A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1968
1968 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1968 |
Ab urbe condita | 2721 |
Bahái naptár | 124 – 125 |
Berber naptár | 2918 |
Bizánci naptár | 7476 – 7477 |
Buddhista naptár | 2512 |
Burmai naptár | 1330 |
Dzsucse-naptár | 57 |
Etióp naptár | 1960 – 1961 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2023 – 2024 |
Shaka Samvat | 1890 – 1891 |
Holocén naptár | 11968 |
Iráni naptár | 1346 – 1347 |
Japán naptár | 2628 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4664–4665 |
Kopt naptár | 1684 – 1685 |
Koreai naptár | 4301 |
Muszlim naptár | 1387 – 1388 |
Örmény naptár |
1417 ԹՎ ՌՆԺԷ |
Thai szoláris naptár | 2511 |
Zsidó naptár | 5728 – 5729 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973
Események
Január
- január 1.
- Magyarországon elkezdődnek az Új gazdasági mechanizmus összefoglaló nevű gazdaságpolitikai reformok.
- A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.
- január 3–5. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubčeket választják utódául. (A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.)[1]
- január 9. – Aczél György és Sándor József megbeszéléseket folytat Rákosi Mátyással esetleges hazatérése feltételeiről. (Rákosi levélben lemond a politikai tevékenységről.)[2]
- január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét.
- január 21. – Josef Smrkovský csehszlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter a Práce című napilapban cikket tesz közzé a demokratizálás szükségességéről.[1]
Február
- február 4. – Komáromban Alexander Dubček találkozik Kádár Jánossal.[1]
- február 6. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) – kockázatosnak tartva az „akciót” – halasztó döntést hoz Rákosi hazahozatala ügyében.[2]
- február 12. – A Phong Nhị-i és Phong Nhất-i mészárlás, dél-koreai katonák háborús bűntette a vietnámi háborúban, Dél-Vietnámban
- február 16. – Megszűnik Romániában a Magyar Autonóm Tartomány, melynek Marosvásárhely volt a központja
- február 25. – A Hà My-i mészárlás során dél-koreai katonák újabb 135 vietnámi civilt gyilkolnak meg
Március
- március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására, mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik.[1]
- március 16. – A Mỹ Lai-i mészárlás Dél-Vietnámban, melyben amerikai katonák félezer fegyvertelen vietnámi civilt gyilkolnak meg egy dél-vietnámi faluban
- március 17. – Londonban, a Vietnámi Szolidaritási Kampány (VSC) aktivistái első alkalommal szerveznek tüntetést – melyen közel 25 ezren vesznek részt – tiltakozásul az USA vietnámi beavatkozása és háborús politikája ellen. (A Ho Si Minh észak-vietnámi elnök nevét kántáló tüntetők egy csoportja megpróbált erőszakkal betörni az amerikai nagykövetség területére. A második, október 27-ei tüntetés nagyobb szabású, de kevésbé konfrontatív volt, mivel a rendőrség jobban felkészült a több mint 100 ezer fősre becsült tömeg fogadására.)[3]
- március 21–22. – A csehszlovák szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez.[1]
- március 22.
- Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök.[1]
- Megkezdődnek a párizsi diáklázadások
- március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.[1]
- március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)[4]
- március 30.
- A csehszlovák nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
- Amszterdamban megnyitja kapuit a Paradiso, a város egyik legismertebb szórakozóhelye.[5]
Április
- április 1–5. – A CSKP KB elemzi a társadalomban kialakult helyzetet – ahol spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre – és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát.[1]
- április 2–10. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség tárgyal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetőivel. (A szovjet pártfőtitkár részt vesz a Felvonulási téren rendezett április 4-ei „felszabadulás ünnepén”; felszólalásában az atomkísérletek megszüntetéséről beszél.)[6]
- április 4. – Memphis (Tennessee) városában agyonlőtték Martin Luther Kinget, afroamerikai polgárjogi politikust.
