Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pécsi Sándor (egyértelműsítő lap).

Pécsi Sándor
1969-ben
Született	1922. március 18.[1] Sajószentpéter
Elhunyt	1972. november 4. (50 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Helén (h. 1949–1972)
Foglalkozása	színész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1944)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1951) Kossuth-díj (1953) Magyarország Érdemes Művésze díj (1961) Magyarország Kiváló Művésze díj (1968)
Sírhelye	Farkasréti temető (27-2-54)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1944–1972
Híres szerepei	Miller, a muzsikus Schiller: Ármány és szerelem Szellemfi Liliomfi (film, 1954) Bélyi János plébános Szent Péter esernyője (film, 1958) Bányai Péter A pénzcsináló (film, 1964) Balogh Imre Kár a benzinért Lovass Dezső A Hamis Izabella
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakja.

Élete

Sajószentpéteren született 1922. március 18-án. Édesapja Péchy Sándor üveggyári vas- és fémesztergályos, édesanyja Szalay Margit üveggyári munkás volt. Szülei az első impériumváltás után a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református templomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több, kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta:^[2]

Diákként nyolc évig a Sárospataki Református Kollégiumban tanult, és nem sokon múlott, hogy nem lett lelkész belőle. Helyette színésznek tanult, a budapesti Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, s a Miskolci Nemzeti Színház, 1946-ban a Művész Színház, majd 1948-ban a Madách Színház tagja lett.

A színművész zsenialitását őrzi Fényes Szabolcs és Szenes Iván Gyermekkori álmok című dala, amelyet Pécsi Sándor a Fuss, hogy utolérjenek! című nagy sikerű film zárásaként adott elő.

1972. november 4-én hunyt el szívroham következtében.^[4]

Színpadi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

• Ők tudják mi a szerelem (1964)
• Karácsonyi ének (1964)
• Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967)
• A két csaló (1968)
• A régi nyár (1969)
• 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
• Az ember tragédiája (1969)
• A 0416-os szökevény (1970)
• Élő Klára - Ballada (1970)
• Villa a Lidón (1971)
• A fekete város 1–7. (Qendel Gáspár, 1971)
• Jó estét nyár, jó estét szerelem (Juhász, 1972)
• Szerelem jutányos áron (Oszkár, 1972)
• A lámpás (1972)

Cd-k, hangoskönyvek

• Maros Rudolf–Benedek Elek (író): A nagyotmondó legény

Hangjáték

• Agatha Christie: Tíz kicsi néger (1946)
• Vészi Endre: A pók hatalma (1947)
• Mihail Szvetlov: Mese (1948)
• Shakespeare: Felsült szerelmesek (1948)
• Alekszej Tolsztoj: A vörös kakas (1949)
• Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
• Illés Béla: Tűz Moszkva alatt (1950)
• Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
• Hunyady József: A nép tudósa (1953)
• Silova, Bohumilova: Emberek papírból (1953)
• Révay József: Párduc (1955)
• Hendrick Klára–Tasnádi Éva: Utazás a széllel bélelt papucsban (1959)
• Euripidész: Alkésztisz (1961)
• Nicola Manzari: A holtak nem fizetnek adót (1961)
• Sós György: Igaz legenda (1961)
• Takács Tibor: A hét lépés vers legendája (1961)
• Stanislawa Flesarowa-Muskat: Menekülés (1962)
• Majoros István: Baleset, avagy az igazság lovagja (1962)
• Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
• Fáklyavivők – dalok, hősök, emlékek (1964)
• Harold Pinter: Az étellift (1964)
• Lévai Béla–Siklós Judit: Egy hang tragédiája (1964)
• Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
• A zenélő doboz (1964)
• Karel és Jozef Čapek: A rovarok életéből (1965)
• Don Juan kalandos élete (1965)
• Gáspár Margit: Egyedül a toronyban (1965)
• Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
• Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
• Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
• Hámori Ottó: Szorgalmas évszázad (1967)
• Kapor, Momo: Álomhinta (1967)
• Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
• Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
• Anders Bodelsen: Előléptetés (1969)
• Dorothy Sayers: A nagy sugallat (1969)
• Karel Čapek: Janecsek, az ősember meg a római császár (1969)
• Gáspár Margit: Memento (1969)
• Lendvai György: A bálvány (1969)
• Homérosz: Odüsszeia (1970)
• Németh László: II. József (1970)
• Ollier, Claude: Merénylet egyenes adásban (1970)
• Pekka Lounea: Álomtalan éjszaka (1970)
• Romain Rolland: Colas Breugnon (1970)
• Sós György: A szürke autó utasai (1970)
• Az elhagyott robot (1972)
• Plater, Alan: Az a mizé a lépcsőházban (1972)

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1951, 1953)
• Érdemes művész (1961)
• Kiváló művész (1968)
• Sajószentpéter díszpolgára (2002) /posztumusz/^[5]

Emlékezete

• A nevét őrzi Sajószentpéterben a Központi Általános Iskola Pécsi Sándor Tagiskolája. A portréja megtalálható Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ aulájában a Múzsák-Művészek-Művészetek nagyméretű olajfestményen (Mezey István (festő) alkotása).
• Sárospatakon utcát neveztek el róla.^[6]
• Emlékét őrzi a harsányi székhelyű Pécsi Sándor Guruló Színház.^[7]
• Emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakhelyén.

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Sajószentpéter szülötte Pécsi Sándor (1922-1971) színész. sajoszentpeter.tirek.hu. . (Hozzáférés: 2011. március 18.)

További információk

• Pécsi Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
• az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Színészportré:Pécsi Sándor. youtube.com. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
• Pécsi Sándor. filmkatalogus.hu. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
• Pécsi Sándor, a politikai rendszerekre fittyet hányó színész – Origo, 2018. január 31.