854)
- szeptember 6. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője (* 1896)
- szeptember 27. – Apáthy István zoológus (* 1863)
- október 30. – Gárdonyi Géza író (* 1863)
- november 18. – Marcel Proust francia író (* 1871)
- december 13. – John William Godward(wd) angol festő (* 1861)
- december 16. – Eliézer Ben-Jehuda(wd) héber nyelvújító, lexikográfus, cionista újságíró (* 1858)
- december 28. – Kertész Kálmán zoológus, entomológus, az MTA tagja (* 1867)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Niels Henrik David Bohr |
Kémiai | Francis William Aston |
Orvosi-fiziológiai | Archibald Hill, Otto Fritz Meyerhof |
Irodalmi | Jacinto Benavente |
Béke | Fridtjof Nansen |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 134. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 307. oldal
- ↑ Romsics Ignác: Nyíltan vagy titkosan? A Horthy-rendszer választójoga (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Lengyelország, 181. o.
- ↑ a b Dékány Szilveszter: A spanyolnátha árnyékában. IV. Károly király utolsó hónapjai Madeirán. In.: Rubicon. XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 97-98. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Finnország és Magyarország. Finnország budapesti nagykövetsége (2019) (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
- ↑ Bödők Gergely: For radalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 76-77. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Surányi Csaba: A GÖRÖG ÁLLAMÉPÍTÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE: A híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2018
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 60. p.
- ↑ Keresztes Imre: Furcsa pár. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2022/44. (2260.) szám, 43. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Képes magyar repüléstörténet 1910-től a második világháborúig (magyar nyelven). tortenelem.com. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ A romániai Országos Magyar Párt története (1922-1938) 20.old http://doktori.btk.elte.hu/hist/gyorgybela/diss.pdf 2023.04.08
- ↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Lőrincz László: Fügefalevél. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/29. (2088.) szám, 36. oldal, ISSN 1217-9647
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1922 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1922
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.