- április 8. – Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík.[1]
- április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a cseh-szlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri.[1]
- április 22–25. – Az RKP KB ülése, ami a szocializmus építése folyamán elkövetett hibákkal foglalkozik, Nicolae Ceaușescu itt nyíltan bírálja a Gheorghe Gheorghiu-Dej idejében, az ő személyes irányításával elkövetett törvénytelenségeket. Az ülésen rehabilitálják Lucrețiu Pătrășcanut.
- április 28–30. – Tito moszkvai látogatása során hangot ad a csehszlovákiai fejleményekkel kapcsolatos, a szovjet vezetésétől eltérő véleményének.[7]
Május
- május 3. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát[1]
- május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.[1]
Június
- június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) vezetősége úgy ítéli meg, hogy az ország szociális ellentmondásai váltották ki a nyugtalanságot, Tito reformintézkedéseket ígér.)[7]
- június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
- június 17. – Megkezdik a Coca-Cola magyarországi gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében.[8]
- június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádakat, és hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának.[1]
- június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács reykjavíki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot.
- június 24–26. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az ’50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról.[1]
- június 27. – A vezető csehszlovák ellenzéki sajtóorgánummá lett Literární listy – és más lapok – közzéteszi a 2000 szó című felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. (A felhívás megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK – Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.)[1]
Július
- július 1.
- Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.
- Magyarországon áttérnek a 44 órás munkahétre.
- július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az öt szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről, és kétoldalú tárgyalásokat javasol. (Az öt ország képviselői július 14-15-én Varsóban tárgyalnak, és levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákiai fejlődés miatt.)[1]
- július 9. – Szegeden fény derül Filó Margit sorozatgyilkosságára
- július 12. – Spanyolországban egy határozat az „állam második embere” címmel ruházza fel János Károly trónörököst. (Azonban a határozat nem fogalmaz pontosan, hogy ki is lesz a trón örököse, de ezzel egy időben János Károly egyre gyakrabban jelenik meg a hivatalos eseményeken Franco tábornok oldalán.)[9]
- július 29.–augusztus 1. – A szlovákiai Ágcsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére, úm. a sajtó „kordában tartása”, a két legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása.[1]
Augusztus
- augusztus 3. – Pozsonyban az öt szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”.[1]
- augusztus 9–11. – Tito Prágában támogatást ígér Dubček reformirányvonalának.[7]
- augusztus 17. – Alexander Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére.[1]
- augusztus 18. – A Vas megyei Borgátán felavatják az ország első hévízművét. (A 47 °C-os vizet kezdetben fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosították.)[10]
- augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
- augusztus 21.
- A CSKP és az állam több vezetőjét a megszállók letartóztatják és Moszkvába szállítják.[1]
- A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját[7]
- Bukarestben Nicolae Ceaușescu román elnök százezres, a csehszlovákiai intervenció ellen tiltakozó tömeg előtt elmondott beszédében elítéli a csehszlovák belügyekbe való beavatkozást.[11]
- augusztus 22. – Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongresszusára, és az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással.[12]
- augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).[13]
- augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.[13]
Szeptember
- szeptember 8. – Gustáv Husák a Csemadok ülésén ígéretet tesz a nemzetiségi törvény kidolgozására.[13]
- szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.
- szeptember 18. – Jugoszláviában egy új, költségnövekedéssel járó védelmi tervezetet fogadnak el, részben a macedón kérdés élesedése miatt.[7]
Október
- október 2. – A tlatelolcói mészárlás során több száz diákot ölnek meg Mexikóban
- október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás–egyezmény.[7]
- október 18. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést.[13]
- október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt, ugyanakkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt.[13]
- október 31. – Lyndon B. Johnson amerikai elnök elrendeli az észak-vietnámi bombázások befejezését.
November
- november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.
- november 13–14. – Megalakul az Eurocsoport.
- november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel ellentétesnek minősít és figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz.
- november 19–21. – Háromnapos tiltakozó diáksztrájk egész Csehszlovákiában.[13]
- november 23–24. – Csehszlovákiai magyar értelmiségek találkozója a Magas-Tátrában.[13]
- november 27. – Diáktüntetések Koszovóban. (Az albán nacionalizmus első nyílt jelentkezése 1945 óta.)
December
- december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában.
- december 22. – A Békéscsabára tartó 6616/a sz. mentesítő gyorsvonat Mendét elhagyva Pusztaszentistván megállóhely közelében frontálisan összeütközött az 5565 sz. tehervonat mozdonyának „B” végével. A tehervonat mozdonya és 13 kocsija, a gyorsvonat mozdonya és két kocsija kisiklott. A vonatszerencsétlenségnek 43 halálos és 66 sérült áldozata volt.
- december 24. – Az Apollo–8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- A Maros-Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése, helyén létrejött Maros, Hargita és Kovászna megye.
- A csíkszeredai és környékén élő lakosság tüntetésekbe kezd, azért, hogy Hargita megye székhelye Csíkszereda legyen. (A román hadsereget a városba vezénylik, fennállt az erőszakos oszlatás veszélye, de végül is sikerült békésen megoldani a problémát.)
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1968-ban
1968 a filmművészetben
1968 az irodalomban
- Örkény István: Egyperces novellák.
- Fábry Zoltán: Stószi délelőttök.
- Bohumil Hrabal: Morytáty a legendy (Véres történetek és legendák).
1968 a zenében
- március 28. – A Broadwayn bemutatják a Hair című musicalt.
- Újraindítják az 1960-ban leállított Gibson Les Paul elektromos gitár gyártását.
- Megalakul a Smile, a Queen együttes elődzenekara.
- Megalakul a Deep Purple.
Fontosabb magyar albumok
- Illés: Nehéz az út
- Kovács Kati: Ne lépd át a küszöbömet
- Omega: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek
Fontosabb külföldi albumok
- The Band: Music from Big Pink
- The Beatles: The Beatles
- Bee Gees: Horizontal
- The Jimi Hendrix Experience: Electric Ladyland
- Cream: Wheels of Fire
- The Doors: Waiting for the Sun
- Pink Floyd: A Saucerful of Secrets
- Jethro Tull: This Was
- Deep Purple: Shades of Deep Purple
- Simon and Garfunkel: Bookends
- Steppenwolf: Steppenwolf
- Johnny Cash: Live at Folsom Prison
- The Rolling Stones: Beggars Banquet
1968 a jogalkotásban
1968 a tudományban
1968 a légi közlekedésbenszerkesztés
1968 a vasúti közlekedésbenszerkesztés
1968 a sportbanszerkesztés
- október 12. - október 27. XIX. Nyári olimpiai játékok – Mexikóváros, Mexikó. 112 ország részvételével.
- február 6. - február 18. X. Téli olimpiai játékok – Grenoble, Franciaország. 37 ország részvételével.
- A Ferencváros nyeri az NB 1-et. Ez a klub 21. bajnoki címe.
1968 a művészetben, kultúrában és divatbanszerkesztés
- Carlos Castaneda Don Juan tanításai című könyve az ellenkultúra egyik bestsellere lesz, és a figyelem középpontjába állítja a tradicionális kultúrák droghasználati szokásait.
Születésekszerkesztés
- január 1. – Davor Šuker horvát labdarúgó
- január 1. – Rick J. Jordan, a Scooter együttes billentyűse
- január 5. – Giorgi Baramidze grúz politikus, miniszterelnök-helyettes
- január 5. – DJ BoBo svájci énekes, táncos, dalszövegíró
- január 10. – Repka Attila olimpiai bajnok birkózó
- január 20. – Muhammetkali Abulgazijev kirgiz politikus, kormányfő
- január 22.
- Bartis Attila író, fotográfus
- Heath (Morie Hirosi) japán zenész, az X Japan együttes basszusgitárosa
- január 28. – Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész († 2021)
- január 30. – VI. Fülöp spanyol király
- február 1. – Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, basszusgitárosa
- február 14. – Ľubomír Galko szlovák politikus, védelmi miniszter
- február 18. – Molly Ringwald
- február 19. – Lukács Laci a Tankcsapda egyik alapítója, énekes-basszusgitárosa
- március 4. – Patsy Kensit
- március 5. – Bajnai Gordon közgazdász, politikus, miniszterelnök
- március 7. – Erőss Zsolt hegymászó († 2013)
- március 13. – Malek Andrea színésznő, énekesnő
- március 15. – Sabrina Salerno, olasz énekesnő, színésznő, modell, producer
- március 20. – Joao Ntyamba, angolai atléta
- március 21. – Nagy Zsolt magyar labdarúgó, egy évtizede a Kecskeméti TE kapusa
- március 23. – Fernando Hierro spanyol labdarúgó
- március 30. – Céline Dion kanadai énekesnő
- április 6. – Kovács Ákos, Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, költő
- április 17. – Porga Gyula politikus, Veszprém polgármestere
- április 19. – Nemes Zoltán karikaturista
- április 23. – Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer
- április 24. – Kardos M. Róbert színész
- május 7. – Traci Lords
- május 27. – Maama Lolohea, tongai súlyemelő
- május 28. – Kylie Minogue énekesnő, színésznő
- Június 1. – Jason Donovan
- június 4. – Sándor Zsolt ezredes, a 25/88. könnyű vegyes zászlóalj volt parancsnoka
- június 4. – Komóczi Mihály magyar klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő
- június 21. – Hetessy Csaba zeneszerző
- június 27. – Bertalan Ágnes Jászai Mari-díjas magyar színésznő, szinkronszínész
- július 4. – Mark Lenzi olimpiai bajnok amerikai műugró († 2012)
- július 15. – Leticia Calderón mexikói színésznő
- július 16. – Rajkai Andrea háromszoros világbajnok és ötszörös Európa-bajnok taekwondózó
- július 21. – Brandi Chastain
- július 26. – Frédéric Diefenthal francia színész, producer
- július 27. – Julian McMahon ausztrál színész
- augusztus 2. – Stefan Effenberg német labdarúgó
- augusztus 2. – Kisfalvi Krisztina magyar színésznő, szinkronszínész
- augusztus 5. – Marine Le Pen, francia politikus
- augusztus 9.
- Gillian Anderson
- Eric Bana ausztrál színész
- augusztus 14. – Farkas Péter olimpiai bajnok birkózó
- augusztus 22. – Horst Skoff osztrák teniszező († 2008)
- augusztus 23. – Bagi Dániel történész, polonista, dzsesszzongorista
- szeptember 5. – Szűcs Gábor magyar (gyerek)színész
- szeptember 11. – Jáksó László műsorvezető
- szeptember 17. – Tito Vilanova spanyol labdarúgó, edző († 2014)
- szeptember 17. – Keleti Andrea műsorvezető, rendező, szerkesztő riporter
- szeptember 17. – Anastacia amerikai énekesnő, dalszövegíró, és zenei producer
- szeptember 23. – Horváth Mariann, hatszoros világbajnok és kétszeres Európa-bajnok magyar párbajtőrvívó, sportkommentátor
- szeptember 25. – Will Smith
- szeptember 28. – Naomi Watts angol származású ausztrál színésznő
- szeptember 28. – Mika Häkkinen finn autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
- november 6. – Alexander Tchigir német vízilabdázó
- november 11.
- Fülöp László televíziós műsorvezető, szerkesztő
- Kim Jongha dél-koreai író
- november 14. – Dózsa Zoltán, színész
- november 18. – Owen Wilson amerikai színész és forgatókönyvíró
- november 30. – Anca Boagiu román politikus, miniszter
- december 2. – Lucy Liu amerikai színésznő
- december 3. – Brendan Fraser, amerikai színész, a A múmia főszereplője
- december 5. – Kövesfalvi István magyar labdarúgó
- december 12. – Nagyszentpéteri Miklós magyar balettművész
Halálozásokszerkesztés
- január 11.
- Seress Rezső, zeneszerző, zongorista (* 1889)
- Cseh-Szombathy László magyar orvos, egészségpolitikus (* 1894)
- április 4. – Martin Luther King, amerikai baptista lelkész, polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas (* 1929)
- április 5. – Csordás Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, edző (* 1932)
- április 25. – Gróf Stomm Marcel honvéd altábornagy, II. világháborús hadtestparancsnok (* 1890)
- május 11. – Kertai György geológus, az alföldi szénhidrogén-kutatás elméleti megalapozója, az MTA tagja (* 1912)
- május 14. – Husband Edward Kimmel amerikai ellentengernagy (* 1882)
- június 6. – Robert F. Kennedy, a Demokrata Párt elnökjelöltje (merényletben) (* 1925)
- június 7. – Fjodor Vasziljevics Tokarev, szovjet–orosz fegyvertervező (* 1871)
- június 18. – Nikolaus von Falkenhorst német tábornok, a Weserübung hadművelet kidolgozója (* 1885)
- június 22. – Benárd Ágost, orvos, keresztényszocialista politikus (* 1880)
- július 4. – Hermann-Bernhard Ramcke a náci Németország ejtőernyős parancsnoka (* 1889)
- július 16. – Keserű Ferenc olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1903)
- augusztus 3. – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet és lengyel marsall, Lengyelország honvédelmi minisztere (* 1896)
- augusztus 19. – George Gamow, fizikus (* 1904)
- szeptember 1. – Gábor Jenő, festőművész (* 1893)
- szeptember 2. – Kántor Mihály tanító, néprajzi gyűjtő (* 1885)
- szeptember 2. – Jánosi Ferenc református lelkész, tanár, miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront első főtitkára, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Nagy Imre veje (* 1916)
- október 27. – Lise Meitner, osztrák-svéd atomfizikusnő (* 1878)
- november 7. – Hamvas Béla, író, filozófus (* 1897)
- november 10. – Kiss Árpád kémikus, az MTA tagja (* 1889)
- november 24. – Dobi István politikus, miniszter, magyar miniszterelnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (* 1898)
- november 28. – Enid Blyton, angol írónő (* 1897)
- december 1. – Kovács Péter, sorozatgyilkos
- december 20. – John Steinbeck, amerikai író, aki 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült (* 1902)
- december 24. – Kolosváry Gábor zoológus, entomológus, hidrobiológus, paleontológus, az MTA tagja (* 1901)
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Luis Walter Alvarez |
Kémiai | Lars Onsager |
Orvosi-fiziológiai | Robert W. Holley, Har Gobind Khorana, Marshall W. Nirenberg |
Irodalmi | Kavabata Jaszunari (Yasunari Kawabata) |
Béke | René Cassin |
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 154. o.
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Ellis, Sylvia: Menni vagy maradni. A britek és a vietnámi háború. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 86. oldal – 2015. május
- ↑ Németh András: Mennybe ment. In.: HVG. 2016/39. szám, 43. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Fifty years of music and culture in Amsterdam. paradiso.nl. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. sz., 984-985. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Tóth Eszter Zsófia: „Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer!” – A Coca-Cola Magyarországon a szocialista időszakban. Napi Történelmi Forrás, 2017. augusztus 15. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-9237-86-8, 143. oldal
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Elter Tamás: Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu (magyar nyelven). origo.hu, 2018. január 26. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 154-155. o.
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1968 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1968
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.